73. EMBERR�V�L�S, tk. 291-295.

 1. F�eml�s�k testfejl�d�se

 K�ltakar�: k�r�m; k�s�bb sz�rtelened�s

 Mozg�s: Els�: f�ggeszked� fog�k�z. K�s�bb: h�ts� v�gtag: sz�lesed� medence, hosszabb �s er�sebb l�b, v�konyod� �s simul� csontok.

 T�pl�lkoz�s - fogazat: cs�kken� fogsz�m, finomod� fogak

 �rz�kszervek - l�t�s: el�retekint� �s sz�nl�t� szem

 Idegrendszer: agy fejl�d�se.

 2. T�bl�zat

 3. Koponyafejl�d�s

 T�rfogata n� à l�sd: t�bl�zat

 Alakja kerekedik: boltozatos, meredek homlok, magas, sz�les �s r�vid koponya

 Felsz�ne simul - tarajok cs�kkennek

 Homlokeresz, majd a szem�ld�k�v gyeng�l

 Orr kiugr�bb lesz

 Sz�jmezei el�reugr�s cs�kken

 Fogazat: A fogak sz�ma az emberszab�s�akn�l m�r 32-re cs�kkent. A fogak m�rete cs�kken. A d�limajmokn�l m�r a fogsor�v sz�ttart�, a szemfog gyeng�bb, a fogh�zag elt�nik. A vastag fogzom�nc durva, kem�ny t�pl�l�k fogyaszt�s�ra utal.

 �llcs�cs: Csak a mai embern�l jelenik meg.

 4. Korai emberszab�s� majmok

 Tn. korai Hominoid�k.

 T�r �s id�: �vil�gi. 20-6 m �ve, 6 m �ve csimp�nz lev�l�sa. Els� lelet�t 1856-ban fedezt�k fel Franciaorsz�gban.

 T�lgymajom tn. Dryopithecus

 �vil�gi, 15-10 m �ve /Gyen2-58./.  �sszek�t� kapocs az afrikai emberszab�s� majmok �s az orangut�n k�z�tt. „Bizonyos szempontb�l az orangut�nhoz hasonl�t, m�s tulajdons�gok az afrikai emberszab�s� majmokhoz teszik hasonlatoss�. Az orangut�nnal val� rokons�g�ra j� bizony�t�kunk van. Elk�pzelhet�, hogy az az �satag emberszab�s� majom, amely legk�zelebbi rokons�gban van a ma �l� nagy emberszab�s� majmokkal, legal�bbis egyes kutat�k ezt a k�vetkeztet�se vont�k le.” Fejlett b�lyeg a keskeny orr, lapos arc, kis fogak. F�ggeszked�, v�kony fogzom�nc�. „F�kon t�lt�tte az �let�t, �s alig m�szott le a f�ldre.”

 Kiemel�s à Rudapithecus

 5. Rudapithecus hungaricus

 Felfedez�se: Rudab�nyai lignitben, 1965-ben Horny�k G�bor, a b�nya geol�gusa fedezte fel. 1967-ben ker�lt Kretzoi Mikl�s kez�be a 4 z�pfogat tartalmaz� �lkapocs t�red�k, aki azonnal felismerte emberszab�s� volt�t. ”Kretz�inak 1975-ben a Nature foly�iratban kellett megv�denie eredm�ny�t” /Nagy Gabriella: A h�t csod�ja: Rudi �s a bar�ts�g/

 T�r �s id�: A Pannon-tenger partj�n, 10 m �ve. A lel�helyen t�bb mint 200 f�eml�s lelet ker�lt el� a 35-8 m �v k�z�tti id�s�vb�l. A helyiek Majomszigetnek nevezt�k el.

 �ghajlat: „a mai szubtr�pusi �s k�zepesen m�rs�kelt �ghajlat hat�r�n.” /Gyen2-58./. K�t �vszak: N�v�nyzet: Mocs�rciprus erd�. �llatvil�g: orm�nyosok, orrszarv�ak, tap�rok; k�r�dz�k, diszn�k, h�romujj� �slovak.

 Testfel�p�t�s

 A mai csimp�nzokn�l kicsit kiesebb volt, akkora, mint egy k�zepes m�ret� kutya. T�mege 30 kg, agyt�rfogata kb. 300 cm³ volt.

 „Siker�lt meg�llap�tanunk, hogy a Rudapithecusnak j�val rugalmasabb fels�teste lehetett, mint a mai afrikai emberszab�s�aknak, mivel j�val kisebb termet� volt, nagyj�b�l egy k�zepes m�ret� kuty�nak felelt meg” – mondta Ward. Hozz�tette: „ennek az�rt van jelent�s�ge, mert az eredm�nyeink al�t�masztj�k azt a t�bb m�sik bizony�t�k �ltal is sugallt elk�pzel�st, hogy az emberel�d�k testfel�p�t�se tal�n nem is a mai afrikai emberszab�s�ak�hoz hasonl�tott”. /Carol Ward, in. Journal of Human Evolution/

 �letm�d: „Erd�lak� volt. Fogazata alapj�n puha n�v�nyi r�szekkel t�pl�lkozott �s a f�k als�bb �gain n�gy l�bon k�zlekedett.” /Gyen2-58./

 Szemelv�ny: „A K�rp�t-medence m�lyebben fekv� r�szei f�l�tt a Pannon-tenger vize hull�mzik, csak a hegyvonulatok �llnak ki bel�le. Az egykori rudab�nyai vas�rcb�nya hely�n pedig egy f�lsziget ny�lt a tengerbe, a partj�n d�s veget�ci�j� mocs�ri ciprusok merednek az �gbe, a vizeny�s talajt pedig a felfel� �ll� l�gz�gy�kerek t�mege bor�tja. A szubtr�pusi �ghajlatnak megfelel� az �llatvil�g. A f�kon n�gy l�bon tany�z� �smajmok, Rudapithecus hungaricusok tany�znak, melyek az ember �s a csimp�nz �sei lehettek. A sz�razf�ld�n pedig az elef�ntokhoz hasonl� masztodonok, h�rom ujj� �slovak �s diszn�f�l�k �ltek, valamint sok kisebb-nagyobb eml�s.
 A k�l�nleges lel�hely a felfedez�s�t a b�ny�szatnak k�sz�nheti, s a b�nya bez�r�sa ut�n a t�rs�g tudom�nyos-turisztikai l�tv�nyoss�g�v�, vonzerej�v� v�lik a „Rudapithecus l�tv�nyt�r a Majomszigeten”

 6. D�limajmok

 Tn. Australopithecusok, mn. „majomemberek, az els� emberf�l�k. T�bb fajuk ismeretes, ezek val�sz�n�leg egym�ssal p�rhuzamosan fejl�dtek, illetve egym�s mellett �ltek.” /Of9-292./

 T�r �s id�: elterjed�s: Csak Afrika. 6 m /Of9-292./ – 1 m /Gyen2-66./ �ve. „Fajaik a negyedid�szak k�zep�re kihaltak.” /Of9-292./

 Testfejl�d�s

 M�ret�ben az ember �s a csimp�nz k�z�tti

 Agyt�rfogata „az emberhez k�pest m�g kis m�ret�, �tlagosan 500 cm³” /Of9-292./, p. 375-530 /Gyen2-154./ cm³ k�z�tti

 „Fejlett �llkapcsukban fogsor�v�k m�r sz�ttart�, fogh�zag m�r nincs �s meggyeng�lt a szemfog is.” /Of9-292./

 �seik m�r „t�bbnyire a f�ld�n tart�zkodtak, �s a f�ves t�rs�geken ragadoz�ikra figyelve rendszeresen feleegyenesetek. Az �gy felszabadult kez�kkel botokat �s k�veket eszk�zk�nt haszn�lhattak.” /Of9-291./

 A d�limajmok m�r „csontleleteik �s a vulk�ni porban meg�rz�d�tt l�bnyomaik tan�s�ga szerint felegyenesedve, k�t l�bon j�rtak.” /Of9-292./, de „a mai emberhez k�pest m�g neh�zkesen.” /Of9-293./

 Az emberhez k�pest m�g „j�l tudtak kapaszkodni a f�kon” /Of9-292./, de l�bujjaikkal m�r nem tudtak fogni.

 7. �gyes ember

 Tn. Homo habilis, el�ember

 T�r �s id�: Csak Afrika, 3.3/2.4 – 1.5 m �ve. A k�s�i d�limajmok�hoz hasonl� �l�helyen �s egy id�s�vban �ltek. /Of9-293./

 Testfejl�d�s

 Agyt�rfogata 750 cm³.

 „J�r�sa a mai ember�hez hasonl�an gyors �s k�nnyed volt.” /Of9-293./

 Kult�ra

 „Durva megmunk�l�s� k�eszk�z�ket”, k�sz�t. ezeket kavicseszk�znek h�vj�k.

 A n�v�nyi t�pl�l�kot is fogyasztott, de f�k�nt d�gev� volt. A d�g�t k�eszk�zeivel a t�borhelyen ny�zta meg �s darabolta fel. T�pl�l�kukat megosztott�k.

 8. Felegyenesedett ember

 Tn. Homo erectus, ami nem helyes, mert m�r a d�limajmok is felegyenesedtek

 T�r �s id�: �vil�g. 2.1 – 1.4 m �ve.

 Testfejl�d�s

 Agyt�rfogata 1000 cm³

 „Kopony�juk bels� felsz�n�nek vizsg�latai azt mutatt�k, hogy agyukban m�r kifejl�d�tt a besz�dk�zpont” /Of9-294./

 Kult�ra

 „Leletanyaga vad�sz� �letm�dra utal.” /Of9-294./  „El�gg� �ltal�nosan elfogadott az az elk�pzel�s, hogy a Homo erectus volt az els� biztos t�zhaszn�l�.” /Gyen2-156./

 Csepp alak� k�eszk�z�ket k�sz�tett (tk. 294. oldal, 73.3. �bra), melyeket szak�c�nak neveznek.

 A csontleletek azt mutatj�k, hogy tiszteli, t�pl�lja �s gondozza az �reget.

 9. Heidelbergi ember

 Tn. Homo heidelbergiensis

 T�r �s id�: �vil�g, 1 – 0.5 m �ve

 Kult�ra: Elhunytjainak megadta a v�gtisztess�get: v�r�s fest�kkel hintette be �ket.

 9. Neanderv�lgyi ember

 Tn. Homo sapiens neanderthalensis. Els�, felismert lelete a mai N�metorsz�g ter�let�r�l, a D�sseldorf melletti Neander-v�lgyb�l bukkant fel. Oldal�g volt, nem a mai ember �se.

 T�r �s id�: Elterjedt az �vil�gban. 1.5 m (p. 620/400e) – Kr. e. 27 e k. (p. Kr.e. 25 e) kihalt. „30 ezer �vvel ezel�tt, az utols� galci�lis korszak ’vir�gkor�ban’ m�r csak h�rom helyen voltak fellelhet�k: Portug�lia d�lnyugti r�sz�n, D�l-Franciaorsz�gan �s az Ardennekben.” /Dou-63./

 Testfejl�d�s

 Agyt�rfogata testar�nyosan akkora volt, mint a mai ember�, de a homloka m�g lapos.

 Kult�ra

 Ragaszt�: H�ga mellett sodr�dott partra egy 50 e �ves penge, rajta ny�rfak�tr�ny ragaszt�, mellette neandervgy�li ember koponya t�red�ke. A mai Angol-sziget �s Skandin�v-f�lsziget k�z�tt az akkori Dogger-pad sz�razf�ld volt, ezen vad�szott. Kif�zte a ragaszt�t, sz�r� eszk�zt szurokkal r�gz�tette. Ehhez 40 kg t�rpeny�rt kellett gy�jtenie, �s pontosan a megfelel� h�m�rs�kletre hev�tenie, mert ha a f�zet hidegebb, nem �ll �ssze, ha melegebb, meg�g. /Ny�rfak�tr�nyb�l k�sz�tett ragasz�t a neanderv�lgyi ember, Origo, 201910.25./

 Temet�s

 Elhunytjait m�r 80 e �ve biztosan elf�ldelte. A s�rt pl. kecskefejekel rakja k�rbe vagy vir�got hint r�. A vir�gos temet�st a Shanidar-barlangban fedezt�k fel, az iraki-kurdiszt�ni baradosti-hegys�gben.

 Kr.e. 39 e k. neanderv�lgyi gyermeket (La Ferrasie, 8.) temettek el a mai D�lnyugat-Franciaorsz�g ter�let�n, a La Ferrasie sziklamened�kben. A felismer�shez az vezetett, hogy ut�lag elgondolkoztak a csontok helyzet�n.

 10. Mai ember

 Tn. Homo sapiens

 T�r �s id�: F�ldszerte - minden lakott f�ldr�szen. 200 e �ve t�nt fel. Kr.e. 10 e-ben kezd�d�tt a jelenkor, a jelenkorban m�r csak a mai ember �lt.

 A leg�sibb, biztosan mai emberi leletek �zsi�ban 100 e �ve, Ausztr�li�ban 50 e �ve, Eur�p�ban 45 e �ve, Amerik�ban 12 e �ve t�ntek fel, Kr.e..

 A mai ember elterjed�se, kezdetben Kr.e; az els� d�lten szedett �vsz�mt�l kezdve Kr.u.

 Amerika, Kr.e.

 11.8 e: Ekkor �rkeztek a „Clovis-first” elm�let szerint az els� emberek. A Clovis-n�p �sei a Bajk�l-t� vid�k�n �ltek Kr.e. 22 e k. /Gyen2: 123./ Nagytest� eml�s�kre (mamut, j�vorszarvas, vadl�, masztodon, tap�r; kihal�suk ut�n: b�l�ny) vad�szott, �s l�ndzsahegyeiket gyakran a vad�szott �llatok csontjai mellett tal�lj�k meg/Gyen2: 119, 121./. A mai indi�nok 80 %-a Clovis-n�p ut�dj�nak t�nik.

16.5 e: Chile, Monte Verde, D�l-Chile, Puerto Montt mellett, Kr.e. 16.5 / 33 e/Vil�gh�l� / Gyen2-119./, t�zhely �s �t darab eszk�z szer� szil�nk. Ezt a parti v�ndorl�s an. „costal migration” elm�let magyar�zza.

 58 e: Az �szak-braz�liai Pedra Furadar�l �rj�k, hogy „a kutat�k azt �ll�tj�k, hogy 60 000 �ve emberek �ltek itt.” /Dou-47./

 150 e: Vitatott kavicseszk�z�k Kaliforni�b�l /Gyen2-119./.

 Rasszok (4): europid, negrid, mongolid, ausztralid.

 Testfejl�d�s

 Homloka boltozatos, agyt�rfogata 1400 cm³. Magass�ga 170 cm. �llcs�cs kialakul.

 A faj tov�bbfejl�d�s�re jellemz�, hogy a fej kerekedik �s a csontozat finomodik.

 Kult�ra

 Messzir�l �l� vad�szfegyverek: haj�t�d�rda �s �j. S�tor.