2.0.2. BEVEZET�S A GAZDAS�GTANBA

 Tartalomjegyz�k

 1. A gazdas�g fogalomk�re

 2. A termel�si folyamat

 3. Ipari �zemform�k

 4. Gazdas�gi �s foglalkoz�si szerkezet

 5. Munkamegoszt�s

 6. Monop�lium �s imp�rium.

 1. A gazdas�g fogalomk�re

 1. Javak /Kgl-244./

 �ltal�ban t�bbes sz�mban haszn�lt fogalom, egyes sz�ma a r�gies j�sz�g

 P�nz�rt megvehet� dolgok, mely az ember - anyagi �s szellemi - sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re szolg�lnak.

 K�t fajt�ja az �ru �s a szolg�ltat�s. Ide tartozik a keny�r �s egy Bach koncert, melyre jegyet vesz�nk.

 Nem tartozik ide a szeretet, mert p�nz�rt nem v�s�rolhat� meg.

 2. Termel�s: Javak el��ll�t�sa.

 3. Fogyaszt�s: Javak felhaszn�l�sa.

 4. Gazdas�g mn. termel�s-fogyaszt�s /Kgl-185./

 A javak el��ll�t�s�val �s fogyaszt�s�val kapcsolatos folyamatok �sszess�ge.

 Teh�t termel�k�nt �s /vagy fogyaszt�k�nt minden ember r�sze a gazdas�gnak.

 5. Gazdas�gtan /Kgl-301./: m�s n�ven k�zgazdas�gtan

 Emberi k�z�ss�g vagy k�z�ss�gek gazdas�g�val foglalkoz� t�rsadalomtudom�ny.

 A k�z�ss�g m�rete szerint lehet egy�ni �s v�llalati (mikro�kon�mia), vagy �gazati �s politikai gazdas�gtan (makro�kon�mia)

 Tudom�nyos neve a g�r�g eredet� �kon�mia, melynek sz� szerinti jelent�se: h�ztart�s vezet�se (v�. �ikosz = h�z). Angol szava: economy.

 Seg�dtudom�nya pl. a statisztika �s a pszichol�gia.

 Hat�rtudom�nya a gazdas�gt�rt�net �s a gazdas�gf�ldrajz.

 2. A termel�si folyamat

 1. Kell�kei

 Napjainkban a termel�s kell�ke (5) a/az

·         term�szeti er�forr�s

·         termel�eszk�z mn. termel�er�

·         munka

·         szaktud�s

·         m�k�d� t�ke.

 2. P�ld�ja

 Kiv�gsz a kertedb�l egy f�t – term�szeti er�forr�s

 A bicsk�ddal – termel�eszk�z

 Fogpiszk�l�kra hasogatod – munka

 A munk�d egy napig tartott, addig a m�r megl�v� p�nzb�l vett�l �sszesen 2000 Ft-�rt �telt (�s m�s kiad�sod nem volt) – t�ke.

 V�g�l eladtad a fogpiszk�l�kat 3000 Ft-�rt. Mivel a kiad�sod csak 2000 Ft volt, 1000 Ft-ot kerest�l. Ez a haszon; angol sz�val: profit.

 T�bl�zat

 3. Eredm�nye: a haszon

 A termel�s sor�n �rt�kt�bblet keletkezik, ami a tulajdonos haszna, tn. profitja.

 Mivel t�k�vel a t�bbi n�gy kell�k megv�s�rolhat�, voltak�ppen a

 T�ke: az ”�rt�k, amely tulajdonos�nak rendszeres j�vedelmet biztos�t.

 A p�nz �nmag�ban v�ve m�g nem t�ke.” /Fr10BPr-45./ V�: III. Sza�d om�ni szult�n apja egy kamr�ba egyre csak halmozta az olajj�vedelmekb�l sz�rmaz� pap�rp�nzt – amit azt�n az egerek r�gtak.

 4. A t�ke fajt�i

 A t�ke lehet

·         p�nzt�ke: p�nzben �ll rendelkez�sre

·         m�k�d� t�ke, an. direct investment: gazdas�gba (mez�gazdas�g, ipar, szolg�ltat�s) van fektetve

·         hum�n t�ke: emberi k�pess�gekbe van befektetve (tanul�s, szaporod�s)

·         �rut�ke – �ruban van felhalmozva.

 3. Ipari �zemform�k

 1. H�ziipar

 H�zipar: Olyan ipar, melyben a f�ldm�ves maga sz�m�ra – �nell�t�sra – termel.

 P�ld�ja: A hajadon megsz�vi a kelengy�j�t (feh�rnem�, �gynem�, abrosz, t�r�lk�z�).

 Szemelv�ny a h�ziiparr�l

 ”A bukovinaiak �sszes �letsz�ks�glet�ket csal�djuk k�r�ben, de legal�bbis a sz�k faluhat�rokon bel�l, maguk el�g�tik ki. H�z�p�t�skor a f�rfi �ltal�ban az �cs-, tet�fed�- �s hasonl� munk�kat v�gzi, m�g az asszonyra t�bbnyire a megfont �s fel�ll�tott falak bevakol�sa, a falereszt�kek moh�val val� t�m�t�se, a padl�d�ng�l�s stb. h�rul. A bukovinaiak – a rostn�v�ny-termeszt�st�l vagy a birkateny�szt�st�l kezdve eg�szen a v�szonb�l, gyapj�b�l vagy sz�rm�b�l, b�rb�l, filcb�l vagy szalmafonad�kb�l val� �gy- �s ruhanem� elk�sz�t�s�ig – mindent maguk csin�lnak. M�g a fest�keket is maguk termesztette n�v�nyekb�l �ll�tj�k el�, s ugyan�gy maguk k�sz�tik a sz�ks�ges, �m meglehet�sen primit�v k�zm�ves szersz�mokat. Ugyanezt mondhatjuk el a t�pl�l�kr�l. A paraszt f�radts�gos munk�val m�veli kukoricaf�ldj�t, �rli k�zi malm�val a kukoricalisztet, melyb�l f� t�pl�l�k�t (a puliszk�hoz hasonl� mamalig�t) k�sz�ti. �rt az egyszer� mez�gazdas�gi szersz�mok, a konyhai �s gazdas�gi ed�nyek �s eszk�z�k elk�sz�t�s�hez is…” /Karl B�cher: Az ipari �zemform�k t�rt�nelmi fejl�d�se/

 2. K�zm�ipar

 K�zm�ipar: Olyan ipar, amely �rut termel, de m�g k�zzel. K�t f� fajt�ja van.

 C�h: Az iparos m�g eg�sz term�ket k�pez, pl. csizma.

 Manufakt�ra: Az iparosok m�r felbontj�k a munkafolyamatot, pl. egy-egy munk�s csin�lja a talpat, fels�r�szt, sarkanty�t, �s a r�szeket egy k�zponti helyen ragasztj�k �ssze.

 Szemelv�ny: A h�ziiparn�l szerepl� sorok folyat�sa: ”… vagy ha � maga nem, h�t �rt hozz� a falu egyik ezermestere. Csup�n a – helybeli n�pess�g �ltal kev�ss� haszn�lt – vas feldolgoz�s�t engedik �t a vid�ken sz�tsz�rtan �l� cig�nyoknak.” /Karl B�cher: Az ipari �zemform�k t�rt�nelmi fejl�d�se/

 H�res k�zm�ipart v�geztek pl. Sz�kelyf�ld�n a korondi fazekasok.

 3. Gy�ripar

 Gy�ripar: A munkafolyamatot felbontja, g�pet haszn�l.

 G�p: nem izomer�vel, hanem k�ls� energiaforr�ssal (sz�n, sz�nhidrog�n, �ram) m�k�d� termel�eszk�z.

 Gy�r: Olyan munkahely, ahol g�pekkel dolgoznak.

 T�bl�zat

 4. Gazdas�gi �s foglalkoz�si szerkezet

 1. Gazdas�gi �gazatok

 R�vid�t�sek: K+F, ejtsd: ’k� plusz eff’ = kutat�s + fejleszt�s, IT, ejtsd: ’�j t�’ = inform�ci�s technol�gia

 alapanyaggy�rt�s (3): koh�szat �s neh�zg�pgy�rt�s, neh�zvegyipar, �p�t�anyag gy�rt�s �s �p�t�ipar

 hadiipar: rep�l�g�pgy�rt�s, katonai atomipar, �ripar

 gy�gyszergy�rt�s, biotechnol�gia, nanotechnol�gia

 mikroelektronika: inform�ci�s technol�gia r. IT, sz�m�t�stechnika, telekommunik�ci�.

 2. Gazdas�gi szerkezet = j�vedelemszerkezet

 Gazdas�gi szerkezet: Megadja, hogy a gazdas�g �gazatai / szektorai milyen ar�nyban vesznek r�szt a j�vedelemtermel�sben.

 ”A f�ldi GDP t�bb mint 60 %-a sz�rmazik a szolg�ltat�sokb�l.” /2008, Fr10M-74./

 3. Foglalkoz�si szerkezet

 Foglalkoz�si szerkezet: A keres�k megoszl�sa a h�rom gazdas�gi �gazat k�z�tt (mez�gazdas�g, ipar, szolg�ltat�sok).

Gazdas�gi szerepl�: Olyan term�szetes vagy jogi szem�ly, aki �ru vagy szolg�ltat�s l�trej�tt�ben vesz r�szt. Fajt�i: munk�s, v�llalat, orsz�g.

(1)   ”A F�ld munk�sainak t�bb mint 40%-a a mez�gazdas�gban tev�kenykedik.” /Gaz-33./

(2)   ”A szolg�ltat�sokban foglalkoztatottak ar�nya meghaladja a 35 %-ot.” /Gaz-33./

Eritre�ban a mez�gazdas�gban dolgozik a keres�k 80 %-a, de csak 12%-�t termeli meg a GDP-nek /W, Eirtea, Gazdas�gi �gazatok/.

 4. �tr�tegz�d�s

 1. Foglalkoz�si �tr�tegz�d�s

 Foglalkoz�si �tr�tegz�d�s: Az ipari forradalom �ltal megind�tott folyamat, melynek sor�n a mez�gazdas�gi keres�k sz�ma cs�kken, az ipariban �s szolg�ltat�sokban dolgoz�k sz�ma pedig n�.

 Pl. Magyarorsz�gon 1970-t�l cs�kken az ipari keres�k ar�nya /Pr10B-13./.

 Hagyom�nyos tn. trad�cion�lis, ipari tn. indusztri�lis, ipar ut�ni tn. posztindusztri�lis

 Egyes szeg�ny orsz�gokban a mez�gazdas�gb�l k�zvetlen�l a szolg�ltat�sokba �ramlik a munkaer�, pl. Indi�ban. A fejl�d�ben l�v� India kihagyni l�tszik saj�t ipari forradalm�t.

 2. Gazdas�gi �tr�tegz�d�s

 Gazdas�gi �tr�tegz�d�s: Az a folyamat, melynek sor�n az �rt�ktermel�sben a mez�gazdas�g ar�nya cs�kken az ipar, majd a szolg�ltat�sok jav�ra.

 Pl. Magyarorsz�gon a mez�gazdas�g ar�nya az �rt�ktermel�sb�l (nemzeti �sszterm�k) sz�z �v alatt nyolcad�ra cs�kkent (1910: 43.5 %, 2009: 5.5 %).

 5. Munkamegoszt�s

Fogalma

Munkamegoszt�s, m�s n�ven szakosod�s, tudom�nyos n�ven specializ�ci�

 A gazdas�gi szerepl� tev�kenys�gi k�r�nek sz�k�l�se �s egyben hat�konys�g�nak n�veked�se.

Pl. kor�bban egy eg�sz term�ket gy�rtott, most m�r csak egy r�sz�t k�sz�ti el.

Fajt�i: nemek, foglalkoz�sok, vagy orsz�gok k�z�tti.

Nemek k�z�tti pl.

Az �skorban a f�rfiak vad�sztak, a n�k gy�jt�gettek.

Ma d�nt�en a b�ny�ban f�rfiak, a textiliparban n�k dolgoznak.

 Foglalkoz�sok k�z�tti pl.

 Az �jk�korban nagyj�b�l egyszerre fejl�d�tt ki a vad�szatb�l az �llatteny�szt�s, a gy�jt�get�sb�l pedig a f�ldm�vel�s.

 A leteleped�s sor�n a f�ldm�vesek h�ziiparb�l fejl�d�tt ki az �rutermel� k�zm�vess�g.

 Orsz�gok k�z�tti

 A szeg�ny orsz�g kivitel�ben t�bb a mez�gazdas�gi term�k �s �sv�nykincs, a gazdag orsz�g�ban pedig a k�szterm�k.

 Felt�tele

 Gazdas�gi egyes�l�s, tn. gazdas�gi integr�ci�: A gazdas�gi szerepl�k egyes�l�se.

 Pl. egy adott term�ket m�r csak t�bb gazdas�gi szerepl�, egyes�lten k�sz�t el.

 Napjainkban t�bb mint sz�z integr�ci� van.

 P�ld�ja

 ”N�zz�k mindenekel�tt a gombost�gy�rt� manufakt�r�val kapcsolatos h�res elemz�st. Smith itt a szok�sos munk�st veszi, aki ebben a speci�lis termel�si �gban nem t�ls�gosan begyakorlott �s a legnagyobb szorgalommal is egy nap alatt tal�n egy, de eg�szen bizonyosan nem h�sz gombost�t tud elk�sz�teni, s ezt a gy�rral veti egybe, ahol ugyanezt a term�ket t�bb munk�s megosztott munk�val �ll�tja el�. „Az egyik ember dr�tot h�z, a m�sik egyenget, a harmadik szabdal, a negyedik hegyez, az �t�dik cs�csot k�sz�r�l, hogy r�illeszthess�k a fejet. A fejk�sz�t�s megint k�t vagy h�rom k�l�n�ll� m�velet.” �gy a t� teljes elk�sz�t�s�hez �sszesen tizennyolc k�l�nb�z� fog�sra van sz�ks�g, amelynek mindegyike egy elk�l�n�lt munk�sra ruh�zhat�. Smith meg�llap�tja, hogy egy ily m�don egy�ttm�k�d� munkacsoportban minden egy�n teljes�tm�nye sz�zszoros�ra, ha nem ezerszeres�re (p. 240 x-re /Gaz-16./) n� azzal a munk�ssal szemben, aki az eg�sz term�ket egyed�l �ll�tja el�.” /Karl B�cher: A munkamegoszt�s t�pusai/4

 Hasonlatok

 T�rt�nelem: A mez�gazdas�ggal foglalkoz� n�pess�g n�v�nytermeszt�kre �s �llatteny�szt�kre v�lik sz�t.

 Biol�gia

 Az egysejt� m�g minden tev�kenys�get v�gez, de nem hat�konyan. A fejlettebb t�bbsejt�ekn�l van ami csak hat�rol (h�msejt), t�panyagot rakt�roz (zs�rsejt), l�gz�si g�zokat sz�ll�t (v�r�sv�rsejt), szil�rd�t (csontsejt), �sszeh�z�dik �s elernyed (izomsejt), inger�letet vezet (idegsejt), stb.

 A m�hkapt�rban szorosan �s rendezetten egy�ttm�k�dik a kir�lyn�, a her�k �s a dolgoz�k sokas�ga.

 Zene: A furulya sok hangot adhat ki, de halk. Az orgona egy s�pja m�r csak egyet, de hangosat.

 6. Monop�lium �s imp�rium

 1. Monop�lium

Monop�lium: V�llalat vagy v�llalat csoport egyeduralma a piacon. ”Fajt�i: kartell, szindik�tus, tr�szt, konszern”

 Kartell: V�llalatok – esetenk�nt titkos - alkuja, melynek c�lja a verseny korl�toz�sa. ”Egy �gazat v�llalatainak megegyez�se a nyersanyagok vagy k�szterm�kek �r�ban, a piacok feloszt�s�ban, stb.” /Z�vIII-202./

 Szindik�tus

 ”A v�llalatok k�z�s rendszereket hoznak l�tre, p�ld�ul anyagbeszerz�sre vagy �rt�kes�t�sre.” /Z�vIII-202./

 Tr�szt:

 ”Olyan �ri�s v�llalat, mely az eg�sz bels� piacot /s�t r�szben a vil�gpiacot is/ uralja” / Z�vIII-201. /

Az els� tr�szt ”a Rockefeller alap�totta Standard Oil volt. Az Egyes�lt �llamokban m�r 1887-ben tr�sztellenes t�rv�nyt hoztak.” /Z�vIII: 201, 203./

 Konszern

 ”Egym�ssal termel�si kapcsolatban nem �ll� v�llalatok p�nz�gyi fel�gyelet �tj�n val� ellen�rz�s al� von�sa. Sz�les k�rben az I. vil�gh�bor� ut�n fejl�dtek ki.” /Kgl-292./ ”Bankok ir�ny�t�s�val sz�let� �ri�sv�llalat” /Z�vIII-202./

 D�mping

 Nyomott �r� term�k t�meggel val� piacszerz�s.

 2. Imp�rium = birodalom

 Mivel ”a gyarmatbirodalom egyszerre garant�lta a nyersanyagokat �s piacot”, a monop�liumok kialakul�sa a gyarmatos�t�s utols� hull�m�t (1967-1914) hozta, mely a birodalom�p�t�s tn. imperializmus (Hobson, 1902) nevet kapta. A korm�nyok az orsz�g monop�liumainak �rdek�ben h�bor�kat viseltek.

 Szemelv�ny: ”33 �vet t�lt�ttem akt�v szolg�latban, mint orsz�gunk legmozg�konyabb alakulat�nak, a tenger�szgyalogs�gnak a tagja. 1901-ben seg�tettem abban, hogy Mexik� v�dett �s biztons�gos hely legyen az amerikai olaj�rdekelts�gek sz�m�ra. Seg�tettem a National City Bank bev�tel�nek beszed�s�re alkalmas helly� v�ltoztatni Haitit �s Kub�t, 1909-12-ben seg�tettem megtiszt�tani Nicaragu�t a Brown Brother nemzetk�zi bankh�z �rdek�ben, 1916-ban helyet csin�ltam a Dominikai K�zt�rsas�gban az amerikai cukor�rdekelts�gek sz�m�ra” /Buttler amerikai t�bornok v�grendelet�b�l, Z�vIII-201./