2.4. NEMZETK�ZI EGY�TTM�K�D�S, tank�nyv 42-45. oldala

 1. A nemzetk�zi kapcsolat fogalomk�re

 1. Fogalma

 Nemzetk�zi kapcsolat: Orsz�ghat�rokat �tl�p� kapcsolat.

 2. R�szvev�i

 Mag�nszem�lyek pl. vend�gforgalom

 Gazdas�gi szerepl�k pl. TNC-k

 V�rosok pl. Budapest testv�rv�rosa t�bbek k�z�tt New York, Sanghaj �s Ankara.

 R�gi�k, pl. a K�rp�tok Euror�gi� Magyarorsz�g, Szlov�kia, Lengyelorsz�g, Ukrajna �s Rom�nia egym�s k�zel�ben l�v� megy�it foglalja mag�ba.

 Orsz�gok, pl. EU.

 3. Fajt�i viszony szerint

 Verseng�s pl. a kelet-k�z�p-eur�pai orsz�gok a TNC-k beruh�z�sai�rt

 Egy�ttm�k�d�s pl. EU

 Semlegess�g pl. Magyarorsz�g semleges maradt a zsid�-paleszt�n visz�lyban.

 Val�j�ban az egy�ttm�k�d�s is a verseng�s r�sze, �s a l�tsz�lag verseng�k is sokszor egy�ttm�k�dnek.

 4. Fajt�i t�rgy szerint

 A nemzetk�zi kapcsolat t�rgya lehet katonai, politikai, gazdas�gi, kultur�lis, vall�si.

 Katonai

 R�gen: A visegr�di kir�lytal�lkoz�n ”elhat�rozt�k azt is, hogy ha e kir�lyok k�z�l b�rmelyiket vagy orsz�gukat valami ellens�g t�madn� meg, a t�bbiek k�telesek seg�ts�g�re sietni. �s ezt egym�s k�z�tt nagy esk�k�t�ssel is meger�s�tett�k. /Thur�czy J�nos: A magyarok kr�nik�ja/”  /Sz�rII-112./

 Napjainkban: Magyarorsz�g, NATO tag�llamk�nt, az USA nyom�s�ra, katon�kat �llom�soztat Afganiszt�nban.

 Politikai

 R�gen: K�nyves K�lm�n horv�t kir�lly� koron�z�s�t�l a trianoni b�kedikt�tumig Horv�torsz�g perszon�luni�ban volt Magyarorsz�ggal (1102-1918).

 Napjainkban: Magyarorsz�g a V4-ek sz�vets�g�nek er�s�t�s�t szorgalmazza.

 Gazdas�gi

 R�gen

 A magyar �s cseh kir�ly meg�llapodik abban, hogy t�mogatj�k a B�cset elker�l� kereskedelmet (Buda – Esztergom – Nagyszombat – Br�nn), a lengyel magyar kereskedelem pedig z�mmel Kass�n kereszt�l zajlik majd. A meg�llapod�sok e r�sz�nek nem lett hossz� t�v� sikere, mivel a hatalmi sz� nem volt elegend� a f�ldrajzi t�nyez�k ellen�ben.

 A Habsburg Birodalomban a M�ria Ter�zia �ltal fel�ll�tott kett�s v�mrendszerben (1754) idej�n a k�ls� v�m 30 % volt, Magyarorsz�g �s az �r�k�s tartom�nyok k�z�tt viszont csak 3%. Az �r�k�s tartom�nyok iparcikkeket, Magyarorsz�g pedig mez�gazdas�gi term�nyeket adott el. 1841-ben Magyarorsz�g a birodalom j�vedelemtermel�s�nek 35 %-�t adta, ipari termel�s�nek viszont csak 12%-�t.

 Napjainkban: Magyarorsz�g az EU r�sze.

 Egy�b: sport, k�rnyezetv�delem, v�z�gy

 5. Egy�ttm�k�d�s, �sszefon�d�s, tn. integr�ci�: egy�ttm�k�d�s, �sszefon�d�s /�r1-142./

 Kialakul�s�t seg�ti a f�ldrajzi k�zels�g, a hasonl� t�rt�nelem �s kult�ra

 Gazdas�gilag lehet�s�get ad a munkamegoszt�sra, pl. k�z�s K+F.

 A gazdas�gi egy�ttm�k�d�snek az �jkorban k�t nagy hull�ma volt a/az

·         hidegh�bor� alatt

o   EU el�djei

o   D�lkelet-�zsiai Nemzetek Sz�vets�ge (ASEAN)

·         ”K�tp�lus� vil�g” �sszeoml�sa t�j�n

o   1981   �b�lmenti ET

o   1989   �zsiai-Csendes�ce�ni GK.

o   1991   D�lamerikai KP.

o   1992   �szakamerikai SzM.

 Az egy�ttm�k�d�sek neve nem mindig felel meg a kapcsolat t�nyleges erej�nek. Pl. a D�lamerikai K�z�s Piac val�j�ban csak kedvezm�nyes v�m�vezet. Az �b�lmenti Egy�ttm�k�d�si Tan�cs viszont t�nyegesen: k�z�s piac.

 Az egy�ttm�k�d�s kialakulhat (elvben) egyenrang� orsz�gok k�z�tt, de olyan is lehet, hogy az al�vetett orsz�gok fokozatosan �n�ll�sulnak, de a k�s�bbiekben egy�ttm�k�dnek kor�bbi elnyom�ikkal, pl. India a Brit Nemzetk�z�ss�g tagja, Magyarorsz�g a Habsburg Birodalomban, a Tur�ni-s�kvid�k orsz�gai a Szovjetuni� ut�n az Oroszorsz�g vezet� szerep�vel j�r� F�ggetlen �llamok K�z�ss�g�ben.

 2. A gazdas�gi egy�ttm�k�d�s fokozatai

 1. T�rgyal�sos egy�ttm�k�d�s tn. konzult�ci�s egy�ttm�k�d�s

 Fogalma

 A leglaz�bb egy�ttm�k�d�s - de az egy�ttm�k�d�s m�r int�zm�nyes�l: vezet�ik meghat�rozott id�nk�nt tal�lkoznak, t�rgyalnak.

 Gyakorta egyeztetik fejleszt�si terveik egy r�sz�t, k�z�s projektjeik vannak.

 P�ld�ja: Visegr�di n�gyek

 2. V�mkedvezm�nyes �vezet mn. kereskedelmi egy�ttm�k�d�s

 Fogalma

 Az egym�s k�z�tti �rucser�t v�m- �s ad�k�nny�t�sek seg�tik.

 Eredm�nye a kedvezm�nyes v�m�vezet tn. preferenci�lis �vezet.

 P�ld�ja

 ”P�ld�ul ilyen volt a Brit Nemzetk�z�ss�g preferenci�lis v�m�vezete.” /T�th-443./

 Nev�vel ellent�tben csak kedvezm�nyes v�m�vezet a D�lamerikai K�z�s Piac.

 3. Szabadkereskedelmi �vezet

 Fogalma

 A tag�llamok k�z�tt megsz�nnek a kereskedelmi korl�toz�sok �s v�mok: az �ruk egym�s k�z�tt szabadon �ramolhatnak. K�ls� v�mjaik m�g az egy�ni �rdekeknek megfelel�en elt�r�ek. /�r1-142./

 P�ld�ja

 ”Ilyen p�ld�ul az �szak-Amerikai Szabadkereskedelmi T�rsul�s /NAFTA/, vagy az Eur�pai Szabadkereskedelmi T�rsul�s /EFTA/.” /T�th-443./

 4. V�muni�

 Fogalma

 ”A k�ls� orsz�gokkal szemben egys�ges v�mpolitika l�p �letbe.” /�r1-142./

 P�ld�ja

 Mercosur /T�th-444./

 5. Piaci uni� mn. K�z�s piac

 Fogalma: ”A tagorsz�gok k�z�tt a t�ke �s a munkaer� is szabadon �ramlik.” /�r1-142./  

 P�ld�ja: Csak az EU

 6. Gazdas�gi uni�

 Fogalma: �sszehangolt gazdas�gpolitika jellemzi, k�z�s gazdas�gpolitikai eszk�z�k alkalmaz�s�ra is sor ker�l. K�z�s K+F, ad�z�s �sszehangol�sa, v�gzetts�gek elfogad�sa.

 P�ld�ja: ”Jelenleg a legmagasabb szint� integr�ci� az Eur�pai Uni�.” /�r1-143./

 7. P�nz�gyi uni�

 Fogalma:”A gazdas�gi rendszer �sszehangol�s�t k�z�s p�nz�gyi /monet�ris/ politikai eg�sz�ti ki. A nemzeti valut�kat k�z�s fizet�eszk�z v�ltja fel.”

 P�ld�ja: Jelenleg az Euro-�vezetnek m�r van k�z�s p�nze, de m�g nincs egys�ges p�nz�gyi politik�ja – teh�t a p�nz�gyi uni� csak r�szleges, v�. g�r�g v�ls�g, n�met-g�r�g ellent�t.

 8. Politikai uni�

 Fogalma: ”Az egyes �llamok szerepk�r�t vagy annak t�lnyom� r�sz�t az uni� k�z�s politikai int�zm�nyei veszik �t.” /�r1-142./  A nemzet�llam le�p�l.

 P�ld�ja

 Ilyen m�g csak elm�letben van.

 2012-ben az �b�lmenti Egy�ttm�k�d�si Tan�cs bejelentette, hogy politikai uni�v� k�v�n fejl�dni.

 T�bl�zat

 3. Gazdas�gi egy�ttm�k�d�sek

 1. �szak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezm�ny - NAFTA

 Neve angolul: North American Free Trade Agreement, r�vid�tve: NAFTA

 Alap�t�sa: 1992, Washington

 Tagjai (3): Kanada, USA, Mexik�

 Szintje: Szabadkereskedelmi �vezet /�r2-107./

 Egy�b: Hat�s�ra Mexik�ban fellend�ltek a maquiladora �zemek, l�sd tk. 210. oldala

 2. D�lamerikai K�z�s Piac

 Neve spanyolul: Mercado Comun del Sur, r. Mercosur

 Alap�t�sa: Az egy�ttm�k�d�s alapj�t a Braz�lia �s Argent�na k�z�tt 1986-ban megk�t�tt kereskedelmi egyezm�ny jelenti. K�s�bb csatlakozott Urguay �s Parguay, majd Venezuella is.

 Tagjai (5): Braz�lia, Argent�na, Paraguay, Uruguay, Venezuella

 Szintje: V�mkedvezm�nyes �vezet.

 Egy�b: Z�szlaj�n a ”D�l Keresztje”

 3.1. Eur�pai Uni� - EU

 Neve angolul: Eurpoean Union, ar. EU

 Alap�t�sa: az EGK (1957, R�ma) tov�bbfejleszt�s�vel j�tt l�tre 1993-ban, sz�khelye Br�sszel

 Tagjai: 27 eur�pai orsz�g - Magyarorsz�g 2004 �ta.

 Szintje: ”Gazdas�gi uni�, r�szben p�nz�gyi uni�” /�r2-107./

 Egy�b

 A tag�llamok j�vedelm�nek 1%-val gazd�lkodik. Egy�ttm�k�d�s van a jogrendszer, kult�ra, oktat�s, kutat�s, fejleszt�s ter�let�n.

 3.2. Eur�pai Szabadkereskedelmi T�rsul�s - EFTA

 Neve angolul: Eurpoean Free Trade Association, r�vid�tve: EFTA

 Alap�t�sa: 1960, Stockholm

 Tagjai (4): Izland, Norv�gia, Sv�jc, Lichtenstein

 Szintje

 V�muni� /�r2-107./ - ”de az egy�ttm�k�d�s csak az ipari term�kek kereskedelem�re terjed ki.” /Fr10Of-44./

 Egy�b: Egykori alap�t�i z�mmel (Norv�gia �s Sv�jc kiv�tel�vel) EU-tagok lettek, �gy a t�rsul�s meggyeng�lt. Ennek azonban nincs nagy jelent�sege, mert gazdas�guk teljes m�rt�kben be�gyaz�dott az eur�pai gazdas�gba.

 3.3. K�z�p-Eur�pai Szabadkereskedelmi Meg�llapod�s - CEFTA

 Neve angolul: Central European Free Trade Agreement

 Alap�t�sa: 1993, Krakk�

 Tagjai

 Neve idej�tm�lt, mivel alap�t� tagjai EU-tagok lettek, a mai tagok pedig (z�mmel) balk�ni orsz�gok.

 Szintje: Szabadkereskedelmi �vezet /�r2-107./

 Egy�b: Eur�pa szeg�nyh�z�t alkotj�k, itt van pl. f�ldr�sz�nk k�t legszeg�nyebb orsz�ga (Mold�via, Alb�nia); valamint n�gy Jugoszl�v ut�d�llam (Szerbia, Montenegr�, Maked�nia, Koszov�).

 4. �b�l-menti Egy�ttm�k�d�si Tan�cs

 Neve angolul: Co-operation Council for the Arab States of the Gulf, r�vid�tve: GCC

 Alap�t�sa: 1981. 1980-ban kit�rt az Irak-Ir�ni h�bor�, �s az �b�lmenti kis orsz�gok r�d�bbentek viszonylagos gyenges�g�kre, ez�rt az egy�ttm�k�d�s mellett d�nt�ttek.

 Tagjai (6): Kuvait, Bahrein, Katar, EAE, Om�n, Sza�d-Ar�bia. Szeretne csatlakozni Jemen is, de szeg�nys�ge miatt nem engedik be. Val�sz�n�leg nagy t�megek lepn�k el a gazdag v�rosokat (Doha, Dubaj, Abu Dhabi). Sz�khelye a legn�pesebb tagorsz�gban, Rij�dban van.

 Szintje: A 2007-es dohai cs�cstal�lkoz�n v�lt k�z�s piacc�.

 Egy�b: Az orsz�goknak k�z�s vall�si, t�rt�nelmi, kultur�lis gy�kere van.

 5. �zsiai-csendes-�ce�ni Gazdas�gi Konferencia - APEC

 Neve angolul: Asia-Pacific Economic Co-Operation, angol r�vid�tve: APEC

 Alap�t�sa

 A kor�bbi ASEAN t�m�r�l�s kib�v�t�s�vel j�tt l�tre.

 1989-ben alap�tott�k Canberr�ban, sz�khelye Szingap�r ”Val�j�ban csak 1993-t�l m�k�dik.” /Fr10Of-45./

 Tagjai: 20 orsz�g, a F�ld lakoss�gnak harmada, a glob�lis GDP k�zel fele.

·         Amerika (5): Kanada, USA, Mexik�, Peru, Chile

·         Ausztr�lia-�ce�nia (3): Ausztr�lia, �j-Z�land, P�pua-�j-Guinea

·         D�lkelet-�zsia (7): F�l�p-szigetek, Indon�zia, Mal�jzia, Brunei, Szingap�r, Thaif�ld, Vietnam

·         T�vol-Kelet (4): K�na, Tajvan, Jap�n, D�l-Korea

·         Oroszorsz�g (1).

 Szintje: Szabadkereskedelmi �vezet /�r2-107./

 C�lja a szabad kereskedelem �s t�ke�raml�s fokozatos el�r�se.

 Egy�b

A tagok �llamf�i �vente tal�lkoznak. A szervezet h�res arr�l, hogy ekkor a vezet�k a szervez� orsz�g nemzeti �lt�zet�t viselik.

 Az egys�gnek nincs t�rt�nelmi gy�kere, a tagok kultur�lisan (kereszt�ny, muszlim, buddhista) �s gazdas�gilag igen elt�r�k – �s �rdekeik is azok (pl. K�na – Tajvan, K�na – Jap�n / USA).