5.12.1. Nvnyrendszertan - Nvny trzsek
2017.05.13. 07:25
5.12.1. NVNYRENDSZERTAN – NVNY TRZSEK, B10M: 202-207.
Nvnyek
”A nvnyek kz a jellemzen szrazfldi mohkat, harasztokat, nyitvatermket s a zrvatermket soroljk.” /B10M-178./
1. Mohk
1. BM
1. Besorolsa
lvilg, nvnyek orszga, mohk trzse à kb. 25 000 lert fajuk van.
Pldanvny a seprmoha. Tovbbi fajok: hztetmoha, tzegmohk.
Evolcija
seik a vztl elszakad si zldmoszatok, azon bell a csillrkamoszatok voltak.
seikbl fejldtek ki a harasztok.
jtsa
Mr a szrazfldn l, de szaporodsban mg vzhez kttt
Mr vannak szvetelemei, de mg nincsenek szvetei.
2. lhelye
Mr szrazfldi, de mg nedves lhelyet ignyel, mivel sprja vzben szik
Szmos faja vltoz vzllapot nvny: elviseli a rszleges kiszradst.
3. Mrete: A legkisebbek mm-esek, a legnagyobb 50 cm /B10M-178./
2. Szerkezete
Szervezdsi szintje: telepes, azon bell sejttestes.
A
|
mr
|
de mg
|
levelecske
|
szles
|
talajoldatot nem szv fel
|
szracska
|
tart
|
talajoldatot nem szllt
|
gykerecske
|
rgzt
|
csak egy sejtrteg
|
Szaporods: spratat nyl + tok: benne termeldnek a sprk.
A vzfelvtel az egsz testen keresztl zajlik.
3. Mkdse
Fotoszintetizl, termel
Szaporodsa sprkkal s ivarsejtekkel trtnik.
4. Emberrel val kapcsolata
Vzraktroz
Televnykpz à ttr nvny
Tzegmoha lp (jelenkor) à 10 mteres mlysgtl leggyengbb szn. rorszgban ftenek vele.
5. Fajismeret
Mjmohk osztlya
sibbek. Lapos, mjlebenyekre hasonlt vegetatv test, kiemelked ivarszervek
Lombosmohk osztlya: Gykr-, szr- s levlszer kpzdmnyeik vannak.
2. Harasztok
1. BM
1. Besorolsa
lvilg, nvnyek orszga, harasztok trzse à kb. 10 000 lert fajuk van.
Osztly
|
Pldafaj
|
Korpafvek
|
Kapcsos korpaf
|
Zsurlk
|
Mezei zsurl
|
Pfrnyok
|
Erdei pajzsika
|
Tovbbi pfrny faj az aranyos fodorka, desgyker pfrny s a gmpfrny.
Csoportjellemzje
Szvetes-szerves szervezds. ”Megjelentek a szvetek, melyek lehetv tettk a szrazfldi letmdhoz val jobb alkalmazkodst.” /B10M-179./ Gykere, szra, levele van, de mg nincs virgja s magja.
Evolcija
2. lhelye: Mr szrazfldn de mg nedves lhelyen
3. Mrete: Az risprfny a 30 m-t kzelti (28 m, plma-alak, j-Kaledniban l).
2. Klleme az erdei pajzsika pldjn
Szervei
A kifejlett pfrnynvny szervezdsi szintje mr szvetes-szerves. Gykere, szra, levele van.
Mivel nincs virgja, a mohkkal egytt a virgtalan nvnyek krbe soroljk.
Szerv
|
jellemz
|
Levl
|
ktszeresen szrnyasan sszetett
|
Szr
|
gyktrzs szr
|
Gykr
|
sekly mellkgykrzet
|
3. Szaporodsa
Spra à szv alak eltelep, rajta ivarszervek, benne ivarsejtek à zigta à pfrnynvny: gykr, szr, levl à levl fonkjn spratartk à benne sprk à …
Az eltelep szv alak. A hm ivarszervek a cscsn, a ni ivarszervek az bl tjn tallhatk.
A hmivarsejt teste csavar alak, a mikroszkpban az ostoroktl szrsnek ltszik
Mivel a hmivarsejtek sznak, a megtermkenytshez vzhrtya kell.
4. Emberrel val kapcsolata
Dnten a fatermet (max. 40 m) sharasztokbl kpzdtt ”a Fld ksznkszletnek fele a karbon idszakban” /B12M-153./
3. Nyitvatermk
1. BM
1. Besorolsa
lvilg, nvnyek orszga, nyitvatermk trzse à kb. 1 000 fajuk van.
”A legtbb ma l nyitvaterm a fenyk osztlyba tartozik. A fenyk zmben az szaki fltekn fordulnak el, helyenknt risi erdket alkotnak.” /B10M-181./
Pldanvny az erdei feny.
Tovbbi feny faj a jegenyefeny, lucfeny; trpefeny, fekete feny, vrsfeny; k. borka.
Csoportjellemzik
Gykr (1): Gykrzetk csak fgykrzetes lehet
Szr (1): Szrukban csak vzszllt sejtek vannak (nem csvek)
Levl (1): Levelk ltalban tlevl
Virg (3): Mr van virgjuk, de mg csupasz s bibe nlkli, a magkezdemnyek a nyitott llapot termn vannak (de csak rajta, s nem benne); Csak szlmegporzsak lehetnek
Mag (2): Mr van magjuk; de mg sokszikek; termsk nincs.
Evolcijuk
”A nyitvatermk si harasztokbl alakultak ki a fldtrtneti id msodik felben, a devon idszakban, mintegy 400 milli ve. A kzpidben a nvnyvilg legjelentsebb kpviseli voltak.” /B10M-181./
2. lhelye
Teljes mrtkig szrazfldiek, mivel ”a megtermkenytshez mr nem szksges a vz” /B10M-181./
Tgtrsek (talaj, vz, fny, h) – a nyitvatermk sztterjedse miatt visszaszortott helyzetben vannak
Legfbb csoportjuk a fenyk, melyek azonban mr csak a hegysgekben s hideg kontinentlis ghajlaton erdalkotk.
3. Mrete: Napjaink legmagasabb nyitvatermje egy 116 mteres mamutfeny.
2. Szervei
Szerv
|
Jellemz
|
Virg
|
Virgja egyivar, a nvny egylaki
A ni ivar virgok tobozvirgzatba, a hm ivarak barkavirgzatba tmrlnek. Virgpora lgzskos. A nyitvatermkre jellemzen szlmegporzs.
Szrnyas magvai vannak.
|
Levl
|
tlevl: viasz, gyanta, rkzld à szrazsgtr, fagyll, rgtn ksz
|
Szr
|
fk fs szra, kpos szerkezet
|
Gykr
|
az llandan fagyott talajhoz alkalmazkodva: sekly s gombagykeres
|
3. Szaporodsa az erdei feny pldjn
Mag à A csrzs sorn csranvnny fejldik à fotoszintetizlni kezd: magonc à
Kifejlett feny: gykrzet, szr, levl; vesszinek vgn kifejldnek a virgzatok à
porzs barkavirgzat, portok, lghlyagos virgpor à hmviarsejt
terms tobozvirgzat, magkezdemny à petesejt
Megporzs s megtermkenyts utn a magkezdemnybl mag lesz.
4. Emberrel val kapcsolata: plet-, btor- s paprfa; lakk, olaj, balzsam.
4. Zrvatermk
1. BM
1. Besorolsa
lvilg, nvnyek orszga, zrvatermk trzse à 240 000 fajuk van.
Ide tartozik a nvnyek 86%-a. Kt osztly van:
ktszikek osztlya, almafa faj
egyszikek osztlya, pomps tulipn faj
Csoportjellemzik
Gykr (2): gykerkn mr gykrszr van, gykrzetk mellkgykrzetes is lehet
Szr (1): Mr vzszllt csvek vannak
Levl (1): Elsdlegesen szles, lombot alkot
Virg (2): Virgjukban mr takarlevl s bibe is van; Vz- s llatmegporzsak is lehetnek
Terms (2): Mr van termsk; Mr csak kt- vagy egyszikek.
Evolcijuk
”Els kpviselik a kzpid jra idszakban jelenhettek meg, az si nyitvatermk tovbbfejldsvel. A kzpid vgre mr nagy egyedszmban s fajszmban ltek.” /B10M-182./
2. lhelye
A legjobb helyeken – ma is terjeszkedben.
Az erdalkot nyitvatermket ltvnyosan visszaszortottk.
3. Mrete
Volt olyan ris eukaliptusz, amely magasabb volt a mamutfenyknl
2. Szervei
Szerv
|
Szempont
|
Ktszik
|
Egyszik
|
Evolci
|
kialakuls
|
sibb
|
ksbbi
|
Gykr
|
elgazsrendszere
|
fgykrzetes
|
mellkgykrzetes
|
Szr
|
anyaga
elgazsa
szlltnyalbok
msodlagos vastagods
|
fs vagy lgy
elgaz
krben
igen, nylt nyalb
|
ltalban lgy
ltalban elgazs nlkli
szrtan
nem, zrt nyalb
|
Levl
|
erezete
kezdete
|
ferezetes
levlalap, levlnyl
|
mellkerezetes
szrlel levlhvely
|
Virg
|
takar
tagok szma
|
ketts
4 vagy 5 / vagy tbbszrse
|
leples
3 / vagy tbbszrse
|
Terms
|
sziklevl szma
sziklevl tpanyagot
sziklevl kijvetele
|
kett
raktroz
igen
|
egy
csak tovbbt
nem
|
3. Szaporodsa
Lnyegben olyan, mint a nyitvatermk, de a termlevl alja mr teljesen beburkolja a magkezdemnyt. A termaljbl fejldik ki a termsfal, ami a maggal egytt alkotja a termst.
Kialakulnak a takarlevelek s ”a term vgn kialakult a beporzst segt bibe.” /B10M-182./ A szlmegporzs mellett vz- s llatmegporzs is van.
”A termsfal vltozatos kialakulsa lehetv teszi az elterjedst, vdelmet biztost, befolysolja a mag fejldst.” /B10M-182./
4. Emberrel val kapcsolata
Borterm szl – bor
Termesztett bza - mindennapi kenyernk.
|