2.0.1. GLOB�LIS T�RT�NETI F�LDRAJZ

 Tartalomjegyz�k

 1. A vad�sz-gy�jt�get� �letm�d

 2. �jk�kori forradalom

 3. Az els� v�ros�llamok

 4. �kori-k�z�pkori fejl�d�s

 5. Gyarmatos�t�s

 6. Ipari forradalom

 7. A kapitalizmus korszakai.

 1. A vad�sz-gy�jt�get� �letm�d, Kr.e. 200 000 – 10 000

 Az emberf�l�k �s a legfejlettebb emberszab�s� majmok fejl�d�se 5 milli� �ve v�lt el egym�st�l.  Az els�, minden kutat� �ltal elfogadott ember az �n. Felegyenesedett ember, tn. Homo erectus volt, mely 200 ezer �ve t�nt fel belakta az �vil�g tr�pusi-szubtr�pusi ter�leteit. A Neanderv�lgyi ember tn. Homo neanderthalensis pedig a j�gkori Eur�p�t lakta.

 Az �sszes mai �rtelmes ember �se 100 000 �ve m�r biztosan �lt a K�zel-Keleten �s Afrik�ban. T�rt�nelm�nek d�nt� r�sz�t �sszetart� hord�kban �lte. Lass� sz�tv�ndorl�s�val Kre. 10 000-re szinte az eg�sz F�ldet ben�pes�tette, az Antarktisz kiv�tel�vel.

 A mai ember elterjed�se

 A h�rom legkor�bban ben�pes�tett f�ldr�sz �zsia, Afrika �s Ausztr�lia. Eur�p�ba teh�t k�s�bb �rkezett meg a mai ember, mint Ausztr�li�ba.

 A k�l�nb�z� �ghajlatokhoz val� alkalmazkod�s miatt kialakultak a rasszok. A n�gy emberi rassz: negrid, europid, mongolid, ausztralid.

 A hord�kban �tlagosan 6 darab, �t tag� csal�d �lt, teh�t a hord�nak 30 tagja volt (20-50).  A n�k �let�k sor�n t�zszer sz�ltek, de az �tlagos szaporod�s az �h�ns�gek miatt rendk�v�l lass� volt (0.01%-os , a l�tsz�m 300 �venk�nt 1 f�vel n�tt, a megk�tszerez�d�si id� 8 000 �v volt).  Az �tlag�letkor 20 �v volt.

 A hord�k v�ndoroltak (�vszakok, vadak), tulajdonuk kev�s volt - mivel mindent vinni�k kellett.  �tmeneti sz�ll�sokban laktak, pl. �vszakosan v�ltogatott t�li barlang, ny�ri s�tor.

 Vad�sz �s harceszk�zei a k�balta, majd a "messzir�l �l�" gerely �s ny�l voltak.  A hordoz� r�sz f�b�l, a v�g��l k�b�l k�sz�ltek.  A hal�szathoz csonthorgot, szigonyt �s vessz�fonatos vars�t haszn�lt.

 Az els� h�zi�llat a farkasb�l h�zias�tott kutya volt.

 A k�rnyezet �talak�t�sa: A nagyvadak megritk�t�sa (pl. eur�pai b�l�ny) / kipuszt�t�sa (pl. mamut).

 2. �jk�kori forradalom, tn. neolitikus forradalom, Kre. 10-t�l

 Vad�sz-gy�jt�get�k maradtak Afrik�ban a koiszanok (busmanok �s hottentott�k), �zsi�ban az �t�k �s �s-szib�riaiak, Amerik�ban az indi�nok �s eszkim�k, Ausztr�li�ban pedig az ausztralidok. Ezeken a helyeken val�j�ban az �jk�kori forradalom m�g ma sem zajlott le.

 Kre. 10 000-re az emberis�g l�leksz�ma el�rte a 10 milli� f�t �s a F�ld a vad�sz-gy�jt�get� �letm�d mellett t�ln�pesedett – az ember a nagyvadakat megritk�totta vagy kipuszt�totta.

 Az �k�kori forradalom sor�n kifejl�d�tt a mez�gazdas�g - az ember biol�giai szempontb�l v�gleg kiemelkedett az �llatvil�gb�l, mivel �lelemtermel�v� lett.  �letm�dja �talakult, a k�rnyezett�l val� f�gg�se cs�kkent.

 A n�v�nytermeszt�s "h�trafel�" haladva fejl�d�tt ki: arat�s -- gyoml�l�s -- vet�s.

 A gabonaf�l�k k�z�l els�k�nt b�z�t �s �rp�t kezdek termeszteni az �rm�ny-felf�l�n, majd a Term�keny F�lhold ter�let�n.

 Az �llatteny�szt�s is ”h�trafel�” fejl�d�tt ki: �llat le�l�se à csorda k�s�r�se à beker�t�se �s t�pl�l�sa.

 Az els�k�nt h�zias�tott (vadjuhb�l, vadkecsk�b�l) haszon�llat a juh �s kecske volt - melyet az �stulok à szarvasmarha �s a vaddiszn� à sert�s k�vetett.

 Az Altipalnon a burgonya, Mexik�ban kukorica, a S�rga-foly� ment�n a k�les, a Jangce ment�n a rizs, Fekete-Afrik�ban a cirok lett els�k�nt az �lelemtermel�s alapja.

 Az �lelelmtermel�s k�vetkezt�ben az �h�ns�gek megritkultak, a szaporod�s gyorsult, a megk�tszerez�d�si id� 2 000 �vre cs�kkent.

 3. Az els� v�ros�llamok, Kre. 3 500

 Az els� falvakba, majd v�rosokba a h�d�t�k-rabl�k elleni v�delem h�vta �letre. Jerik� els� falait Kr. e. 8 000 k�r�l emelt�k (6m magas falak, 9 m magas torony) �s ekkor mintegy 2 000 ember lakta.

 A n�ps�r�s�g n�veked�s�vel a politikai egys�gek megn�ttek. Egyes falvak v�ross� n�vekedtek, a v�rosok v�ros�llamokba szervez�dtek. Az els� telep�l�s, amelynek lakoss�ga el�rte a 100 000 f�t, a sumerf�ldi Ur volt, Kr. e. 2100-ban. Id�vel a v�ros�llamokb�l kisebb, majd nagyobb birodalmak alakultak ki.

 A leteleped�s k�vetkezt�ben megjelent az �rutermel� k�zm�ipar, pl. textilk�sz�t�s (gy�k�ny, len, gyapj�, gyapot), fazekass�g (gy�rt, hurk�s, sz�veten forgatott, korongolt) f�mm�vess�g (r�z, bronz, vas).

 4. �kori-k�z�pkori fejl�d�s

 �lelemtermel�s terjed�se

 A n�pess�gn�veked�s �s a talaj kimer�l�se miatt a f�ldm�vess�g ismerete a talajv�lt�s r�v�n terjedt (erd��get�s, gyepek felt�r�se).

 Folyami kult�r�k mn. hidraulikus kult�r�k

 A f�ldm�vesek sz�m�ra a talajer� ut�np�tl�st az iszap biztos�totta, az �nt�z�s pedig a n�v�nyek v�zhi�ny�t p�tolta. A k�zpontos�tott �llamszervezet kialakul�s�ban nagy jelent�s�ge volt annak, hogy az �nt�z�rendszerek ki�p�t�se, haszn�lata �s jav�t�sa egys�ges, k�zponti ir�ny�t�st ig�nyelt. A n�gy nagy folyami kult�ra �s hat folyama/foly�ja: N�lus: Egyiptom, Tigris �s Eufr�tesz: Mezopot�mia, Indus - India, S�rga-foly� �s Jangce: K�na.

 A h�rom, hosszan fenn�ll� �kori birodalom a R�mai, Perzsa �s K�nai birodalom volt.

 A t�rsadalom tagol�d�sa: uralkod�, harcosok, papok / k�zm�vesek, f�ldm�vesek, rabszolg�k.

 T�vols�gi kereskedelem - luxuscikkek

 Transzszaharai kereskedelem: elef�ntcsont, rabszolga, arany

 T�mj�n �t: t�mj�n

 Selyem �t: selyem, f�szer

 Region�lis piacok

 Az �vil�gban 1450 k�r�l �t region�lis piac m�k�d�tt – melyek k�z�tt nagyon gyenge volt a kapcsolat. Felsorol�s: eur�pai, arab, indiai, mal�j, k�nai /PrREur-27./.  

 A k�rnyezet �talak�t�sa

 Mezopot�mi�ban a szikesed�s miatt leromlottak a term�f�ldek - felhagy�sukkal visszafoglalta �ket a sivatag.

A Mediterr�neumban az erd��rt�s �s t�llegeltet�s a talajpusztul�shoz vezetett.

Nyugat-Eur�pa n�pess�ge az erd��rt�sok r�v�n gyarapodott (Kru. 800 - 1200).

 5. Gyarmatos�t�s

 A nagy f�ldrajzi felfedez�seket k�vet� n�gy �vsz�zadban - katonai f�l�ny�k r�v�n - az eur�pai �llamok a F�ld 80%-�t megh�d�tott�k.  Katonai f�l�ny�k kezdetben viszonylagos (karavella, kov�spuska), majd az ipari forradalom r�v�n abszol�t lett (vas�t, g�pfegyver).

 Esetenk�nt az �slakosokkal szemben t�bbs�gbe ker�ltek - nyelv�ket �s vall�sukat is elterjesztett�k.  1820-1970 k�z�tt (a gyarmatbirodalmak felboml�s�ig) 100 milli� eur�pai telepedett le az �jonan megh�d�tott ter�leteken.  Ahol nem �rtek el t�bbs�get, onnan a gyarmatok felszabadul�sa ut�n (1948-70) a h�d�t�k kiszorultak.

 A gyarmatos�t�s nyom�n ker�lt az

·         angol kult�rk�rbe Angol-Amerika: USA, Kanada, valamint Ausztr�lia �s �j-Z�land.

·         latin kult�rk�rbe Latin-Amerika, melynek nyelve d�nt�en spanyol, Braz�li�ban portug�l.

·         orosz kult�rk�rbe Szib�ria.

 A gyarmatos�t�s sor�n az amerikai �ltetv�nyekre 15 milli� afrikai eredet� rabszolg�t hurcoltak.  

 6. Ipari forradalom

 Fogalma: A gy�ripar uralkod�v� v�l�s�nak folyamata.

 Id�hat�rok: Kezdete 1780 /Z�vIII-67./ - v�ge nincs, mert ma is tart

 Szakaszai

 Az ipari forradalom els� k�t szakasza a sz�nalap� iparvid�kekhez k�t�d�tt.

 Az ipari forradalom els� szakasz�t szabadversenyes kapitalizmusnak nevezik: a v�llalkoz� kis t�k�vel is sikeres lehetett.  A "nagy hal megeszi a kis halat": a harmadik szakaszra kialakultak az adott piaci r�szletben egyedurakol� - �rakat dikt�l� – t�k�s csoportok - ez az �n. monopolkapitalizmus jellemz�je.

 ”A g�pek meghajt�s�ra alkalmas g�zg�pet James Watt sk�t mechanikus szabadalmaztatta 1769-ben.” /Z�vIII-69./

 ”Stockton �s Darlington k�z�tt 1825-ben v�gigp�f�g�tt egy Stephenson /sztifnszn/ nev� g�p�sz g�zmozdonya.” /Z�vIII-69./

 ”Az els� haszn�lhat� automobilt 1885-ben Benz, illetve 1886-ban Daimler k�sz�tette.” /Fr10M-70./

 Hat�sa

 Gazdas�gi

 Mez�gazdas�g: A mez�gazdas�gi termel�st sokszoros�ra n�velte.  Oka: f�k�nt a kemiz�l�s �s g�pes�t�s. Kemiz�l�s: m�tr�gy�k �s n�v�nyv�d� szerek haszn�lata.

 Ipar: Az ipari termel�s sokszoros�ra n�tt.  Oka: a gy�ripar termel�kenys�ge.

 K�zleked�s: Fejl�d�se lehet�v� tette az olcs� t�megsz�ll�t�st -- k�vetkezm�nye az egys�ges�l� piac, fokoz�d� munkamegoszt�s �s �rutermel�s.

 Foglalkoz�si �tr�tegz�d�st v�ltott ki.

 N�pesed�si

 A gyermekhaland�s�g cs�kkent, a v�rhat� �lettartam megk�tszerz�d�tt, a term�szetes szaporod�s n�tt. Oka (2):

A t�pl�lkoz�si felt�telek eddig soha nem l�tott m�rt�kben megjavultak - a term�szeti eredet� (�rad�s, asz�ly) �h�ns�gek megsz�ntek.

A k�zeg�szs�g�gy a csatorn�z�s �s v�d�olt�sok  r�v�n ugr�sszer�en fejl�d�tt.

 V�rosod�st v�ltott ki.

 Szemelv�ny

 ”Ebb�l a b�zb�l az emberi munka legnagyobb folyama �rad sz�t, amely megterm�keny�ti az eg�sz vil�got. Ebben a szennycsatorn�ban sz�ntiszta arany folyik. Ez a hely, ahol az emberis�g a legmagasabbra h�gott, �s ahol a legm�lyebb embertelens�gbe s�llyedt, ahol a civiliz�ci� csod�kat tesz, �s ahol a civiliz�lt ember vademberr� v�lik.” /Tocqueville francia politikus Manchesterr�l, Z�vIII-67./

 7. A kapitalizmus korszakai

 0. T�bl�zat

 1. Szabadrabl� kapitalizmus, m�s n�ven kezdeti kapitalizmus, 1444-1640

Id�hat�r: Kezdet�n �rik el a portug�lhaj�sok a Z�ld-fokot. A v�g�n kit�r az angol polg�ri forradalom.

 Jellemz�: Az Eur�p�n k�v�li ter�letek javait nyers er�vel szerzik meg

 Esem�nyek: A portug�lok er�dl�ncot �p�tenek ki a F�szer-szigetekig. A spanyolok kirabolj�k az Azt�k- �s az Inka-birodalmat. Amerika aranya �s ez�stje az ib�riai �llamokon kereszt�l az iparos N�metalf�ldre �ramlik.

 2. Kereskedelmi kapitalizmus, 1640-1780

 Id�hat�r: Kezdete az angol polg�ri forradalom kit�r�se. V�ge az ipari forradalom kezdete.

 Jellemz�: meghat�roz� a kereskedelem

 Esem�nyek: Meghat�roz� a h�romsz�g-kereskedelem.

 Nagy h�romsz�g: Eur�pa nyugati partvid�ke Amerik�b�l aranyat szerez, �s ezen �zsia d�li �s keleti r�sz�b�l f�szert �s iparcikket v�s�rol (selyem, bors). �zsia teh�t kiszivatty�zza a nemesf�met Eur�p�b�l – ez lett az �piumh�bor� kit�r�s�nek oka.

 Kis h�romsz�g cs�csai: Eur�pa nyugati partvid�ke, Afrika, Amerika. Eur�pa nyugati partvid�k�n a haj� iparcikket vesz (puska, �veggy�ngy). Fekete-Afrik�ban ezt rabszolg�ra cser�li. Amerik�ban a rabszolg��rt cukrot vesz, amit Eur�p�ban ad el.

 3. Szabad versenyes kapitalizmus, 1780-1867

 Id�hat�rok: Kezdete az ipari forradalom kezdete. V�ge kb. az osztr�k-magyar kiegyez�s �ve.

 Jellemz�: Az ipari termel�s a meghat�roz�.

 Esem�nyek: Angli�ban kit�r az ipari forradalom. El�sz�r a k�nny�ipar (textilipar), majd a neh�zipar (ac�lgy�rt�s).

 4. Korai monopolkapitalizmus

 Id�hat�rok: 1867-1945 k�z�tt. Kezdete kb. az osztr�k-magyar kiegyez�s �ve �s m�ig tart.

 Jellemz�: Kialakulnak a monop�liumok

 Esem�nyek: A k�t vil�gh�bor� k�zdelem a F�ld �jra feloszt�s��rt

 5. Neokolonilaista monopolkapitalizmus

 Id�hat�rok: 1945-1973 k�z�tt. Kezdete a II. vil�gh�bor� v�ge, v�ge az els� olaj�r robb�n�s.

 Jellemz�je a neokolonializmus.

 Neokolonializmus: A gyarmatok n�vleg felszabadulnak, de gazdas�gilag – �s gyakorta politikailag �s katonailag is - fennmaradnak az al�rendelts�get eredm�nyez� kapcsolatok.

 6. Kutat�-fejleszt� monopolkapitalizmus

 Id�hat�rok: 1973-t�l m�ig

 Jellemz�k: A gazdas�g vezet� �gazat�v� a szolg�ltat�s v�lik.  A kor�bbi sz�nalap� iparvid�kekb�l - �tmenetileg - rozsda�vezet lesz. Az �j ipar jellemz�je, hogy z�mmel tiszta �s ipari parkokba telep�l.

 Ipari cs�cstechnika

 Mikroelektronika, hadielektronika, sz�m�t�stechnika, h�rad�stechnika, t�vk�zl�s tn. telekommunik�ci�

 �ripar: rak�ta, m�hold

 Atomipar: atomer�m�, atombomba

 Biotechnol�gia: orvosi, mez�gazdas�gi

 Hadiipar: rep�l�g�pgy�rt�s

 Inform�ci�s gazdas�g, mn. legfejlettebb szolg�ltat�sok, mn. negyedik tn. quartener szektor

 H�z��gazatok: kutat�s-fejleszt�s, r�vid�tve K+F, fels�oktat�s

 P�nz�gy: bank, biztos�t�, t�zsde; Rekl�m (marketing)

 Informatika, kifejtve: inform�ci�s technol�giai komplexum.

 8. Vez�rorsz�gok

 T�bl�zat

  �vsz�mok �s adatok

 1800: Nagy-Britannia a vil�gkereskedelem harmad�t adja, a t�bbi eur�pai orsz�g pedig 44%-�t. /PrREur-31./.

 1820 Az USA-ban m�r magasabb az egy f�re jut� brutt� hazai term�k, mint a legfejlettebb eur�pai orsz�gokban. /PrAm-29./

 1880 Ipari termel�sben az els� m�r az USA /�jEur-84./

 1900 Az USA gazdas�gilag egy�rtelm�en els�, a F�ld ipari termel�s�nek 24 %-�t adja. /PrAm: 29, 31./

 1900 Nagy-Britannia a vil�gkereskedelem 16 %-�t, N�metorsz�g 12 %-�t, az USA 11 %-�t adja /PrAm-31./.

 1950: Az USA a F�ld ipari termel�s�nek 56 %-�t adta /PrAm-31./.