2.0.1. GLOB�LIS T�RT�NETI F�LRDAJZ

 1. Mamutvad�szok

 ”A tavaszi sz�l meg�rasztotta a vizeket. Alant a Don l�szt�l s�rg�s vize h�mp�lyg�tt. A foly� magaspartj�n a neanderv�lgyi vad�szt�bor hetek �ta csak v�rt. Ez�ttal �gy l�tszik, mell�j�k szeg�dik a szerencse. M�r er�sen alkonyodik, mikor a felder�t�k jelentik, hogy csorda felt�nt a messze t�volban, a l�szfenns�k perem�n. Az elm�lt �sszel mamutok hatalmas menete vonult erre a d�l fel� vezet� �ttalan �ton, s most pedig, hogy �szakra tartanak, �jra �sszever�dtek. Most t�bben vannak. A tehenek mellett a kicsiny borjak bandukolnak, hogy meger�s�djenek az olvad�kvizek �ltal d�san �nt�z�tt, friss, ny�ri f�v�n.

 A neanderv�lgyiek egyik csapata a fenns�k innens� perem�n, a nagy szakad�k k�zel�ben szorgos munk�ban �ll. �gakat �s sz�raz gallyakat cipelnek �s a mamutok �tja ment�n kis kupacokba rakj�k azokat. Minden kupac belsej�ben gyantacseppes, z�rg� avar csom�. Am�g itt a kupacokat rakj�k, igazgatj�k, a m�sik csapat a csorda m�g� oson.

 Megs�r�s�dik a s�t�t. A csendben m�r hallhat�v� v�lik a k�zeled� mamutok d�ng� l�pte. A dobog�s morajj� er�s�dik. �s most … a sz�raz f�veket gyeng�den megrezegteti az �szi sz�l. A vez�rteh�n megtorpan. Megorront valamit: a simab�r�ek, az emberek szag�t.

 Ebben a pillanatban fellobban az els�, kicsi l�ng, melyet egyre t�bb k�vet. A kett�s l�ngfal egyenest a 15 m�ter m�ly l�szszakad�khoz vezet. A csorda most �ppen a l�ngfalak k�z�tt �ll, �s a feld�h�d�tt vez�rteh�n orm�ny�t felszegve riad�t trombit�l. Ekkor azonban a csorda m�g�tti embercsapat gyant�s f�kly�i is kigy�lnak, elz�rva a visszafel� menek�l�s �tj�t. A csorda z�me lass� fut�snak ered – egyenest a szakad�k ir�ny�ba.

 De nem minden �llaton lesz �r a p�nik. A vez�rteh�n szembefordul a f�kly�sok sor�val �s v�rben forg� szemekkel m�rlegel. A simab�r�ek kicsik, de m�gis vesz�lyesek. A t�z miatt m�g nem mer t�madni, de amikor az egyik fiatal vad�sz t�l k�zel mer�szkedik hozz�, megl�b�lja hatalmas orm�ny�t �s kiveri kez�b�l a f�kly�t. A vad�sz meginog, majdnem elesik – a d�h�dt teh�n pedig, kit�r�se k�zben a bok�j�t p�pp� tapossa. N�h�ny borjas teh�n ugyan k�veti �t, de ez a vad�szat kimenetel�n vajmi keveset v�ltoztat.

 A szakad�k fel� �get� �llatok csak az utols� pillanatban h�k�lnek vissza. �sszetorl�dnak �s kavarod�s t�mad. A simab�r� ragadoz�knak pontosan ez volt a c�lja. K�t tehenet �s egy borj�t nyel el a szakad�k. A t�bbi �llat azonban visszafordul. �ld�z�ik m�r lap�tva iszkolnak, spriccelnek sz�t a s�r� f�ben. Vad�szatuk sikeres volt, hisz a h�rom �ldozatra a zuhan�s ut�n r�vid hal�ltusa v�rt. �sszez�zott bok�j� t�rsukkal azonban nagy �rat fizettek �rte.

 M�snap reggel a k�peng�kkel neki�llnak a tetemek feldarabol�s�nak. A t�m�nytelen h�st a tundrai talajba �sott verembe teszik. A k�vetkez� este �r�mt�ncot j�rnak t�z�k k�r�l, majd degeszre t�m�tt pocakkal, zs�rt�l f�nyl� arccal t�rnek nyugov�ra.

 A most egy�tt szuszog� ragadoz�kt�l �t kilom�terre a csorda ism�t �sszever�dik. Az �rv�n maradt borjakat nagyn�nj�k szoptatja �ppen. A v�ndorl�s folytat�dik �szaknyugatnak, a K�rp�tok �szaki el�ter�be, a nagy eur�pai j�gmez� d�li perem�hez.”

 6. Ipari forradalom

 ”Ebb�l a b�zb�l az emberi munka legnagyobb folyama �rad sz�t, amely megterm�keny�ti az eg�sz vil�got. Ebben a szennycsatorn�ban sz�ntiszta arany folyik. Ez a hely, ahol az emberis�g a legmagasabbra h�gott, �s ahol a legm�lyebb embertelens�gbe s�llyedt, ahol a civiliz�ci� csod�kat tesz, �s ahol a civiliz�lt ember vademberr� v�lik.” /Tocqueville francia politikus Manchesterr�l, Z�vIII-67./

 7. A kapitalizmus korszakai

 Szabadrabl� kapitalizmus

 Indi�n kr�nika Montezuma azt�k kir�ly kincseinek elrabl�s�r�l: ”Amikor bel�ptek a kincsek h�z�ba, mintha magukon k�v�l lettek volna. Minden zugot felkutattak, mindent maguknak akartak. Moh�s�g ker�tette hatalmukba �ket.

 Mindent kihurcoltak, ami egyed�l az �v� volt, ami csak �t illette meg, az � saj�t r�sze volt, minden �rt�kes �s becses holmit: nyak�keket nagy k�vekkel, finom m�v� karpereceket, arany kark�t�ket �s csukl�f�z�reket, bok�ra val� aranyd�szes cs�rg�d�szes pereceket �s kir�lyi koron�kat, val�di kir�lyi holmikat, melyek egyed�l neki /Montezum�nak/ voltak fenntartva. �s a t�bbi, sz�mtalan sok �kszer�t.

 Mindent �sszeszedtek, mindent birtokukba vettek, mindent elraboltak: mindent saj�tjuknak tekintettek, mindent kisaj�t�tottak, mintha tulajdonuk lett volna.” /Sz�rII-151./

 Monopolkapitalizmus - sorozatgy�rt�s

 ”1908 �s 1913 k�z�tt a Ford aut�gy�r t�k�letes�tette a szerel�szalagot, amelyen egy fut�szalagnak k�sz�nhet�en egym�st k�vet� f�zisokban szerelt�k �ssze az aut�kat. A fut�szalag megfelel� �temben sz�ll�totta az egyes munkadarabokat az adott szakmunk�shoz. Ezzel a m�dszerrel a kor�bbi 12.5 �r�r�l 1.5 �r�ra cs�kkent az egy aut� �sszeszerel�s�hez sz�ks�ges id�. A termel�kenys�g n�vel�se a v�llalatnak nagyobb profitot, a v�s�rl�knak alacsonyabb �rakat, az alkalmazottaknak pedig magasabb b�reket eredm�nyezett.” /Gaz-17./

 Monopolkapitalizmus - imperializmus

 ”33 �vet t�lt�ttem akt�v szolg�latban, mint orsz�gunk legmozg�konyabb alakulat�nak, a  tenger�szgyalogs�gnak a ta gja. 1901-ben seg�tettem abban, hogy Mexik� v�dett �s biztons�gos hely legyen az amerikai olaj�rdekelts�gek sz�m�ra. Seg�tettem a National City Bank bev�tel�nek beszed�s�re alkalmas helly� v�ltoztatni Haitit �s Kub�t, 1909-12-ben seg�tettem megtiszt�tani Nicaragu�t a Brown Brother nemzetk�zi bankh�z �rdek�ben, 1916-ban helyet csin�ltam a Dominikai K�zt�rsas�gban az amerikai cukor�rdekelts�gek sz�m�ra” /Buttler amerikai t�bornok v�grendelet�b�l, Z�vIII-201./

 2.0.2. GAZDAS�GTAN

 5. Ipari �zemform�k

 H�ziipar

 ”A bukovinaiak �sszes �letsz�ks�glet�ket csal�djuk k�r�ben, de legal�bbis a sz�k faluhat�rokon bel�l maguk el�g�tik ki. H�z�p�t�skor a f�rfi �ltal�ban az �cs-, tet�fed�- �s hasonl� munk�kat v�gzi, m�g az asszonyra t�bbnyire a megfont �s fel�ll�tott falak bevakol�sa, a falereszt�kek moh�val val� t�m�t�se, a padl�d�ng�l�s stb. h�rul. A bukovinaiak – a rostn�v�ny-termeszt�st�l vagy a birkateny�szt�st�l kezdve eg�szen a v�szonb�l, gyapj�b�l vagy sz�rm�b�l, b�rb�l, filcb�l vagy szalmafonad�kb�l val� �gy- �s ruhanem� elk�sz�t�s�ig – mindent maguk csin�lnak. M�g a fest�keket is maguk termesztette n�v�nyekb�l �ll�tj�k el�, s ugyan�gy maguk k�sz�tik a sz�ks�ges, �m meglehet�sen primit�v k�zm�ves szersz�mokat. Ugyanezt mondhatjuk el a t�pl�l�kr�l. A paraszt f�radts�gos munk�val m�veli kukoricaf�ldj�t, �rli k�zi malm�val a kukoricalisztet, melyb�l f� t�pl�l�k�t (a puliszk�hoz hasonl� mamalig�t) k�sz�ti. �rt az egyszer� mez�gazdas�gi szersz�mok, a konyhai �s gazdas�gi ed�nyek �s eszk�z�k elk�sz�t�s�hez is…” /Karl B�cher: Az ipari �zemform�k t�rt�nelmi fejl�d�se/

 K�zm�ipar - A h�ziiparn�l szerepl� sorok folyat�sa: ”… vagy ha � maga nem, h�t �rt hozz� a falu egyik ezermestere. Csup�n a – helybeli n�pess�g �ltal kev�ss� haszn�lt – vas feldolgoz�s�t engedik �t a vid�ken sz�tsz�rtan �l� cig�nyoknak.” /Karl B�cher: Az ipari �zemform�k t�rt�nelmi fejl�d�se/

 7. Munkamegoszt�s

 ”N�zz�k mindenekel�tt a gombost�gy�rt� manufakt�r�val kapcsolatos h�res elemz�st. Smith itt a szok�sos munk�st veszi, aki ebben a speci�lis termel�si �gban nem t�ls�gosan begyakorlott �s a legnagyobb szorgalommal is egy nap alatt tal�n egy, de eg�szen bizonyosan nem h�sz gombost�t tud elk�sz�teni, s ezt a gy�rral veti egybe, ahol ugyanezt a term�ket t�bb munk�s megosztott munk�val �ll�tja el�. „Az egyik ember dr�tot h�z, a m�sik egyenget, a harmadik szabdal, a negyedik hegyez, az �t�dik cs�csot k�sz�r�l, hogy r�illeszthess�k a fejet. A fejk�sz�t�s megint k�t vagy h�rom k�l�n�ll� m�velet.” �gy a t� teljes elk�sz�t�s�hez �sszesen tizennyolc k�l�nb�z� fog�sra van sz�ks�g, amelynek mindegyike egy elk�l�n�lt munk�sra ruh�zhat�. Smith meg�llap�tja, hogy egy ily m�don egy�ttm�k�d� munkacsoportban minden egy�n teljes�tm�nye sz�zszoros�ra, ha nem ezerszeres�re (p. 240 x-re) n� azzal a munk�ssal szemben, aki az eg�sz term�ket egyed�l �ll�tja el�.” /Karl B�cher: A munkamegoszt�s t�pusai/

 TANK�NYV

 2. Gazdas�gi rendszerek - Hagyom�nyos

 ”Ahol nevelkedtem, ott nem volt sem foly�v�z, sem pedig valamilyen nyom�gomb a f�t�s bekapcsol�s�ra. �gyam deszkakeret volt, f�ldre ter�tett b�r�nybund�val a k�zep�n. T�pl�l�kul any�m teje szolg�lt, azut�n kecsketej, bogy�k, b�r�nyh�s �s kukorica. J�tsz�t�rsaim kutyak�lyk�k voltak, meg a juhok �s a gy�kok. Az ujjaimmal ettem. T�bbnyire mez�tl�b j�rtam. A hajamat jukkagy�k�rrel mostam, jukkarostokb�l csom�zott f�s�vel tartottam rendben. Kor�n kellett felkelnem. A ny�rja vigy�ztam a Pr�rikutya-szurdok puszt�j�n. Vizet hordtam a f�ldbe v�jt k�tb�l. Magam �r�ltem a kukoric�t, amit megettem. A h�tamon meg a karjaimban t�zif�t hurcoltam. Gyapj�fonalat tiszt�tottam any�mnak. Olykor �hen maradtam, mert nem volt �lelem ... Ruh�imat liszteszs�kb�l varrt�k. Sokat �nekeltem �s vigy�ztam a juhokra. Sz�r�n �ltem meg a lovat. A Nagy Szellemhez im�dkoztam. Tiszteltem a term�szetet. R�szt vettem n�pem szertart�saiban. R�szt vettem az asszonyt�ncokban. Az orvoss�gos ember gy�gy�tott. F�vek voltak a gy�gyszerek.” /USA, Ariz�na �llam/. /Fr10M-10”/

 5. A TNC-k

 Ban�nk�zt�rsas�gok

 ”A gyarmati sorb�l felszabadult K�z�p-Amerikai orsz�gokban a gazdas�g szinte teljes eg�sz�ben a ban�n termeszt�s�t �s elad�s�t jelenti. Az Egyenl�t�i �ghajlat� ter�letek mellett ezek az orsz�gok �rasztj�k el a vil�gpiacot olcs� ban�nnal, melynek legf�bb v�s�rl�ja az USA �s az EU. Gazdas�guk az 1950-es �vekben egyoldal� f�gg�s�gbe ker�lt az USA �ri�sv�llalatait�l. Hiszen: a monop�liumok �llam az �lamban: az �ltetv�nyek, utak �s kik�t�k. Az �ltetv�nyeken dolgoz� munk�soknak alacsony b�rt fizetnek. Ugyanakkor b�kez�en t�mogatj�k az orsz�gok �l�n �ll� dikt�torokat �s a vezet� korm�nyhivatalokat, hiszen ezek biztos�tj�k az �ri�sv�llalatok zavartalan m�k�d�s�t. Amikor valamely orsz�gban meger�s�dik a kiszolg�ltatott helyzettel szembeni el�gedetlens�g, az �ri�sv�llalatok azonnal felkarolnak egy �j sz�vets�gest a bels� ellenz�kb�l vagy egy szomsz�dos orsz�g katonai vezet�i k�z�l.” /Fr10M.Mak�di-59./

 Magyarorsz�gon

 ”Mik�zben a hazai kisv�llalkoz�sok elviselhetetlen ad�terhekre panaszkodnak, a k�lf�ldi c�gek sz�m�ra val�s�gos ad�paradicsomm� v�lt az orsz�g. A k�lf�ldi befektet�knek vil�gviszonylatban is kir�v�an alacsony, 18 %-os t�rsas�gi ad�t kell fizetni�k /N�metorsz�gban 52 %-ot, Jap�nban 49 %-ot, de m�g Csehorsz�gban is 35 %-ot/. �s ez m�g nem minden. Nyolc k�l�nb�z� c�men cs�kkenthetik ad�befizet�seiket, �gy �tlagosan csup�n 6.7 %-os t�rsas�gi ad�t fizetnek. S�t, ez al�l is mentess�get �lveznek t�z �vig, ha 10 milli�rd forintn�l t�bbet ruh�znak be. Ezen t�l m�g k�lts�gvet�si t�mogat�sokb�l egyedi kedvezm�nyekben is r�szes�lnek. Gy�raikat abban a v�rosban �p�tik fel, ahol a legt�bb kedvezm�nyt �g�rik nekik, ez�rt gyakran a helyi ad�k fizet�se al�l is felmentik �ket. Mindennek eredm�nyek�nt az 1990-es �vek v�g�n a multinacion�lis v�llalatok t�bb p�nzt kaptak az �llamt�l, mint amennyit ad�k�nt befizettek. Most, hogy az els�k�nt t�k�t befektet� k�lf�ldi nagyv�llalatok ad�mentess�gi ideje lej�r, �jabb ad�mentess�get k�vetelnek. Mondj�k, ha nem kapj�k meg, akkor �tk�lt�znek egy k�zeli, kelet-k�z�p-eur�pai orsz�gba vagy a T�vol-Keletre /K�n�ba/. �gy kapta meg az Audi is a kedvezm�nyt 1999-ben tov�bbi t�z �vre. Mi�rt ilyen nagyvonal� az �llam? Az�rt, mert a rendszerv�lt�st k�vet�en sz�ks�ge volt a k�lf�ldi t�ke �ltal teremtett munkahelyekre. Ma ezek a k�lf�ldi v�llalatok �ll�tj�k el� a GDP 50 %-�t �s az export 70 %-�t – de egyre nagyobb ar�nyban utalj�k k�lf�ldre az itt megtermelt profitjukat. A k�lts�gvet�s a j�v�ben sem sz�m�that ezen v�llalatokt�l jelent�s ad�bev�telre. Az orsz�got a TNC-k helyett a lakoss�g ad� tartj�k fenn. Pl. 2000 els� f�l�v�ben a lakoss�g �ltal az �llamnak befizetett �FA �s SzJA tizenk�tszer nagyobb volt, mint az �sszes v�llalkoz�s.” /Fr10M.Mak�di-137./

 6. Globaliz�ci�

 Alf�ldi falu

 1. Elt�ntek az Alf�ldr�l a kond�k.               2. Birka sincsen. Ne lesd apr� kerek

 Hely�k�n d�b�rg� Hond�k                         nyomaikat kint a r�ten. a br�kerek

 t�rnak, s szek�r helyett audik                       golfoznak ott, ha a szent buksz indeksz

 visznek el kicsiny faludig.                            �ppen az � sz�nd�kuk szerint tesz.

 3. Keresn�d a k�t�gast, de k�s�n.                4. A kocsma, hitted, az kiirthatatlan.

 Hely�n m�b�jl br�dkaszting szt�s�n,           T�vedt�l. A hely�n pidzahat van,

 s a hegy�ben rig� nem csicsereg:                  s ahogy r�gen ki�lt a torn�cra

 lel�tt�k a vad�szgat� olasz menedzserek.    �gy �l �regap�d most a mekdon�ccba.

 5. Kis falud a t�ke kicifr�zza.                      �thall�sok”:

 A piact�r most m�r szitipl�za,                      Nem nyafogn�k, de most m�r k�s�; J�zsef Attila: Mama

 s ahol b�logatott az eperfa lombja:               Este van, este van: ki ki ny�galomba / feket�n b�lingat

 erszte bank, erszte bank: ki ki ny�galomba.” az eperfa lombja; Arany J�nos: Csal�di k�r. /Fr10Of-53./

 Pakiszt�ni p�nzemberek

 ”Az �sszes, �ltalam bej�rt orsz�g k�z�l Pakiszt�n p�ld�zza legjobban azt, ahogyan az elit elszigetelt csoportjai elszakadnak a helyi gy�kerekt�l. Az orsz�g h�rom modern v�rosa – Karachi, Lahore �s Islamabad – �tcsillagos sz�llod�kkal, korszer� bev�s�rl�k�zpontokkal b�szk�lkedik, gy�ny�r� lak�negyedekkel hivalkodik. Ezek szigetekk�nt �kel�dnek be a szeg�ny �s feud�lis viszonyok k�zepette �l� vid�kbe, amelyet helyi kiskir�lyok uralnak, akik mag�nhadseregeiket a vir�gz� k�b�t�szer- �s fegyverkereskedelemb�l tartj�k fenn �s b�rmikor k�szek eltenni l�b al�l a k�zponti korm�nyzat birodalmukba bemer�szked� hivatalos embereit. Pakiszt�n vid�ki ter�leteinek eg�szs�g�gyi �s oktat�si mutat�i a legszeg�nyebb afrikai orsz�gok�hoz hasonl�ak. Pakiszt�ni l�togat�saim sor�n k�t �zben a vend�ge voltam n�h�ny, az orsz�g legsikeresebbjei k�z� tartoz� �zletembernek. Vend�gl�t�im – kiterjedt �zleti �rdekeik k�zbentart�sa v�gett – rendszeresen utaztak a vil�gban, k�nnyed�n mozogtak a vil�g �zleti elitj�nek k�r�ben, �s �pp�gy otthon �rezt�k magukat New Yorkban vagy Londonban, mint Karachiban, Lahoreban vagy Iszlamabadban.

 Nagyon megd�bbent� volt azonban sz�momra, hogy – b�r nagyon sokat tudtak a vil�g t�bbi r�sz�r�l, illetve �rdekl�dtek az ottani dolgok ir�nt – mily kev�s tudom�suk volt arr�l, s mennyire nem �rdekelte �ket, hogy mi folyik saj�t haz�jukban, a maguk ”szigetv�rosainak” hat�r�n t�l. �gy t�nt, mintha Pakiszt�n marad�ka egy jelent�ktelen, sz�t sem �rdeml�, k�lf�ldi orsz�g tartoz�ka lenne. Ezek az emberek szinte t�k�letesen elvesztett�k mindenfajta �rz�k�ket b�rmif�le k�z�s, nemzeti �gy ir�nt. Itt nem egyszer�en a fejletlens�gb�l val� torzul�sr�l van sz�, hanem sokkal ink�bb egy glob�lis, t�rsadalmi �s politikai �talakul�s els� �llom�s�r�l. Ez pedig nem m�s, mint a vil�g p�nz�gyi elitj�nek egy �llam n�lk�li k�z�ss�gben val� �sszeolvad�sa a fellegek birodalm�ban, amely elv�lik att�l a vil�gt�l, ahol az �ri�si t�bbs�gben �l� f�ldi haland�k laknak.” /Fr10M-21.; R�szlet David C. Korten T�k�s t�rsas�gok vil�guralma c. k�nyv�b�l/

 K�rd�sek �s v�laszok

 Szigetv�ros jellemz�i: �tcsillagos sz�lloda, bev�s�rl�k�zpont, gy�ny�r� lak�negyedek

 �rdekl�d�s�k �s ismereteik: �rdekli �s ez�rt sokat tud a vil�g t�bbi r�sz�r�l, nem �rdekli �s ez�rt keveset haz�j�r�l

 Mi az eml�tett �talakul�s v�ge: a glob�lis p�nz�gyi elit �sszeolvad�sa.

 7. P�nz�gy

 A p�nz fajt�i

”Az id�k sor�n val�sz�n�leg sokf�le j�sz�got v�ltek alkalmasnak �s haszn�ltak fel t�nylegesen erre a c�lra. �gy tudjuk, hogy a t�rsadalom kezdetleges korszak�ban a barom volt a kereskedelmi forgalom elismert eszk�ze. Semmik�ppen sem lehetett k�nyelmes eszk�z, m�gis azt l�tjuk, hogy a r�gi id�kben gyakran �rt�kelt�k a javakat aszerint, hogy h�ny barmot adtak �rt�k cser�be. Diomed�sz fegyverzete, mondja Hom�rosz, csak kilenc �k�rbe ker�lt, Glaukosz� azonban sz�zba. Abessz�ni�ban �ll�t�lag a s� a kereskedelem �s a csere �ltal�nos eszk�ze, az indiai partvid�k egyes helyein egy bizonyos kagyl�fajta, �j-Foundlandon a t�kehal, Virgini�ban a doh�ny, nyugat-indiai gyarmataink n�melyik�ben a cukor, n�h�ny m�s orsz�gban a pr�m �s a kik�sz�tett b�r; Sk�ci�ban pedig m�g ma is van egy falu, ahol, �gy hallottam, mindennapos dolog, hogy a munk�s p�nz helyett vassz�geket visz a p�knek vagy a s�rh�zba. V�g�l is ellen�llhatatlanul nyom�s �rvek minden orsz�gban arra k�sztett�k az embereket, hogy minden m�s j�sz�ggal szemben a f�mek mellett d�ntsenek. Nincs az a j�sz�g, amelynek a t�rol�sa kevesebb vesztes�ggel j�rna, mint a f�m�, hiszen alig van valami a vil�gon, ami enn�l kev�sb� romland�; azonk�v�l, megint csak vesztes�g n�lk�l, ak�rh�ny r�szre oszthat�, a r�szek pedig egybeolvaszt�ssal k�nnyen �jra egyes�thetik.” /Adam Smith: A nemzetek gazdas�ga, 1776, r�szlet/

 Az aranym�vesek csal�sa

 ”Eur�p�ban az �jkori banktev�kenys�g az angliai pap�rp�nz bevezet�s�vel vett m�ig tart� lend�letet. 1640-ig a gazdag keresked�k f�l�s p�nz�ket – az aranyat �s az ez�st�t – a londoni Tower p�nzverd�j�ben helyezt�k let�tbe meg�rz�sre. Ekkor azonban I. K�roly elkobozta a mag�ntulajdonban lev� p�nzt, porig rombolva ezzel a p�nzverde biztos p�nzmeg�rz� h�rnev�t. Ez a cselekedet a keresked�ket �s boltosokat m�s lehet�s�g keres�s�re k�nyszer�tette, �s ezut�n f�l�s p�nz�ket a Lombard Street aranym�vesein�l helyezt�k el, akik addigra m�r er�s �s t�z�ll� kazett�kat k�sz�tettek saj�t �rt�keik t�rol�s�ra. Az aranym�vesek aranylet�teket fogadtak el, amelyekr�l visszav�lthat� elismerv�nyeket �ll�tottak ki. Ezek az aranym�ves-k�telezv�nyk�nt ismert elismerv�nyek azt�n k�zr�l k�zre j�rtak, �s �gy a bankjegyek el�fut�rainak tekinthet�k. Az aranym�vesek �vi 5 % kamatot fizettek �gyfeleik let�tjeire, majd uzsorakamatra k�lcs�nadt�k a p�nzt m�s, sz�k�lk�d�bb �gyfeleiknek. Arra is r�j�ttek, hogy t�bb k�lcs�nt ny�jthatnak ann�l, mint amennyi arany a kincst�rukban van, hiszen let�teseiknek csak kis h�nyada akarta �pp aranyra v�ltani elismerv�nyeit. �gy kezd�d�tt meg az olyan p�nz kik�lcs�nz�se, amely a val�s�gban nem is l�tezik. Mindez id�vel az emberis�g t�rt�nelm�nek legj�vedelmez�bb csal�s�v� v�lt. Ugyanakkor ez jelenti azt az ingov�nyos talajt is, amelyen 1694-ben megalap�tott�k az Angol Bankot.” /Fr10M.Mak�di-132./

 9. Nemzetk�zi szervezetek

 ”A Vil�gkereskedelmi Szervezet - angol bet�sz�val WTO – k�ny�rtelen hat�konys�ggal k�pviseli a TNC-k el�jogait a deomokratikusan v�lasztott, nemzeti korm�nyokkal szemben. Az �l�seken szavaz� k�pvisel� feladata az, hogy saj�t orsz�g�nak TNC-i sz�m�ra piacokat t�rj�n fel �s tartson nyitva. A Szervezeten kereszt�l b�rmely orsz�g, saj�t TNC-j�n�k �rdek�ben feljelentheti egy nemzeti korm�ny t�rv�nyes gyakorlat�t, ha az megpr�b�l egy kicsi p�nzt is elvenni a szabadkereskedelemhez k�zel�t� szab�lyoz�sb�l ered� bus�s haszonb�l. Panasz tehet� a nemzeti korm�ny szigor�bb eg�szs�g�gyi, biztons�gi, munka�gyi vagy k�rnyezetv�delmi gyakorlat�ra, �s v�g�l a nemzeti korm�ny kem�ny b�rs�got fizet. Ugyanakkor a Szervezet �gyet sem vet arra, hogy a TNC-k az adott orsz�gb�l val� versenyt�rsaikat tisztess�gtelen eszk�z�kkel szor�ts�k ki a piacr�l. �gyet sem vet a bev�dolt orsz�gban a fizet�si m�rlegre vagy a munkan�lk�liek sz�m�ra. A Szervezet vil�guralmi helyzetben van. Hatalm�t eleg�ns k�m�letlens�ggel gyakorolja. Mert a hatalom az�, aki megalkotja �s betartatja a gazdas�gi  j�t�kszab�lyokat.” /Fr10M.Mak�di-118./