5.10. MADARAK – A LEVEG� URAI

 Tank�nyv 156-159; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 65. oldala.

 1. Mad�r csoportjellemz�k

 Fajsz�m: Mintegy kilencezer fajuk van.

 �l�hely�k

 F�ldrajzi burkok szerint

 Z�mmel l�giek

 V�zben �lnek a pingvinek

 R�pk�ptelenek a struccalkat�ak

 Biomok szerint: Mivel melegv�r�ek, elterjedtek az Egyenl�t�t�l a sarkokig (pl. pingvinek)

 K�ltakar�ja tollas b�r

 Toll

 Fogalma: A mad�rb�r h�mja �ltal termelt k�nny� �s elegend�en szil�rd szaruk�plet.

 Feladata: El�dlegesen a test meleg�t�s�t szolg�lta a bez�rt leveg� �ltal �s lehet�v� tette az �lland� testh�m�rs�klet. M�sodlagosan lehet�v� teszi a rep�l�st.

 K�t fajt�ja van. A pehelytoll kicsi �s laza. A fed�toll nagy �s t�m�r. A legnagyobb �s legszab�lyosabb fed�tollak a sz�rny- �s a farktollak.

 Szerkezeti egys�ge /T5-80./ (5) a cs�ve, gerinc, �g, �gacska �s horog.

 Mozg�s

 Fels� v�gtagja a sz�rny, als� v�gtagja a l�b, sz�rny�val rep�l, l�ba els�dlegesen j�r�l�b. L�b�nak jellegzetes szakasza a cs�d. A madarakra jellemz� cs�dcsontot a l�bk�z�p �s l�bt�csontok alkotj�k, ez kb. az ember sarka �s talpa. A mad�rl�b h�rom ujja el�re, egy pedig h�tra n�z.

 T�pl�lkoz�s: Cs�re van

 L�gz�s

 Orrny�l�sa a fels� cs�rk�va t�v�n tal�lhat�.

 Kett�s l�gz�se van, t�deje l�ghajsz�lcs�ves

 L�gzs�kjai vannak, melyek a csontokba is beterjednek

 Szaporod�sa

 Ivad�kgondoz�sa fejlett, fi�k�i sz�m�ra f�szket �p�t.

 Meszes h�j� toj�ssal szaporodik, testk�lt�, �lland� (magas) testh�m�rs�klete van

 �rz�kszervek

 L�that� f�lkagyl�ja nincs.

 Mivel t�vol van a f�ldfelsz�nt�l - szagl�sa rossz.

 Itt vannak az �l�vil�g leg�lesebb szemei.

 Idegrendszer: Fej�k �ltal�ban kicsi – a madarak z�me ty�kesz� (kiv�tel pl. cinke).

 2. Mad�r legek

 Legnagyobb a strucc

 Legkisebb a m�hkolibri.