2.9. NEMZETK�ZI SZERVEZETEK, tank�nyv 62-65. oldala

 1. ENSz - Egyes�lt Nemzetek Szervezete

 Alapadatok

 Neve angolul: United Nations

 Sz�khelye: New York, USA

 Tagja szinte minden orsz�g (2016: 193). Magyarorsz�g csak 1955 �ta az.

 Alap�t�sa: 1945

 K�zgy�l�s

 Az ENSz legfontosabb szerve, mely �vente, szeptemberben �l �ssze. Az itt elfogadott hat�rozatok aj�nl�sokat fogalmaznak meg a tagorsz�gok sz�m�ra.

 Biztons�gi Tan�cs, r. BT

 �t �lland� tagja az USA, Nagy Britannia, Franciaorsz�g, Oroszorsz�g �s K�na. Ezek az orsz�gok egyet�rt�s eset�n k�telez� �rv�ny� d�nt�seket hozhatnak - de az ilyen d�nt�sben mindegyik�knek v�t�joga van.

 C�lja

 Az orsz�gok k�zti egy�ttm�k�d�s, a b�ke �s az emberi jogok biztos�t�sa.

 Katon�i k�k sisakot viselnek. Jelent�s szerep�k volt a d�lszl�v v�ls�g, valamint a ciprusi �s k�zel-keleti konfliktus rendez�s�ben.

 Nemzetk�zi B�r�s�g, sz�khelye H�ga, az �llamok k�zti vit�s �gyekben d�nt

 Szakos�tott szervezete tk. a FAO, UNESCO.

 2. Szakos�tott ENSz szervezetek

 1. FAO - �lelmez�s�gyi �s Mez�gazdas�gi Szervezet

 Neve angolul: Food and Agriculture Organization, r�vid�tve: FAO; az ENSz szakos�tott szervezete

 Sz�khelye R�ma

 Feladata (3): ”Figyelemmel k�s�ri a vil�g mez�gazdas�gi termel�s�nek �s kereskedelm�nek alakul�s�t, ezzel kapcsolatban statisztikai kiadv�nyokat k�sz�t. M�sr�szt sz�lesk�r� seg�ts�get ny�jt a fejl�d� orsz�goknak mez�gazdas�guk fejleszt�s�hez. Ha a vil�g b�rmely orsz�g�ban �lelmez�si v�ls�g alakul ki, �lelmiszerseg�lyeket gy�jt �ssze �s juttat el az �hez� embereknek.” /Fr10Of-252./

 2. UNESCO - Az ENSz Nevel�s�gyi, Tudom�nyos �s Kultur�lis Szervezete

 Neve angolul: United Nation Educational, Science and Cultural Organization, r. UNESCO

 Sz�khelye P�rizs

 Feladatai k�z�tt a legismertebb a vil�g�r�ks�g meghat�roz�sa �s v�delme.

 3. WHO - Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet

 Neve angolul: World Health Organization r�vid�tve: WHO

 Alap�t�sa: 1948, sz�khelye Genf

 C�lja (3): Az orvosi ell�t�rendszer ki�p�t�se a szeg�ny orsz�gokban, seg�ts�gny�jt�s a katasztr�f�kn�l, j�rv�nyok elleni k�zdelem.

 3. Tov�bbi szervezetek

 1. OECD – Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet /Kgl-388./

 Sz�khelye: P�rizs, 1961-ben alap�tott�k

 Neve angolul Organisation for Economic Cooperation and Developtment

 Legf�bb szerve a Tan�cs, amelyben valamennyi tagorsz�g k�pviselteti mag�t. Konzultat�v szervezet.

 Feladata: A gazdas�g fejleszt�se, a foglalkoztat�s, j�vedelem �s p�nz�gyi sabilit�s n�vel�se. Ennek fontos r�sze az adatszolg�ltat�s, adatfeldolgoz�s �s elemz�s, melyek eredm�nyeit kiadv�nyokban k�zlik. Ilyen pl. a PISA-m�r�s.

 2. OPEC – K�olaj-export�l� Orsz�gok Szervezete

 Neve angolul: Organization of the Petroleum Exporting Counries

 Sz�khelye B�cs, 1960-ban alap�tott�k. Magyarorsz�g 1996 �ta tagja.

 3. G8 – Nyolcak Csoportja

 Neve angolul Group of Eight

 1975-ben a n�met kancell�r �s a francia minisztereln�k k�tetlen megbesz�l�sre h�vta a t�bbi nagy gazdas�gi erej� orsz�g vezet�it, hogy k�tetlen�l besz�lgessenek a vil�ggazdas�g v�ltoz�sair�l, melyre egy�ttm�k�dve adhatnak v�laszokat. Az els� tal�lkoz�n hat orsz�g vezet�je vett r�szt (N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Egyes�lt Kir�lys�g, Olaszorsz�g, USA, Jap�n). Ebb�l alakult ki – Kanada csatlakoz�s�val – 1976-ban a Hetek Csoportja, angolul ”Group of Seven”, r�vid�tve: G7. ”A tal�lkoz�kon 1977-t�l az Eur�pai Bizotts�g is r�szt vesz. Nem hivatalos tn. inform�lis megbesz�l�seiken a F�ld legfejlettebb orsz�gait t�m�r�t� szervezet �llam- �s korm�nyf�i �vente tal�lkoznak, emellett a p�nz�gyminiszterek is �vente k�tszer. 1998-ban, Oroszorsz�g felv�tele ut�n a Nyolcak csoportj�v� b�v�lt, de a p�nz�gyminiszteri megbesz�l�seken Oroszorsz�g nem k�pviselteti mag�t.” /Fr10Of-65./ Szint�n 1998-t�l kezdve a csoport egyes jelent�s fejl�d� orsz�gokkal k�l�n-k�l�n is t�rgyal.