7. EGYSZER� SEJTMAGVASOK, tk. 27-29.

 0.1. Alapfolyamatok

 1. Fotoszint�zis

 azon biok�miai fel�p�t� folyamat, melynek sor�n a n�v�nyi jelleg� �l�l�nyek

 kis energiatartalm� v�zb�l �s sz�n-dioxidb�l

 nagy energiatartalm� t�panyagokat hoznak l�tre, �s mellesleg oxig�nt bocs�jtanak ki

 a napsug�rz�s f�nyenergi�j�nak megk�t�s�vel.

 2. Sejtl�gz�s

 azon biok�miai lebont� folyamat, melynek sor�n az �l�l�nyek sejtjei

 nagy energiatartalm� t�panyagokat oxig�n seg�ts�g�vel

 kis energiatartalm� v�zz� �s sz�n-dioxidd� bontj�k

 �s k�zben k�miai energi�t nyernek.

 0.2. Bevezet�s

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�g�nak 8 t�rzse

 2. �l�helye: f�k�nt a vizekben

 3. M�rete: Mikro- �s makroszk�pos

 2. Szerkezete: egy- vagy t�bbsejt�ek

 3. M�k�d�se

 1. N�v�nyi jelleg�: �n�ll� t�pl�lkoz�s� tn. autotrof, azon bel�l oxig�ntermel� fotoszintetiz�l�

 2. Kevert tn. mixotrof

 3. �llati jelleg�. M�srautalt t�pl�lkoz�s�, tn. heterotrof.

 1. V�r�smoszatok tn. Rhodophyta

1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, V�r�smoszatok t�rzse

 2. �l�helye: Meleg tengerek �tvil�g�tott �v�nek alj�n (s�t: 260 m-ig). 4000 faj�b�l 200 �desv�zi.

 3. M�rete: Mikro- �s makroszk�pos

 2. Szerkezete

 A z�ld mellett v�r�s sz�nanyaguk is van. T�bbs�ge sejttestes, de n�h�ny egysejt� is akad

 3. M�k�d�se: n�v�nyi jelleg�

 4. Emberrel val� kapcsolata

 V�r�smoszat termeli az agaragar kocsony�t, mely a leg�ltal�nosabb bakt�rium t�ptalaj-v�z.

 2. Barnamoszatok tn. Phaeopheyta

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, Barnamoszatok t�rzse

 2. �l�helye: Hideg tengerek �tvil�g�tott �v�nek tetej�n.

 3. M�rete

 Az �ri�s barnamoszat az �l�vil�g leghosszabb n�v�nyi jelleg� �l�l�nye: max. hossza 400 m�ter

 2. Szerkezete: A z�ld mellett barna sz�nanyaguk is van. Kiz�r�lag sejttestesek.

 3. M�k�d�se: n�v�nyi jelleg�

 4. Emberrel val� kapcsolata: T�rgy�znak is vele.

 ”N�melyik faj olyan nagy mennyis�gben halmozza fel a j�dot, hogy annak kinyer�se gazdas�gos.” /FSzB1-233./

 3. S�rgamoszatok mn. s�rg�sz�ld moszatok tn. Chrysophyta à kovamoszatok

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, S�rgamoszatok t�rzse

 2. �l�helye: Hideg tengerek parti �ve

 3. M�rete: Mikroszk�pos

 2. Szerkezete: S�rg�sbarna sz�nanyag, kovah�j, ny�lka

 3. M�k�d�se: N�v�nyi jelleg�.

 �n�ll� t�pl�lkoz�s� tn. autotrof, azon bel�l oxig�ntermel� fotoszintetiz�l�

 4. Emberrel val� kapcsolata: kovaf�ld.

 4. Z�ldmoszatok tn. Chlorophyta

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, Z�ldmoszatok t�rzse.

 ”Az �si z�ldmoszatok a moh�k �s a hajt�sos n�v�nyek el�deinek tekinthet�k. ”

 2. �l�helye: �desvizek 90%-ban

 3. M�rete: Mikro- �s makroszk�pos.

 2. Szerkezete

 1. Sejtalkot�k

 Sz�ntestjeik f�nymegk�t� sz�nanyaga (4): Klorofill-A (675 nm, k�k, els�dleges), Klorofill-B (640 nm, z�ld, kieg�sz�t�), alfa �s b�ta karotin, xantofillek. Ezek k�z�l a Klorofill-B csak a z�ldmoszatokn�l �s a n�v�nyekn�l fordul el�. ”Sz�nanyagaik �sszet�tele �s ar�nya a n�v�nyek�vel megegyez�.” /FSzB1-233./  ”Els�dleges fotoszintetikus term�k�k a sz�l�cukor, illetve kem�ny�t�.” /FSzB1-233./  Ez ut�bbi a tartal�k t�panyaguk.

 Sejtfaluk cellul�z.

 2. Szervez�d�s

 1. Egysejt� pl. kifli- �s zsemlemoszat

 2. Sejtt�rsul�sos pl. g�mb- �s fogasker�kmoszat

 3. Telepes

 sejtfonalas pl. b�kany�lmoszat

 sejtlemezes pl. tengeri sal�ta

 sejttestes = teleptestes pl. t�r�keny csill�rkamoszat.

 A csill�rkamoszatok a legfejlettebb z�ldmoszatok. Sokak szerint t�rzsi rangot �rdemelnek. N�lunk elterjedtek a Chara-fajok. Alakjuk a zsurl�kra hasonl�t. Teleptest�k gy�k�rszer�, sz�rszer� �s lev�lszer� r�szekre tagol�dik. A gy�k�rszer� k�pletek r�gz�tik. A sz�rszer� k�pletek t�bb decim�ter hossz�ak lehetnek, tagol�d�suk hasonl�t a sz�rcsom�kra �s sz�rtagokra. A lev�lszer� k�pletek �rv�sen erednek. Gyakorta m�sz rak�dik a cellul�z sejtfalba, ami a szil�rd�t�st seg�ti. Ivartalanul �s ivarosan is szaporodnak. Ivarsejttermel� k�pleteik nagyok, szabad szemmel is l�that�k. A h�mivarsejteket tartalmaz� k�pletek tn. antheridiumok g�mb�sek �s s�rg�sv�r�sek. Az egyetlen nagy petesejtet tartalmaz� k�plet tn. oogonium z�ld sz�n�. /FSzB1-234.; DT: Z�ldmoszatok t�rzse/

 3. M�k�d�se: N�v�nyi jelleg�.

 Egyes fajaik szimbi�zisban �lnek a szivacsokkal, korallokkal �s a zum�kban.

 4. Emberrel val� kapcsolata

 A szusi f�tt, ecetes rizs. Van, hogy z�ldmoszatb�l pr�selt lapba tekerik. E c�lb�l a z�ldmoszatot termeszik is.

 5. Moszatgomb�k à Sz�l� peronoszp�ra

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga – gomba jelleg�ek csoportja, Moszatgomb�k t�rzse

 Val�sz�n�, hogy sz�ntest�ket vesz�tett ostoros moszatokb�l fejl�dtek ki

 Ide tartozik a burgonyav�sz (az �r-szigeten 1845-50 k�z�tt 650 000 ember �hhal�l�t �s egymilli� kiv�ndorl�s�t okozta) �s a halpen�sz.

 2. �l�helye: Els�dlegesen v�ziek - sp�r�ik ostorosak

 3. M�rete: Mikroszk�post�l a makroszk�posig

 2. Szerkezete

 1. Sejtalkot�k

 Sejtfaluk nem kitint, hanem cellul�zt tartalmaz - ez�rt r�gen moszatgomb�nak is nevezt�k �ket

 2. Szervez�d�si szint: Sokmagv� sejtfonalas – ebben a gomb�khoz hasonl�t.

 3. M�k�d�se a peronoszp�ra p�ld�j�n

 Meleg �s nedves id�ben sp�r�ja a sz�l� level�t g�zcsereny�l�s�n kereszt�l fert�zi meg.

 A lev�l belsej�ben fonalakat fejleszt – olyan m�don, mint az �l�sk�d� gomb�k. Ez befurakszik a fotoszintetiz�l� alapsz�veti sejtekbe �s sejtr�l-sejtre fert�z. �tsz�vi a levelet �s az �r�ben l�v� term�st. M�g a f�nyt�l is elz�rja az alapsz�veti sejteket.

 A fonalakb�l sp�ratart� fejl�dik, mely a g�zcsereny�l�son b�jik majd ki.

 A kihull� ostoros sp�r�k �j n�v�nyt fert�zhetnek meg.

 (A petesp�r�sok k�z�tt vannak lebont� /korhad�kev�/ fajok is.)

 4. Emberrel val� kapcsolata: A peronoszp�ra a sz�l� egyik legf�bb k�rtev�je.

 6. Csill�sok à K. papucs�llatka p�ldafaj bemutat�sa

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, Csill�sok t�rzse

 2. �l�helye: Vizek

 3. M�rete: Mikroszk�pos

 2. Szerkezete: K�tf�le sejtmag, em�szt� �r�cske, l�ktet� �r�csk�k, csill�k; sejtsz�j �s sejtalr�s

 3. M�k�d�se: �llati jelleg�. M�srautalt t�pl�lkoz�s�, tn. heterotrof

 4. Emberrel val� kapcsolata: rokona a sert�s papucs�llatka, tn. balantidium coli

 Vil�gszerte el�fordul, de f�leg a T�vol-Keleten �s Indok�n�ban fert�z, m�rete 40 – 100 µm

 A sert�s �r�l�k�b�l ker�l a v�g�h�di dolgoz�k sz�j�n �t a beleikbe, melynek fal�ban fek�lyt okoz.

 T�nete a beteg hasmen�se, melynek sor�n h�g, v�res-gennyes sz�klet �r�l.

 Gy�gyszerrel kezelik �s tisztas�ggal el�zhet� meg.

 7. �ll�basok à �ri�s am�ba p�ldafaj bemutat�sa

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, �ll�basok t�rzse, �ri�s am�ba p�ldafaj.

 T�rzsb�li rokona a likacsosh�j�ak k�z� tartoz� Szent L�szl� p�nze, tn. nummulina. �tm�r�je a 12 cm-t is el�rte.

 2. �l�helye: Vizek aljzata vagy nedves talaj

 3. M�rete: Mikroszk�pos

 2. Szerkezete: Sejtmag, em�szt� �r�cske, l�ktet� �r�cske, �ll�b: n x mm / h, lehet m�szh�j

 3. M�k�d�se: �llati jelleg�. M�srautalt t�pl�lkoz�s�, tn. heterotrof

 4. Emberrel val� kapcsolata: rokona a v�rhasam�ba.

 8. Ostorosok à z�ld szemesostoros p�ldafaj bemutat�sa

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, Ostorosok t�rzs�nek p�ldafaja

 2. �l�helye: Vizek �s a talaj

 3. M�rete: Mikroszk�pos

 2. Szerkezete: �llati: sejtsz�j, szemfolt, ostor. N�v�nyi: sz�ntest

 3. M�k�d�se: Vegyes t�pl�lkoz�s�.

 4. Emberrel val� kapcsolata: Rokona az �lomk�rostoros.