43. TERM�SZETV�DELEM, tk, 176-180.

 1. Vesz�lyeztet�s

 1. Fajt

 1. Melyeket?

 Sz�kt�r�s�, kis elterjed�s�, kis egyedsz�m�.

 Pl. tornai v�rt�, eur�zsiai hi�z; �ri�spanda, szum�trai orszarv�. R�szletes jellemz�s�ket l�sd a lecke v�g�n à Vesz�lyesztetett fajok.

 2. Hogyan

 K�zvetlen�l: begy�jt�s vagy orvvad�szat pl. orrszarv�ak

 Behurcolt fajjal pl. hidasgy�k �s patk�ny: toj�sok �s fiatal egyedek.

 2. �l�helyet

 1. Megsz�n�ssel erd��rt�s vagy gyep felt�r�s; pl. tr�pusi es�erd�, tr�pusi lombhullat� erd�, f�ves puszta

2. T�lhasznos�t�s pl. t�llegeltet�s, t�lvad�sz�s pl. mamut, t�lhal�sz�s; von�h�l�: f�ka, delfin, tekn�s

 3. K�rnyezetszennyez�ssel pl. zuzm�k, folyami r�k à kecsker�k

 4. K�rnyezetv�ltoz�ssal pl. Nagy Korallz�tony: melegebb v�zben a korall kifeh�redik, mert kiveti a szimbionita moszatot.

 2. V�delem, t�rv�ny

 1. Fajt

 1. Passz�v: v�dett� nyilv�n�t�s

 2. Akt�v pl. h�d visszatelep�t�se; v�dett helyek pl. n�v�nykert tn. botanikus kert, �llatkert, vadaspark.

 V�dett helyek

 Arobr�tum: olyan n�v�nykert, amelyben f�k�nt f�ssz�r�ak tal�lhat�k.

 Vadaspark: az �llatok term�szetk�zeli �l�helye.

 Eur�pai h�d

 134 �vre elt�nt Magyarorsz�gr�l. 1854-ben l�tt�k utols� p�ld�ny�t az �cs melletti Conc�-patakban, �s 134 �v ut�n, 1991-ben t�nt fel �jra, a Szigetk�zbe Ausztria fel�l spont�n betelepedve. 1996-t�l akt�van telep�tettek h�dcsal�dokat a Duna-Dr�va �s Fert�-Hans�g Nemzeti Park ter�let�re. A becsl�sek szerint Magyarorsz�gon 2019-ben m�r 8500 egyed �lt. Fad�nt�s�k �s a magaspartokba val� �reg�s�suk (max. 11 m) m�r komoly ellent�teket sz�l.

 ”A fajok meg�t�l�se id�vel v�ltozhat. Az eur�pai h�d valaha az eg�sz f�ldr�sz�nk �rtereit ben�pes�tette, gyakori fajnak sz�m�tott. �m a k�m�letlen vad�szat �s az �l�helyek megfogyatkoz�sa miatt Eur�pa legnagyobb r�sz�r�l kipusztult. Magyarorsz�gon a XIX. sz�zad k�zep�n jelent figyelt�k meg az utols� p�ld�nyokat, azut�n t�bb mint egy �vsz�zadra elt�nt a hazai foly�kat k�s�r� erd�kb�l. A term�szetes �rt�ri erd�k t�pl�lkoz�si h�l�zat�hoz a h�d is hozz�tartozik, ez�rt a XX. sz�zad utols� �vtized�ben t�bb h�dcsal�dot visszatelep�tettek a Duna-Dr�va �s a Fert�-Hans�g Nemzeti Park ter�let�re, ahol term�szetes szaporod�suk is megindult.” /B9Of-177./

 2. �l�helyet (4)

 Nemzeti park, T�jv�delmi k�rzet, Term�szetv�delmi ter�let, Helyi jelent�s�g� v�dett ter�let.

 3. Vesz�lyeztetett fajok

 1. Tornai v�rt�

 1. B�M

Besorol�sa: ajakosak rendje.

 �l�helye: Kiz�r�lag a G�m�r-tornai-karszton �l: a Tornai-v�rhegyen �s az Als�-hegy d�li lejt�j�n. A m�szk�sziklagyep n�v�nye. K�rp�ti bennsz�l�tt /W/, m�sok szerint j�gkorszakk�zi ereklyen�v�ny.

 M�rete: max. 30 cm-esre n� meg.

 2. Szervei

 �vel�. K�tf�le levele van. Az als�k t�lev�lr�zs�t alkotnak, a fels�k sz�lasak �s az el nem �gaz� sz�rr�l erednek. Sertesz�r�s. P�rt�ja citroms�rga, m�g a m�sik k�t hazai v�rt� faj� halv�nys�rga. /N�v-28./.

 3. Emberrel val� kapcsolata: a feketefeny� �s a b�lv�nyfa terjed�se vesz�lyezteti.

 2. Eur�zsiai hi�z

 A mai Magyarorsz�g ter�let�r�l 1920 k. kipusztult, de 1980 k. visszatelepedett. N�lunk nagy �s boz�tos erd�rengeteg kell neki, mert nem t�ri a zavar�st. L�sd m�g: 7. biol�gia / M�rs�kelt �vezet / �llatok a tajg�n.

 3. �ri�spanda: Bambuszev� t�pl�l�kspecialista, K�n�ban �l.

 4. Szum�trai orrszarv�

 1. B�M

 Besorol�sa: p�ratlanujj� pat�sok rendje, orrszarv�ak csal�dja, a mai 5 orszarv� faj k�z�l a legkisebb a szum�trai.

 �l�helye: R�gen a mai India �s K�na ter�let�n is �lt. M�ra a Mal�j-szigetvil�gban �l, Szum�tr�n 4, Borne�n 1 n�pess�ge van – �sszesen 80 egyeddel (2021).

 M�rete, max. hossza 3 m, marmagass�ga 1.5 m, t�mege max. 2 tonna.

 2. K�lleme

 K�t szarva van, az els� hossza a 25 cm-t is el�rheti.

 3. T�pl�lkoz�sa: N�v�nyev�, napi 50 kg lombot eszik.

 Ter�let�t talajkapar�ssal, �r�l�kkupaccal �s cserj�k kid�nt�s�vel jelzi.

 4. Szaporod�sa: Lass�.

 A h�m 10 �vesen lesz ivar�rett. A n�st�ny 3 hetente 1 nap fogamz�k�pes. A vemhess�g 1 ¼ �v, a n�st�ny legfeljebb 4 �vente ellik. Az ivad�kgondoz�st kiv�ve mag�nyosan �l.

 5. Ember

 M�ra csak 80 egyede maradt.

 Pr�b�lt�k szapor�tani, de nem siker�lt. A 40 egyedt�l 20 �v alatt egy borj� sem sz�letett.

 A hagyom�nyos k�nai orvosl�s nemi v�gy gerjeszt�nek tartja a szarv�b�l k�sz�lt port, aminek kg-ja ez�rt 25 m Ft-ot �r.

 4. Akt�v fajv�delem

 1. B�M

 Besorol�sa: r�gcs�l�k, rendje, h�df�l�k csal�dja.

 �l�helye: �rt�ri erd�k.

 M�rete max. 35 kg-os, 1.0 + 0.4 m hossz�.

 2. K�lleme: Jellegzetess�ge, hogy farka szarupikkelyes.

 3. T�pl�lkoz�sa

 N�v�nyev�. L�gysz�r�akat, lombot �s fak�rget fogyaszt. Ter�let�t szagjelekkel jel�li ki. F� ragadoz�ja a sz�rke farkas.

 4. Szaporod�sa: �vente 1-2 ut�dja van.

 5. Emberrel val� kapcsolata à V�delem / Fajt / Akt�van.