6.3. ZUZM�K, B10M: 218.

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, gomb�k orsz�ga, zuzm�k t�rzs�nek 18 000 faja, melyek k�z�l 700 �l Magyarorsz�gon.

 A zuzm�kat az�rt sorolj�k a gomb�k orsz�g�ba, mert az egy�tt�l�sben a gomba a meghat�roz�.

 Szervez�d�si szintj�ket tekintve: telepesek.

 A z�zm�kkal foglalkoz� tudom�ny a z�zm�tan, tn. lichenol�gia.  Tud�suk a lichenol�gus.

 2. �l�helye - t�gt�r�s�ek

 Talaj

 Nem ig�nylik, a csupasz szikl�n is meg�lnek, amibe az �ltaluk termelt zuzm�savval marj�k bele magukat.

 A zuzm�k �ltal�ban nem �rz�kenyek a neh�zf�ms�kra: egyes fajaik a vas, �lom, �s cink �rctelepeinek jelz�i.

 V�z: V�ltoz� v�z�llapot�ak – kisz�rad�s t�r�k.

 Leveg�

 A k�n-dioxid szennyez�sre �rz�kenyek – jelz�fajok tn. indik�torfajok.

 A nagyv�rosok zuzm�t�rk�p�n az er�sen szennyezett leveg�j� g�cok zuzm�sivatagok, az enyh�bben szennyezett helyeken pedig csak k�rges zuzm�k �lnek. T�volodv�n a szennyez�si g�ct�l, felt�nnek a leveles, bokros, legv�g�l pedig a szak�llzuzm�k is.

 Magyarorsz�gon a XX. sz�zadban 16 z�zm�faj halt ki, ma tov�bbi 60 vesz�lyeztetett.

 F�ny: Elviselik az �rny�kot �s t�z� napf�nyt is.

 H�

 Fel�p�t� folyamataik m�g -24 oC-on is meghaladhatj�k a lebont�kat. Ak�r a 100 oC-ot is elviselik.

 Ezek ut�n �rthet�, hogy az �lland�an fagyos biom kiv�tel�vel minden sz�razf�ld�n megtal�lhat�k, a tundr�kt�l a tr�pusi es�erd�kig. Legnagyobb jelent�s�g�k a sz�raz, �n. zuzm�s tundr�n van.

 M�sutt jelent�s�g�k abban �ll, hogy �tt�r� tn. pion�r n�v�nyek, melyek jelent�s szerepet j�tszanak a m�ll�sban �s humuszosod�sban (zuzm�sav, szerves anyag).

 Gyakorta f�nlak� n�v�nyek: pl. fak�rgen, �gon vagy falev�len (tajga �s tr�pusi es�erd�k).

 3. M�rete

 Telepeik m�rete a mikroszkopikust�l a t�bb m�teresig terjedhet.

 A K�rp�t-medenc�ben a legnagyobbak a 30 cm-es hosszt is el�r� szak�llzuzm�k.

 2. K�lleme

 1. Alkot�i

 Mikroszk�ppal megfigyelhet�, hogy telepeiket f�k�nt fonalas t�ml�sgomba �s egysejt� k�kbakt�rium vagy z�ldmoszat alkotja. A gomba 95%-ban t�ml�sgomba, 5%-ban moszatgomba - s�tt egy baz�diumos faj is ismert. A moszat n�lunk 25 / 75 %-os ar�nyban k�k vagy z�ld (pl. Nostoc- �s Chrolella-fajok).

 ”A kapcsolat leggyakrabban olyan szoros, hogy az alkot�k �n�ll�an m�r nem is k�pesek az adott �l�helyen meg�lni.” /B10M-218./ Ez�rt mondj�k azt, hogy a szoros kapcsolat �j �l�l�nyt hoz l�tre. Ez az �jdons�g egyr�szt abban nyilv�nul meg, hogy t�r�k�pess�ge j�val t�gabb, mint alkot�i�. M�sr�szt a gomba �s a fotoszintetiz�l� t�rs k�z�sen termeli pl. a zuzm�savat.

 2. Sz�ne

 A gombafonalak sz�rke, a moszatsejtek z�ld sz�ne miatt �ltal�ban sz�rk�sz�ld, pl. r�nszarvaszuzm�, szak�llzuzm�, t�lgyfazuzm�.

 De lehet sz�nes is: v�r�s, narancs, s�rga (t�rk�pzuzm�, s�rga falizuzm�), z�ld, k�k; fekete, feh�r vagy barna.

 3. Alakja

 4. Szerkezete - telep�k gyakorta n�gyr�teg�

 A fels� v�d� gombak�reg t�m�r, vastag sejtfal� gombafonal sz�vev�ny

 K�z�ps� r�sze a laza gombafonal sz�vev�ny, melynek �regeiben vannak a fotoszintetiz�l� sejtek

 Az als� v�d� gombak�reg szint�n t�m�r, vastag sejtfal� gombafonal sz�vev�ny

 A r�gz�t� gombafonalak zuzm�savval m�llaszthatj�k a k�zetet, �s a v�z- �s t�ps�felsz�v�sban is r�szt vesznek.

 3. T�pl�lkoz�sa

Az egy�tt�l�s sor�n a gomba v�delmet, sz�n-dioxidot, vizet �s ionokat ad, a moszat pedig k�sz szerves anyagot. A v�z �s t�ps� a gombak�rgeken passz�van is bejuthat a moszatsejtbe.

 Az egy�tt�l�s meghat�roz�bb szerepl�je a gomba, mely a telep alakj�t is meghat�rozza. Az egy�tt�l�s mellett �l�sk�d�s is el�fordul -- a gombafonalak megem�sztik a moszatsejteket, melyek azonban szaporod�sukkal fenntartj�k az egyens�lyt. Az egy�tt�l�s szoross�ga v�ltoz�: gombafonalak r�fon�dnak a moszatsejtekre - vagy sz�v�fonalaikkal behatolnak a sejtekbe: tokj�ba, sejtfal�ba, sejtplazm�j�ba. Egyes esetekben a zuzm�telep moszat �s gomba alkot�r�szeire v�lhat sz�t.

 4. Szaporod�sa

 A zuzm�k �ltal�ban lass� n�veked�s�ek, van, hogy csak az �v n�h�ny napj�n akt�vak. Vannak fajok, amelyek telepe sz�z �v alatt n� 1 cm-t �s t�bb ezer �vig �lhetnek.

 A telep alkot�i szaporodhatnak egy�tt vagy k�l�n.

 1. Egy�tt

 1. Darabol�d�ssal, kisz�rad�s eset�n.

 2. Sarjmorzs�kkal. A sarjmorzs�kban a moszatsejtekre gombafonalak borulnak. Lisztszer�en fonom pork�nt jelentkeznek �s a sz�llel terjednek.

 A sarjmorzs�k k�tf�l�k lehetnek. Az �n. iz�diumok v�ltozatos alak� (pl. henger, g�mb, bunk�, pikkely) alak�, gombak�rges kin�v�sek a telep felsz�n�n. A szor�diumok a telep belsej�ben l�trej�v�, k�regtelen szemcs�k, melyek csak a telep gombak�rg�nek felreped�s�vel jutnak ki a szabadba.

 2. K�l�n

 A moszatsejtek oszt�dnak vagy rajz�sp�r�t k�peznek. A gomb�k term�testet fejlesztenek – ezeken alakulnak a t�ml�k, a t�ml�kben k�pz�dnek a sp�r�k. Ha a sz�llel terjed� sp�ra kics�r�zik �s moszatsejtre tal�l: �j zuzm�telep k�pz�dik. A t�ml�sgomba term�r�tege lehet nyitott, t�ny�r alak� �n. apot�cium, vagy z�rt, g�d�rszer� perit�cium.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 1. Mez�gazdas�gi: R�nszarvast�pl�l�k

 2. Ipari

 A sz�nesekb�l            fest�ket

 az illatosakb�l            illatszert �ll�tanak el�

 zuzm�b�l k�sz�l a     lakmusz

 egyesekb�l pedig       antibiotikum vonhat� ki.

 6. Fajismeret

 R�nszarvaszuzm�, tn. Cladonia rangiferina

 10 cm magasra is megn�v� sz�rk�sz�ld bokroszuzm�.

 A tundr�kon r�szarvast�pl�l�k – innen a neve. Magyarorsz�gon is �l.

 Hengeres, vill�san el�gaz� "�gacsk�i" jellegzetesen egy oldalra hajlanak.

 T�rk�pzuzm�, tn. Rhizocarpon geographicum:

 Csupasz sziklafalakon �l� s�rga-fekete k�regzuzm�.

 A s�rga mez�k k�z�tti zegzugos fekete rajzolatot a gomba term�testei adj�k.

 S�rga zuzm� tn: Xanthoria parietina

 Aranys�rga sz�n� lomboszuzm�. Fak�rgen vagy faker�t�seken gyakori. Gombafonalai t�ny�r alak� term�testeket fejlesztenek. A zuzm�k t�bbs�g�vel ellent�tben nem �rz�keny a leveg� k�n-dioxid szennyezetts�g�re.

 T�lgyfazuzm�, tn. Everina prunastri

 Sz�rk�sz�ld lomboszuzm�, mely a t�lgyfak�rgen tapad�koronggal r�gz�l. N�pi neve: ”fakosz”.

 Kellemes illata miatt illatszert gy�rtottak bel�le.

 K. t�lcs�rzuzm�, tn: Cladonia pyxidata

 Sz�rk�sz�ld t�lcs�rzuzm�. A t�lcs�r a gomba term�teste.

 T�gt�r�s�: a hegyvid�ki k�zett�rmel�ken, mohap�rn�n, korhadt f�n �s az alf�ldi homokon egyar�nt meg�l.

 Szak�llzuzm�, tn: Usnea dasypoga

 Sz�rk�sz�ld. D�san, sz�lasan el�gazik. A sz�lak 1-2 mm vastagok, hosszuk a 30 cm-t is el�rheti.

 A k�rp�ti fenyvesekben a lucfeny�k k�rg�n tapad�koronggal r�gz�l. A t�leveleken is megtelepedhet.

 Mannazuzm�, tn: Lecanora esculenta

 Feh�r sz�n�.

 A K�zel-Kelet �s a Tur�ni-s�kvid�k sivatagjaiban �l.  Sz�raz �llapotban daraszer�v� darabol�dva a sz�llel terjed. Nedvess�g hat�s�ra megpuhul, fel�led - ehet� lesz, �ze a t�szt��ra hasonl�t. A kazahok ma is fogyasztj�k, puszt�ban v�ndorl� zsid�k ezt is ett�k. Nem ismert�k: ”man hu” = mi ez? – innen a neve.