deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
7. Biolgia
7. Biolgia : Globlis krdsek 1.

Globlis krdsek 1.

  2024.05.17. 17:16


 6. GLOBLIS KRDSEK

 

 

 6.1. A VZBUROK VDELME, tk. 166-169; mf. 75-77. oldal 2-9, s 12. feladata

 teht nem kell az 1, 10-11. feladat.

 1. Vzszennyezk

 1. Ionok / tpsk: mtrgybl, szennyvzbl

 2. Vegyszerek, pl. nvnyvd szerek, mosszerek, halmozd mrgek

 3. Kolajszrmazkok pl. olaj, ktrny

 4. Manyag pl. polietiln palack r. pet-palack.

 

 2. A szennyezs sorsa

 1. ntisztuls

 Vizek ntisztulsa, an self purificatoin of water: Az a folyamat, melynek sorn a vzbe jutott szennyezds eltnik.

 2. Lehetsgek

 Kmiai: A szerves anyag lebomlik. A vzbe jutott szerves anyagot az oxignben ds vizekben a baktriumok a sejtlgzs sorn vzz, szn-dioxidd s ionokk bontjk. A lebonts sebessge a baktriumoktl, a vzhozamtl s oxigntartalomtl is fgg. A felszabadul ionokat beptik a nvnyi jelleg llnyek.

 Fizikai: elillan, lelepedik, kiszrdik, kihgul

 Nem tnik el a manyagszennyezs, csak a makromanyag mikromanyagg esik szt.

 

 3. Tpanyag feldsuls

 1. Mtrgya mosdik a tba

 2. Moszatok elszaporodnak a vz felsznn

 3. rnykba kerlnek a hnrnvnyek

 4. Pusztulni kezdenek a hnrnvnyek

 5. Oxignhiny alakul ki

 6. Bzs szag terjeng s pusztulnak a halak.

 

 4. Halmozd mrgek

 1. Tpllklnc

 Nvnyi jelleg plankton à llati jelleg plankton à planktonev halak à cscsragadozk pl. harcsa.

 2. Halmozd mreg

 Nem rl s nagyon lassan bomlik le, cscsragadozban 100000-szeresre tmnyedhet

 3. Legismertebb: DDT. 500 m embert megmentett – orvosi Nobel-dj, betilts.

 

 5. Olajszennyezs

 1. Termszetes szivrgs: a Vilgcenba jut kolaj 45 %-a. Baktriumok bontjk le.

 2. Katasztrfk: Hirtelen hats

 1. Oka: frtorony hiba, vezetk trs, tankhaj srl (5 %)

 2. ntisztuls

 1. negyede elprolog

 2. vkonyan sztterl à a plankton pusztul

 3. vastag rsze tapad à hal kopolty, madr toll, emls szr; vgl csomsodik

 Id: nhny nap – nhny v

 3. Felszmols

 sz gt à leflzs, csomsts-lehalszs, meggyjts, baktrium permetezs

 

 6. Manyag

 Makromanyag: tekns belegabalyodik, blna megeszi; szemtszigetek à szemtszed hajk, parttakarts

 Mikromanyag: hetente egy hitelkrtya

 

 7. Vzellts s vzfelhasznls

 1. Magyarorszg

 Ellts forrsai

Forrs

Arny

Talajvz

14 %

Rtegvz

35 %

Parti szrs

45 %

Karszt

  6 %

 Felhasznls

 1. Ipari 80 %. 2. Kzzemi 15 %. 3. Mezgazdasgi 5 %.

 Az ipar tlnyoman htvizet hasznl.

 Az egy fre jut lakossgi vzfelhasznls 110 liter / f (2021).

 2. Fld

 Ellts

 Az ivvz szolgltats alapkvetelmnye: A lakossg szmra 0.5 rn bell legyen elrhet az ivvz. Ez a lakossg ¼-e szmra nem teljesl. Fekete-Afrikban van a hiny.

 Felhasznls

 Mezgazdasg 70 %, ipar 20 %, lakossg 10 %. De a hatkony – pl. csepegtetses - ntzssel nagyon lecskkenthet a vzigny.

 Napi vzfogyaszts

Orszg

napi vzfelhasznls

USA

600 liter

Magyarorszg

110 liter

Kenya

  40 liter

Angola

  10 liter

 

 8. Szennyvzkezels

 1. Csatornzs

 Kzmoll: A vzhlzatba mr bekttt, de a csatornahlzatba mg nem bekttt laksok szmnak klnbsge. Rendszervlts ta 50 à 5 %.

 2. Vztisztts – lakossgi

Md

Rszfolyamat

fizikai

durva rcs, finom szr, homokfog, homokkivtel

biolgiai

baktrium, iszapkivtel

kmiai

kicsaps, klrozs.

 

 

 6.2. A LEVEGBUROK VDELME, tk. 170-173; mf.

 

 1. Lgszennyezk

 1. Fogalma

 A leveg sszettele ltalban s nagyjbl lland. Ez azonban termszetes (vulknkitrs, erdtz) vagy mestersges hatsra (emberi tevkenysg) megvltozhat.

 Lgszennyez anyag: Olyan anyag, mely az embert, annak tulajdont vagy a termszetet krostja.

 Egy adott anyag csak akkor vlik szennyezv, ha hatsa mrhetv vlik / arnya elri a hatrrtket.

 2. Forrsa

 Lehet termszetes vagy mestersges tn. antropogn.

 Termszetes forrs lehet pl. vulknkitrs (gzok pl. H2O, CO2; kzetpor), erdtz (gzok s fstpor), ers szl (kzetpor) vagy virgz nvny (parlagf).

 Mestersges: Legfbb az satag energiahordozk getse az energiatermels s kzlekeds sorn felszabadul fst.

 Arnya: Az satag energiahordozk elgetse sorn 100 x annyi CO2 szabadul fel, mint a vulknkitrsek sorn.

 

 2. Fst

 Fst: Az gs sorn felemelked fstgz s fstpor.

 Fstgz: A fst lthatatlan, gz halmazllapot rsze. Fbb sszetevk pl. CO2, H2O; CO, NO2, SO2.

 Metn, CH4: egy szarvasmarha tvoz blgzai ltal tznaponta tlagosan 1 m3 metnt (CH4) juttat a lgkrbe.

 Szn-dioxid: az EU-ban a CO2 kibocsjts 30%-t a kzlekeds adja

 Fstpor: A fst lthat, szilrd halmazllapot rsze. Kt fajtja a korom s a hamu.

 Korom: Olyan fstpor, melynek dnt rsze a szerves sznpor. Az gs tkletlensgt jelzi. Pelyhes vltozata a pernye, mely jellemzen a f, fa vagy papr getse sorn keletkezik.

 Hamu: Olyan fstpor, melynek dnt rsze szervetlen anyag.

 

 3. Por

 Eredet szerint: fstpor (erdtz, satag energiahordozk getse), kzetpor (szlftta lsz, vulkni tufa), virgpor

 Mret szerint

Mrethatr

100-10 µm

10-2.5 µm

2.5 µm >

 

Sorsa

Kileped

Lebeg

 

Fels lgutak kiszrik

Tdbe bejut

 

Hatsa

Fotoszintzis gtlsa

Gyullads, hurut

Lgzfelszn roncsolsa

 

 Az leped por 40 µm-nl kisebb rszecskkbl ll csoportja a nvnyekre lepedve gtolja a fotoszintzist.

 

 4. Fstkd

 Fstkd; m. szennykd, angol neve a ”smoky fog” szsszettel sszevonsbl ered, à smog; magyar kiejtssel s rssal: szmog: Olyan kd, melyet az satag energiahordozk elgetsekor keletkez lgszennyez anyagok idleges feldsulsa hoz ltre.

 Felttele

 Szlcsend – stabil lgllapot, hfordulat – tn. hmrskleti inverzi

 Szne vltozatos lehet: barns, srgs, kkes, lils, szrks

 Hatsa

 Mszk ptmny oldds, fm korrzi, nvnyzet krosodik

 Ember: kthrtya gyullads, orr vladkozs; a gyermekek, betegek pl. asztmsok s ids emberek meg is halhatnak à minden 7. ember.

 Fajti à tblzat

Szempont

Londoni jelleg fstkd

Los Angelesi jelleg fstkd

Ms nven

Knes

Fotokmiai

Szennyezs 

         forrsa

                    

 

         sszettele

  

         redox.hats

Szn, fknt lignit s barnaszn

Kolaj à benzin

Lakossgi fts, rgi gyripar

szn elgetse

Kzlekeds: gpkocsi

benzin elgetse

SO2 à H2SO4

CO, CO2, korom

NO2 à HNO3

O3, sznhidrogn flk; PAN

redukl

oxidl

Felttele

Megreked leveg

vszak

Pratartalom

Szne

Tl (-3/+1 - 4/5 oC), hfordulat

prs a leveg - termszetes kd

Nyr (25-35 oC), ers napfny

szraz a leveg

ldozat

London, 1952, 4-12 e f

Magyarorszgon 1985-tl

Vdekezs

Szrk a kmnyekbe

Kataliztor a kipufogkba

Kivltsa

Kntelentett fldgz, atomerm

Tmegkzlekeds fejlesztse

 A felszni zon a Los Angelesi fstkdben az ers napsugrzs hatsra kpzdik.

 3. Elkerlse

 Energiatermels: fldgzas fts, fstgzmoss

 Kzeleds: kerkpr, kataliztoros vagy elektromos aut. tmegkzlekeds.

 

 6. Savas lepeds

 A termszetes pl. vulknkitrsek vagy az satag energiahordozk getse sorn kn- s nitrogn jut a lgkrbe, mely az oxignnel s vzzel reaglva - oxidldva s hidratldva - savv alakulhat. Reakcik: S à SO2 à H2SO3 à H2SO4; N à HNO3.

 A sav szraz lepedssel vagy savas esknt hull a felsznre.

 A savas lepeds hatsra savasodik a talaj s a vizek. Emellett krostja a fk gombagykert, krgt s a levlzldet tn. klorofillt. A levelek elsrgulnak s lehullanak. Erdpusztulst okoz – fknt a fenyvesekben.

 A savas lepeds okozta terhels Eurpban 1980-2010 kztt nagyon lecskkent.

 

 7. zonrteg

 1. zon: srsds 25 km-en, 3 mm vastag lenne, UV-elnyel, brrktl vd

 2. Freon: htfolyadk s hajtgz à zonpusztt

 3. Klcsnhats: idleges tavaszi elvkonyods à betilts à megsznben.

 

 8. veghzhats

 1. Okozi - veghzgzok: H2O, CO2, CH4

 2. Hatsa

 ldsa: -18 oC à +15 oC

 Feltevs: CO2 nvekeds à globlis felmelegeds.

 

 

 

 6.3. GHAJLAT, tk. 174-177; mf. nincs

 

 1. Hmrsklet vltozsok

 1. Fld: tlaghmrsklet 50 m ve 23-29 oC, a jgkorban 9-17 oC, jelenleg 15 oC.

 2. Eurpa: nyugaton Kis jgkorszak -1 oC

 3. Krpt-medence: Jgkor utols hidegrohama -2.5 oC, Kr.e. 3000 k. 15 oC, ma 10 oC.

 

 2. Az ltalnos felmelegeds elmlete

 1. Adat: 1880 – 2020: 14 oC à 15 oC

 2. Feltevs: veghzgzok

 CO2: satag energiahordozk: energiatermels + kzlekeds

 CH4: rizs, szarvasmarha

 Megsznetse: ghajlati semlegessg, EU 2050.

 

 3. Tengerszint vltozsok

 1. Vilgcen arnya a fldtrtnet sorn 80-60 %, ma 71%

 2. Tengerszint:

 Jgkor -120 +7 m kztt; 1800-2024-2100 +0.026-3 m

 Nvekeds: Sebessge Kr.e. 12e k. a mainak 70x-e volt; Hatsa 1 m à 50 m f = 0.6 %.

 

 4. Szhel-v

 1. Elsivatagosods: tves fogalom à p. tllegeltets

 2. Megolds: bke, vzptls a felszn all vagy dlrl, Zld fal.

 

 5. Aral-t

 1. Mlt: Kzpkorban is kiszradt, 1960-ban F4. tava, de: gyapot s rizs ntzs

 2. Jelen: tizedre, Aral-kum, Muynak 100 km.

 

 6. Szappan-szk

 1. Mlt: frdhz

 2. Jelen: kiszradt

 3. Oka: lecsapols, talajvz s rtegvz vzkivtel, erd prologtatsa, halast lecsapols, kavicsbnya.

 

 

 6.4.1. NPESEDS, tk. 178; mf. hf. nincs

 

 1. Npeseds

 1. Eltartkpessg

letmd

Eltartkpessg

Vadsz-gyjtget

     0.1 f/ km2

Legelvlt llattenyszt

     1

Korai fldmves j talajon

100

 2. Az emberisg llekszma s jlte

 1880-2018 kztt kb. a Fld lakossga tszrsre, az egy fre jut termelsi rtk pedig tvenszeresre ntt (p.. 5.1 x-re s 49 x-re).

 3. Az emberisg elhelyezkedse

 1. Trsgek

 Az emberisg fele egy eurpnyi terleten lakik (India, DK-zsia, Tvol-Kelet)

 Az emberisg fele a tengerpartoktl 200 km-en bell lakik

 Az emberisg fele a szrazfldek 1 %-n lakik

 2. Orszgok

 Az emberisg fele ht orszgban l: India, Kna, USA, Indonzia, Pakisztn, Nigria, Brazlia.

 3. Jv

 2100-ban a Fld 10 legnpesebb vrosnak mindegyike Afrikban s Indiban lesz.

 A Fld legnpesebb vrosa a 100 millis, nigriai Lagos lesz.

 

 2. Alapszksgletek

 1. lelem

 hezk

 Arnya az emberisgbl: 10%

 Arnya a hallokokbl: Az emberek hetede hal meg hezs miatt (8m /54 m)

 Terlete: Tlnyoman Fekete-Afrikban s Indiban lnek

 A megszntets kilencfle lehetsge

 1. Bke (2): helyi hbor, fegyverkezs

 2. Mezgazdasg (2): klterjes vagy belterjes fejleszts

 3. Tlzsok kerlse (3): szemt, tlsly, fehrje

 4. Rangsor (2): biozemanyag, ripar.

 2. Egyb

 1. Ruha: hrom f egy kamionbl

 2. Hajlk: nyomornegyed a szegnyeknl is csak tized

 3. Egszsggy: segtett szls n, csecsemhalandsg cskken, vrhat lettartam n.

 

 

  6.4.2. TLTERMELS, tk. 179-182, mf. nincs

 

 1. Fogyaszti trsadalom

 1. Oka: profit maximalizls

 2. Mkdse: tmegtermels, reklm, hitel; jelsz

 3. Hatsa: kigs s szemthegyek

 

 2. Termkciklus

 1. Hossz, pl. izz, szvszk, mosgp

 2. Rvid

 Tervezett elavuls, pl. nylon harisnya, gofrist

 Javthatatlansg: alkatrsz nincs, nem kivehet, tl drga

 Nvels: hossz garancia, javthatsg, fogyasztvdelem,

 

 3. Szemt

 1. Fogalma

 Szemt: Olyan anyag, mely tulajdonosa szmra rtnn vlt s szabadulni akar tle.

 2. Hztartsi: mennyisge, sszettele

 3. Szemtkezels

 Megelzs, jrahasznlat, jrahasznosts, gets, leraks

 Magyarorszg: 100 km2, 200 m, 1e v

 4. Szemtkereskedelem

 2 kg/f, 1994-tl veszlyes nem, nyersanyagforrs: sznesfm, acl, papr.