46. H�RMOND�K, tk. 190-194.

 1. �l�vil�gt�rt�net

 (1) T�level� erd�, l�gylomb� erd�, kem�nylomb� erd�

 Feny�-ny�r kor tn. prebore�lis; Mogyor� kor tn. bore�lis.

 2. Zon�lis t�rsul�saink

 1. Erd� �s gyep

 1. Erd�

 Erd�: olyan t�rsul�s, amelynek uralkod� n�v�nyei a f�k

 Felsorol�s: Tr. es�erd�, tr. lombhullat� erd�, tr. monszunerd�; kem�nylomb� erd�, m�rs�kelt �vezeti lomberd�, fenyveserd�

 Gyep: Olyan m�rs�kelt �vezeti t�rsul�s, amelynek uralkod� n�v�nyei a f�vek.

 Felsorol�s: F�ves puszta, sziklagyep, havasi gyep

 2. Zon�lis t�rsul�saink

 Zon�lis t�rsul�s: Az adott �ghajlati �vnek megfelel� z�r�t�rsul�s

 Magyarorsz�gon

 z�mmel lomberd�: dombs�gok, hegys�gek, alf�ldek r�szben

 f�ves puszta: alf�ldek r�szben pl. Kisalf�ld�n a Gy�r-tatai-s�k; Alf�ld�n: Hortob�gy, Nagykuns�g.

 3. �ghajlati jellemz�k

 1. Ter�let: K�rp�t-medence = Pannon r�gi�

 2. Adotts�ga

 �tk�z�ter�let: �ce�ni, mediterr�n, sz�raz kontinent�lis

 Medence: Elszigetelts�g

 3. K�vetkezm�nye: Sok bennsz�l�tt faj.

 4. Alf�ldi t�jt�pusok

 1. L�sz: kiv�l� adotts�g a gabon�nak, csak meredek domboldalakon; volgai h�rics, nyugati f�ldikutya

 2. Homok - Kiskuns�gon: Duna hordal�k, f�lsivatag

 3. Szik: foly�szab�lyz�s, n�triumion.

 5. Bennsz�l�tt fajok

 Bennsz�l�tt faj /alfaj, tn. endemikus faj /alfaj: Olyan faj /alfaj, amely a K�rp�t-medenc�ben j�tt l�tre, �s itt is maradt – innen nem terjedt tov�bb. Pl. dolomitlen (faj), r�kosi vipera (alfaj).

 Dolomitlen: Kiz�r�lag a Budai-hegys�gben, a Nagy-Sz�n�son �l, Piliszsentiv�n hat�r�ban. Az egyik meleg j�gkorszakk�zben �n�ll�sult, legk�zelebbi rokona az Olymposzon �l.

 R�kosi vipera: A parlagi vipera a K�rp�tokt�l nyugatra �l. Ennek K�rp�t-medencei, nedves r�teken �l� alfaja a R�kosi-vipera. A r�kosi viper�nak mind�ssze 500 egyede van. K�t n�pess�ge a Hans�gban, t�z pedig a Kiskuns�gban �l.

 6. Maradv�nyfajok

 Maradv�nyfaj tn. reliktum faj: R�gebbi �ghajlat mened�khelyen fennmaradt tan�ja. M�sutt t�bb van bel�le, n�lunk viszont ritka.

 Mened�khely: Az egykori �ghajlathoz hasonl� �ghajlat� (mezo- vagy mikrokl�m�j�) ter�let.

 Cifra kankalin: J�gkori maradv�nyfaj. ”Az Alpok �s a K�rp�tok m�szk�havasainak sziklapadjain jellemz� faj, minden�tt v�dett. Magyarorsz�gon a Dun�nt�li-k�z�phegys�g dolomitszurdokainak hideg, �szaki oldalain tal�lhat� elsz�rtan n�h�ny kis �llom�ny.” /N�v-54./

 T�zeg�fonya: A hangaf�l�k k�z� tartozik. �szak-Amerika �s Eur�zsia t�zegl�pjain �s magashegys�geiben �l. N�lunk hidegzugokban fennmaradt j�gkori maradv�nyn�v�ny. Savany� talajt ig�nyel. 30 cm magas �r�kz�ld t�rpecserje. A feh�r vagy r�zsasz�n p�rta n�gy, h�trahajl� cimp�t tartalmaz.

 �ves szkolopendra: A sz�zl�b�ak oszt�ly�ban tartoz� �zeltl�b�. Mediterr�n elterjed�s� (�szak-Afrika, Sz�ria, Balk�n). N�lunk a Fert�-t� /Zoo-109./ �s V�rtes hegys�g vonal�ig terjedt el. J�gkorszakk�zi maradv�nyfaj. Az avarszintben �l, a s�t�t �s nedves helyeket kedveli.  Magyarorsz�g ”legnagyobb, mintegy 10 centim�teresre n�v� sz�zl�b�ja.” Sz�ri�b�l 17 cm-es p�ld�nya is ismert. Ragadoz�, �ltal�ban rovarokat eszik, de n�ha gy�kot is.

 7. �l� k�v�letek

 K�gy�z� korpaf�: �si harasztf�le. M�r 250 milli� �vvel ezel�tt is a maihoz hasonl� megjelen�s� volt. A harasztok t�rzs�be tartozik. A m�szker�l� erd�k ritkas�ga. Tk-179: 43.9.