2.6. GLOBALIZ�CI�, tank�nyv 50-53. oldala

 1. Fogalma �s p�ld�i

 Fogalma

 Globaliz�ci�: A F�ld r�szeinek �sszekapcsolts�ga

 Kifejtve: Az anyag, energia �s inform�ci� / a term�szeti er�forr�sok, termel�eszk�z�k, termel�s, szaktud�s �s t�ke F�ld eg�sz�t �tfog� �raml�sa.

 N�veredet: A goly�bis ~ ”globus” à F�ldgoly� sz�b�l ered.

 P�ld�i

 azonos rekl�m a TV-ben �s az �ri�splak�tokon; ”l�tv�nyosan egyforma lett a vil�g” /Fr10Of-46./

 helyfoglal�s rep�l�n vagy sz�llod�ban: az �gyint�z� brazil vagy indiai.

 Vil�gterm�k: Olyan term�k, amely vil�gszerte ismert �s szinte azonos min�s�gben �s b�rhol megv�s�rolhat� a F�ld�n. Pl. Nescaf�, Adidas edz�cip�, Big Mac, Coca Cola, Samsung mobiltelefon, Mercedes aut�.

 �rdekes, hogy a vil�gszerte legismertebb forma a r�gi k�l�s �veg volt.

 2. Felt�tele

 1. K�zleked�s: szem�lyt sz�ll�t

 ”A vonat meg�li a teret” – �rta Heine, a k�lt�, pedig � m�g csak a vas�ttal sz�molt. /Z�vIII-193./

 1500 k. 10 km/h-val ment a lovas kocsi vagy vitorl�s haj�, ma 1 000 km/h-s sebess�ggel megy a sug�rhajt�s� utassz�ll�t� rep�l�g�p.

 A Turisztikai Vil�gszervezet jelent�se szerint k�zel 1,2 milli�rd nemzetk�zi turista�rkez�st regisztr�ltak 2015-ben, ami a F�ld lakoss�g�nak hatoda. /Turizmus Online, 2016.01.20./

 2. Sz�ll�t�s: �rut sz�ll�t; mn. vil�gkereskedelem mn. nemzetk�zi kereskedelem

 ”A megtermelt �ruk ¼-e a nemzetk�zi kereskedelem r�v�n a vil�gpiacra jut, m�s orsz�gokban tal�l v�s�rl�ra.” /Fr10Pr-7./

 Kont�nerben utazik a nem �mlesztett �ru 90%-a /Gaz-7./. A legnagyobb kont�nerek hossza 13.5 m, magass�ga 3 m, sz�less�ge 2 m; k�btartalma 81 m³. Az �rut v�dik az id�j�r�s viszontags�gait�l �s a d�zsm�l�st�l. �ruval val� megt�lt�s�k sor�n targonca hozza a raklapra tett �rut, melynek pontos elhelyez�st sz�m�t�g�pes szoftverek seg�tik. A kont�nerek rakod�sa daruval t�rt�nik. Sz�ll�thatja �ket kamion, vonat �s haj�. A kont�nersz�ll�t� haj�k sebess�ge 40 km/h, az egy p�l�ra jut� sz�ll�t�si k�lts�g Bangladesh �s Eur�pa k�z�tt mind�ssze 2 Ft, a sz�ll�t�si id� k�t h�t. A legnagyobb kont�nersz�ll�t� haj�ba egymilli�rd p�l� f�r.

 3. H�rk�zl�s: inform�ci�t sz�ll�t

 1930 �s 1999 k�z�tt a London �s New York k�z�tti besz�lget�s �ra ezred�re cs�kkent (3 perc, 300 doll�r à 30 cent) /Fr10BPr-15./.

 Azonnali kommunik�ci�t tesz lehet�v� a vil�gh�l� �s informatika (infokommunik�ci�s technol�gia, t�vk�zl�s, elektronika) fejl�d�se. A F�ld lakoss�g�nak 1/3-a internetezik.

 4. Politikai: szabadabb kereskedelem, inform�ci�-, t�ke- �s munkaer� �raml�s

 A jelenlegi globaliz�ci�s folyamatok az USA �rdekei szerint indultak meg, 1944-ben, a Bretton Woods-i egyezm�nyek szerint. Ekkor az USA kez�ben volt a F�ld arany�nak 80%-a �s a F�ld ipari termel�s�nek fel�t adta. A doll�rt az aranyhoz r�gz�tett�k. A doll�r lett a kulcsvaluta. Az egyezm�nyek az USA er�s gazdas�gnak �rdekei szerint a szabad kereskedelmet seg�tett�k.

 Ekkor alap�ttatott – vezet�s�kben amerikai tisztvisel�kkel – a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) �s a Vil�gbank, mint az �j vil�grend p�nz�gyi fel�legyel�je.

 3. Fel�gyel�i �s k�vetkezm�nye

 1. Fel�gyel�i, v�. 63. oldal karikat�r�j�t

 IMF - Nemzetk�zi Valutaalap, angolul International Monetary Found

 Alap�t�s: Bretton Woodsban, 1944-ben (ak�rcsak a Vil�gbankot)

 Eredetei feladata: aranyhoz r�gz�tette a doll�rt, e kett�h�z pedig a t�bbi valut�t, kb. 1975-ig

 Napjainkban: A ’vil�g bank�ra’, mely nagyon szigor� felt�telek mellett r�vid lej�rat� hitelt ad a szeg�ny �s/vagy ad�ss�gv�ls�gba ker�lt orsz�goknak.

 Vil�gbank – World Bank

 Alap�t�s: Bretton Woodsban, 1944-ben (ak�rcsak az IMF-et)

 Eredeti feladata: az eur�pai ujj� �p�t�s hitelez�se

 Napjainkban: Hossz� lej�rat� hiteleket ad a szeg�ny orsz�goknak, kev�sb� szigor� felt�telek mellett, pl. az �llami energetikai, infrastruktur�lis, oktat�si vagy eg�szs�g�gyi programok sz�m�ra.

 WTO - Kereskedelmi Vil�gszervezet, angolul World Trade Organisation

 Alap�t�s: El�dje az �ltal�nos V�m- �s Kereskedelmi Egyezm�ny /GATT/ volt, melyet 1947-ben alap�tottak Genfben. A WTO-t 1994-ben alap�tott�k a marokk�i Marrakeshben.

 Feladata: A v�mok �s nem v�m jelleg� kereskedelmi korl�tok lebont�sa.

 2. Haszon�lvez�i

 USA �s a TNC-anyav�llalatokkal rendelkez� orsz�gok �s v�rosok.

 A n�gy ”glob�lis v�ros”: New York, London, P�rizs, Toki�.

 3. K�vetkezm�nye

 A fogyaszt�i t�rsadalom �rt�krendje terjed.

 Ateizmus – hedonizmus à term�szetes fogy�s

 Gazdag orsz�gokban n�vekv� b�rek à kiszervez�s, vend�gmunk�sok, K+F marad.

 4. A globaliz�ci� elfogadotts�ga

 Legjobb Nyugat-Guine�ban a fiatalok k�r�ben (75%)

 Legrosszabb Kelet-Eur�p�ban az id�sek k�r�ben (7%).

 5. Leg�jabb kori t�rt�nelem – fontos �vsz�mok, melyeket tudni kell

 1939   M�sodik vil�gh�bor� kit�r�se

 1945   M�sodik vil�gh�bor� v�ge

 1957   Els� m�hold, Szputnyik 1

 1969   Holdrasz�ll�s, Apollo 11

 1973   Els� olaj�r robban�s

 1979   M�sodik olaj�r robban�s

 1980   Gazdas�gi v�ls�g 1982-ig

 1989   Hidegh�bor� v�ge, rendszerv�lt�s.

 2004   Magyarorsz�g EU csatlakoz�sa.

 6. Szemelv�ny

 ”Globaliz�ci�

 Elt�ntek az Alf�ldr�l a kond�k. / Hely�k�n d�b�rg� Hond�k / t�rnak, s szek�r helyett audik / visznek el kicsiny faludig.

 Birka sincsen. Ne lesd apr� kerek / nyomaikat kint a r�ten. a br�kerek / golfoznak ott, ha a szent buksz indeksz / �ppen az � sz�nd�kuk szerint tesz.

 Keresn�d a k�t�gast, de k�s�n. /Hely�n m�b�jl br�dkaszting szt�s�n, / s a hegy�ben rig� nem csicsereg: / lel�tt�k a vad�szgat� olasz menedzserek.

 A kocsma, hitted, az ki�rthatatlan. / T�vedt�l. A hely�n pidzahat van, / s ahogy r�gen ki�lt a torn�cra / �gy �l �regap�d most a mekdon�ccba.

 Kis falud a t�ke kicifr�zza. / A piact�r most m�r szitpl�za, / s ahol b�logatott az eperfa lombja: erszte bank, erszte bank: ki ki ny�galomba.” /Fr10Of-53./

 �thall�sok”: Nem nyafogn�k, de most m�r k�s�; J�zsef Attila: Mama; Este van, este van: ki ki nyugalomba; Arany J�nos: Csal�di k�r.