deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
10. Biolgia
10. Biolgia : 5.12.1. Nvnyrendszertan - Nvny trzsek

5.12.1. Nvnyrendszertan - Nvny trzsek

  2017.05.13. 07:25


 5.12.1. NVNYRENDSZERTAN – NVNY TRZSEK, B10M: 202-207.

 

 Nvnyek

 ”A nvnyek kz a jellemzen szrazfldi mohkat, harasztokat, nyitvatermket s a zrvatermket soroljk.” /B10M-178./

 

 1. Mohk

 1. BM

 1. Besorolsa

 lvilg, nvnyek orszga, mohk trzse à kb. 25 000 lert fajuk van.

 Pldanvny a seprmoha. Tovbbi fajok: hztetmoha, tzegmohk.

 Evolcija

 seik a vztl elszakad si zldmoszatok, azon bell a csillrkamoszatok voltak.

 seikbl fejldtek ki a harasztok.

 jtsa

 Mr a szrazfldn l, de szaporodsban mg vzhez kttt

 Mr vannak szvetelemei, de mg nincsenek szvetei.

 2. lhelye

 Mr szrazfldi, de mg nedves lhelyet ignyel, mivel sprja vzben szik

 Szmos faja vltoz vzllapot nvny: elviseli a rszleges kiszradst.

 3. Mrete: A legkisebbek mm-esek, a legnagyobb 50 cm /B10M-178./

 2. Szerkezete

 Szervezdsi szintje: telepes, azon bell sejttestes.

A

mr

de mg

levelecske

szles

talajoldatot nem szv fel

szracska

tart

talajoldatot nem szllt

gykerecske

rgzt

csak egy sejtrteg

 Szaporods: spratat nyl + tok: benne termeldnek a sprk.

 A vzfelvtel az egsz testen keresztl zajlik.

 3. Mkdse

 Fotoszintetizl, termel

 Szaporodsa sprkkal s ivarsejtekkel trtnik.

 4. Emberrel val kapcsolata

 Vzraktroz

 Televnykpz à ttr nvny

 Tzegmoha lp (jelenkor) à 10 mteres mlysgtl leggyengbb szn. rorszgban ftenek vele.

 5. Fajismeret

 Mjmohk osztlya

 sibbek. Lapos, mjlebenyekre hasonlt vegetatv test, kiemelked ivarszervek

 Lombosmohk osztlya: Gykr-, szr- s levlszer kpzdmnyeik vannak.

 

 2. Harasztok

 1. BM

 1. Besorolsa

 lvilg, nvnyek orszga, harasztok trzse à kb. 10 000 lert fajuk van.

Osztly

Pldafaj

Korpafvek

Kapcsos korpaf

Zsurlk

Mezei zsurl

Pfrnyok

Erdei pajzsika

 Tovbbi pfrny faj az aranyos fodorka, desgyker pfrny s a gmpfrny.

 Csoportjellemzje

 Szvetes-szerves szervezds. ”Megjelentek a szvetek, melyek lehetv tettk a szrazfldi letmdhoz val jobb alkalmazkodst.” /B10M-179./ Gykere, szra, levele van, de mg nincs virgja s magja.

 Evolcija

 2. lhelye: Mr szrazfldn de mg nedves lhelyen

 3. Mrete: Az risprfny a 30 m-t kzelti (28 m, plma-alak, j-Kaledniban l).

 2. Klleme az erdei pajzsika pldjn

 Szervei

 A kifejlett pfrnynvny szervezdsi szintje mr szvetes-szerves. Gykere, szra, levele van.

 Mivel nincs virgja, a mohkkal egytt a virgtalan nvnyek krbe soroljk.

Szerv

jellemz

Levl

ktszeresen szrnyasan sszetett

Szr

gyktrzs szr

Gykr

sekly mellkgykrzet

 3. Szaporodsa

 Spra à szv alak eltelep, rajta ivarszervek, benne ivarsejtek à zigta à pfrnynvny: gykr, szr, levl à levl fonkjn spratartk à benne sprk à

 Az eltelep szv alak. A hm ivarszervek a cscsn, a ni ivarszervek az bl tjn tallhatk.

 A hmivarsejt teste csavar alak, a mikroszkpban az ostoroktl szrsnek ltszik

 Mivel a hmivarsejtek sznak, a megtermkenytshez vzhrtya kell.

 4. Emberrel val kapcsolata

 Dnten a fatermet (max. 40 m) sharasztokbl kpzdtt ”a Fld ksznkszletnek fele a karbon idszakban” /B12M-153./

 

 3. Nyitvatermk

 1. BM

 1. Besorolsa

 lvilg, nvnyek orszga, nyitvatermk trzse à kb. 1 000 fajuk van.

 ”A legtbb ma l nyitvaterm a fenyk osztlyba tartozik. A fenyk zmben az szaki fltekn fordulnak el, helyenknt risi erdket alkotnak.” /B10M-181./

 Pldanvny az erdei feny.

 Tovbbi feny faj a jegenyefeny, lucfeny; trpefeny, fekete feny, vrsfeny; k. borka.

 Csoportjellemzik

 Gykr (1): Gykrzetk csak fgykrzetes lehet

 Szr (1): Szrukban csak vzszllt sejtek vannak (nem csvek)

 Levl (1): Levelk ltalban tlevl

 Virg (3): Mr van virgjuk, de mg csupasz s bibe nlkli, a magkezdemnyek a nyitott llapot termn vannak (de csak rajta, s nem benne); Csak szlmegporzsak lehetnek

 Mag (2): Mr van magjuk; de mg sokszikek; termsk nincs.

 Evolcijuk

 ”A nyitvatermk si harasztokbl alakultak ki a fldtrtneti id msodik felben, a devon idszakban, mintegy 400 milli ve. A kzpidben a nvnyvilg legjelentsebb kpviseli voltak.” /B10M-181./

 2. lhelye

 Teljes mrtkig szrazfldiek, mivel ”a megtermkenytshez mr nem szksges a vz” /B10M-181./

 Tgtrsek (talaj, vz, fny, h) – a nyitvatermk sztterjedse miatt visszaszortott helyzetben vannak

 Legfbb csoportjuk a fenyk, melyek azonban mr csak a hegysgekben s hideg kontinentlis ghajlaton erdalkotk.

 3. Mrete: Napjaink legmagasabb nyitvatermje egy 116 mteres mamutfeny.

 2. Szervei

Szerv

Jellemz

Virg

Virgja egyivar, a nvny egylaki

A ni ivar virgok tobozvirgzatba, a hm ivarak barkavirgzatba tmrlnek. Virgpora lgzskos. A nyitvatermkre jellemzen szlmegporzs.

Szrnyas magvai vannak.

Levl

tlevl: viasz, gyanta, rkzld à szrazsgtr, fagyll, rgtn ksz

Szr

fk fs szra, kpos szerkezet

Gykr

az llandan fagyott talajhoz alkalmazkodva: sekly s gombagykeres

 3. Szaporodsa az erdei feny pldjn

 Mag à A csrzs sorn csranvnny fejldik à fotoszintetizlni kezd: magonc à

 Kifejlett feny: gykrzet, szr, levl; vesszinek vgn kifejldnek a virgzatok à

 porzs barkavirgzat, portok, lghlyagos virgpor à hmviarsejt

 terms tobozvirgzat, magkezdemny à petesejt

 Megporzs s megtermkenyts utn a magkezdemnybl mag lesz.

 4. Emberrel val kapcsolata: plet-, btor- s paprfa; lakk, olaj, balzsam.

 

 4. Zrvatermk

 1. BM

 1. Besorolsa

 lvilg, nvnyek orszga, zrvatermk trzse à 240 000 fajuk van.

 Ide tartozik a nvnyek 86%-a. Kt osztly van:

 ktszikek osztlya, almafa faj

 egyszikek osztlya, pomps tulipn faj

 Csoportjellemzik

 Gykr (2): gykerkn mr gykrszr van, gykrzetk mellkgykrzetes is lehet

 Szr (1): Mr vzszllt csvek vannak

 Levl (1): Elsdlegesen szles, lombot alkot

 Virg (2): Virgjukban mr takarlevl s bibe is van; Vz- s llatmegporzsak is lehetnek

 Terms (2): Mr van termsk; Mr csak kt- vagy egyszikek.

 Evolcijuk

 ”Els kpviselik a kzpid jra idszakban jelenhettek meg, az si nyitvatermk tovbbfejldsvel. A kzpid vgre mr nagy egyedszmban s fajszmban ltek.” /B10M-182./

 2. lhelye

 A legjobb helyeken – ma is terjeszkedben.

 Az erdalkot nyitvatermket ltvnyosan visszaszortottk.

 3. Mrete

 Volt olyan ris eukaliptusz, amely magasabb volt a mamutfenyknl

  2. Szervei

Szerv

Szempont

Ktszik

Egyszik

Evolci

kialakuls

sibb

ksbbi

Gykr

elgazsrendszere

fgykrzetes

mellkgykrzetes

Szr

anyaga

elgazsa

szlltnyalbok

msodlagos vastagods

fs vagy lgy

elgaz

krben

igen, nylt nyalb

ltalban lgy

ltalban elgazs nlkli

szrtan

nem, zrt nyalb

Levl

erezete

kezdete

ferezetes

levlalap, levlnyl

mellkerezetes

szrlel levlhvely

Virg

takar

tagok szma

ketts

4 vagy 5 / vagy tbbszrse

leples

3 / vagy tbbszrse

Terms

 

sziklevl szma

sziklevl tpanyagot

sziklevl kijvetele

kett

raktroz

igen

egy

csak tovbbt

nem

 3. Szaporodsa

 Lnyegben olyan, mint a nyitvatermk, de a termlevl alja mr teljesen beburkolja a magkezdemnyt. A termaljbl fejldik ki a termsfal, ami a maggal egytt alkotja a termst.

 Kialakulnak a takarlevelek s ”a term vgn kialakult a beporzst segt bibe.” /B10M-182./ A szlmegporzs mellett vz- s llatmegporzs is van.

 ”A termsfal vltozatos kialakulsa lehetv teszi az elterjedst, vdelmet biztost, befolysolja a mag fejldst.” /B10M-182./

 4. Emberrel val kapcsolata

 Borterm szl – bor

 Termesztett bza - mindennapi kenyernk.