2.10. NEMZETK�ZI MUNKAMEGOSZT�S, tank�nyv 66-69. oldala

 1. A gy�ripari munkamegoszt�s fejl�d�se

 Az �j jellegzetess�g a r�gibb mellett jelenik meg. Teh�t napjainkra mindh�rom jellegzetess�g �rv�nyes.

 1. Orsz�gok k�z�tti, m�s n�ven klasszikus nemzetk�zi munkamegoszt�s, 1900 – 1970

 Jellemz�k

”Egyes orsz�gok, illetve azok v�llalatai kereskedtek egym�ssal.” /Fr10Of-66./

 ”A fejlett orsz�gok f�k�nt olyan magasan feldolgozott k�szterm�kekkel, fejlett technol�gi�k �s szolg�ltat�sok �rt�kes�t�s�vel vannak jelen a vil�gpiacon, amelyek jelent�s bev�telt hoznak. A fejl�d� orsz�gok energiahordoz�kat, nyersanyagokat, illetve kev�sb� feldolgozott f�lk�sz term�keket sz�ll�tanak a vil�gpiacra.” /Fr10Of-69./

 P�lda

 Anglia: Megvette az ausztr�l gyapj�t �s oda k�sz sz�vetet adott el.

 USA: A II. Vil�gh�bor� ut�n a F�ld ipari termel�s�nek fel�t adta, �s a Keleti Blokk kiv�tel�vel szinte az eg�sz F�ld a piaca lett �s mindenhonnan vonzotta mag�hoz a nyersanyagot.

 Magyarorsz�g: Az �r�k�s tartom�nyokba �lelmiszert adott �s onnan iparcikkeket kapott, pl. b�za - sz�vet, g�p.

 2. V�llalaton bel�li munkamegoszt�s, 1970 – 1980

 Jellemz�k

 ”A mind nagyobb gazdas�gi szereppel rendelkez� nagyv�llalatok v�ltak a munkamegoszt�s meghat�roz�iv�. Besz�ll�t� �zemeket telep�tettek a kedvez� adotts�g� orsz�gokba. A munkamegoszt�s �gy m�r v�llalaton, illetve az adott ipar�gon bel�l j�tt l�tre.”  /Fr10Of-66./

 Teh�t a termel�st a TCN r�szegys�gei k�z�tt osztj�k fel. Egyes, tud�sig�nyesebb hat�sk�r�ket a szeg�nyebb orsz�gokba is �tengednek (pl. marketing), de az ir�ny�t�s a TNC anyaorsz�g�ban marad.

 A legkisebb szaktud�st ig�nyl� tev�kenys�g a legink�bb mobilis (legk�nnyebben mozg�). A TNC-k

”szinte azonnal k�pesek ak�r kontinensek k�z�tt is �tcsoportos�tani termel�egys�geiket.” /Fr10Of-49./

 P�lda

 3. Orsz�gok �s v�llalatok k�z�tti munkamegoszt�s, 1980-t�l

 Jellemz�k

 ”Az �j �gazatok fejl�d�d�s�hez dr�ga kutat�sokra �s k�lts�ges beruh�z�sokra volt sz�ks�g, melyek csak nagy mennyis�g� term�k el��ll�t�s�val t�r�ltek meg. Ez�rt egy-egy orsz�g csak bizonyos term�kek, alkatr�szek, r�szegys�gek gy�rt�s�ra szakosodott.”

 P�lda

 Az Airbus r�szv�nyt�rsas�g, mely a rep�l�g�pek gy�rt�s�t n�gy orsz�gban - N�metorsz�g, UK, Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g – v�gzi. Jogel�dj�t 1970-ben alap�tott�k. A v�llalat 50 000 embernek ad munk�t. Sz�khelye a franciaorsz�gi Toulouseban (tul�z) van. Az �sszeszerel�s a sz�khely mellett Hamburgban is zajlik. F�k�nt polg�ri, kis r�szben katonai csapatsz�ll�t� g�peket gy�rt.

 4. T�bl�zat

 2. Olaj�rrobban�s

 1973-ban Izraelt megt�madta Egyiptom �s Sz�ria. Az arab orsz�gok ebben az �n. J�m Kippuri h�bor�ban bevetett�k az olajfegyvert �s okt�ber 16-�n 70 %-kal megemelt�k a sza�di nyersolaj �r�t, m�snap pedig bojkottot hirdettek az Izraelt t�mogat� hatalmak (USA, Jap�n, Hollandia) ellen. Az USA-ban sorok k�gy�ztak a benzinkutak el�tt �s korl�tozni kellett a g�pkocsiforgalmat.

 A m�sodik olaj�rrobban�s 1979-ben, az irak-ir�ni h�bor�val kapcsolatban k�vetkezett be. A k�t olaj�rrobban�s hat�s�ra a k�olaj azonnali �ra 14 x-re emelkedett (1973.10.16-�n 2.8 doll�r volt, 1981.10.01-�re viszont 40 doll�r f�l� emelkedett).

 3. Olaj�rrobban�s hat�sa

 1. Szeg�ny orsz�gok

 Sz�mukra rossz, hogy az anyag �s energia hat�konys�g n� à a nyersanyagok, energiahordoz�k, f�lk�sz term�kek �s �lelmiszerek �ra egyr�szt ar�nyosan cs�kken, m�sr�szt ingadozik is; csak az �rt�k 1/3-a fordul meg a szeg�ny orsz�gokban is (de ezek egym�s k�zti kereskedelme eleny�sz�).

 ”A legnagyobb exportforgalmat napjainkban m�r K�na bonyol�tja le.” /Fr10Of-69./

 2. Gazdag orsz�gok

 Versenyel�nybe ker�ltek pl. az �zemanyag takar�kos jap�n kisaut�k, valamint az atomer�m�vek �s a meg�jul� energiaforr�sok.

 A m�sodik olaj�rrobban�s hat�s�ra az addig gazdas�gosan k�olajat nem termel� Texas �s Louisiana, valamint az �szaki-tenger olajmez�v� v�lt.

 Kik�nyszer�tette a fejlettebb technik�kat, melyeknek egyre jobb lett az anyag- �s energiahat�konys�ga. Az olaj�rrobban�sok hat�s�ra a gazdag orsz�gok cs�kkentett�k nyersanyag- �s energiafelhaszn�l�sukat, �s n�velt�k a K+F kiad�saikat. Ennek eredm�nyk�pp egyre dr�g�bb k�szterm�keket �ll�tottak el�, amikhez k�pest a nyersanyagok �s energiahordoz�k �ra cs�kkent.

 3. Egyebek

 A sz�m�t�stechnika �s informatika fejl�d�se tette lehet�v� a szolg�ltat�sok exportj�t, amely a teljes exportnak m�r negyed�re r�g, pl. rep�l�jegy v�s�rl�s az interneten

 v�d�v�mok le�p�t�se - egys�gesed� piac

 glob�lis verseny - m�ret gazdas�goss�g, specializ�ci�

 4. Kihaszn�l�i: TNC-k.

 A F�ld�n a legnagyobb kivitele m�r K�n�nak van.

 4. Vil�ggazdas�g szerkezete /Fr10Of-68./

 1. Alapfogalmak

 Vil�ggazdas�g

 Az emberis�g leg�tfog�bb gazdas�gi egys�ge, amelyben az anyagi termel�s, a

szolg�ltat�sok �s a fogyaszt�s vil�gszinten is szervez�dik.

 Kereskedelem: ”valamit elcser�lni valamire” /Gaz-18./, ”Term�kek cser�je” /Kgl-264./

 Cserekereskedelem an. barter: p�nz k�zvet�t�se n�lk�li csere

 Ad�sv�tel: ”p�nz k�zvet�t�s�vel lebonyol�tott csere” /Kgl-264./

 Vil�gkereskedelem

 A kereskedelem azon r�sze, melyben az �ru vagy szolg�ltat�s az orsz�ghat�rt �tl�pi.

 R�szvev�i: ”A nemzetk�zi kereskedelemben a fejlett ipari orsz�gok egym�s k�z�tti forgalma a meghat�roz�” /Fr10Of-69./ - a vil�gkereskedelemben megfordul� �rt�k 2/3-a a kiz�r�lag k�z�tt�k halad.

 2. Centrum-perif�ria

 Centrumt�rs�g: A F�ld gazdas�gilag legfejlettebb orsz�gai = Tri�d.

 Tri�d (3): USA, Eur�pai Uni�, Jap�n

 F�lperif�ria: A Tri�d k�zel�ben l�v� �s azzal szoros kapcsolatot tart�, k�zepesen fejlett orsz�gok. ”A Tri�d sz�m�ra felvev�piac �s beruh�z�si ter�let.” Pl. Magyarorsz�g.

 Perif�ria t�rs�g: A F�ld gazdas�gilag legszeg�nyebb orsz�gai, melyek a Tri�dt�l (�ltal�ban) f�ldrajzilag t�vol vannak. Jelent�s az �nell�t�s, gazdas�gi k�lkapcsolataik gyeng�k. ”Ebbe az orsz�gcsoportba tartozik a fejl�d� vil�g t�lnyom� r�sze.” /Fr10Of-68./

 3. V�ltoz�sok

 �jonnan iparosod� orsz�gok: Egykor a fejl�d� orsz�gok k�z� / a harmadik vil�gba tartoztak, de szeg�nys�gb�l sikeresen kit�rtek. Els�k�nt a Jap�n k�r�l �s j�r�szt Jap�n �ltal kifejlesztett gy�r�ben �rt�k le �ket, �gy mint ’kis tigrisek’. A n�gy kis tigris: D�l-Korea, Hongkong, Tajvan, Szingap�r. K�s�bb Thaif�ld �s Mal�jzia, valamint Indon�zia �s a F�l�p-szigetek is az �jonnan iparosodott orsz�gok k�r�be l�pett. M�ra ide tartozik T�r�korsz�g, D�l-Afrika, Braz�lia �s Mexik� is.

 BRICS-orsz�gok

 A BRICS bet�sz� �t orsz�g angol nev�nek kezd�bet�ib�l sz�rmazik.

 Ezek az orsz�gok adj�k f�ldi �rt�ktermel�s n�v�rt�k�nek �t�d�t /Fr10Of-68./, de v�s�rl�er� parit�son sz�molva m�r a harmad�t. Itt �l a F�ld lakoss�g�nak 42 %-a.

 Meghat�roz� ereje K�na, a v�s�rl�er� 58%-val �s a lakoss�g 45%-val; a m�sodik India a v�s�rl�er� 24%-val �s a lakoss�g 42 %-val. A fennmarad� h�rom orsz�g teh�t csak a v�s�rl�er� 31 %-val �s a n�pess�g 13 %-val b�r.

 PPP = v�s�rl�er� a F�ld eg�sz�nek %-ban