1.4. EUR�PA EMBERF�LDRAJZA – KIEG�SZ�T� ANYAG, tk. 84-85.

 1. Alapismeretek

 1. T�bl�zat

 2. L�leksz�m

 1900 k. a F�ld�n minden 4. ember eur�pai volt – ma m�r csak minden 10. az. [1]

 Bev�ndorl�s n�lk�l 2100-ra sz�zmilli� f�vel cs�kkenne.

 Bev�ndorl�ssal azonban 2000 �ta �vente �tlagosan mintegy f�lmilli� f�vel n�. A Frontex adatai szerint 2015 �ta nagyj�b�l h�rommilli� ember �rkeeztt t�rv�nytelen�l Eur�p�ba. [2]  Ez a n�veked�si ar�ny glob�lisan kicsi, ez�rt f�ldr�sz�nk n�pess�gi s�lya a j�v�ben tov�bb fog cs�kkeni.

 Az eur�pai n�pess�g v�ltoz�sa

 Lakoss�gar�ny a F�ld eg�sz�hez k�pest

 3. N�ps�r�s�g

 �zsia ut�n a legs�r�bben lakott f�ldr�sz, de a sz�ls�s�gek nagyok.

 T�jak: A f�ldr�sz keleti fel�t alkot� nagyt�j a Kelet-eur�pai-s�kvid�k, mely jelent�sen k�l�nb�zik a nyugatibb t�jakt�l. Ez adja Eur�pa kett�ss�g�t.

 �ghajlatok: Igen ritk�n lakott a sarki (Ferenc-J�zsef f�ld), sarkk�ri (Murmanszk), hideg kontinent�lis (Arhangelszk), m�rs�kelt �vezeti sivatagi (Asztrah�ny) �s hegyvid�ki �ghajlati ter�let.

 Orsz�gok

 A t�rpe�llamokat nem sz�m�tva a legs�r�bben lakott orsz�g Hollandia, a legritk�bban lakott orsz�g pedig Izland.

 4. T�rs�gek

 1. K�k Ban�n

 Eur�pa n�ps�r�s�gi, gazdas�gi �s politikai tengelye a Manchester �s Mil�n� k�z�tti �n. K�k Ban�n.

 V�rosai: Manchester, Birmingham, London, Br�sszel (le�gaz�s P�rizs �s a holland Patk�v�ros fel�), K�ln (Rajna-Ruhr v�roshalmaz), Frankfurt (Rajna-Majna-v�roshalmaz), Stuttgart, Z�rich, Mil�n� (Torin�-Mil�n�-Genova).

 2. �tsz�g: A K�k Ban�n v�gei + P�rizs, Pr�ga, Koppenh�ga

 3. Napf�ny�vezet: Barcelona, Marseille, Genova, R�ma

 4. Fagyos f�ldek: Glasgow, Oslo, Stockholm, Koppenh�ga, Szentp�terv�r, Kaz�n.

 2. �regek f�ldr�sze

 1. Okok

 A francia forradalom �ta Eur�pa elszak�totta mag�t vall�sos gy�ker�t�l, ez�rt a csal�dokban kev�s a gyerek �s maguk a csal�dok is gyakran sz�tesnek. Emellett az �tlag�letkor egyre n�. Ez�rt a nyugd�jasok ar�nya is egyre n�, ami bizonytalann� teszi a nyugd�jrendszer fenntarthat�s�g�t.

 2. Adatok

 Teh�t 2060-ra ”egy nyugd�jasra a mostani 4 helyett csup�n 2 munkak�pes kor� fog jutni”.

 3. K�vetkezm�nyek

 Elavul�s, technikai visszaes�s. Mivel a mai gazdas�g h�z��gazatai a kutat�sra �s fejleszt�sre alapulnak – �s az �j�t�si k�pess�g a fiatalokra jellemz�.

 Szeg�nyed�s, mivel a dolgoz�kb�l kevesebb lesz �s az �regekre t�bbet kell k�lteni.

 3. Bev�ndorl�k

 1. Sz�ma �s ar�nya

 Az el�reged� t�rsadalom a gazdas�g m�k�d�s�hez sz�ks�ges �ll�sokat csak a nyugd�jkorhat�r emel�s�vel vagy a bev�ndorl�k befogad�s�val tudja bet�lteni. ”Ma Eur�pa lakoss�g�nak k�zel 10 %-a, vagyis 70 milli� ember bev�ndorl�.” [3]  A bev�ndorl�k ar�nya a legnagyobb Luxemburgban 45 % - teh�t a lakoss�g k�zel fele. Nagy az ar�nyuk Sv�jcban (30%) �s �rorsz�gban, Sv�dorsz�gban �s Ausztri�ban (16%). Ausztri�ban nem n�met anyanyelv� a di�kok 26%-a, B�csben pedig t�bb mint a fele. [4]  Az EU 15 �ves di�kjainak �t�de bev�ndorl� h�tter�. [5]

 2. Forr�sa

 Eur�pa fejlett ter�leteire a bev�ndorl�k els� hull�ma D�l-Eur�p�b�l, �szak-Afrik�b�l �s �zsi�b�l, a K�zel-Keletr�l �rkezett. Napjainkban sokan �rkeznek a gyorsan n�pesed� Fekete-Afrik�b�l is. Franciaorsz�gba legnagyobb sz�mban arabok, N�metorsz�gba pedig t�r�korsz�gi t�r�k�k �rkeztek. A vasf�gg�ny leoml�s�val a volt szocialista orsz�gokb�l – f�k�nt Kelet-K�z�p-Eur�p�b�l - is megindult a kiteleped�s. A haz�nkb�l elt�vozott magyarok sz�m�t f�lmilli�ra becs�lik.

 3. K�t fajt�ja

 A v�ndort a vonz�s, a menek�ltet a tasz�t�s mozgatja. A v�ndor - angolul migrant - a jobb �let rem�ny�ben indul �tnak. Rem�li, hogy az �j orsz�gban tanulhat, jobb munk�hoz juthat �s gazdagabb lesz. A menek�lt – angolul refugee - term�szeti katasztr�fa vagy politikai �ld�z�s (nemzet, vall�s, meggy�z�d�s) miatt indulnak �tnak. ”A legkiszolg�ltatottabb helyzetben azok vannak, akik okm�nyok n�lk�l, t�rv�nytelen�l, embercsemp�szek seg�ts�g�vel, �letvesz�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt pr�b�lnak bejutni Eur�p�ba.” [6]

 4. Sorsa

 A bev�ndorl�k t�lnyom� r�sze �j haz�j�ban eredeti �rt�keit meg�rizve, de a t�bbs�gi t�rsadalommal b�k�ben �l. Multikultur�lis jelleg: T�bb kult�ra egy�tt �l�se.

 Egyes – f�k�nt iszl�mhit�ek – �ltal lakott v�rosnegyedek azonban z�rv�nyk�nt jelentkeznek sz�mos eur�pai nagyv�rosban (pl. Birmingham, London, Br�sszel, P�rizs, Marseille, Berlin, Malm�, Stockholm). Ezek neve ”no-go” z�na ~ ”ne menj oda v�rosnegyed”, mivel a rend�rs�g is ker�li �ket, nem csak a ment� vagy pizza fut�r f�l bemenni. A ter�let az orsz�gos jogrenden k�v�l �ll, van, ahol iszl�m fegyveres szervezet tartja fenn a k�zrendet, az iszl�m jog (sar�a) szerint. Nagy, p�rizsi v�ront�st szerveztek pl. az EU f�v�ros�nak no-go negyed�b�l. Mivel ebben a k�z�ss�gben er�s a hit, az �let a mecset k�r� szervez�dik, a beolvad�s, tn. asszimil�ci� gyenge, a gyermek�ld�s pedig b�s�ges. Ennek eredm�nyek�ppen Franciaorsz�gban 2014-ben a 20 �vesek negyede szimpatiz�lt az Iszl�m �llammal.

 A bev�ndorl�k l�k�sszer�en n�velik a b�n�z�st �s lerombolj�k a k�zbiztons�got.

 Olaszorsz�gban 1990-2009 k�z�tt a k�lf�ldiek �ltal elk�vetett b�ncselekm�nyek ar�nya 2.5 à 24%-ra n�tt. A 14-24 �ves koroszt�lyban a lakoss�g tizede bev�ndorl�, de �k k�vetik el a lop�sok, rabl�sok �s nemi er�szak k�zel fel�t (50%, 48%, 48%), a 18-24 �ves korcsoportban a prostit�ci� 90%-��rt felel�sek. Sok hely�tt kez�kben tartj�k a k�b�t�szer kereskedelmet.

 Sv�dorsz�gban elemezt�k a 2015-2018 k�z�tti b�ncselekm�nyeket. A bev�ndorl� h�tter�ek tizenn�gyszer gyakrabban k�vetnek el hal�lt okoz� testi s�rt�st �s nem er�szakot, mint az eredeti sv�dek. [7]

 ”Sv�dorsz�gban ma a kl�nalap� b�n�z�i h�l�zatok ki�p�l�s�nek lehet�nk tan�i.” [8]

 ”Az olasz b�rt�n�kben fogva tartottak harminc sz�zal�ka bev�ndorl�.

 4. Rassz

 1. Europid rassz

 Jellemz�je a vil�gos, ”feh�r” b�r �s a ki�ll� orr.

 A b�rsz�nen k�v�li jellegei a t�bbi rasszban is fellelhet�k pl. az ausztralidok orra is ki�ll�.

 A t�nyleges alkatokban azonban nagy k�l�nbs�gek vannak /tk. 85. oldal 3.5. f�nyk�pe/

 2. �szaki, tn. nordikus alkat

 Magas; b�re feh�r, haja egyenes �s sz�ke, szeme sz�ne k�k; v�gtagjai hossz�ak.

 Lelkileg �ltal�ban tart�zkod�, kim�rt, szem�lyes t�rig�nye nagy.

 Legink�bb a germ�n nyelv�ekre jellemz�, f�ldr�sz�nk �szaknyugati r�sz�n.

 Legjellegzetesebb ter�lete D�l-Skandin�via.

 3. D�li, �n. mediterr�n alkat

 Alacsony; b�re vil�gosbarna, haja s�t�t �s g�nd�r, szeme s�t�t (barna vagy fekete), v�gtagjai r�videk.

 Lelkileg k�zl�keny, lobban�kony, szem�lyes t�rig�nye kicsi.

 Legink�bb a latin nyelv�ekre jellemz�.

 Legjellegzetesebb ter�lete Szic�lia.

 4. Kerekfej�ek

 Eur�pa k�zep�n, a K�rp�t-medence t�gabb t�rs�g�ben az �szaki, nyugati �s d�li hossz�fej�ekkel szemben z�mmel kerekfej� emberek �lnek. �seik El��zsi�b�l, a K�zel-Kelet �szaki, hegyvid�ki r�sz�r�l �rkeztek. Igen hasonl� az �rm�nyek �s izraelit�k alkata. Ezeket az alkatokat t�bb n�ven illetik (din�ri, anat�liai, armenid, pam�ri).

 Ugyanilyen alkat� emberek jutottak t�ls�lyra az Aldun�t�l a K�nai Nagy Falig terjed� f�ves puszt�n. Ez a magyars�gra �s a t�r�k nyelv� n�pekre jellemz� alkat a turanid nevet viseli.

 5. Nyelv

 1. T�bl�zat

 2. �si ragoz�k

 1. �si ragoz�k

 Krisztus sz�let�s�ig Eur�p�ban h�rom nyelvcsal�d van. Ezek k�z�l a kett� �si, (ut�)ragoz� nyelv. Az �si Eur�pa n�pe nyugaton a baszk (f�le), keleten finnf�le nyelveket besz�lt.

 2. Baszk: 0 orsz�g

 A baszk ma m�r csak 0.6 m ember nyelve a Pireneusok nyugati l�b�n�l, a francia-spanyol hat�rvid�ken. A baszk ter�leteken is alig 30% besz�li a nyelvet, �s tov�bbi 20% �rti.

 3. Ur�li: 3 orsz�g

 A nyelvcsal�d besz�l�inek 60%-a magyar. A 12.6 milli� /Fr8Of-18./ eur�pai magyar �ltal besz�lt nyelv�nk helyzete k�t okb�l k�l�nleges. Egyr�szt a mienk a legt�bb besz�l�vel b�r�, eur�pai, de nem indoeur�pai nyelv. M�sr�szt f�ldr�sz�nk legjobb adotts�g� ter�let�n besz�lj�k - m�g a t�bbi ur�li nyelv a legrosszabb adotts�g� helyeken maradt fenn.

 Az ur�li nyelvek (3) k�z� tartoznak a Fennoskandia �szaki r�sz�n fennmaradt finnf�le nyelvek. Felsorol�suk: l�v, �szt, v�t, inkeri, vepsze; finn, kar�l, lapp (80 000 f�); mordvin, mari, udmurt.

 4. Kult�ra

 Az �si Eur�pa ragoz� nyelve volt a kr�tai, a balk�ni pelazg, az it�liai etruszk, �s a brit F�-szigeten besz�lt pikt is. Az eur�pai m�velts�g ”g�r�g-r�mai gy�kerei” val�j�ban kr�tai-pelazg �s etruszk gy�kereket jelentenek.

 3. Hajl�t�k: indoeur�pai nyelvek

 1. Indoeur�pai nyelvek

 A baszk �s ur�li (3 %) �snyelvek rov�s�ra terjedtek el az eur�pai hajl�t� nyelvek, melyek az indoeur�pai nyelvcsal�d r�szei. Eur�pa lakoss�g�nak 90 %-a �s a F�ld lakoss�g�nak k�zel 50 %-a indoeur�pai nyelvet besz�l. Az ”indo” sz�r�sz arra utal, hogy ezen nyelvcsal�d besz�l�inek egyik fele Indi�ban �s az Ir�ni-medenc�ben �l Ir�nban �l (pl. hindi, perzsa), �s csak a m�sik fel�k eur�pai.

 Az indoeur�pai nyelvek h�rom mai legf�bb �ga (3) a

 Keleten a szl�vot besz�li Eur�pa lakoss�g�nak                   1/3-a    35 %-a

 �szaknyugaton a germ�nt besz�li Eur�pa lakoss�g�nak      1/4-e    28 %-a

 D�lnyugaton a latint besz�li Eur�pa lakoss�g�nak              1/4-e    27 %-a.

 Az indoeur�pai nyelvek k�z� tartoznak tov�bb� a kelta (2 milli� f� besz�li, legf�bb a breton, velszi �s az �r); valamint a balti (4 milli� f�), alb�n (7 milli�), g�r�g (10 milli�) �s cig�ny (10 milli�) nyelvek.

 2. Balti: 2 orsz�g

 A leg�sibb indogerm�n nyelv.

 Ide tartozik a kihalt �porosz, valamint a lett �s litv�n. �sszesen (4m) f�.

 3. Kelta: 0 orsz�g

 Eur�pa �szaknyugati fel�n egykor a legf�bb indoeur�pai nyelv a kelta volt. A germ�n nyelvek hat�s�ra ezek a nyelvek az Atlanti-�ce�n partj�ra �s az Alpokba szorultak (20m).

 Brit-szigetek (4): �r, sk�t, walesi, cornwalli+

 Francia-r�gvid�k: breton

 Ib�ria: gall�g�, ketlib�r +

 Alpok: r�ti +.

 4. Latin: 6 orsz�g

 A latin nyelveknek h�rom �ga van (3).

 1. Nyugati (3): portug�l, spanyol, francia – Eur�pa harmadik legelterjedtebb nyelve

2. K�z�ps�: sz�rd

3. Keleti (3): olasz, rom�n, melynek cirill bet�vel �rt �ga a moldov�n.

 5. Germ�n: 12 orsz�g

 A germ�n nyelvek �shaz�ja a rideg Skandin�via. A germ�n nyelveknek h�rom �ga van (3)

 1. Skandin�v (4): d�n, sv�d, norv�g, izlandi

 2. N�met (6): 110 milli�an besz�lik, Eur�pa m�sodik legelterjedtebb nyelve. Nem csak N�metorsz�gban, hanem tov�bbi �t orsz�gban (Ausztria, Sv�jc Hollandia, Belgium, Luxemburg). A luxemburgi nyelv a moseli frank nyelvj�r�s. Hollandi�ban �s Belgium alf�ldi r�sz�n flamandul (21 m f�) besz�lnek, ami egy aln�met nyelvj�r�s.

 3. Angol (2): Egyes�lt Kir�lys�g, �rorsz�g. Az �t f�ldr�szre kiterjed� gyarmatbirodalma miatt lett a vil�g legf�bb k�zvet�t� nyelve.

 6. Szl�v: 13 orsz�g

 A szl�v nyelvek �shaz�ja Pod�lia. A szl�v nyelveknek h�rom �ga van (3):

 1. Keleti (3): orosz - Eur�pa legbesz�ltebb nyelve, 115 m eur�pai besz�l�; feh�rorosz (= belorusz), kisorosz (= ukr�n).

 2. Nyugati (4): Lengyelorsz�g, Csehorsz�g, Szlov�kia, Szlov�nia [9]

 3. D�li (6): szerbhorv�t (3): Szerbia, Horv�torsz�g, Bosznia-Hercegovina; Montenegr�, Maked�nia, Bulg�ria.

 7. Kisebb indoeur�pai nyelvek: 4 orsz�g

 Alb�n: 2 orsz�g, a Balk�n egyik �si nyelve, Alb�nia, Koszov�, �sszesen 7m f�.

 G�r�g: 2 orsz�g, �sszesen 10 m f�, a Balk�n m�sik r�gi nyelve.

 4. K�sei ragoz� nyelv: a t�r�k

 1. �t�r�k

 A t�r�k nyelveknek k�t �ga az �t�r�k �s k�zt�r�k. Az �t�r�k nyelvet Attila nagykir�ly Nyugati Hun Birodalm�nak egyes al�vetett n�pei besz�lt�k. Az �t�r�k nyelv egyetlen fennmaradt ut�da a Volga k�ny�kn�l besz�lt csuvas, mely a volgai bolg�r nyelv ut�dja. Az eredetileg �t�r�k nyelv� dunai bolg�rok a dunai Bulg�ria megalap�t�sa ut�n beolvadtak a szl�v t�bbs�gbe.

 2. K�zt�r�k

 Az �rp�d-h�z vezette honfoglal�s (895) ut�n t�nik fel a k�zt�r�k nyelv. Ma m�r

 ezt besz�lik Gyula (Julianus) bar�t n�p�nek ut�dai à az egykori Magna Hung�ria bask�r nyelve

 �gy besz�ltek a beseny�k; az �zok �s kunok

 �s besz�lnek ma is a kr�mi �s volgai tat�rok.

 5. Nemzeti kisebbs�gek

 Etnikum: Embercsoport, mely a t�bbs�gi t�rsadalomt�l valamilyen m�d�n (alkat, nyelv, vall�s, t�rt�nelmi tudat) elt�r.

 Nemzeti kisebbs�g: Embercsoport, mely nemzeti tudat�ban a t�bbs�gi lakoss�gt�l elt�r.

 Eur�pa legnagyobb etnikum�t az ukrajnai oroszok (8m), a spanyolorsz�gi katal�nok (7m), azt oroszorsz�gi tat�rok �s az erd�lyi magyarok (1.2m) jelentik.

 Nemzet�llam: Olyan orsz�g, melynek lakoss�ga szinte kiz�r�lag egy nemzetb�l �ll. Pl. �rorsz�g, N�metorsz�g, Lengyelorsz�g, Csehorsz�g.

 6. Vall�s

 1. T�bl�zat

 ”Eur�pa kereszt�ny lakoss�g�nak 54 %-a katolikus, 26 %-az ortodox, 20 %-a a protest�ns felekezetekhez tartozik.” /�jEur2-9./

 ”Eur�pa lakoss�g�nak k�zel egy�t�d r�sze nem tartja mag�t egyetlen vall�s h�v�nek sem.” /Fr10Of-18./

 2. Kereszt�ny

 1. Katolikus

 Eur�p�ban a kereszt�nys�g az apostolok kor�ban gy�keret vert. D�len Nagy Konstantin tette �llamvall�ss� (313). Nyugaton a Klodvig vezette frankok (496), keleten G�za fejedelem �tezer vit�z�nek (973) �s kijevi Szent Vlagyim�r megt�r�se (989) �ltal egyre nagyobb ter�leten terjedt el. Utolj�ra a litv�nok lettek kereszt�nyek.

 A francia forradalom (1789) �ta a kereszt�nys�g vil�gi szempontb�l visszaszorul�ban van, de mint hagyom�ny: tov�bb hat.

 Katolikus (21) az eur�pai orsz�gok k�zel fele.  Enyhe kisebbs�gben vannak N�metorsz�gban �s Sv�jcban.

 2. Reform�ci� �gazatai, 1517, nyugati egyh�zszakad�s

 A Luther M�rton �ltal ind�tott reform�ci� sz�tesett. H�rom f� �ga a luther�nus (evang�likus), k�lvinista (reform�tus) �s anglik�n vall�s.

 1. Luther�nus (8) �szak-Eur�pa, k�t balti �llam (�sztorsz�g �s Lettorsz�g), �s N�metorsz�g fele.

 2. K�lvinista (1) Hollandia �s kisebb r�szben Sv�jc

 3. Anglik�n (1) kiz�r�lag Nagy-Britannia.

 3. Ortodox, 1054, keleti egyh�zszakad�s

 A nagy egyh�zszakad�ssal k�l�n�lt el a g�r�g keleti mn. ortodox vall�s. Az egykori Biz�nci Birodalom ter�let�r�l indult.

 Orotodox (11) D�l-Eur�p�ban G�r�gorsz�g �s Ciprus, Kelet-Eur�pa n�gy orsz�ga, �s eredend�en a Balk�n.

 3. Iszl�m

 Az iszl�mhit� kisebbs�g ar�nya m�g csak 5% - de gyorsan n�. 2050-re Sv�dorsz�gban 30%, Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban �s Ausztri�ban kb. 20% lesz az ar�nyuk.

 „N�metorsz�gban a templomok k�s�rtetkast�lyokra hasonl�tanak, az iszl�m k�zpontok el�tt viszont tolonganak a fiatalok.” [10]

 A jeruzs�lemi Al Aksza mecset im�mja mondta 2015.09.11.-�n: ”Gyermekeket fogunk nekik sz�lni, �s �gy fogjuk megh�d�tani az orsz�gaikat. Ak�r tetszik ez a n�meteknek, a franci�knak, amerikaiaknak, olaszoknak �s a hozz�juk hasonl�knak, ak�r nem. Vigy�tek a menek�lteket! Hamarosan az elj�vend� kalif�tus nev�ben �sszegy�jtj�k �ket. �s akkor azt mondjuk nektek: Ezek a mi fiaink!”

 Nyugaton a legt�bben Franciaorsz�gban (6m, 10 %, f�k�nt arab) �s N�metorsz�gban (4m, 5 %, f�k�nt t�r�k) �lnek.

 D�len, h�rom balk�ni orsz�gban – Alb�ni�ban, Koszov�ban �s Bosznia-Hercegovin�ban – m�r abszol�t t�bbs�gben vannak.

 Keleten �lnek a volgai tat�rok, a Volgak�ny�kn�l, Kaz�n (Kazany) t�rs�g�ben. Eur�pa leger�sebb iszl�mhit� n�p�t alkotj�k. �n�ll�s�guk elnyer�se Oroszorsz�g sz�m�ra Szib�ria elveszt�s�vel j�rna.

 7. Legn�pesebb nemzetis�g (2015)

 T�r�k a 2. legnagyobb (6): Hollandia, D�nia, N�metorsz�g, Ausztria, Bulg�ria, Ciprus

 Orosz a 2. legnagyobb (4): Ukrajna, �sztorsz�g, Lettorsz�g, Feh�roroszorsz�g

 Rom�n a 2. legnagyobb (4): Magyarorsz�g, Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, Portug�lia

 Szerb a 2. legnagyobb (4): Szlov�nia, Horv�torsz�g, Bosznia, Koszov�

 Lengyel a 2. legnagyobb (4): Litv�nia, Izland, �rorsz�g, Norv�gia

 Ukr�n a 2. legnagyobb (4): Oroszorsz�g, Csehorsz�g, Mold�via

 Magyar a 2. legnagyobb (3): Szlov�kia, Rom�nia, Szerbia

 Alb�n a 2. legnagyobb (2): G�r�gorsz�g, Maked�nia

 Volt gyarmat: Egyes�lt Kir�lys�gba Indi�b�l, Franciaorsz�gba Alg�ri�b�l, Portug�li�ba Braz�li�b�l.