Globlis krdsek 1.
2024.05.17. 17:16
6. GLOBLIS KRDSEK
6.1. A VZBUROK VDELME, tk. 166-169; mf. 75-77. oldal 2-9, s 12. feladata
teht nem kell az 1, 10-11. feladat.
1. Vzszennyezk
1. Ionok / tpsk: mtrgybl, szennyvzbl
2. Vegyszerek, pl. nvnyvd szerek, mosszerek, halmozd mrgek
3. Kolajszrmazkok pl. olaj, ktrny
4. Manyag pl. polietiln palack r. pet-palack.
2. A szennyezs sorsa
1. ntisztuls
Vizek ntisztulsa, an self purificatoin of water: Az a folyamat, melynek sorn a vzbe jutott szennyezds eltnik.
2. Lehetsgek
Kmiai: A szerves anyag lebomlik. A vzbe jutott szerves anyagot az oxignben ds vizekben a baktriumok a sejtlgzs sorn vzz, szn-dioxidd s ionokk bontjk. A lebonts sebessge a baktriumoktl, a vzhozamtl s oxigntartalomtl is fgg. A felszabadul ionokat beptik a nvnyi jelleg llnyek.
Fizikai: elillan, lelepedik, kiszrdik, kihgul
Nem tnik el a manyagszennyezs, csak a makromanyag mikromanyagg esik szt.
3. Tpanyag feldsuls
1. Mtrgya mosdik a tba
2. Moszatok elszaporodnak a vz felsznn
3. rnykba kerlnek a hnrnvnyek
4. Pusztulni kezdenek a hnrnvnyek
5. Oxignhiny alakul ki
6. Bzs szag terjeng s pusztulnak a halak.
4. Halmozd mrgek
1. Tpllklnc
Nvnyi jelleg plankton à llati jelleg plankton à planktonev halak à cscsragadozk pl. harcsa.
2. Halmozd mreg
Nem rl s nagyon lassan bomlik le, cscsragadozban 100000-szeresre tmnyedhet
3. Legismertebb: DDT. 500 m embert megmentett – orvosi Nobel-dj, betilts.
5. Olajszennyezs
1. Termszetes szivrgs: a Vilgcenba jut kolaj 45 %-a. Baktriumok bontjk le.
2. Katasztrfk: Hirtelen hats
1. Oka: frtorony hiba, vezetk trs, tankhaj srl (5 %)
2. ntisztuls
1. negyede elprolog
2. vkonyan sztterl à a plankton pusztul
3. vastag rsze tapad à hal kopolty, madr toll, emls szr; vgl csomsodik
Id: nhny nap – nhny v
3. Felszmols
sz gt à leflzs, csomsts-lehalszs, meggyjts, baktrium permetezs
6. Manyag
Makromanyag: tekns belegabalyodik, blna megeszi; szemtszigetek à szemtszed hajk, parttakarts
Mikromanyag: hetente egy hitelkrtya
7. Vzellts s vzfelhasznls
1. Magyarorszg
Ellts forrsai
Forrs
|
Arny
|
Talajvz
|
14 %
|
Rtegvz
|
35 %
|
Parti szrs
|
45 %
|
Karszt
|
6 %
|
Felhasznls
1. Ipari 80 %. 2. Kzzemi 15 %. 3. Mezgazdasgi 5 %.
Az ipar tlnyoman htvizet hasznl.
Az egy fre jut lakossgi vzfelhasznls 110 liter / f (2021).
2. Fld
Ellts
Az ivvz szolgltats alapkvetelmnye: A lakossg szmra 0.5 rn bell legyen elrhet az ivvz. Ez a lakossg ¼-e szmra nem teljesl. Fekete-Afrikban van a hiny.
Felhasznls
Mezgazdasg 70 %, ipar 20 %, lakossg 10 %. De a hatkony – pl. csepegtetses - ntzssel nagyon lecskkenthet a vzigny.
Napi vzfogyaszts
Orszg
|
napi vzfelhasznls
|
USA
|
600 liter
|
Magyarorszg
|
110 liter
|
Kenya
|
40 liter
|
Angola
|
10 liter
|
8. Szennyvzkezels
1. Csatornzs
Kzmoll: A vzhlzatba mr bekttt, de a csatornahlzatba mg nem bekttt laksok szmnak klnbsge. Rendszervlts ta 50 à 5 %.
2. Vztisztts – lakossgi
Md
|
Rszfolyamat
|
fizikai
|
durva rcs, finom szr, homokfog, homokkivtel
|
biolgiai
|
baktrium, iszapkivtel
|
kmiai
|
kicsaps, klrozs.
|
6.2. A LEVEGBUROK VDELME, tk. 170-173; mf.
1. Lgszennyezk
1. Fogalma
A leveg sszettele ltalban s nagyjbl lland. Ez azonban termszetes (vulknkitrs, erdtz) vagy mestersges hatsra (emberi tevkenysg) megvltozhat.
Lgszennyez anyag: Olyan anyag, mely az embert, annak tulajdont vagy a termszetet krostja.
Egy adott anyag csak akkor vlik szennyezv, ha hatsa mrhetv vlik / arnya elri a hatrrtket.
2. Forrsa
Lehet termszetes vagy mestersges tn. antropogn.
Termszetes forrs lehet pl. vulknkitrs (gzok pl. H2O, CO2; kzetpor), erdtz (gzok s fstpor), ers szl (kzetpor) vagy virgz nvny (parlagf).
Mestersges: Legfbb az satag energiahordozk getse az energiatermels s kzlekeds sorn felszabadul fst.
Arnya: Az satag energiahordozk elgetse sorn 100 x annyi CO2 szabadul fel, mint a vulknkitrsek sorn.
2. Fst
Fst: Az gs sorn felemelked fstgz s fstpor.
Fstgz: A fst lthatatlan, gz halmazllapot rsze. Fbb sszetevk pl. CO2, H2O; CO, NO2, SO2.
Metn, CH4: egy szarvasmarha tvoz blgzai ltal tznaponta tlagosan 1 m3 metnt (CH4) juttat a lgkrbe.
Szn-dioxid: az EU-ban a CO2 kibocsjts 30%-t a kzlekeds adja
Fstpor: A fst lthat, szilrd halmazllapot rsze. Kt fajtja a korom s a hamu.
Korom: Olyan fstpor, melynek dnt rsze a szerves sznpor. Az gs tkletlensgt jelzi. Pelyhes vltozata a pernye, mely jellemzen a f, fa vagy papr getse sorn keletkezik.
Hamu: Olyan fstpor, melynek dnt rsze szervetlen anyag.
3. Por
Eredet szerint: fstpor (erdtz, satag energiahordozk getse), kzetpor (szlftta lsz, vulkni tufa), virgpor
Mret szerint
Mrethatr
|
100-10 µm
|
10-2.5 µm
|
2.5 µm >
|
|
Sorsa
|
Kileped
|
Lebeg
|
|
Fels lgutak kiszrik
|
Tdbe bejut
|
|
Hatsa
|
Fotoszintzis gtlsa
|
Gyullads, hurut
|
Lgzfelszn roncsolsa
|
|
Az leped por 40 µm-nl kisebb rszecskkbl ll csoportja a nvnyekre lepedve gtolja a fotoszintzist.
4. Fstkd
Fstkd; m. szennykd, angol neve a ”smoky fog” szsszettel sszevonsbl ered, à smog; magyar kiejtssel s rssal: szmog: Olyan kd, melyet az satag energiahordozk elgetsekor keletkez lgszennyez anyagok idleges feldsulsa hoz ltre.
Felttele
Szlcsend – stabil lgllapot, hfordulat – tn. hmrskleti inverzi
Szne vltozatos lehet: barns, srgs, kkes, lils, szrks
Hatsa
Mszk ptmny oldds, fm korrzi, nvnyzet krosodik
Ember: kthrtya gyullads, orr vladkozs; a gyermekek, betegek pl. asztmsok s ids emberek meg is halhatnak à minden 7. ember.
Fajti à tblzat
Szempont
|
Londoni jelleg fstkd
|
Los Angelesi jelleg fstkd
|
Ms nven
|
Knes
|
Fotokmiai
|
Szennyezs
forrsa
sszettele
redox.hats
|
Szn, fknt lignit s barnaszn
|
Kolaj à benzin
|
Lakossgi fts, rgi gyripar
szn elgetse
|
Kzlekeds: gpkocsi
benzin elgetse
|
SO2 à H2SO4
CO, CO2, korom
|
NO2 à HNO3
O3, sznhidrogn flk; PAN
|
redukl
|
oxidl
|
Felttele
|
Megreked leveg
|
vszak
Pratartalom
Szne
|
Tl (-3/+1 - 4/5 oC), hfordulat
prs a leveg - termszetes kd
|
Nyr (25-35 oC), ers napfny
szraz a leveg
|
ldozat
|
London, 1952, 4-12 e f
|
Magyarorszgon 1985-tl
|
Vdekezs
|
Szrk a kmnyekbe
|
Kataliztor a kipufogkba
|
Kivltsa
|
Kntelentett fldgz, atomerm
|
Tmegkzlekeds fejlesztse
|
A felszni zon a Los Angelesi fstkdben az ers napsugrzs hatsra kpzdik.
3. Elkerlse
Energiatermels: fldgzas fts, fstgzmoss
Kzeleds: kerkpr, kataliztoros vagy elektromos aut. tmegkzlekeds.
6. Savas lepeds
A termszetes pl. vulknkitrsek vagy az satag energiahordozk getse sorn kn- s nitrogn jut a lgkrbe, mely az oxignnel s vzzel reaglva - oxidldva s hidratldva - savv alakulhat. Reakcik: S à SO2 à H2SO3 à H2SO4; N à HNO3.
A sav szraz lepedssel vagy savas esknt hull a felsznre.
A savas lepeds hatsra savasodik a talaj s a vizek. Emellett krostja a fk gombagykert, krgt s a levlzldet tn. klorofillt. A levelek elsrgulnak s lehullanak. Erdpusztulst okoz – fknt a fenyvesekben.
A savas lepeds okozta terhels Eurpban 1980-2010 kztt nagyon lecskkent.
7. zonrteg
1. zon: srsds 25 km-en, 3 mm vastag lenne, UV-elnyel, brrktl vd
2. Freon: htfolyadk s hajtgz à zonpusztt
3. Klcsnhats: idleges tavaszi elvkonyods à betilts à megsznben.
8. veghzhats
1. Okozi - veghzgzok: H2O, CO2, CH4
2. Hatsa
ldsa: -18 oC à +15 oC
Feltevs: CO2 nvekeds à globlis felmelegeds.
6.3. GHAJLAT, tk. 174-177; mf. nincs
1. Hmrsklet vltozsok
1. Fld: tlaghmrsklet 50 m ve 23-29 oC, a jgkorban 9-17 oC, jelenleg 15 oC.
2. Eurpa: nyugaton Kis jgkorszak -1 oC
3. Krpt-medence: Jgkor utols hidegrohama -2.5 oC, Kr.e. 3000 k. 15 oC, ma 10 oC.
2. Az ltalnos felmelegeds elmlete
1. Adat: 1880 – 2020: 14 oC à 15 oC
2. Feltevs: veghzgzok
CO2: satag energiahordozk: energiatermels + kzlekeds
CH4: rizs, szarvasmarha
Megsznetse: ghajlati semlegessg, EU 2050.
3. Tengerszint vltozsok
1. Vilgcen arnya a fldtrtnet sorn 80-60 %, ma 71%
2. Tengerszint:
Jgkor -120 +7 m kztt; 1800-2024-2100 +0.026-3 m
Nvekeds: Sebessge Kr.e. 12e k. a mainak 70x-e volt; Hatsa 1 m à 50 m f = 0.6 %.
4. Szhel-v
1. Elsivatagosods: tves fogalom à p. tllegeltets
2. Megolds: bke, vzptls a felszn all vagy dlrl, Zld fal.
5. Aral-t
1. Mlt: Kzpkorban is kiszradt, 1960-ban F4. tava, de: gyapot s rizs ntzs
2. Jelen: tizedre, Aral-kum, Muynak 100 km.
6. Szappan-szk
1. Mlt: frdhz
2. Jelen: kiszradt
3. Oka: lecsapols, talajvz s rtegvz vzkivtel, erd prologtatsa, halast lecsapols, kavicsbnya.
6.4.1. NPESEDS, tk. 178; mf. hf. nincs
1. Npeseds
1. Eltartkpessg
letmd
|
Eltartkpessg
|
Vadsz-gyjtget
|
0.1 f/ km2
|
Legelvlt llattenyszt
|
1
|
Korai fldmves j talajon
|
100
|
2. Az emberisg llekszma s jlte
1880-2018 kztt kb. a Fld lakossga tszrsre, az egy fre jut termelsi rtk pedig tvenszeresre ntt (p.. 5.1 x-re s 49 x-re).
3. Az emberisg elhelyezkedse
1. Trsgek
Az emberisg fele egy eurpnyi terleten lakik (India, DK-zsia, Tvol-Kelet)
Az emberisg fele a tengerpartoktl 200 km-en bell lakik
Az emberisg fele a szrazfldek 1 %-n lakik
2. Orszgok
Az emberisg fele ht orszgban l: India, Kna, USA, Indonzia, Pakisztn, Nigria, Brazlia.
3. Jv
2100-ban a Fld 10 legnpesebb vrosnak mindegyike Afrikban s Indiban lesz.
A Fld legnpesebb vrosa a 100 millis, nigriai Lagos lesz.
2. Alapszksgletek
1. lelem
hezk
Arnya az emberisgbl: 10%
Arnya a hallokokbl: Az emberek hetede hal meg hezs miatt (8m /54 m)
Terlete: Tlnyoman Fekete-Afrikban s Indiban lnek
A megszntets kilencfle lehetsge
1. Bke (2): helyi hbor, fegyverkezs
2. Mezgazdasg (2): klterjes vagy belterjes fejleszts
3. Tlzsok kerlse (3): szemt, tlsly, fehrje
4. Rangsor (2): biozemanyag, ripar.
2. Egyb
1. Ruha: hrom f egy kamionbl
2. Hajlk: nyomornegyed a szegnyeknl is csak tized
3. Egszsggy: segtett szls n, csecsemhalandsg cskken, vrhat lettartam n.
6.4.2. TLTERMELS, tk. 179-182, mf. nincs
1. Fogyaszti trsadalom
1. Oka: profit maximalizls
2. Mkdse: tmegtermels, reklm, hitel; jelsz
3. Hatsa: kigs s szemthegyek
2. Termkciklus
1. Hossz, pl. izz, szvszk, mosgp
2. Rvid
Tervezett elavuls, pl. nylon harisnya, gofrist
Javthatatlansg: alkatrsz nincs, nem kivehet, tl drga
Nvels: hossz garancia, javthatsg, fogyasztvdelem,
3. Szemt
1. Fogalma
Szemt: Olyan anyag, mely tulajdonosa szmra rtnn vlt s szabadulni akar tle.
2. Hztartsi: mennyisge, sszettele
3. Szemtkezels
Megelzs, jrahasznlat, jrahasznosts, gets, leraks
Magyarorszg: 100 km2, 200 m, 1e v
4. Szemtkereskedelem
2 kg/f, 1994-tl veszlyes nem, nyersanyagforrs: sznesfm, acl, papr.
|