2.1. A GAZDAGS�GI FEJLETTS�G MUAT�I

 Tank�nyv 30-33. oldala, h�zi feladat a munkaf�zet 18/6. feladata

 1. A j�vedelem fogalomk�re

 1. Hazai �sszterm�k

 Neve: angolul Gross Domestical Product, r�vid�tve: GDP

 Brutt� hazai term�k: Az orsz�g ter�let�n egy �v alatt el��ll�tott �ruk �s szolg�ltat�sok �rt�ke.

 �ltal�ban egy f�re es� �rt�k�t adj�k meg.

 Magyarorsz�gon

 bele tartozik a gy�ri Audi j�vedelme – b�r azt N�metorsz�gba kiviszi

 nem tartozik bele a pozsonyi Mol-le�nyv�llalat (Slovnaft) j�vedelme – b�r azt orsz�gunkba behozza.

 2. Nemzeti �sszterm�k

 Neve: angolul Gross National Income, r�vid�tve: GNI

 Brutt� nemzeti term�k: az orsz�g �llampolg�rainak egy �v alatt megszerzett j�vedelme.

 Magyarorsz�gon

 Nem tartozik bele a hat�ron bel�l l�v� idegen TNC le�nyv�llalat, mivel j�vedelm�t kiviszi, pl. a gy�ri Audi

 Bele tartozik a saj�t TNC hat�ron t�li le�nyv�llalata, mivel az j�vedelm�t behozza, pl. pozsonyi MOL / Slovnaft. Bele tartozik a k�lf�ld�n dolgoz� vend�gmunk�s, ha j�vedelm�t haza utalja.

 3. �sszehasonl�t�sok

 Alacsonyabb a GNI, mint a GDP: Magyarorsz�gon kb. 8%-kal. A TNC le�nyv�llalatok kivisznek 16 %-ot, vend�gmunk�saink behoznak 8%-ot (2008)

 Alacsonyabb a GDP, mint a GNI: USA, N�metorsz�g saj�t TNC-ik miatt; Rom�nia: k�lf�ld�n dolgoz� vend�gmunk�saik miatt.

 4. V�s�rl�er� ar�nyos j�vedelem

 Neve angolul purchasing power parity, r�vid�tve PPP

 Probl�ma

 A szeg�nyebb orsz�gok valut�j�t �ltal�ban alul�rt�kelik a piacon. Ez�rt a doll�rban val� elsz�mol�s a szeg�ny orsz�g j�vedelm�t lefel� torz�tan�.

 Megold�s

 Ennek kik�sz�b�l�s�re �ssze�ll�tanak egy kosarat, �s megn�zik, hogy a benne l�v� �ruk �s szolg�ltat�sok mennyibe ker�lnek.

 P�ld�ja /Fr10Of-30./

 2006-ban K�n�ban egy BigMac csak 1.3 doll�r volt, m�g D�ni�ban 4.5 doll�r. Ez azt jelenti, hogy ha csak ezen t�nyeket vizsg�ljuk, akkor K�na fizet�eszk�ze, a j�an harmad�ra volt �rt�kelve val�s �rt�ke helyett.

 2. J�vedelem - csoportos�t�s szint szerint

 Fogalmak

 A Vil�gbank, 2015 adatai �s m�dszere szerint.

 Gazdag, mn. magas j�vedelm� orsz�gok

 Magas j�vedelm� orsz�g: Az egy f�re jut� GNI 12 600 doll�r felett van.

 Fels� egymilli�rd: a F�ld lakoss�g�nak 15 %-a (1 milli�rd f�) szerzi meg a j�vedelem 80 %-�t. A F�ld lakoss�ga 7.3 milli�rd f�, ennek 15%-a 1 milli�rd f�.

 1. ”Eur�pa” - Kelet-Eur�pa �s a Balk�n kiv�tel�vel, pl. Norv�gia, Magyarorsz�g (2015)

 10 milli� f�n�l n�pesebb eur�pai orsz�gok sorrendje: Hollandia, N�metorsz�g, Belgium, Egyes�lt Kir�lys�g, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g.

 2. ”Kihelyezett Eur�pa” – telepesorsz�gok

 USA, Kanada, Ausztr�lia, �j-Z�land; Izrael

 3. ”Lem�solt Eur�pa”

 Jap�n à majd a Jap�nt m�sol� kis tigrisek: Jap�n, D�l-Korea, Szingap�r

 4. Olajorsz�gok – k�olaj miatt gazdagok

 �zsia

 �b�lmenti hatok: Kuvait, Sza�d-Ar�bia, Bahrein, Katar (F1), Egyes�lt Arab Emir�tusok (F5), Om�n

 D�lkelet-�zsi�ban: Brunei (F4.)

 Afrika: Egyenl�t�i Guinea, L�bia, Gabon

 Amerika: a leggazdagabb Latin-Amerikai orsz�g - Trinidad �s Tobago

 K�zepes j�vedelm� orsz�gok

 K�zepes j�vedelm� orsz�g: Az egy f�re jut� GNI 4 000 – 12 000 doll�r k�z�tti (2013)

 1. Fels� r�tege: Mexik�, Braz�lia, D�l-Afrika, K�na

 2. Als� r�tege: Egyiptom, Nig�ria, India

 Alacsony j�vedelm� orsz�gok

 Alacsony j�vedelm� orsz�g: Az egy f�re jut� GNI 580 doll�r alatti.

 Az egys�gesen leggazdagabb f�ldr�sz Eur�pa �s �szak-Amerika.

 Nyolc t�rs�g van a F�ld�n, ahol van olyan orsz�g, amely szeg�nyebb, mint a legszeg�nyebb Eur�pai orsz�g, azaz Mold�via. E h�t t�rs�g f�ldr�szek szerint

 1. Afrika - Fekete-Afrika – a legt�bb szeg�ny orsz�g. Itt tal�lhat� a F�ld legszeg�nyebb 18 orsz�ga.

 2. �zsia (4): Tur�ni-s�kvid�k, K�zel-Kelet, India, D�lkelet-�zsia

 3. Amerika (2): Latin-Amerika: K�z�p- �s D�l-Amerika

 4. Ausztr�lia �s �ce�nia: �ce�nia.

 3. J�vedelem - csoportos�t�s t�rs�g szerint

 Az orsz�gokra vonatkoz� adatok forr�sa /Vil�gbank, 2016 W/.

 F�ld

 Leggazdagabb

 1: Katar.   2: Luxemburg.   3: Szingap�r.   4: Brunei.   5: Egyes�lt Arab Emir�tusok.   6. �rorsz�g.   7: Sv�jc.   8: Norv�gia.   9: USA.   10: Sza�d-Ar�bia

 �tlagos - a vil�g�tlagnak megfelel�

 Eur�p�ban Montenegr�, �zsi�ban K�na, Afrik�ban Botswana, Amerik�ban Mexik�, Braz�lia

 Legszeg�nyebb

 1: K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g.   2: Burundi.   3: Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g.   4: Lib�ria.   5: Niger.   6: Malawi.   7: Mozambik.   8: Guinea.   9: Sierra Leone.   10: Togo. Az els� tizenhat legszeg�nyebb orsz�g afrikai. A 17. legszeg�nyebb orsz�g Haiti, a 19. pedig Afganiszt�n; majd Kiribati, Salamon-szigetek �s Nep�l k�vetkezik.

 Eur�pa

 Leggazdagabb: Luxemburg (F2.), �rorsz�g, Sv�jc, Norv�gia

 Legszeg�nyebb: 1: Moldova – szeg�nyebb, mint Nig�ria, 2: Koszov�, 3: Alb�nia, 4: Bosznia-Hercegovina, 5: Szerbia, 6: Maked�nia, 7: Montenegr�

 K�z�p-Eur�pa

 Nyugat-K�z�p-Eur�pa - igen gazdag az eg�sz; gazdags�gi sorrend: Sv�jc (F7.), Ausztria, N�metorsz�g

 Kelet-K�z�p-Eur�pa: Leggazdagabb: Csehorsz�g, Szlov�nia.   Legszeg�nyebb Horv�torsz�g, majd Magyarorsz�g. Az egy f�re jut� j�vedelem Lengyelorsz�gban 4%-kal, Szlov�ki�ban 13%-kal, Szlov�ni�ban 19%-kal, Csehorsz�gban 23%-kal magasabb, mint n�lunk.

 �szak-Eur�pa – igen gazdag az eg�sz

 Leggazdagabb Norv�gia (F8.), legszeg�nyebb Finnorsz�g.

 Kelet-eur�pai gazdags�gi sorrend

 Oroszorsz�g, Feh�roroszorsz�g, Ukrajna, Mold�via - Eur�pa legszeg�nyebb orsz�ga

 D�l-eur�pai gazdags�gi sorrend: Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, Ciprus, G�r�gorsz�g, Portug�lia.

 Nyugat-Eur�pa

 Leggazdagabb �rorsz�g - bonyolult p�nz�gyi tranzakci� miatt, l�tsz�lagos

 Legszeg�nyebb Franciaorsz�g

 Balk�ni gazdags�gi sorrend

 Rom�nia, Bulg�ria, Montenegro, Maked�nia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Alb�nia, Koszov�, Moldova.

 Baltikumi gazdags�gi sorrend: Litv�nia, �sztorsz�g, Lettorsz�g.

 �zsia

 Tur�ni-s�kvid�ki gazdags�gi sorrend

 Kazahszt�n, T�rkmeniszt�n, �zbegiszt�n, Kirgiziszt�n, Tadzsikiszt�n.

 T�vol-Kelet

 Leggazdagabb Jap�n

 Legszeg�nyebb �szak-Korea /Fr10OfMf-18./, Mong�lia

 K�zel-Kelet

 Leggazdagabb: Katar (1.), Egyes�lt Arab Emir�tusok (5.), Sza�d-Ar�bia (10.), Izrael

 Legszeg�nyebb: Afganiszt�n (a legszeg�nyebb �zsiai), Jemen /CIA/, Sz�ria, �rm�nyorsz�g, Gr�zia.

 Indiai szubkontinens

 Leggazdagabb: Mald�v-szigetek

 Legszeg�nyebb: Nep�l, Bangladesh, Pakiszt�n

 D�lkelet-�zsia

 Leggazdagabb: Szingap�r (F3), Brunei (F4), Mal�jzia

 Legszeg�nyebb: Kambodzsa, Burma, Laosz (Vietnam, F�l�p-szigetek)

 Afrika

 Leggazdagabb: Seychelle-szigetek (ad�paradicsom), Egyenl�t�i Guinea (olajorsz�g)

 Legszeg�nyebb: K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g

 Amerika

 Leggazdagabb: USA, Kanada, Trinidad �s Tobago, Saint Kitts �s Nevis

 Legszeg�nyebb: Haiti – a legszeg�nyebb nem-afrikai orsz�g (F-19.), Honduras, Nicaragua (Bol�via, Guyana, Guatemala, Belize, Jamaica, Parguay)

 �szak-Amerikai gazdags�gi sorrend: USA, Kanada, Mexik�

 K�z�p-Amerika

 Leggazdagabb: Trinidad �s Tobago, Saint Kitts �s Nevis – a k�t leggazdagabb latin-amerikai orsz�g.

 Legszeg�nyebb: Haiti, Honduras, Nicaragua.

 D�l-Amerika

 Leggazdagabb Chile – alig marad el Magyarorsz�gt�l; Argent�na

 Legszeg�nyebb: Bol�via, Guyana, Parguay

 Ausztr�lia �s �ce�nia

 Leggazdagabb: Ausztr�lia, �j-Z�land; Nauru

 Legszeg�nyebb: Kiribati, Salamon-szigetek, Vanuatu, Mikron�zia, Tuvalu, Marshall-szigetek.

 Magyarorsz�g

 Negyvenszer olyan gazdag, mint a legszeg�nyebb orsz�g. Ott annyi az egy f�re jut� p�nz, mintha n�lunk csak egy napot dolgozn�nak k�thavonta.

 K�tszer gazdagabb n�lunk a F�ld 10 milli� f�n�l n�pesebb orsz�gai k�z�l a leggazdagabb - az USA.

 4. J�vedelem - k�l�nleges okok

 1. P�nz�gyi

 Eur�pa

 1. leggazdagabb orsz�ga Luxemburg (F2) – ad�paradicsom

 2. leggazdagabb orsz�ga �rorsz�g (F6) – egy bonyolult p�nz�gyi tranzakci� miatt

 �zsia: az Indiai-szubkontinens leggazdagabb orsz�ga a Mald�v-szigetek – ad�paradicsom

 Afrika: leggazdagabb orsz�ga a Seychelle-szigetek – ad�paradicsom

 Amerika

 A 2. leggazdagabb latin-amerikai orsz�g Saint Kitts �s Nevis – ad�paradicsom

 K�z�p-amerikai F�ldh�d leggazdagabb orsz�ga Panama – ad�paradicsom

 Ausztr�lia-�ce�nia �ce�nia leggazdagabb orsz�ga Nauru - ad�paradicsom

 2. T�rsadalmi

 Szorgalom - t�rs�g�ben kiemelked�: Szingap�r (F3), Izrael – a K�zel-Kelet leggazdagabbja

 H�bor�s helyzet miatt szeg�ny: �szak-Korea, Sz�ria, Afganiszt�n.

 3. Keres�k �s munkan�lk�liek

 1. Akt�v keres�k

 Gazdag orsz�gokban nagy – t�bb mint a lakoss�g fele; mert kev�s a gyerek �s a nyugd�jkorhat�rt felemelt�k

 Szeg�ny orsz�gokban kicsi, mert sok a m�g nem keres� gyerek.

 2. Munkan�lk�liek - �ltal�ban

 Gazdag orsz�gokban kicsi az ar�nyuk, pl. Magyarorsz�gon m�r csak 4 % (2017).

 Region�lis elt�r�sek (2015)

 6. Oktat�s

 1. �r�studatlans�g

 F�ldi �tlag: 14 % /List of ceountries by literacy rate, W 2015, UNESCO/

 Gazdagok

 A gazdag orsz�gban az �r�studatlans�g eleny�sz�, Magyarorsz�gon pl. 1 %.

 Magyarorsz�gon a funkcion�lis analfab�t�k ar�nya 25 % /HVG, 2008.09.08./.

 Szeg�nyek

 A szeg�ny orsz�gokban az analfab�tizmus ar�nya nagy.”A legszeg�nyebb orsz�gok lak�inak fele-k�tharmada ma is analfab�ta. … nem k�pesek elolvasni a legegyszer�bb utas�t�sokat sem, ami a fejl�d�s legnagyobb akad�lyoz�j�v� v�lik.” /Fr10Of-32./

 Legnagyobb az �r�studatlanok ar�nya: Niger (81%), Burkina Faso (64%), Afganiszt�n (62%). /List of ceountries by literacy rate, W 2015, UNESCO/.

 Nemek szerint

 A f�ldi �tlag 14 %, de ez jelent�s nemek k�z�tti elt�r�seket mutat. Az �r�studatlanok ar�nya a f�rfiak k�r�ben csak 10 %, a n�kn�l viszont 17% /List of ceountries by literacy rate, W 2015, UNESCO/.

 Az iszl�mhit� orsz�gokban nagyok a nemek k�z�tti elt�r�sek. Jemenben pl. az �tlagos �r�studatlans�g 30 %-os, de a f�rfiakn�l csak 15%, n�kn�l viszont 45% /List of ceountries by literacy rate, W 2015, UNESCO/.

2. K�pzetts�g

Gazdagok

A tanul�si id� hossz�.

Ez�rt a nagy k�pzetts�get ig�nyl� munk�t v�gezhetnek, j�l keresnek.

Szeg�nyek

A tanul�si id� r�vid.

Alacsony k�pzetts�get ig�nyl� munk�t v�gezhetnek, rosszul keresnek.

 7. Eg�szs�g�gy

 1. Felt�telek

 1. P�nz�gyi felt�telek - az eg�szs�g�gyi kiad�sok a GDP %-ban

 ”A gazdagabb orsz�gok GDP-j�k nagyobb r�sz�t ford�tj�k eg�szs�g�gyi kiad�sokra, mint a szeg�nyek.” /T�th-613./

 T�r�korsz�g 5%, Magyarorsz�g 7 %, OECD �tlag 9 % /OECD Health at a Glance 2015/

 2. Szem�lyi felt�telek - orvosok �s �pol�n�k sz�ma

 R�gen var�zsl� vagy t�ltos gy�gy�tott �s b�ba vezette a sz�l�st

 A Magyar Kir�lys�g ter�let�n 1770-ben indul meg az orvosk�pz�s Nagyszombaton, majd az egyetemet h�t �v m�lva Bud�ra helyezik

 3. T�rgyi felt�telek - k�rh�zi �gyak sz�ma, cs�cstechnikai eszk�z�k, pl. CT, MRI.

 2. Eredm�nyek

 1. Csecsem�haland�s�g /Fr10Of-33./

Fogalma: hal�loz�s egy �ves kor el�tt.

�rt�ke: ezer �lve sz�let�sre adj�k meg.

Neh�zs�gek: m�dszertan: a korasz�l�s �s vet�l�s k�z�tti hat�r nem mindig azonos, van hogy sz�p�tenek pl. �szak-Korea, hi�nyosak az adatok

 250 ezrel�k volt az ipari forradalom el�tt, a modern eg�szs�g�gyi v�vm�nyokat n�lk�l�zve, pl. a Magyar Kir�lys�gban 1890-ben, Oroszorsz�gban 1900-ban

176Angol�ban, F1 (2011, W), ami az ipari forradalom el�tti m�rt�knek m�r csak 70%-a

149 Afganiszt�nban (2011, W)

   80 ezrel�k ma Fekete-Afrik�ban, ahol a f�ldr�szek k�z�tt ez a mutat� is a legnagyobb, de ez is m�r csak negyede az ipari forradalom el�ttinek

   44 ezrel�k a f�ldi �tlag, ami az ipari forradalom el�ttinek csak 17 %-a

   16 ezrel�k Bulg�ri�ban (2011, W)

     6 ezrel�k az USA-ban (2011, W).

     5 ezrel�k Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon (2011, W), �s ennyi volt Magyarorsz�gon 2011-ben.

  4 ezrel�k az EU-ban �s Magyarorsz�gon, valamint D�l-Kore�ban

  3 ezrel�k Jap�nban (2011, W)

  2 ezrel�k Szingap�rban (2011, W).

 Fontos megjegyezni, hogy az angolai mutat� mell� minden n�re �tlagosan 6 gyermek jut (2015, 5.8), amib�l a csecsem�haland�s�gnak egy esik �ldozatul – marad teh�t n�gy. A vil�gels� Szingap�rban 1.2 gyerek sz�letik amely szinte biztos hogy �letben is marad. A k�l�nbs�g azonban 5 gyermek. Angola n�pess�ge gyorsan n� – Szingap�r pedig demogr�fiai �sszeoml�s el�tt �ll.

 2. V�rhat� �lettartam

 Fogalma: Adott �vben, adott helyen sz�let� gyermek h�ny �let�vre sz�m�that.

 �rt�ke: �vekben adj�k meg

 V�ltoz�sa

 33 �v volt az ipari forradalom el�tt, 1850-ig az emberis�gre jellemz� (30-35 �v /T�th-608./).

37.5�v volt Magyarorsz�gon 1900-ban /HVG.2008.11.29./.

46    v Sierra Leon�ban (2013 /Fr10Of-33/)

58 �v (2017) Afrik�ban ma, ami a f�ldr�szek k�z�tt a legmagasabb, de ez is h�sz �vvel t�bb, mint Magyarorsz�gon volt 1900 k.

 70 �v a f�ldi �tlag (2015, W), az ipari forradalom el�ttinek t�bb mint k�tszerese

 79 �v ma Magyarorsz�gon (2016, /KSH/) �s az EU-ban (2012), a magyar mutat� az 1900-as �rt�k t�bb mint k�tszerese

83 �v Jap�nban (2013 /Fr10Of-33/).

 8. �j mutat�k

 1. HDI, emberi fejletts�gi index (3)

 Angol r�vid�t�s: Human Development Index

 1. �lettartam.  2. Iskol�zotts�g.   3: V�s�rl�er�.

 2. GNEI, glob�lis �j E-gazdas�g index (4)

 Angol r�vid�t�s: Global New E-economy Index

 Magasan k�pzettek, IT (inform�ci�s technol�gi�k) alkalmaz�sa, innov�ci�, vil�gkereskedelemben val� r�szv�tel

 3. EIU

 Angol r�vid�t�s: Economist Intelligence Unit

 �r�stud�s, �zleti k�rnyezet, IT.