2.8. NEMZETK�ZI T�KE�RAML�S, tank�nyv 58-61. oldala

 1. A p�nzt�ke mozg�sa

 H�romf�le lehet:

 Hitelez�s, m�s n�ven hitel�gylet: bank adja

 �rt�kpap�r forgalom: �llampap�r, k�tv�ny, r�szv�ny

 Spekul�ci�s �gylet: r�vid t�v� �rfolyam ingadoz�st haszn�l ki.

 2. M�k�d� t�ke �raml�s

 Fogalma

 M�k�d�t�ke �raml�s: A m�k�d�t�ke �tutal�sa egyik telephelyr�l a m�sikra.

 Orsz�gok szerint

 Honnan

 A m�k�d� t�ke h�romnegyede a fejlet orsz�gokb�l sz�rmazik /Fr10Of-59./

 ”A F�ld legnagyobb m�k�d�t�ke-export�l�ja az USA, Jap�n �s az Eur�pai Uni�. Az EU tagorsz�gai k�z�l kiemelkedik N�metorsz�g �s az Egyes�lt Kir�lys�g. K�na a vil�g 3. legnagyobb t�keexpot�l�ja – de a m�k�d� t�ke mellett az USA �llamk�tv�nyeib�l is sokat vesz.

 Napjainkban a m�k�d�t�ke beruh�z�sok 80 %-a a transznacion�lis v�llalatok szintj�n szervez�dik.” /Fr10Of-59./

 Hov�: 1997-2008 k�z�tt a m�k�d�t�ke

·         74 %-a gazdag orsz�gokba

·         11 %-a BRIC-orsz�gokba

·         15 %-a a szeg�ny orsz�gokba �rkezett.  /Fr10OfMf-37./

 Telephely szerint

 A beruh�z�s lehet (3)

 megl�v� v�llalat fejleszt�se

 z�ldmez�s: �j v�llalat l�trehoz�sa a z�ld mez�n / ipari parkban

 barnamez�s: �j v�llalat l�trehoz�sa korszer�tlenn� v�lt v�llalat / v�llalatok telephely�n.

 Szektorok szerint

 A beruh�z�sok szektorok szerint

 A beruh�z�sok 10 %-a az els� szektorba (mez�gazdas�g �s b�ny�szat), 45-45 %-a pedig az iparba (f�k�nt g�pkocsi, elektronika, gy�gyszergy�rt�s) �s szolg�ltat�sokba �ramlik.

 3. Elad�sod�s

 �ltal�ban

 Van, hogy a felvett hitelt �gy haszn�lj�k fel, hogy a versenyk�pess�g nem n�, az orsz�g nem termel t�bb p�nzt. Pl. Gh�n�ban az eln�ki palota egy 45-50 milli�s luxus�p�tm�ny, melyet z�mmel indiai hitelb�l finansz�roztak /Fr10Of-61./. Ennek ellen�re a t�rleszt� r�szleteket �s kamatot fizetnie kell. Ha ehhez k�lcs�nt vesz fel, elad�sodik, mert azt m�r csak rosszabb felt�telek mellett: r�videbb lej�ratra �s nagyobb kamatra kapja. Ad�ss�gspir�lba ker�l, kattan az ad�ss�gcsapda.

 ”A vil�g egyik r�sze rem�nytelen�l elad�sodott egy kisebb, de gazdagabb orsz�gcsoport fel�. Ma m�r ezek az ad�ss�gok olyan szint�ek, hogy egyes t�rs�gekben nyilv�nval� m�don lehetetlen a visszafizet�s�k. Az ad�ss�gszolg�lat megnyomor�tja az ad�s orsz�gok gazdas�g�t.” /T�th-704./

 Gazdagok �s szeg�nyek

 1973-ban k�olaj �rrobban�s à

 Az olajorsz�gok petrodoll�rokra tesznek szert à

 à egyr�szt: a petrodoll�rokat a gazdag orsz�gok bankjai kezelik à olcs� hitel à szeg�ny orsz�gok hitelt vesznek fel �s nyersanyag- �s energiaig�nyes �gazatokba fektetik à

 à m�sr�szt: a sok p�nz vil�gm�ret� infl�ci�t gerjeszt à 1982-ben gazdas�gi v�ls�g: cs�kken� kereslet a nyersanyagok ir�nt.

 A szeg�ny orsz�gok nyersanyag- �s energiaig�nyes term�keinek �rt�ke lecs�kken à ad�ss�gukat nem tudj�k visszafizetni, ad�ss�gv�ls�gba ker�lnek à �t�temez�st k�rnek, megszor�t�sokat v�llalnak.

 Ennek ellen�re ”egyes becsl�sek szerint a F�ld ad�ss�g�llom�nya m�sodpercenk�nt kb. 150-160 milli�rd doll�rral n�.” /Fr10Of-61./

 P�nz�gyi vil�g, tn. monet�ris vil�g: ”A p�nz �raml�sa elszakadt a termel�s t�mogat�s�t�l, a tranzakci�kat val�j�ban saj�t t�rv�nyeik szab�lyozz�k.”