2.5. A TNC-K, tank�nyv 46-49. oldala

 1. Fogalma �s sz�ma

 Fogalma

 Transznaciol�lis v�llalat, angol n�ven Transnational Corporation, r�vid�tve TNC: Olyan v�llalat, amely t�bb orsz�gban termel

 ”A Nestl�nek 86 orsz�gban 447 gy�ra, a Shellnek vil�gszerte 40 ezer benzink�tja van.” /Fr10Of-47./

 Multinacion�lis v�llalat: Olyan TNC, amelyn�l maga az anyac�g is t�bb orsz�g tulajdon�ban van, pl. a Shell �s az Unilever brit �s holland.

 Sz�ma

 ”2005-ben az ENSz mintegy 76 ezer transznacion�lis c�get tartott nyilv�n, s e c�geknek k�zel 700 ezer k�lf�ldi le�nyv�llalata volt.” /Fr10BPr-31./ Teh�t egy anyav�llalatnak kb. 10 le�nyv�llalata van.

 2. Jelent�s�ge �s helye

 ”Az 500 legnagyobb v�llalat a F�ld teljes GDP-j�nek t�bb mint 40 %-�t �ll�tja el�.” /Fr10Of-50./

 ”2004-ben a vil�gkereskedelem t�bb mint k�tharmad�t bonyol�tott�k.” /Fr10M-26./

 Anyac�ge (k�zpontja), K+F r�szlegeinek z�me �s start�giai tervez� k�zpontja a fejlett orsz�gban van, a defini�lt munkafolyamatokat viszont le�nyv�llalatai �ltal az olcs�b�r� perif�ria orsz�gaiba helyezi.

 ”A transznacion�lis v�llalatok �ltal megtermelt j�vedelem a centrumt�rs�gekben koncentr�l�dik.”

 ”A transznacion�lis v�llalatok t�bb mint 80%-a a vil�g legfejlettebb orsz�gaiban �sszpontosul (de ez az ar�ny 2004-ben m�g 90 % volt /Fr10M-26./). Az anyav�llalatok t�bb mint fele mind�ssze �t orsz�gban tal�lhat�: USA, N�metorsz�g, Nagy-Britannia, Franciaorsz�g, Jap�n. Az Eur�pai Uni�, Jap�n �s az USA rendelkezik az 500 legnagyobb v�llalat �ltal megtermelt j�vedelem 90 %-val. K�z�l�k is kiemelkedik az USA: a j�vedelem k�zel 40%-�t, a profit t�bb mint fel�t amerikai k�zpont� v�llalatok termelik meg.” /2015, Fr10Of: 48, 50./ Teh�t ily m�don ker�l az USA-ba a f�ldi GDP 16 %-a, az EU-ba �s Jap�nba pedig kb. a 15 %-a �s 5 %-a. A h�rom centrumt�rs�g �sszess�g�ben a f�ldi GDP 36 %-�t szerzi meg a TNC-k r�v�n.

 3. M�k�d�se

 1. Szervez�d�se

 Glob�lis szervez�d�s

 ”Ott l�tes�tenek le�nyv�llalatokat, ahol erre legkedvez�bbek a felt�telek, pl. ad�, v�m, munkab�r �s munka�gyi t�rv�ny tekintet�ben. Inform�ci�k birtok�ban szinte azonnal k�pesek ak�r kontinensek k�z�tt is �tszervezni a termel�st, �tcsoportos�tani termel�egys�geiket. Ez�ltal nagy el�nyt �lveznek az egy orsz�gon bel�l m�k�d� v�llalattal szemben.” /Fr10Of-49./

 2. Intrafirm keresedelem

 ”Tev�kenys�g�ket �gy szervezik, hogy a legkisebb r�ford�t�ssal a legnagyobb profitot �rj�k el.”

 ”Hatalmuk al� vett�k a vil�got.” /Fr10Of-47./

 A TNC a magas j�vedelemad�j� orsz�gban sz�molja el k�lts�g�t, a nyeres�g�t pedig a v�llalaton bel�li kereskedelem �tj�n �tjuttatja egy ad�paradicsomba.

 A TNC-k ”�zleteik bev�tel�b�l �f�t fizetnek, az �zemeikben alkalmazottaknak munk�t adnak, ut�nuk ad�t, tb-j�rul�kokat fizetnek. Az ar�nytalans�gokat azonban j�l jellemzi, hogy a kis- �s k�zepes c�gek �tlagos ad�terhel�se 30 sz�zal�kkal magasabb a nagy c�gekn�l.” /Gazdas�g, 2016.02.04./

 3. K+F

 ”Rengeteget k�ltenek kutat�sra �s fejleszt�sre. Az �j technol�gi�k kifejleszt�se a legnagyobb transznacion�lis v�llalatok k�r� �sszpontosul.” /Fr10Of-49./

 K+F tev�kenys�g alapj�n egy orsz�g lehet �j�t�, k�vet� vagy technol�giai sivatag orsz�g.

 4. Beruh�z�sok

 Napjainkban a m�k�d�t�ke beruh�z�sok 80 %-a a transznacion�lis v�llalatok szintj�n szervez�dik.” /Fr10Of-59./

 A beruh�z�sok 10 %-a az els� szektorba (mez�gazdas�g �s b�ny�szat), 45-45 %-a pedig az iparba �s szolg�ltat�sokba �ramlik.

 4. Hat�sa

 El�nye a befogad� �llamra n�zve

 �j munkahelyet teremt, technol�gi�t hoz, munkakult�r�t emel, magas sz�nvonal� �rut vagy szolg�ltat�st ad el, egy keveset ad�zik is

 H�tr�nya a befogad� �llamra

 L�tes�t�sekor

 T�nkre teheti a helyi ipart – r�gi munkahelyet sz�ntet meg. Munkahelyeket sz�ntet meg, pl. egy bev�s�rl� k�zpont minden 2 �j munkahelye 3 r�git tesz t�nkre. A hazai v�llalkoz�sokkal szemben hegem�n helyzetbe ker�lnek, mivel azok nem tudj�k elker�lni a tisztess�ges ad�fizet�st

 Dr�ga: napjainkban a magyar �llam 5-6 �vre el�re kifizeti a munkab�rt annak a TNC-nek, amely Magyarorsz�gon beruh�z. Ez az �sszeg munkahelyenk�nt 4-6 milli� Ft. K�s�bb is fizetni kell, hogy maradjon, pl. az Audit 2011-ben minden magyar 4 000 Ft-tal t�mogatta (40 milli�rd Ft-ot adott a magyar �llam. ”A jelent�s t�mogat�sok nyilv�n hozz�j�rulnak ahhoz, hogy az �gazat c�gei j�l �rzik magukat n�lunk.” /Man.2015.11.01./

 A gazdag orsz�g �rdek�t szolg�lja, a termelt hasznot kiviszi. Keveset ad�zik, pl. a t�z legnagyobb hazai ipari c�g a 9 %-os nyeres�gad� helyett csak 3-5 %-os ad�t fizet /N�sz-2017.07.26./

 Bizonytalans�got okoz, mert b�rmikor tov�bb �llhat.

 Ellen�rizhetetlen p�nzmozgat�sa �ltal f�gg�v� �s sebezhet�v� teszi az �llamot

 Nagy gazdas�gi �s politikai erej�vel nyom�st gyakorolhat az �llami politik�ra, ami s�rti a demokr�ci�t. ”A United Fruit Company egykor annyira egyeduralkod� volt K�z�p-Amerika gazdas�gaiban, hogy a r�gi� orsz�gait ’ban�nk�zt�rsas�gnak’ h�vt�k.” /Gaz-11./

 Uniformiz�l

 Els�pri a hagyom�nyokat – �ltal�nos �letc�l lesz az ”amerikai �lom” (z�ld�vezeti kertes h�z ny�rt gyeppel, aut�), uniformiz�lj�k a lakoss�got.