2.3. AZ �LLAM SZEREPE, tank�nyv 38-41. oldala

 1. Gazdas�gi rendszerek

 1. Hagyom�nyos, tn. prekapitalista, tradicion�lis- vagy natur�lgazdas�g

 Alapja: F� gazdas�gi �g a mez�gazdas�g

 C�lja: �nell�t�s

 Ir�ny�t�s: A m�dszerek ap�r�l-fi�ra sz�llnak

 El�nye: Stabil �rt�krenddel �s b�s�ges gyermek�ld�ssal j�rt.

 H�tr�nya: Alacsony a hat�konys�g �s ez nem vagy csak alig javul. Szinte csak extenz�v n�veked�s van, szeg�nys�ggel j�r (az ipari forradalom �ltal �rintett gazdas�ghoz k�pest).

 El�fordul�sa: A szeg�ny orsz�gokra m�g ma is el�fordul. Fekete-Afrik�ban harminc �ve m�g ebben a rendszerben m�velt�k a f�ldek fel�t /Kgl-414./

 2. Tervutas�t�sos

 Tervutas�t�sos gazdas�g: Olyan gazdas�g, melynek

 Alapja a t�lnyom� �llami (erd�, gy�r, bank) �s sz�vetkezeti (sz�nt�f�ld) tulajdon; diktat�ra

 C�lja: az �llam à p�rt hat�rozza meg, �m. neh�zipar à katonai er� n�vel�se �s a j�vedelmi k�l�nbs�gek cs�kkent�se (kiv�ve a vezet�ket)

 Ir�ny�t�si m�dja: ”k�zi vez�rl�s”. Az egyes gazd�lkod� szervezeteket az �llam saj�t c�ljainak megfelel�en k�zvetlen�l vez�rli, 3 �s 5 �ves tervek �ltal. Az �llam szabja meg a b�reket �s �rakat �s hogy mib�l, mennyit termeljenek.

 El�fordul�sa

 Volt Keleti Blokk: Szovjetuni�

 �zsi�ban (5): Mong�lia, K�na, �szak-Korea, Vietnam, Kambodzsa

 Eur�p�ban (8): N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, Lengyelorsz�g, Csehszlov�kia, Magyarorsz�g, Rom�nia, Bulg�ria, Jugoszl�via, Alb�nia

 Amerik�ban: Kuba

 Ma m�r csak Kuba �s �szak-Korea ilyen, de m�g K�na �s Vietnam is �gy hirdeti mag�t.

 El�nye: Kicsik a j�vedelmi k�l�nbs�gek.

 H�tr�nya

 Egyszint� d�nt�shozatal, a t�lzott egyenl�sdi, pl. K�n�ban egy id�ben m�g azt is elv�rt�k, hogy mindenki egyforma ruh�ban j�rjon. Ki�li a fejleszt�si sz�nd�kot à alacsony hat�konys�g, lemarad�s, szeg�nys�g. Voltak�pp kezdett�l fogva hazugs�gra �p�lt (v�. szovjetek feloszlat�sa, 1917). Terrorral tarthat� fenn. �ltal�ban szem�lyi kultusszal j�r. Pl. Szapamurat Nyijazov t�rkm�n eln�k mindig a Nap fel� fordul�, t�m�rarany szobrot csin�ltatott mag�r�l /Gaz-11./.

 3. Piacgazdas�g

 Piacgazdas�g: Olyan gazdas�g, melynek

 Alapja

 Mag�ntulajdon, piac �s a verseny. �rdekes, hogy a mag�ntulajdon legk�zelibb �llat rokonunkn�l, a csimp�nzokn�l is megfigyelhet�. A csimp�nzok a rangsor alj�n l�v� t�rsukt�l sem veszik el az �ltala leszedett gy�m�lcs�t /Gaz-14./.

 ”A legfontosabb profittermel� eszk�z a p�nz.”

 C�lja

 A min�l nagyobb haszon, m�s n�ven nyeres�g, tudom�nyos (angol) n�ven profit; melyre minden gazdas�gi szerepl� t�rekszik

 Ir�ny�t�si m�dja

 Piaci kereslet �s k�n�lat, melyhez az egyes gazdas�gi szerepl�k �n�ll� d�nt�seket hozva alkalmazkodnak. Adam Smith (1776) szerint a piac �gy szab�lyoz, mint egy ”l�thatatlan k�z” /Gaz-10./.

 El�fordul�sa

 El�sz�r a gazdag orsz�gokban jelent meg. A rendszerv�lt�s ut�n a Keleti Blokkban �s a szeg�ny orsz�gokban is - kev�s kiv�tellel - �ltal�nos lett.

 El�nye

 ”Az �j�t�sokat ez �szt�nzi a legink�bb” /Fr10Of-39./

 ”A piac szerepl�inek sz�ntelen versenye v�gs� soron a v�s�rl�k sz�mra is hasznos, hiszen egyre jobb min�s�g�, egyre korszer�bb term�kekhez jutnak.” /Fr10Of-39./

 H�tr�nya

 A j�vedelmi k�l�nbs�gek ki�lez�dnek, monop�liumok alakulnak ki, melyek a gazdas�gi �let egyre nagyobb ter�let�n dikt�lnak à val�j�ban ebb�l is vegyes gazdas�g lett

 A fogyaszt�i t�rsadalomban a lelki �rt�kek hely�be a p�nz l�p.

 Vegyes gazdas�gi rendszer: a gazdas�got a piac mellett az �llam is szab�lyozza.

 Pl. az USA-ban tr�sztellenes t�rv�nyt hoztak; �ltal�ban tilos a kartellez�s �s m�k�dik a versenyfel�gyelet.

 Privatiz�ci�: ”Az �llami vagy sz�vetkezeti tulajdon mag�nos�t�sa.” /Fr10Of-40./

 4. T�bl�zat

 2. A piac m�k�d�se

 Piac: Val�s vagy fikt�v hely, ahol a vev� �s elad� tal�lkozik

 Kereslet: ”Fizet�k�pes v�s�rl�si sz�nd�k” /Fr10Of-39./

 K�n�lat: �ru vagy szolg�ltat�s, melyet a piacon megv�telre aj�nlanak /Kgl-279./

 Marsall-kereszt: A kereslet-k�n�lat viszony�t mutatja be /Fr10Of-39: 3.4. �bra k�zepe/

 �r: az �ru vagy szolg�ltat�s �rt�ke p�nzben kifejezett �rt�ke /Fr10Of-39./

 Az �r v�ltoz�sa: ”A kereslet n�veked�se vagy a k�n�lat cs�kkent�se �remelked�st okoz.” /Fr10Of-39./

 3. �llami k�lts�gvet�s

 1. K�lts�gvet�s

 K�lts�gvet�s: A gazd�lkod� (egy�n, v�llalat, �llam, miniszt�rium) p�nz�gyi terve, melyben egy meghat�rozott id�re (�ltal�ban egy �v) bev�teli �s kiad�si oldal szerepel. Az �llami k�lts�gvet�s az �llam k�lts�gvet�se.

 Egyenleg

 Egyens�ly: bev�tel = kiad�s.

 Deficit: kiad�sok > bev�tel à k�lts�gvet�si hi�ny

 Magyarorsz�g �llamh�ztart�si hi�nya a GDP 2.4%-a (2015, Fr10Of-41.).

 Szufficit: a bev�tel > kiad�sok à k�lts�gvet�si t�bblet.

 2. Bev�tel (6): Ad�, illet�k, j�rul�k; V�m �s b�rs�g; K�lcs�n

 3. Kiad�s: �llami feladatokra.

 4. Ad�, illet�k, j�rul�k

 1. Fogalma

 Ad�, illet�k, j�rul�k: Az ad�alany t�rv�nyek �ltal el��rt, rendszeres, kik�nyszer�thet� p�nzbefizet�se (fizet�si k�tlezetts�ge) az �llamnak (vagy az �nkorm�nyzati alrendszernek).

 Az ad�t az �llam szabadon haszn�lja fel. Az illet�k eset�ben most (pl. �tlev�l), a j�rul�k eset�ben pedig a j�v�ben (nyugd�j) ad �rte valamint.

 Alanya: az ad�alany lehet mag�n- vagy jogi szem�ly (pl. v�llalt)

 Az �llam k�zponti vagy �nkorm�nyzati alrendszer�nek, ez ut�bbira p�lda az ipar�z�si ad�.

 2. Kora: Az ad� egyid�s az �llammal.

 3. Fajt�i

 Magyarorsz�gon 59 f�le ad�nem van /2017, W/

 �FA �s SzJA: ”Az �llamh�ztart�s bev�teleinek k�t f� forr�sa a j�vedelem /munkab�r, illetve vagyon/ �s a fogyaszt�s megad�ztat�sa. A j�vedelem ut�n fizetj�k pl. a szem�lyi j�vedelemad�t /SzJA/ �s a v�llalti j�vedelemad�t.” /Fr10Of-41./ Magyarorsz�gon az �FA 27 %. Befizet�s�t �gy ellen�rzik, hogy minden v�s�rl�skor sz�ml�t kell adni, ezt pr�bav�s�rl�ssal ellen�rzik. A p�nzt�rg�pek pedig be vannak k�tve a Nemzeti Ad�- �s V�mhivatalhoz. Az SzJA t�rs�g�nkben az egyik legalacsonyabb: 15 %.

 J�ved�ki ad�: A cigaretta �r�nak 80%-a ad�, a benzin �r�nak 55%-a ad�. Teh�t egy dobozonk�nt 1 000 Ft-os cigarett�b�l 800 Ft-ot, a literenk�nt 340 Ft benzinb�l 190 ~ 200 Ft-ot ’tankolunk az �llamkassz�ba’.

 4. Terel� hat�sa

 Az ad�z�s az egyik eszk�z arra, hogy az �llam saj�t c�ljait el�rje.

 J� az, ha n� a h�sfogyaszt�s �s cs�kken a cigarett�z�k ar�nya. Az �fa �ltal�nosan 27%, de a sert�s- �s baromfih�s, valamint a friss tej �s toj�s eset�ben ezt 5%-ra cs�kkentett�k. A cigaretta �r�b�l viszont 80 % az ad�.

 A gyermektelen munkav�llal�k eset�ben a kereset fele az ad�, a csal�dosokn�l �tlagban harmada (2014: 49%, 35 %). A csal�di ad�kedvezm�ny �gy val�sul meg, hogy min�l t�bb gyereke van valakinek, ann�l kevesebb ad�t fizet.

 5. Kiad�s - �llami feladatok

 0. Sz�ks�gess�ge

 Vesz�lyes lenne az er�szakszervezeteket (katonas�g, rend�rs�g) mag�nc�gre b�zni. Ha pedig ”csak egyetlen v�llalat �rul valamilyen fontos �rucikket – p�ld�ul vizet – akkor nagyon magas �rat k�rhet �rte.” /Gaz-10./

 Vesztes�ges pl. a t�megk�zleked�s, de sz�ks�g van r�

 Szakad� t�rsadalomhoz vezetne a t�rsadalomban a t�l sok nyomorg� �s a d�sgazdagok ellen�te à �jraeloszt�s kell.

 1. Alapszolg�ltat�sok

 Ad�ss�gszolg�lat: A k�lts�gvet�s 8%-a (2014, �r2-105./)

 V�delem (3)

 ”Az �llam biztos�tja az alapvet� k�zszolg�ltat�sokat, pl. k�zrend, honv�delem” /�r2-106./  Erre megy a k�lts�gvet�s 6%-a

 ”Az �llam szervezi a term�szeti katasztr�f�k elleni v�dekez�st, pl. katasztr�fav�delem, �rv�zv�delem” /�r2-106./

 ”V�di a munkav�llal�k alapvet� jogait pl. munkaid�, minim�lb�r, a foglalkoztat�s als� �s fels� korhat�ra” /�r2-106./

 Oktat�s, a k�lts�gvet�s 12%-a , pl. Magyarorsz�gon egy hagyom�nyos b�lcs�dei f�r�hely gyermekenk�nt egymilli� forintba ker�l /Mid.2017.09.27./.

 Eg�szs�g�gyi ell�t�s: a k�lts�gvet�s 8%-a. Ez�rt �llami �rdek az eg�szs�ges �letm�d t�mogat�sa.

 K�zleked�s: ”az �llam tulajdonosk�nt v�gezhet vesztes�ges tev�kenys�geket, pl. t�megk�zleked�s” /�r2-106./ �t�p�t�s, t�megk�zleked�s t�mogat�sa: a k�lts�gvet�s 7 %-a

 2. Gazdas�gi szerep – az �llampolg�rok gazdagabb� t�tele

 Gazdas�gpolitika: Az �llam gazdas�gir�ny�t�sa

 Stabilit�s fenntart�sa

 Infl�ci� f�ken tart�sa – forgalomban l�v� p�nz mennyis�g�t a jegybank szab�lyozza

 A k�lkereskedelmi m�rleg egyens�ly�nak biztos�t�sa;

 N�veked�s el�r�se, pl. 2014-ben a magyar GDP 3 %-kal n�tt

 Gazdas�g �l�nk�t�s

 Foglalkoztat�s b�v�t�se pl. munkan�lk�lis�g helyett k�zmunka elrendel�se, TNC-k �s kkv-k t�mogat�sa

 Versenyfel�gyelet: monop�lium ellenes harc.

 3. Szoci�lis szerep – j�l�ti szolg�ltat�sok: a k�lts�gvet�s 33 %-a

 Az �llampolg�rok k�z�tti j�vedelemk�l�nbs�gek cs�kkent�se

 Eszk�ze az �jraeloszt�s tn. redisztribut�v funkci�, a versenyben h�tr�nyba ker�lt szem�ly, t�rs�g vagy �gazat seg�t�se

 Magyarorsz�gon ”az �llam kiad�sainak d�nt� r�sz�t /mintegy 60-65 %-�t/ az �gynevezett j�l�ti kiad�sok teszik ki. Ezek k�z�l legjelent�sebbek a nyugd�jakra, az oktat�sra �s az eg�szs�g�gyre kifizetett t�telek.” /Fr10Of-41./

 ”M�rs�kli a t�rsadalmi egyenl�tlens�geket – szoci�lis h�l�t tart fenn. J�vedelem�tcsoportos�t�s: a gazdagt�l elvesz, a szeg�nynek ad. Pl. munkan�lk�li seg�ly, eg�szs�gbiztos�t�si programok, nyugd�j, seg�lyez�s” /�r2-106./

 Szoci�lis h�l�: Azon �llami rendszerek �sszess�ge, mely felfogja azokat, akik a piaci versenyb�l kiestek.

 1. Gyermekv�llal�s seg�t�se

 Magyarorsz�g a GDP k�zel 5%-�t ford�tja a csal�dok t�mogat�s�ra.

 Csal�di Otthonteremt�si Kedvezm�ny: k�t gyerek v�llal�sa eset�n 10 milli� Ft

 Gyermekgondoz�si d�j (GyED; ha a sz�l�st megel�z�en legal�bb k�t �vig dolgozott vagy tanult, am�g a gyerek 2 �ves nem lesz, brutt� a minim�lb�r 140%-a).

 Nagycsal�dosok seg�t�se pl. 3 gyerekt�l az iskol�ban ingyen eb�d, tank�nyv; sz�l�nek

 2. Keres� kor�ak

 ”A korm�nyok minim�lb�rt is meghat�rozhatnak, a szeg�nyek kizs�km�nyol�s�t megakad�lyozand�.”  /Gaz-33./

  Munkan�lk�li seg�ly

 3. �regek – nyugd�j.

 4. T�bl�zat az �llami kiad�sokr�l

 5. �nkorm�nyzati alrendszer

 Az �llamnak k�zponti �s �nkorm�nyzati alrendszere van. Az �nkorm�nyzati alrendszerhez tartozik:

 Helyi �nkorm�nyzat

 Kist�rs�gi t�rsul�s, mely pl. iskol�t m�k�dtethet

 T�rs�gi fejleszt�si tan�cs, mely pl. p�ly�zatot �r.