6.5. N�V�NYI SZ�VETEK

 Tananyag a kistank�nyv 20-22. oldal�n, �r�sbeli h�zi feladat a 35. oldal�n

 1. Oszt�d�sz�vet

 Helye: hajt�scs�cs, gy�k�rcs�cs, vastagod� sz�rak fa- �s h�ncsr�sze k�z�tt

 Feladata

 �j sejtekkel gyarap�tja a n�v�nyt: l�trehozza azokat a sejteket, melyekb�l b�r-, alap- �s sz�ll�t�sz�vet lesz

 lehet�v� teszi a gy�k�r �s hajt�s hosszir�ny� n�veked�s�t �s a sz�r vastagod�s�t

 Sejtek m�rete, alakja �s illeszked�se: kicsi, t�rbeli soksz�g, szoros

 Sejtfal: v�kony, sejtpalzma sok, sejtmag nagy

 Sz�ntest: csak el�sz�ntest van.

 2. B�rsz�vet

 Helye: a fiatal hajt�sos n�v�ny felsz�n�n egy sejtr�tegben

 Feladata: v�d a s�r�l�st�l �s kisz�rad�st�l

 Sejtek alakja �s illeszked�se: lapos, illeszked�s�k szoros

 Sejtfal: a k�lvil�ggal �rintkez� sejtfalaik gyakran megvastagodnak (kutin, viasz)

 Sz�ntest: �ltal�ban nincs, ez�rt a sejtek �ttetsz�ek; a z�r�sejtekben van.

 Z�r�sejtek

 helye: a l�gy sz�rak �s a lomblevelek b�rsz�vet�ben

 r�szei: k�t, z�ld sz�ntestekben gazdag z�r�sejtb�l �llnak, melyek egy l�gr�st fognak k�zre.

 feladata: A l�gr�sen �t v�zg�z �s l�gz�si g�zok (oxig�n, sz�n-dioxid) �ramlanak.

 Gy�k�rsz�r�k: A gy�k�r b�rsz�vet�nek ny�lv�nyos sejtjei, melyek a talajoldatot felveszik.

 3.1. T�pl�l�kk�sz�t� alapsz�vet

 Helye: a b�rsz�vet alatt tal�lhat�, legjellemz�bben a lomblevelekben

 Feladata a fotoszint�zis

 Sejtek alakja, sz�ntestjei, illeszked�se, tk. 21/2. �bra

 Sejtfal: v�kony, hogy ne akad�lyozza az anyagcser�t

 Sz�ntest: sz�ntestekben az oszlopos alapsz�vet igen gazdag, a szivacsos alapsz�vet gazdag.

 3.2. Rakt�roz� alapsz�vet

 Helye: gy�kerekben, gum�kban, magvakban

 Feladata: szerves anyagot – kem�ny�t�t, feh�rj�t vagy olajat - t�rolnak

 Sejtek m�rete �s alakja: nagy, g�mb�lyded

 3.3. Szil�rd�t� alapsz�vet

 Helye: f�k�nt a sz�rban �s a term�sfalban fordul el�

 Sejtfal

 Sejtjeinek fala er�sen megvastagszik.

 Az �l� sejtekre helyenk�nti, m�g az elhalt sejtekre az egyenletes vastagod�s jellemz�.

 Feladata: A sz�vet szil�rds�got, mechanikai v�delmet �s rugalmass�got biztos�t a n�v�nyi r�szeknek.

 3.4. Kiv�laszt� alapsz�vet

 Feladata

 Sejtjei feleslegess� v�lt vegy�leteket halmaznak fel vagy t�vol�tanak el magukb�l.

 A vir�gok nekt�rtermel� sejtjei az �des nedvet a k�ls� k�rnyezetbe adj�k le.

 A feny�k gyant�ja gyantaj�ratokba gy�lik �ssze �s csak sebz�skor �mlik ki.

 4. Sz�ll�t�sz�vet

 Helye: alapsz�vetbe �gyazottan

 Alak: megny�lt, az egym�s feletti sejtek cs�veket hoznak l�tre, melyek folyamatos anyag�raml�st biztos�tanak. Sejtjei k�tegekbe t�m�r�ltek.

 Sejtfal: vastag

 Fajt�i

 Fel�p�t�s�k �s a sz�ll�tott anyagok alapj�n a sz�ll�t�sz�vet elemeit far�szre �s h�ncsr�szre tagoljuk.

 Far�sz

 Elhalt sejtekb�l �ll, a har�ntfalak gyakran felsz�v�dnak, talajoldatot sz�ll�t a gy�k�rb�l a levelekbe �s az egy�b fotoszintetiz�l� szervekbe

 H�ncsr�sz

 �l� sejtekb�l �ll, a har�ntfalak lyuggatottak, cukrot sz�ll�t a fotoszintetiz�l� szervekb�l a nem fotoszintetiz�l�kba pl. lev�l à gy�k�r.