2.7. P�NZ�GYEK, tank�nyv 54-57. oldala

 1. P�nz fogalma �s szerepe

1. Fogalma

 P�nz: Az anyagi �rt�k �n�ll�sult, t�rgyi form�ja, mely �ltal�nos elfogadotts�gnak �rvend.

 2. Szerepe

1. Csereeszk�z

�ltala megv�s�rolhat� minden �ru – minden, aminek p�nzbeli �ra van. Ezt megel�z�en cserekereskedelmet (bartert) folytattak - �rut cser�lnek �rura.

2. �rt�km�r�

�ltala kifejezhet� az �ruk �rt�ke, �rt�kar�nya

3. Vagyonk�pz�

�ltala vagyont lehet k�pezni

Lek�thet� a bankban, befektethet� az �zleti �letben, �rt�ktart� �kszert, festm�nyt, ingatlant vehetnek rajta, stb.

 3. Technikai jellegzetess�gei: legyen

 k�nnyen sz�ll�that� (k�nny�), tart�s, nehezen hamis�that�.

 2. R�gi p�nzek

 0. Szemelv�ny

 ”Az id�k sor�n val�sz�n�leg sokf�le j�sz�got v�ltek alkalmasnak �s haszn�ltak fel t�nylegesen erre a c�lra. �gy tudjuk, hogy a t�rsadalom kezdetleges korszak�ban a barom volt a kereskedelmi forgalom elismert eszk�ze. Semmik�ppen sem lehetett k�nyelmes eszk�z, m�gis azt l�tjuk, hogy a r�gi id�kben gyakran �rt�kelt�k a javakat aszerint, hogy h�ny barmot adtak �rt�k cser�be. Diomed�sz fegyverzete, mondja Hom�rosz, csak kilenc �k�rbe ker�lt, Glaukosz� azonban sz�zba. Abessz�ni�ban �ll�t�lag a s� a kereskedelem �s a csere �ltal�nos eszk�ze, az indiai partvid�k egyes helyein egy bizonyos kagyl�fajta, �j-Foundlandon a t�kehal, Virgini�ban a doh�ny, nyugat-indiai gyarmataink n�melyik�ben a cukor, n�h�ny m�s orsz�gban a pr�m �s a kik�sz�tett b�r; Sk�ci�ban pedig m�g ma is van egy falu, ahol, �gy hallottam, mindennapos dolog, hogy a munk�s p�nz helyett vassz�geket visz a p�knek vagy a s�rh�zba. V�g�l is ellen�llhatatlanul nyom�s �rvek minden orsz�gban arra k�sztett�k az embereket, hogy minden m�s j�sz�ggal szemben a f�mek mellett d�ntsenek. Nincs az a j�sz�g, amelynek a t�rol�sa kevesebb vesztes�ggel j�rna, mint a f�m�, hiszen alig van valami a vil�gon, ami enn�l kev�sb� romland�; azonk�v�l, megint csak vesztes�g n�lk�l, ak�rh�ny r�szre oszthat�, a r�szek pedig egybeolvaszt�ssal k�nnyen �jra egyes�thetik.” /Adam Smith: A nemzetek gazdas�ga, 1776, r�szlet/

 1. �rup�nz pl.

(1)   ”A v�r piac�ra ez�st�t, aranyt, sok nagybecs� marh�t m�gly�ba kihordat” /Arany J�nos: Szondi k�t apr�dja/

 P�nz jelleg�en m�k�dtek a Rejt� Jen� �ltal �rt oldalak. Volt bolt, ahol p�nzk�nt elfogadt�k �s a boltos v�ltotta be azt a kiad�n�l.

 2. Nemesf�m p�nz

 ”Az els� p�nz�rm�ket Kr. e. 640 k. L�di�ban /a mai T�r�korsz�g ter�let�n/ �ll�tott�k el�. A kir�ly oroszl�nfej-szimb�lum�t nyomt�k r�, ezzel garant�lva a tisztas�g�t.” /Gaz-20./

 Az ez�st el�nye a kop�s�ll�s�g, az arany� az �rt�k �s megmunk�lhat�s�g volt.

 Szent Istv�n ez�st d�n�rj�nak felirata: Lancea Regis = a kir�ly l�ndzs�ja.

 A k�z�pkorban szinte minden uralkod� vagy v�ros saj�t p�nzt veretett.

 ”A p�nz�rm�k �s bankjegyek �rt�ke �vsz�zadokon �t bizonyos aranymennyis�gnek felelt meg. Ez az ’aranystandardk�nt’ ismert rendszer azt jelenti, hogy az orsz�g gazdas�g�t aranytartal�kai hat�rozz�k meg.” /Gaz-21./

 3. Mai p�nzek

 0. Fedezet�k

”1971-t�l az orsz�gok nem k�t�tt�k t�bb� az aranyhoz p�nz�k �rt�k�t. A mai p�nz�rm�knek �s bankjegyeknek csak att�l van �rt�k�k, hogy az �llamok, korm�nyok deklar�lj�k. A p�nz e fajt�ja a fiat-p�nz /a fiat latin sz�, jelent�se: ’legyen’/./Gaz-21./

 1. K�szp�nz

 �rme / f�mp�nz vagy pap�rp�nz / bankjegy

 Magyarorsz�gon a legkisebb �rme az 5 Ft-os, a legnagyobb pap�rp�nz a 20 000 Ft-os

 ”A 10. sz�zadi K�n�ban egyre bevettebb lett a keresked�kn�l hagyni a neh�z p�nz�rm�ket. A keresked� �r�sos bizonylatot adott r�la, s azt az �gyfelek elkezdt�k p�nzk�nt haszn�lni. V�g�l az �llam vette �t ezt a szerepet: hivatalosan is p�nzk�nt haszn�lhat� bizonylatokat kezdett nyomtatni. Ezek voltak az els� bankjegyek, az els� pap�rp�nzek.” /Gaz-20./

 2. Sz�mlap�nz

 M�s n�ven foly�sz�mla p�nz v. virtu�lis p�nz

 Egyik fajt�ja a lakoss�gi foly�sz�mla p�nz

 Mobiltelefonon vagy interneten is adhat� megb�z�s pl. rezsi fizet�s�re (v�z- �s csatornad�j)

 Lek�thet� a megtakar�t�s

 Devizasz�mla: k�lf�ldi valuta

 3. K�rtyap�nz

 A k�szp�nzt helyettes�ti, �ltala k�szp�nz vehet� fel a bankautomat�b�l

 Bankautomata, angol n�ven Automated Teller Machine, r�vid�tve ATM.

 4. Bank

 Bank: �sszek�ti az �tletes v�llalkoz�t az �tlettelen p�nzes emberrel

 Az �tlettelen ember a bankba teszi a p�nz�t, ez�ltal bet�tess� v�lik. A bank a bet�tes lek�t�tt p�nz�rt (kisebb) kamatot fizet. ”A banksz�ml�n elhelyezett p�nz nem sokat gyarapszik ugyan, de biztons�gban van. A befektet�s m�r kock�zatosabb.” /Gaz-26./

 Hitel mn. k�lcs�n: Az �tmeneti p�nzhi�ny �thidal�s�ra szolg�l� eszk�z, melyet �ltal�ban szigor� felt�telekkel (t�rleszt� r�szlet, kamat, fedezet: jelz�log, kezes) ad az ad�snak.

 Hitel�gylet: Olyan �rt�kforgalom, melynek v�g�n a hitelfelvev� ad�s tartozik, a hitelt ad� hitelez� pedig k�vetel.

 T�rleszt� r�szlet: A hitel alap�sszeg�nek meghat�rozott id�k�z�kben, r�szletekben val� visszafizet�se.

 Kamat: A hitel alap�sszeg�t�l f�ggetlen, plusz p�nz. Az ad�s sz�m�ra: a hitel �ra.

 Fedezet: megl�v� (pl. �rt�kes lak�s, p�nzes kezes) vagy j�v�ben l�trej�v� (sikeres v�llalkoz�s haszna) �rt�k.

 Hitelb�r�lati d�j, foly�s�t�si jutal�k

 Teljes Hiteld�j Mutat�, r�vid�tve THM, %-ban adj�k meg

 Hitel lehet lej�rata szerint r�vid vagy hossz�, a kamatfizet�s szempontj�b�l pedig r�gz�tett tn. fix vagy v�ltoz� kamatoz�s�.

 5. Infl�ci�

 Fogalma

 Infl�ci�: A p�nz �rt�kveszt�se, mely az �rak tart�s �s �ltal�nos emelked�s�t okozza.

 Oka

 Hirtelen megdr�gul a termel�s pl. mert  felmegy a behozott k�olaj �ra

 Hirtelen sokan akarnak v�s�rolni pl.

·         �lelmiszert, h�bor�t�l tartva

·         fogyaszt�si cikkeket h�bor� ut�n – elhalasztott v�s�rl�sok p�tl�s�ra

 Hirtelen sok p�nz nyom az �llam ahhoz k�pest, hogy mekkora r� a fedezet. Ez az �n. bank�pr�s.

 P�ld�ja

 A hosszabb magyar szabads�gharcok sor�n a bank�pr�s probl�ma volt. El�rt�ktelenedett pl. R�k�czi r�z-libert�sa �s a Kossuth-bank� egyar�nt. R�k�czi libert�sa az infl�ci� miatt v�g�l annyit �rt, mint a r�z anyaga.

 ”Magyarorsz�gon 1946-ban a peng� hiperinfl�ci�j�t k�vet�en l�trehozt�k a stabil forintot.” /Kgl-404./

 6. Valuta �s deviza

 1. Valuta

 Valuta: Egy adott orsz�g hivatalos p�nzneme mn. ”az egyes orsz�gokban haszn�lt hivatalos p�nz”.

 P�ld�k a nemzetk�zi forgalomban haszn�latos bet�h�rmasokkal

 magyar forint: HUF

 amerikai doll�r: USD; eur�: EUR; sv�jci frank: CHF, jap�n jen: JPY

 indiai r�pia: INR; k�nai j�an CNY.

 �rfolyama az adott orsz�g gazdas�g�nak pillanatnyi �rt�kel�s�t�l f�gg.

 2. Deviza

 Fogalma

 Deviza: ”Nemzetk�zi elsz�mol�sokban k�szp�nzt helyettes�t� fizet�eszk�z.

 Nem konkr�t fizikai �rtelemben vett p�nz teh�t, hanem valut�ra sz�l� k�vetel�s. ”Valut�nkat devizasz�ml�n helyezz�k el.” /FrOf10-56./

 ”Nemzetk�zi elsz�mol�sokban k�szp�nzt helyettes�t� fizet�eszk�z.

 Nem konkr�t fizikai �rtelemben vett p�nz teh�t, hanem valut�ra sz�l� k�vetel�s. ”Valut�nkat devizasz�ml�n helyezz�k el.” /FrOf10-56./

 P�ld�ja

 ”Ha valakinek USA-doll�rja, vagyis valut�ja van, akkor ezt egy bankban devizasz�ml�n helyezheti el. Ha az illet�nek angol fontra van sz�ks�ge, akkor devizasz�ml�j�r�l felvehet angol fontot, vagyis valut�t.” /Fr10BPr-37./

 Spekul�ci�s �gyletek

 ”A nemzetk�zi devizakereskedelmet r�vid lej�rat� vagy spekul�ci�s �gyletnek is szokt�k nevezni. A befektet�k a nemzetk�zi kamat-, �rfolyam- �s ad�z�si k�l�nbs�geket, mozg�sokat kihaszn�lva pr�b�lnak profithoz jutni. A F�ld legnagyobb piaca a nemzetk�zi devizapiac, hivatalos nev�n Forex, /angol elnevez�ssel Foreign Exchange; azaz: idegen (p�nz)v�lt�s. Napi fogalma Magyarorsz�g �ves GNI �rt�k�nek 20x-a, �s kiss� meghaladja az �sszes ember azon a napon munk�val el��ll�tott j�vedelm�t is.”

 7. �rt�kpap�rok

 �rt�kpap�r

  ”Olyan okirat, melynek tulajdonosa meghat�rozott �sszeg� p�nzt k�vetelhet att�l, aki kibocs�jtotta.” /FrOf10-56./

 �rt�kpap�r-forgalom

 �rt�kpap�r ad�sv�tel. V�gbemehet k�zvetlen�l a gazdas�gi szerepl�k (�llam, v�llalat, mag�nszem�ly) k�z�tt, vagy az �rt�kt�zsd�n.

 �llampap�r

 ”�llam �ltal kibocs�jtott, hitelviszonyt megtestes�t� �rt�kpap�r. Megv�s�rl�s�val az �llamnak adunk k�lcs�n.” /M�K/ Lehetnek r�vid (1-2 �v) vagy hossz� lej�rat�ak (3-5 �v). /FrOf10-56./

 K�tv�ny

 R�gz�tett tn. fix kamatoz�s�, hitelviszonyt megtestes�t� �rt�kpap�r, ahol a gazd�lkod� szervezet ad�s, de tulajdonosi jogot nem ad. /Kgl-300./ ”Gazd�lkod� szervezetek bocs�jtj�k ki, �jabb beruh�z�sok finansz�roz�s�ra vagy kor�bban felvett hiteleik visszafizet�s�re.” /FrOf10-56./

 R�szv�ny

 ”A p�nzbeli k�vetel�s mellett tulajdonosi jogokat is biztos�t. A r�szv�nyt�rsas�g alap�t�sakor vagy a tov�bbi m�k�d�shez sz�ks�ges �jabb t�kebevon�skor /alapt�ke-emel�s/ bocs�jtj�k ki.” /FrOf10-56./

 ”A r�szv�nyt�rsas�g olyan v�llalkoz�s, amelynek t�k�j�t r�szv�nyek kibocs�jt�s�val gy�jtik �ssze. A r�szv�nyek megv�s�rl�s�val a r�szv�nyesek a v�llalkoz�s r�sztulajdonosai lesznek, a r�szv�nyesek a k�zgy�l�sen r�sztulajdon ar�ny�ban szavazhatnak, �s a nyeres�gb�l a r�szv�nyek n�v�rt�k�nek megfelel� ar�nyban osztal�kot kapnak. A r�szv�nyt�rsas�got nem a hagyom�nyos gy�rtulajdonosok, hanem szak�rt�k, ’menedzserek’ ir�ny�tj�k.” /Z�vIII-201./

 8. T�zsde, r�gi nev�n b�rze

 T�zsde: ”Szigor� fel�gyelet mellett m�k�d� saj�tos piac, ahol nyersanyagokkal, �rukkal, nemesf�mekkel, valut�val vagy �rt�kpap�rokkal kereskednek. �gyleteket csak hivat�sos k�zvet�t�k, br�kerek k�thetnek.” /FrOf10-57./

 T�zsdeindex: Mutat�, mely t�j�koztat az adott t�zsde cikkeinek �rmozg�sair�l.

 �rt�kt�zsde: P�nzek �s �rt�kpap�rok piaci forgalm�t lebonyol�t� t�zsde.

 ”A valutat�zsd�k k�z�l a londoni �s a szingap�ri emelkedik ki.” /FrOf10-57./

 ”A New Yorki �rt�kt�zsde; a legismertebb t�zsdeindex a Dow Jones-index, melyet 1896 �ta tesznek k�zz�. A New Yorki �rt�kt�zsd�n tapasztalt folyamatok azonnal �reztetik hat�sukat az eg�sz vil�gon.”

 London, Frankfurt, Toki�, Hongkong �rt�kt�zsd�je szint�n nemzetk�zi jelent�s�g�. /FrOf10-57./

 Budapest: ”A Budapesti �rt�kt�zsde m�k�d�s�t a BUX-index alakul�s t�kr�zi.” /FrOf10-57./

 �rut�zsde: ”Az �rut�zsd�k n�h�ny term�k ad�s-v�tel�re szakosodtak. K�z�l�k Chicago gabonat�zsd�je a legnagyobb.” /FrOf10-57./

 ”Bik�k”: A r�szv�ny�rak emelked�s�ben b�znak. R�szv�nyeket v�s�rolnak, amiket kedvez� esetben majd magasabb �ron adhatnak el.

 ”Medv�k”: El�re meg�llapodnak abban, hogy majdan megszerzend� r�szv�nyeket adnak el, egy el�re r�gz�tett �ron. A r�szv�ny�rak cs�kken�s�ben b�znak. Kedvez� esetben �ppen csak elad�si hat�ridej�k el�tt v�s�rolj�k meg az eladand� r�szv�nyeket, alacsonyabb �ron, mint az el�re r�gz�tett �r volt.