1.4. EURÓPAI ÉGHAJLATOK

 1. Mediterrán éghajlat

 1. Területe

 1. Általánosan: A földrészek nyugati partján, a 30-45 szélességi fokok között fordulhat elő

 2. Részletesen: pl. a Mediterráneumban: a Földközi-tenger három földrészre kiterjedő partvidékén. Példavárosa Róma és Athén. A normál mediterrán éghajlatnál szárazabb az Ibér-félsziget belseje. Növényzete cserjés puszta.

 2. Éghajlata

 1. Nyara forró és száraz.

 2. Tele enyhe és csapadékos.

 3. Hőingása közepes

 4. Csapadéka közepes

 3. Vizei

 1. Vízháztartása: Egyensúlyi, a párolgás és a csapadék megegyezik: Cs = P

 2. Folyók vízjárása: Ingadozó, télen áradnak, nyáron apadnak

 4. Biomja

 1. Neve: keménylombú erdő, pl. paratölgy

 2. Tápláléklánca: légy à k. kaméleon à vörösróka

 5. Talaja fahéjszínű erdőtalaj vagy mediterrán vörösföld tn. terra rossa

 6. Emberrel való kapcsolata

 1. Mezőgazdasága: négy ágazata van

 1. Szárazművelésű gabonatermesztés: őszi búza és árpa, téli eső megnöveli, tavasszal aratják

 2. Öntözéses növénytermesztés: zöldség, citrus (narancs, citrom, keserűnarancs, mandarin)

 3. Szárazságtűrő fás kultúrák: szőlő, olajfa, füge, mandula, mérsékelt övezeti gyümölcsök

 4. Legelőváltó juhászat: nyáron a hegyekben, télen a kizöldülő alföldeken.

 2. Környezeti problémája az erdőirtás  à és talajpusztulás; másodlagos növénytársulása a macchia.

 2. Óceáni

 1. Területe

 1. Általánosan: A valódi mérsékelt övezet nyugati részén

 2. Konkrétan: Északnyugat-Európa, pl. Ír-sziget. Példavárosa: Dublin vagy Rotterdam.

 Európában keleti határa a Rajna és a Dán-félsziget középvonala.

 2. Éghajlata

 1. Nyara hűvös

 2. Tele enyhe

 3. Hőingása kicsi – a mérsékelt övezetben a legkisebb

 4. Csapadéka sok; több mint 700 mm

 3. Vizei

 1. Vízháztartása: Cs >> P

 2. Vízjárása: A folyók vízjárása egyenletes

 4. Biomja

 1. Neve: A mérsékelt övezeti lomboserdő bükkös változata

 2. Tápláléklánca: Bikkmakk à Nagy pele à Macskabagoly / Vadmacska

 5. Talaja kimosott barna erdőtalaj

 6. Emberrel való kapcsolata

 Termesztett növénye az árpa, burgonya és a szálastakarmány (lucerna, silókukorica).

 Az állattenyésztés fő ágazata a tejelő szarvasmarhatartás.

 3. Nedves kontinentális

 1. Területe

 1. Általánosan: A valódi mérsékelt övezetben az óceáni és száraz kontinentális terület között

 2. Konkrétan: Közép-Európa, pl. Kárpát-medence zöme. Példavárosa: Budapest.

 A nedves kontinentális éghajlati terület legszárazabb, déli sávja az erdős puszták vidéke, melyet egyensúlyi vízháztartás és fekete mezőségi talaj jellemez.

 2. Éghajlata

 1. Nyara meleg

 2. Tele hideg

 3. Hőingása közepes

 4. Csapadéka közepes, 700 – 500 mm közötti, zöme nyáron hull

 3. Vizei

 1. Vízháztartása: Cs > P

 2. Vízjárása: A folyók vízjárása ingadozó, nálunk jellemző a nyár eleji árvíz (zöldár) és a téli kisvíz

 4. Biomja

 1. Neve: Mérsékelt övezeti lomboserdő tölgyes változata

 2. Tápláléklánca: Tölgymakk à erdei egér à Erdei fülesbagoly / Vörösróka

 5. Talaja barna erdőtalaj

 6. Emberrel való kapcsolata

 Mezőgazdasága

 Termesztett növénye az őszi búza és cukorrépa

 Az állattenyésztés fő ágazata a tejelő szarvasmarhatartás, de a répaszeleten és lefölözött tejen már a sertés is hízik.

 4. Száraz kontientális

 1. Területe

 1. Általánosan: A valódi mérsékelt övezetben az óceáni és száraz kontinentális terület között

 2. Konktéran: Európa délkeleti részén, a Fekete-tenger északi partvidékén (az ún. Tengermelléken). Példavárosa Volgográd.

 Ilyen az Alföld közepén néhány pusztafolt, a Jászságban, Nagykunságban és a Hortobágyon.

 Összefüggő területe Dobrudzsától a kínai Nagy Falig tart. Példaváros: Szolnok, Volgográd.

 2. Éghajlata

 1. Nyara meleg

 2. Tele hideg

 3. Hőingása nagy

 4. Csapadéka: kevés, 500 – 300 mm közötti, zöme nyáron hull

 3. Vizei

 1. Vízháztartása: Cs < P

 2. Vízjárása: ingadozó

 4. Biomja

 1. Neve: Füves puszta

 2. Tápláláléklánca

 Fűfélék à olaszsáska à mezei cickány à parlagi sas

 Fűfélék à prérikutya à prérifarkas

 5. Talaja a gesztenyebarna pusztai talaj

 6. Emberrel való kapcsolata

 A növénytermesztés jellemző ágazata a külterjes gabonatermesztés (tavaszi búza, árpa)

 Az állattenyésztés jellemző ágazata a külterjes szarvasmarhatartás

 Környezeti problémája a szél okozta talajpusztulás.

 5. Mérsékelt övezeti sivatagi

 1. Területe

 1. Általánosan: A valódi mérsékelt övezetben a szárazföldek belsejében

 2. Konkrétan: Kaszpi-sivatag (Kaszpi-mélyföldön), Góbi-sivatag.

 Példavárosa a Volga deltában lévő Asztrahány.

 Európában csak a Rin-sivatag képviseli, mely a Volga alsó folyása és az Ural folyó között terül el, Volgográdtól DK-re. Példavárosa: Asztrahány.

 2. Éghajlata

 1. Nyara forró

 2. Tele hideg

 3. Hőingása igen nagy

 4. Csapadéka

 Igen kicsi, a félsivatagokban 300 – 200 mm közötti, a sivatagokban 200 mm alatti, zöme nyáron hull

 3. Vizei

 1. Vízháztartása: Cs << P

 2. Vízjárása: A folyók vízjárása időszakos

 4. Biomja

 1. Neve: Mérsékelt övezeti sivatag

 2. Tápláléklánca: fűmag à sivatagi ugróegér à sivatagi róka

 5. Talaja: Sivatagi váztalaj

 6. Emberrel való kapcsolata

 Növénytermesztés az oázisokban: gabona (búza, rizs, kukorica); dinnye, mazsolaszőlő; gyapot

 Félsivatagban állattenyésztés: juh, kecske, teve

 Környezeti problémái az atomrobbantások voltak (USA, SU, Kína).

 6. Hideg mérsékelt éghajlat mn. tajga éghajlat

 1. Területe

 1. Általánosan: Az északi féltekén kb. a 50-60 ^o-ok között, mintegy ezer km szélességben. Sávja a Labrador-áramlás által hűtött Észak-Amerika keleties tájain van a legdélebbre, kb. Budapest és Koppenhága szélessége között (Felső-tó 47.5 o, Hudson-öböl 55o), az Észak-Atlanti-áramlás által melegített Nyugat-Európában pedig a legészakabbra (Stockholm 60o, Murmanszk 69o) - tehát a sáv helyzetében kb. 1400 km különbség van.

 2. Részletesen: Alaszkai, kanadai, európai és szibériai hideg kontinentális terület.

 Európa északkeleti részén. Északi határa az Oslo-Stockholm-Helsinki-Szentpétervár-Jekatyerinburg vonal. Példaváros: Tampere, Arhangelszk.

 2. Éghajlata

 1. Nyara rövid és meleg

 2. Tele hosszú és zord.

 3. Hőingása nagy, a szibériai Ojmjakonban a Földön a legnagyobb (+35 oC, -78 oC à 113 oC; Verhojanszk 2020. 38 oC [1])

 4. Csapadéka közepes, zöme nyáron hull

 3. Vizei

 1. Vízháztartása egyensúlyi: Cs = P

 2. Vízjárása: Ingadozó, jellegzetes a tavaszi jeges ár

 4. Biomja

 1. Neve: Fenyveserdő, oroszul tajga

 2. Tápláléklánca: lucfenyő magva à vörös erdeimókus à k. hiúz

 5. Talaja a hamuszürke erdőtalaj

 6. Emberrel való kapcsolata: Fa, prém, savas eső

 Favágás pl. lucfenyő; európai vörösfenyő, bibircses nyír

 Prémes állatok tenyésztése pl. sarki róka, coboly

 Környezeti problémája a savas eső. Az ásatag energiahordozókban – főként a barnaszénben – kén van, ami égéskor kén-dioxiddá alakul. a kén-dioxid a savas ülepedés (savas eső + száraz ülepedés) után főként az örökzöld fenyőket károsítja.

 7. Sarkköri éghajlat mn. tundra éghajlat

1. Területe

Általánosan: A sarkköröktől a sarkok felé, de azok közelében található.

Konkrétan (3)

Az Északi-Jeges-óceán partvidékén és szigetein, Észak-Amerika, Európa és Ázsia területén

Grönland déli csücskén

Antartktiszi-fészigeten és a Déli-Jeges-óceán néhány szigetén.

 2. Éghajlata

 1. Nyara rövid és hűvös, viszonylag csapadékos.

 Pl. max. +10 oC, 4-1 hónap. A csapadék zöme nyáron hull. Hőmérséklete olyan, mint nálunk az őszé vagy tavaszé.

 Van legalább egy olyan hónap, amikor a havi középhőmérséklet 0 oC feletti, de nincs olyan, amikor 10 ^oC feletti lenne (fahatár).

 2. Tele hosszú és zord, száraz.

 Pl. -30 oC, 8-11 hónap.

 A januári átlaghőmérséklet olyan, mint a Kárpát-medencei minimumhőmérséklet.

 3. Hőingása közepes – pontosabban kicsitől a nagyig változhat.

 4. Csapadéka kevés – pontosabban a közepestől az igen kevésig változhat.

 3. Vizei

 1. Vízháztartása

 A kevés csapadék is több, mint ami elpárolog: Cs > P, mert a hideg miatt nagyon kicsi a párolgás

 2. Folyók vízjárása ingadozó. A sarkköri öv folyóit az év nagy részében vastag jégpáncél fedi.

 A folyók nyáron áradnak.

4. Élővilága

1. Biomja a tundra, melynek öt változata van.

 A nedves helyen (1) mohos, a száraz helyen (2) zuzmós tundra jön létre

 A legjobb helyeken (3) füves, majd a (4) törpecserjés és végül (5) erdős tundra alakul. Ez utóbbi már a fenyves erdő felé adja az átmenetet.

 2. Táplkáléklánca pl. rénszarvaszuzmó à rénszarvas à szürke farkas.

 5. Talaja a tundrai váztalaj

 A váztalajokban a legfőbb talajképző folyamat az aprózódás à itt: fagyaprózódás

 A mállás szerepe kicsi, mivel a víz általában fagyott.

 A szerves anyag termelés alacsony, ezért a humusztartalom csekély

 Jellegzetessége a jégpadló mn. fagyott föld, ami már a fenyvesek alatt is megjelenhet, itt azonban már több száz méteresre vastagodhat. Ezért a nyári esők és áradás vize nem tud beszivárogni à sáros, szúnyogos, időszakos mocsár jön létre.

 6. Emberrel való kapcsolata

 Gazdasági lehetősége a nyári rénszarvastenyésztés.

 Népsűrűsége igen csekély. Pl. az Antarktiszi-félszigeten kutatóállomások.

 Ilyen éghajlat volt a Kárpát-medencében a földtörténeti közelmúltban, Kr. e. 16 000 – 8 000 között. Rénvadász telep ismert Budapestről is (Csillaghegy). Lényegében ez az övezet található a Közép-Európában az 1600 – 2 800 méter közötti magassági szintben, az ún. gyephavasok területén.

 Környezeti problémát okozhatott volna a Transzalaszkai Kőolajvezeték – de nem okozott, mivel jól megépítették: lábakra, helyenként pedig kavicságyba került.

 Érdekesek a lábas házak.