6.1. VAL�DI GOMB�K, B10M: 212-214. oldal

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 Besorol�sa: �l�vil�g, Gomb�k orsz�ga. Csoportjellemz�k:

 �t t�rzse: rajz�sp�r�sok, j�romsp�r�sok, t�ml�sgomb�k, baz�diumos gomb�k �s zuzm�k t�rzse.

 Fajsz�ma

 150 000 fajuk van. A rajz�- �s j�romsp�r�s gomb�k fajsz�ma ezer k�r�li. A fajok majd harmada t�ml�s-, k�tharmada pedig baz�diumos gomba.

 Magyarorsz�gon mintegy 3 000 nagygomba (makroszk�pos term�test�) �l. Ezek fele kalaposgomba.

 Evol�ci�ja: ”Az �si gomb�k sz�ntesteiket vesztett ostoros egysejt�ekb�l alakulhattak ki.” /B10M-46./

 Csoportjellemz�i (10)

 Sejtmagvas t�bbsejt�

 Testen k�v�l em�szt�, heterotrof: azon bel�l lebont�, r�gz�lt, sejtfonalas, kitines sejtfal�

 Olajat �s glikog�nt rakt�roz

 Sp�r�val szaporodik

 Hormon�lis /B10M-53./ �s idegi szab�lyz�sa nincs

 E csoportjellemz�kb�l:

 n�v�nyi jelleg�: r�gz�lt, sejtfalas; az egyik tartal�k t�panyaga az olaj

 �llati jelleg�: heterotrof; kitin, a m�sik tartal�k t�panyaga a glikog�n

 2. �l�helye

 A sp�r�k a rajz�sp�r�sokn�l akt�van mozognak, ehhez vizes / nedves k�zeg kell. A fejlettebbek sp�r�it f�k�nt a sz�l sz�ll�tja, ezek val�di sz�razf�ldiek.

 ”Z�ld sz�nanyag hi�ny�ban �l� vagy elhalt szerves anyagokat hasznos�tanak.”

 F�nyre nincs sz�ks�g�k, szerves anyagon vagy anyagban �lnek.

 3. M�rete

 A tapl�gomb�k k�z�tt tal�ltak m�r olyat, amelyn�l a term�test �tm�r� 1.3 m�ter volt.

 Van olyan talaj, amelynek egy kilogrammj�ban a gombafonalak �sszhossza 400 kilom�ter, teh�t el�rne Budapestr�l B�csig meg vissza (400 m�ter / gramm, 400 kilom�ter / kilogramm).

 Az �l�vil�g eddigi legnagyobb �l�l�nye a m�zgomba, melynek egy pontosan felt�rk�pezett telepe a 10 km2-t is el�rte (genetikailag azonos, USA, Oregon �llam, K�k-hegys�g, Kr. e. 6000 – 400, fapuszt�t�, kalapja meleg barna - m�zsz�n�).

 2. A gomb�k �letm�dja

 Els�dlegesen lebont�k. Szerves anyagot bontanak le oxig�n seg�ts�g�vel v�zz� �s sz�n-dioxidd� (mint az ember). Legf�bb jelent�s�g�k abban �ll, hogy a bakt�riumokkal egy�tt az �l�vil�g legf�bb lebont� szervezetei.

 A lebontand� szerves anyag lehet �l� vagy holt.

 Az erd�sz�li csiperke egyszer� lebont�, ez�rt lehet �nmag�ban, komposzton termeszteni.

 A gyilkos gal�ca t�lgyekkel alkot gombagy�keret. A s�rga r�kagomba �s a j�f�le varg�nya szint�n gombagy�k�r alkot�. A lev�lny�r� hangy�k gomb�t termesztenek.

 A b�kkfatapl� nev�nek megfelel�en b�kkf�n �l�sk�dik vagy a m�r elpusztult f�t bontja. A lepketapl� fatusk�kra telepedik. Vannak emberen (l�bgomba, k�r�mgomba, hajgomba - fejkosz) �s �llaton, s�t gomb�n �l�sk�d� gomb�k is.

 A kon�diumos gomb�k k�z� tartoz� ragadoz� gomb�k f�regfog�k. Mintegy 70 fajuk van. H�l� vagy hurok seg�ts�g�vel ejtik el a par�nyi fonalf�rgeket. A turgor�llapotba ker�lt (megduzzadt) gombafonalak m�sodpercek alatt k�r�lfonj�k a zs�km�nyt, majd lebontj�k azt �s felsz�vj�k a nedveket. A fonalf�rgek elleni v�dekez�sben felhaszn�lj�k �ket.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 A gomb�kkal foglalkoz� tudom�ny�g a gombatan tn. mikol�gia.

 Eur�pa legf�bb m�rgez� gomb�ja a gyilkos gal�ca.

 A gomba term�teste jelent�s t�pl�l�k, mert t�bb olyan aminosavb�l tartalmaz sokat, amikb�l a n�v�nyi t�pl�l�kban kev�s van. Tov�bbi hasznos gomb�k az �leszt�k (s�r-, bor- �s s�t��leszt�) �s az antibiotikumok termel�i (pl. ecsetpen�sz).

 K�ros, kellemetlen �l�sk�d� a l�bgomba, k�r�mgomba �s a kandida h�velygomba. A t�d� gomb�sod�sa hal�lt okozhat.