6.2. GOMBAISMERET, B10M: 215-217.

 1. Rendszertani t�bl�zat

 2. Rajz�sp�r�s gomb�k t�rzse /Dtk/

 1. Csoportjellemz�

 Sp�r�j�nak m�g van egy ostora, mellyel �n�ll�an mozog

 A mozg� sp�r�k miatt nedves talajon vagy v�zben �lnek, lebont�k vagy �l�sk�d�k (moszatok, v�zi �llatok; k�poszta, burgonya)

 Ritk�n egysejt� – �ltal�ban sokmagv�, szifon�lis szervez�d�s� sejtt� alakul.

 2. Fajok

 Burgonyar�k gomba: A burgonya sz�rgum�j�nak szem�lcsszer�en daganatos betegs�g�t okozza.

 3. J�romsp�r�s gomb�k t�rzse

 1. Csoportjellemz�

 ”Szaporod�sukban jellegzetesek az �tmeneti egyes�l�ssel /konjug�ci�val/ l�trej�v�, t�bbmagv� �n. j�romsp�r�k. A t�rzs neve is erre utal.”

 2. Fajok

 Fejespen�sz: Nedves keny�ren fordul el�.

 3. T�ml�sgomb�k t�rzse

 1. Csoportjellemz�

 ”A t�ml�sgomb�k alkotj�k a … legelterjedtebb csoportot. … Jellemz� sp�ratart�juk a t�ml�, mely �ltal�ban 8 sp�r�t tartalmaz.” /B10M-49./

 2. Fajok

 �zletes kucsmagomba: A cs�szegomb�k k�r�be tartozik. S�vege a m�z l�pj�nek sejtjeihez hasonl�. F�zve �zletes, ehet�.

 Ny�ri szarvasgomba: Az ehet� szarvasgomb�k k�z�tt kev�ss� �rt�kes. T�lgy- �s b�kkf�k alatt tal�lhat�, a felsz�n alatt egy arasszal (10-30 cm).

 A szarvasgomb�k a leg�zletesebb gomb�k k�z� tartoznak. Term�test�k is a talajban alakul ki, hiszen oblig�t /sz�ks�gszer�/ szimbionita, mikorrhiz�s faj. Emiatt neh�z termeszteni. Az ember idom�tott kuty�kat �s sert�seket haszn�l az �rt�kes gomba felkutat�s�hoz. A sert�sek ak�r 6 m�ter t�vols�gb�l is meg�rzik az illat�t. A gomba elfogyaszt�sa viszont az emberre marad – b�r a sert�ssel dolgoz� szarvasgomb�szoknak gyakran hi�nyzik egy-k�t ujja.

 Keny�r�leszt� mn. p�k- vagy s�r�leszt�: megkeleszti a kenyeret, erjeszti a s�rt. Az �leszt�k a kor�bbi gombafonalas �s�kb�l leegyszer�s�d�s �tj�n keletkeztek. Mivel t�bbf�le �s�k van, nem k�peznek rendszertani egys�get.

 Ecsetpen�sz: ”Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel a Penicillium notatum /ecsetpen�sz/ gomba antibiotikum hat�s� anyag�t, a penicillint.” /B10M-214./

 Anyarozs: A b�za, rozs, �rpa - �s legf�k�pp a n�vad� zab - kal�szk�in fekete �s t�m�r gombafonal sz�ved�ket alkot, melyben t�bb mint sz�z alkaloidot termel. A m�rgez�s hat�s�ra �rsz�k�let l�p fel, a k�z- �s l�bfejek, s�t egy�b testf�ggel�kek is v�rz�s n�lk�l lev�lnak. M�sik esetben az �get� f�jdalomhoz bizserget� �rz�s t�rsul. Ma a szemek k�r�ltekint� vizsg�lata �s a malmok ellen�rz�se miatt lek�zd�ttnek tekinthet�.

 4. Baz�diumos gomb�k t�rzse

 1. Csoportjellemz�

 Az �vel� sejtfonalas teny�sztest �tsz�vi a holt szerves anyagot. Meleg �s nedves id�ben term�testet fejleszt. Gombatoj�s à T�nk, kalap, kett�s burok à A kalap alj�n kifejl�d� sp�raterm� r�teg gombafonalainak v�g�n bunk� alak� sp�ratart�k: baz�diumok k�pz�dnek (bazidion = alap, g�r�g; v�. magyar b�zis). Ezekben baz�diumonk�nt 4 sp�ra j�n l�tre.

 A lemezesgomb�k term�r�tegtart�ja lemezes, a cs�vesgomb�k� cs�ves.  A p�feteggomb�k term�teste szinte teljes eg�sz�ben term�r�tegg�, majd sp�r�kk� alakul.

 ”A h�tk�znapokb�l ismert gomb�k ide tartoznak /B10M-215./.”

 2. Fajok

 B�kkfatapl�: Nev�nek megfelel�en b�kkf�kon �l�sk�dik. Tal�ltak m�r olyat, amelyn�l a term�test �tm�r� 1.3 m�ter volt.

 �ri�s p�feteg: A p�fetegekre jellemz�en term�teste szinte teljes eg�sz�ben term�r�tegg�, majd sp�r�kk� alakul.

 �zletes varg�nya: Cs�ves term�r�tege van

 Erd�sz�li csiperke: A gomb�k orsz�g�nak t�pusfaja. Nincs bocskora. Sp�ratart� lemezei fiatalon halv�nysz�rk�k, k�s�bb sz�rk�sbarn�k.

 Gyilkos gal�ca: Eur�pa legvesz�lyesebb m�rges gomb�ja. Sp�ratart� lemezei mindig feh�rek.

 Nagy �zl�bgomba: Gy�r�je mozgathat�, magass�ga a 40 cm-t is el�heti

 Gabonarozsda: Egyar�nt lehet a b�za, rozs, �rpa �s zab k�rtev�je. K�rt�tel�nek kibontakoz�sa nedves id�ben fenyeget. A szem �sszeaszik, a term�s veszend�be megy.