1.4. EUR�PAI �GHAJLATOK

 1. Mediterr�n �ghajlat

 1. Ter�lete

 1. �ltal�nosan: A f�ldr�szek nyugati partj�n, a 30-45 sz�less�gi fokok k�z�tt fordulhat el�

 2. R�szletesen: pl. a Mediterr�neumban: a F�ldk�zi-tenger h�rom f�ldr�szre kiterjed� partvid�k�n. P�ldav�rosa R�ma �s Ath�n. A norm�l mediterr�n �ghajlatn�l sz�razabb az Ib�r-f�lsziget belseje. N�v�nyzete cserj�s puszta.

 2. �ghajlata

 1. Nyara forr� �s sz�raz.

 2. Tele enyhe �s csapad�kos.

 3. H�ing�sa k�zepes

 4. Csapad�ka k�zepes

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa: Egyens�lyi, a p�rolg�s �s a csapad�k megegyezik: Cs = P

 2. Foly�k v�zj�r�sa: Ingadoz�, t�len �radnak, ny�ron apadnak

 4. Biomja

 1. Neve: kem�nylomb� erd�, pl. parat�lgy

 2. T�pl�l�kl�nca: l�gy à k. kam�leon à v�r�sr�ka

 5. Talaja fah�jsz�n� erd�talaj vagy mediterr�n v�r�sf�ld tn. terra rossa

 6. Emberrel val� kapcsolata

 1. Mez�gazdas�ga: n�gy �gazata van

 1. Sz�razm�vel�s� gabonatermeszt�s: �szi b�za �s �rpa, t�li es� megn�veli, tavasszal aratj�k

 2. �nt�z�ses n�v�nytermeszt�s: z�lds�g, citrus (narancs, citrom, keser�narancs, mandarin)

 3. Sz�razs�gt�r� f�s kult�r�k: sz�l�, olajfa, f�ge, mandula, m�rs�kelt �vezeti gy�m�lcs�k

 4. Legel�v�lt� juh�szat: ny�ron a hegyekben, t�len a kiz�ld�l� alf�ldeken.

 2. K�rnyezeti probl�m�ja az erd�irt�s  à �s talajpusztul�s; m�sodlagos n�v�nyt�rsul�sa a macchia.

 2. �ce�ni

 1. Ter�lete

 1. �ltal�nosan: A val�di m�rs�kelt �vezet nyugati r�sz�n

 2. Konkr�tan: �szaknyugat-Eur�pa, pl. �r-sziget. P�ldav�rosa: Dublin vagy Rotterdam.

 Eur�p�ban keleti hat�ra a Rajna �s a D�n-f�lsziget k�z�pvonala.

 2. �ghajlata

 1. Nyara h�v�s

 2. Tele enyhe

 3. H�ing�sa kicsi – a m�rs�kelt �vezetben a legkisebb

 4. Csapad�ka sok; t�bb mint 700 mm

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa: Cs >> P

 2. V�zj�r�sa: A foly�k v�zj�r�sa egyenletes

 4. Biomja

 1. Neve: A m�rs�kelt �vezeti lomboserd� b�kk�s v�ltozata

 2. T�pl�l�kl�nca: Bikkmakk à Nagy pele à Macskabagoly / Vadmacska

 5. Talaja kimosott barna erd�talaj

 6. Emberrel val� kapcsolata

 Termesztett n�v�nye az �rpa, burgonya �s a sz�lastakarm�ny (lucerna, sil�kukorica).

 Az �llatteny�szt�s f� �gazata a tejel� szarvasmarhatart�s.

 3. Nedves kontinent�lis

 1. Ter�lete

 1. �ltal�nosan: A val�di m�rs�kelt �vezetben az �ce�ni �s sz�raz kontinent�lis ter�let k�z�tt

 2. Konkr�tan: K�z�p-Eur�pa, pl. K�rp�t-medence z�me. P�ldav�rosa: Budapest.

 A nedves kontinent�lis �ghajlati ter�let legsz�razabb, d�li s�vja az erd�s puszt�k vid�ke, melyet egyens�lyi v�zh�ztart�s �s fekete mez�s�gi talaj jellemez.

 2. �ghajlata

 1. Nyara meleg

 2. Tele hideg

 3. H�ing�sa k�zepes

 4. Csapad�ka k�zepes, 700 – 500 mm k�z�tti, z�me ny�ron hull

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa: Cs > P

 2. V�zj�r�sa: A foly�k v�zj�r�sa ingadoz�, n�lunk jellemz� a ny�r eleji �rv�z (z�ld�r) �s a t�li kisv�z

 4. Biomja

 1. Neve: M�rs�kelt �vezeti lomboserd� t�lgyes v�ltozata

 2. T�pl�l�kl�nca: T�lgymakk à erdei eg�r à Erdei f�lesbagoly / V�r�sr�ka

 5. Talaja barna erd�talaj

 6. Emberrel val� kapcsolata

 Mez�gazdas�ga

 Termesztett n�v�nye az �szi b�za �s cukorr�pa

 Az �llatteny�szt�s f� �gazata a tejel� szarvasmarhatart�s, de a r�paszeleten �s lef�l�z�tt tejen m�r a sert�s is h�zik.

 4. Sz�raz kontient�lis

 1. Ter�lete

 1. �ltal�nosan: A val�di m�rs�kelt �vezetben az �ce�ni �s sz�raz kontinent�lis ter�let k�z�tt

 2. Konkt�ran: Eur�pa d�lkeleti r�sz�n, a Fekete-tenger �szaki partvid�k�n (az �n. Tengermell�ken). P�ldav�rosa Volgogr�d.

 Ilyen az Alf�ld k�zep�n n�h�ny pusztafolt, a J�szs�gban, Nagykuns�gban �s a Hortob�gyon.

 �sszef�gg� ter�lete Dobrudzs�t�l a k�nai Nagy Falig tart. P�ldav�ros: Szolnok, Volgogr�d.

 2. �ghajlata

 1. Nyara meleg

 2. Tele hideg

 3. H�ing�sa nagy

 4. Csapad�ka: kev�s, 500 – 300 mm k�z�tti, z�me ny�ron hull

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa: Cs < P

 2. V�zj�r�sa: ingadoz�

 4. Biomja

 1. Neve: F�ves puszta

 2. T�pl�l�l�kl�nca

 F�f�l�k à olaszs�ska à mezei cick�ny à parlagi sas

 F�f�l�k à pr�rikutya à pr�rifarkas

 5. Talaja a gesztenyebarna pusztai talaj

 6. Emberrel val� kapcsolata

 A n�v�nytermeszt�s jellemz� �gazata a k�lterjes gabonatermeszt�s (tavaszi b�za, �rpa)

 Az �llatteny�szt�s jellemz� �gazata a k�lterjes szarvasmarhatart�s

 K�rnyezeti probl�m�ja a sz�l okozta talajpusztul�s.

 5. M�rs�kelt �vezeti sivatagi

 1. Ter�lete

 1. �ltal�nosan: A val�di m�rs�kelt �vezetben a sz�razf�ldek belsej�ben

 2. Konkr�tan: Kaszpi-sivatag (Kaszpi-m�lyf�ld�n), G�bi-sivatag.

 P�ldav�rosa a Volga delt�ban l�v� Asztrah�ny.

 Eur�p�ban csak a Rin-sivatag k�pviseli, mely a Volga als� foly�sa �s az Ural foly� k�z�tt ter�l el, Volgogr�dt�l DK-re. P�ldav�rosa: Asztrah�ny.

 2. �ghajlata

 1. Nyara forr�

 2. Tele hideg

 3. H�ing�sa igen nagy

 4. Csapad�ka

 Igen kicsi, a f�lsivatagokban 300 – 200 mm k�z�tti, a sivatagokban 200 mm alatti, z�me ny�ron hull

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa: Cs << P

 2. V�zj�r�sa: A foly�k v�zj�r�sa id�szakos

 4. Biomja

 1. Neve: M�rs�kelt �vezeti sivatag

 2. T�pl�l�kl�nca: f�mag à sivatagi ugr�eg�r à sivatagi r�ka

 5. Talaja: Sivatagi v�ztalaj

 6. Emberrel val� kapcsolata

 N�v�nytermeszt�s az o�zisokban: gabona (b�za, rizs, kukorica); dinnye, mazsolasz�l�; gyapot

 F�lsivatagban �llatteny�szt�s: juh, kecske, teve

 K�rnyezeti probl�m�i az atomrobbant�sok voltak (USA, SU, K�na).

 6. Hideg m�rs�kelt �ghajlat mn. tajga �ghajlat

 1. Ter�lete

 1. �ltal�nosan: Az �szaki f�ltek�n kb. a 50-60 ^o-ok k�z�tt, mintegy ezer km sz�less�gben. S�vja a Labrador-�raml�s �ltal h�t�tt �szak-Amerika keleties t�jain van a legd�lebbre, kb. Budapest �s Koppenh�ga sz�less�ge k�z�tt (Fels�-t� 47.5 o, Hudson-�b�l 55o), az �szak-Atlanti-�raml�s �ltal meleg�tett Nyugat-Eur�p�ban pedig a leg�szakabbra (Stockholm 60o, Murmanszk 69o) - teh�t a s�v helyzet�ben kb. 1400 km k�l�nbs�g van.

 2. R�szletesen: Alaszkai, kanadai, eur�pai �s szib�riai hideg kontinent�lis ter�let.

 Eur�pa �szakkeleti r�sz�n. �szaki hat�ra az Oslo-Stockholm-Helsinki-Szentp�terv�r-Jekatyerinburg vonal. P�ldav�ros: Tampere, Arhangelszk.

 2. �ghajlata

 1. Nyara r�vid �s meleg

 2. Tele hossz� �s zord.

 3. H�ing�sa nagy, a szib�riai Ojmjakonban a F�ld�n a legnagyobb (+35 oC, -78 oC à 113 oC; Verhojanszk 2020. 38 oC [1])

 4. Csapad�ka k�zepes, z�me ny�ron hull

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa egyens�lyi: Cs = P

 2. V�zj�r�sa: Ingadoz�, jellegzetes a tavaszi jeges �r

 4. Biomja

 1. Neve: Fenyveserd�, oroszul tajga

 2. T�pl�l�kl�nca: lucfeny� magva à v�r�s erdeim�kus à k. hi�z

 5. Talaja a hamusz�rke erd�talaj

 6. Emberrel val� kapcsolata: Fa, pr�m, savas es�

 Fav�g�s pl. lucfeny�; eur�pai v�r�sfeny�, bibircses ny�r

 Pr�mes �llatok teny�szt�se pl. sarki r�ka, coboly

 K�rnyezeti probl�m�ja a savas es�. Az �satag energiahordoz�kban – f�k�nt a barnasz�nben – k�n van, ami �g�skor k�n-dioxidd� alakul. a k�n-dioxid a savas �leped�s (savas es� + sz�raz �leped�s) ut�n f�k�nt az �r�kz�ld feny�ket k�ros�tja.

 7. Sarkk�ri �ghajlat mn. tundra �ghajlat

1. Ter�lete

�ltal�nosan: A sarkk�r�kt�l a sarkok fel�, de azok k�zel�ben tal�lhat�.

Konkr�tan (3)

Az �szaki-Jeges-�ce�n partvid�k�n �s szigetein, �szak-Amerika, Eur�pa �s �zsia ter�let�n

Gr�nland d�li cs�csk�n

Antartktiszi-f�szigeten �s a D�li-Jeges-�ce�n n�h�ny sziget�n.

 2. �ghajlata

 1. Nyara r�vid �s h�v�s, viszonylag csapad�kos.

 Pl. max. +10 oC, 4-1 h�nap. A csapad�k z�me ny�ron hull. H�m�rs�klete olyan, mint n�lunk az �sz� vagy tavasz�.

 Van legal�bb egy olyan h�nap, amikor a havi k�z�ph�m�rs�klet 0 oC feletti, de nincs olyan, amikor 10 ^oC feletti lenne (fahat�r).

 2. Tele hossz� �s zord, sz�raz.

 Pl. -30 oC, 8-11 h�nap.

 A janu�ri �tlagh�m�rs�klet olyan, mint a K�rp�t-medencei minimumh�m�rs�klet.

 3. H�ing�sa k�zepes – pontosabban kicsit�l a nagyig v�ltozhat.

 4. Csapad�ka kev�s – pontosabban a k�zepest�l az igen kev�sig v�ltozhat.

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa

 A kev�s csapad�k is t�bb, mint ami elp�rolog: Cs > P, mert a hideg miatt nagyon kicsi a p�rolg�s

 2. Foly�k v�zj�r�sa ingadoz�. A sarkk�ri �v foly�it az �v nagy r�sz�ben vastag j�gp�nc�l fedi.

 A foly�k ny�ron �radnak.

4. �l�vil�ga

1. Biomja a tundra, melynek �t v�ltozata van.

 A nedves helyen (1) mohos, a sz�raz helyen (2) zuzm�s tundra j�n l�tre

 A legjobb helyeken (3) f�ves, majd a (4) t�rpecserj�s �s v�g�l (5) erd�s tundra alakul. Ez ut�bbi m�r a fenyves erd� fel� adja az �tmenetet.

 2. T�plk�l�kl�nca pl. r�nszarvaszuzm� à r�nszarvas à sz�rke farkas.

 5. Talaja a tundrai v�ztalaj

 A v�ztalajokban a legf�bb talajk�pz� folyamat az apr�z�d�s à itt: fagyapr�z�d�s

 A m�ll�s szerepe kicsi, mivel a v�z �ltal�ban fagyott.

 A szerves anyag termel�s alacsony, ez�rt a humusztartalom csek�ly

 Jellegzetess�ge a j�gpadl� mn. fagyott f�ld, ami m�r a fenyvesek alatt is megjelenhet, itt azonban m�r t�bb sz�z m�teresre vastagodhat. Ez�rt a ny�ri es�k �s �rad�s vize nem tud besziv�rogni à s�ros, sz�nyogos, id�szakos mocs�r j�n l�tre.

 6. Emberrel val� kapcsolata

 Gazdas�gi lehet�s�ge a ny�ri r�nszarvasteny�szt�s.

 N�ps�r�s�ge igen csek�ly. Pl. az Antarktiszi-f�lszigeten kutat��llom�sok.

 Ilyen �ghajlat volt a K�rp�t-medenc�ben a f�ldt�rt�neti k�zelm�ltban, Kr. e. 16 000 – 8 000 k�z�tt. R�nvad�sz telep ismert Budapestr�l is (Csillaghegy). L�nyeg�ben ez az �vezet tal�lhat� a K�z�p-Eur�p�ban az 1600 – 2 800 m�ter k�z�tti magass�gi szintben, az �n. gyephavasok ter�let�n.

 K�rnyezeti probl�m�t okozhatott volna a Transzalaszkai K�olajvezet�k – de nem okozott, mivel j�l meg�p�tett�k: l�bakra, helyenk�nt pedig kavics�gyba ker�lt.

 �rdekesek a l�bas h�zak.