1.4. EURÓPA EMBERFÖLDRAJZA – KIEGÉSZÍTŐ ANYAG, tk. 84-85.

 1. Alapismeretek

 1. Táblázat

 2. Lélekszám

 1900 k. a Földön minden 4. ember európai volt – ma már csak minden 10. az. [1]

 Bevándorlás nélkül 2100-ra százmillió fővel csökkenne.

 Bevándorlással azonban 2000 óta évente átlagosan mintegy félmillió fővel nő. A Frontex adatai szerint 2015 óta nagyjából hárommillió ember érkeeztt törvénytelenül Európába. [2]  Ez a növekedési arány globálisan kicsi, ezért földrészünk népességi súlya a jövőben tovább fog csökkeni.

 Az európai népesség változása

 Lakosságarány a Föld egészéhez képest

 3. Népsűrűség

 Ázsia után a legsűrűbben lakott földrész, de a szélsőségek nagyok.

 Tájak: A földrész keleti felét alkotó nagytáj a Kelet-európai-síkvidék, mely jelentősen különbözik a nyugatibb tájaktól. Ez adja Európa kettősségét.

 Éghajlatok: Igen ritkán lakott a sarki (Ferenc-József föld), sarkköri (Murmanszk), hideg kontinentális (Arhangelszk), mérsékelt övezeti sivatagi (Asztrahány) és hegyvidéki éghajlati terület.

 Országok

 A törpeállamokat nem számítva a legsűrűbben lakott ország Hollandia, a legritkábban lakott ország pedig Izland.

 4. Térségek

 1. Kék Banán

 Európa népsűrűségi, gazdasági és politikai tengelye a Manchester és Milánó közötti ún. Kék Banán.

 Városai: Manchester, Birmingham, London, Brüsszel (leágazás Párizs és a holland Patkóváros felé), Köln (Rajna-Ruhr városhalmaz), Frankfurt (Rajna-Majna-városhalmaz), Stuttgart, Zürich, Milánó (Torinó-Milánó-Genova).

 2. Ötszög: A Kék Banán végei + Párizs, Prága, Koppenhága

 3. Napfényövezet: Barcelona, Marseille, Genova, Róma

 4. Fagyos földek: Glasgow, Oslo, Stockholm, Koppenhága, Szentpátervár, Kazán.

 2. Öregek földrésze

 1. Okok

 A francia forradalom óta Európa elszakította magát vallásos gyökerétől, ezért a családokban kevés a gyerek és maguk a családok is gyakran szétesnek. Emellett az átlagéletkor egyre nő. Ezért a nyugdíjasok aránya is egyre nő, ami bizonytalanná teszi a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

 2. Adatok

 Tehát 2060-ra ”egy nyugdíjasra a mostani 4 helyett csupán 2 munkaképes korú fog jutni”.

 3. Következmények

 Elavulás, technikai visszaesés. Mivel a mai gazdaság húzóágazatai a kutatásra és fejlesztésre alapulnak – és az újítási képesség a fiatalokra jellemző.

 Szegényedés, mivel a dolgozókból kevesebb lesz és az öregekre többet kell költeni.

 3. Bevándorlók

 1. Száma és aránya

 Az elöregedő társadalom a gazdaság működéséhez szükséges állásokat csak a nyugdíjkorhatár emelésével vagy a bevándorlók befogadásával tudja betölteni. ”Ma Európa lakosságának közel 10 %-a, vagyis 70 millió ember bevándorló.” [3]  A bevándorlók aránya a legnagyobb Luxemburgban 45 % - tehát a lakosság közel fele. Nagy az arányuk Svájcban (30%) és Írországban, Svédországban és Ausztriában (16%). Ausztriában nem német anyanyelvű a diákok 26%-a, Bécsben pedig több mint a fele. [4]  Az EU 15 éves diákjainak ötöde bevándorló hátterű. [5]

 2. Forrása

 Európa fejlett területeire a bevándorlók első hulláma Dél-Európából, Észak-Afrikából és Ázsiából, a Közel-Keletről érkezett. Napjainkban sokan érkeznek a gyorsan népesedő Fekete-Afrikából is. Franciaországba legnagyobb számban arabok, Németországba pedig törökországi törökök érkeztek. A vasfüggöny leomlásával a volt szocialista országokból – főként Kelet-Közép-Európából - is megindult a kitelepedés. A hazánkból eltávozott magyarok számát félmillióra becsülik.

 3. Két fajtája

 A vándort a vonzás, a menekültet a taszítás mozgatja. A vándor - angolul migrant - a jobb élet reményében indul útnak. Reméli, hogy az új országban tanulhat, jobb munkához juthat és gazdagabb lesz. A menekült – angolul refugee - természeti katasztrófa vagy politikai üldözés (nemzet, vallás, meggyőződés) miatt indulnak útnak. ”A legkiszolgáltatottabb helyzetben azok vannak, akik okmányok nélkül, törvénytelenül, embercsempészek segítségével, életveszélyes körülmények között próbálnak bejutni Európába.” [6]

 4. Sorsa

 A bevándorlók túlnyomó része új hazájában eredeti értékeit megőrizve, de a többségi társadalommal békében él. Multikulturális jelleg: Több kultúra együtt élése.

 Egyes – főként iszlámhitűek – által lakott városnegyedek azonban zárványként jelentkeznek számos európai nagyvárosban (pl. Birmingham, London, Brüsszel, Párizs, Marseille, Berlin, Malmö, Stockholm). Ezek neve ”no-go” zóna ~ ”ne menj oda városnegyed”, mivel a rendőrség is kerüli őket, nem csak a mentő vagy pizza futár fél bemenni. A terület az országos jogrenden kívül áll, van, ahol iszlám fegyveres szervezet tartja fenn a közrendet, az iszlám jog (saría) szerint. Nagy, párizsi vérontást szerveztek pl. az EU fővárosának no-go negyedéből. Mivel ebben a közösségben erős a hit, az élet a mecset köré szerveződik, a beolvadás, tn. asszimiláció gyenge, a gyermekáldás pedig bőséges. Ennek eredményeképpen Franciaországban 2014-ben a 20 évesek negyede szimpatizált az Iszlám Állammal.

 A bevándorlók lökésszerűen növelik a bűnözést és lerombolják a közbiztonságot.

 Olaszországban 1990-2009 között a külföldiek által elkövetett bűncselekmények aránya 2.5 à 24%-ra nőtt. A 14-24 éves korosztályban a lakosság tizede bevándorló, de ők követik el a lopások, rablások és nemi erőszak közel felét (50%, 48%, 48%), a 18-24 éves korcsoportban a prostitúció 90%-áért felelősek. Sok helyütt kezükben tartják a kábítószer kereskedelmet.

 Svédországban elemezték a 2015-2018 közötti bűncselekményeket. A bevándorló hátterűek tizennégyszer gyakrabban követnek el halált okozó testi sértést és nem erőszakot, mint az eredeti svédek. [7]

 ”Svédországban ma a klánalapú bűnözői hálózatok kiépülésének lehetünk tanúi.” [8]

 ”Az olasz börtönökben fogva tartottak harminc százaléka bevándorló.

 4. Rassz

 1. Europid rassz

 Jellemzője a világos, ”fehér” bőr és a kiálló orr.

 A bőrszínen kívüli jellegei a többi rasszban is fellelhetők pl. az ausztralidok orra is kiálló.

 A tényleges alkatokban azonban nagy különbségek vannak /tk. 85. oldal 3.5. fényképe/

 2. Északi, tn. nordikus alkat

 Magas; bőre fehér, haja egyenes és szőke, szeme színe kék; végtagjai hosszúak.

 Lelkileg általában tartózkodó, kimért, személyes térigénye nagy.

 Leginkább a germán nyelvűekre jellemző, földrészünk északnyugati részén.

 Legjellegzetesebb területe Dél-Skandinávia.

 3. Déli, ún. mediterrán alkat

 Alacsony; bőre világosbarna, haja sötét és göndör, szeme sötét (barna vagy fekete), végtagjai rövidek.

 Lelkileg közlékeny, lobbanékony, személyes térigénye kicsi.

 Leginkább a latin nyelvűekre jellemző.

 Legjellegzetesebb területe Szicília.

 4. Kerekfejűek

 Európa közepén, a Kárpát-medence tágabb térségében az északi, nyugati és déli hosszúfejűekkel szemben zömmel kerekfejű emberek élnek. Őseik Előázsiából, a Közel-Kelet északi, hegyvidéki részéről érkeztek. Igen hasonló az örmények és izraeliták alkata. Ezeket az alkatokat több néven illetik (dinári, anatóliai, armenid, pamíri).

 Ugyanilyen alkatú emberek jutottak túlsúlyra az Aldunától a Kínai Nagy Falig terjedő füves pusztán. Ez a magyarságra és a török nyelvű népekre jellemző alkat a turanid nevet viseli.

 5. Nyelv

 1. Táblázat

 2. Ősi ragozók

 1. Ősi ragozók

 Krisztus születéséig Európában három nyelvcsalád van. Ezek közül a kettő ősi, (utó)ragozó nyelv. Az ősi Európa népe nyugaton a baszk (féle), keleten finnféle nyelveket beszélt.

 2. Baszk: 0 ország

 A baszk ma már csak 0.6 m ember nyelve a Pireneusok nyugati lábánál, a francia-spanyol határvidéken. A baszk területeken is alig 30% beszéli a nyelvet, és további 20% érti.

 3. Uráli: 3 ország

 A nyelvcsalád beszélőinek 60%-a magyar. A 12.6 millió /Fr8Of-18./ európai magyar által beszélt nyelvünk helyzete két okból különleges. Egyrészt a mienk a legtöbb beszélővel bíró, európai, de nem indoeurópai nyelv. Másrészt földrészünk legjobb adottságú területén beszéljük - míg a többi uráli nyelv a legrosszabb adottságú helyeken maradt fenn.

 Az uráli nyelvek (3) közé tartoznak a Fennoskandia északi részén fennmaradt finnféle nyelvek. Felsorolásuk: lív, észt, vót, inkeri, vepsze; finn, karél, lapp (80 000 fő); mordvin, mari, udmurt.

 4. Kultúra

 Az ősi Európa ragozó nyelve volt a krétai, a balkáni pelazg, az itáliai etruszk, és a brit Fő-szigeten beszélt pikt is. Az európai műveltség ”görög-római gyökerei” valójában krétai-pelazg és etruszk gyökereket jelentenek.

 3. Hajlítók: indoeurópai nyelvek

 1. Indoeurópai nyelvek

 A baszk és uráli (3 %) ősnyelvek rovására terjedtek el az európai hajlító nyelvek, melyek az indoeurópai nyelvcsalád részei. Európa lakosságának 90 %-a és a Föld lakosságának közel 50 %-a indoeurópai nyelvet beszél. Az ”indo” szórész arra utal, hogy ezen nyelvcsalád beszélőinek egyik fele Indiában és az Iráni-medencében él Iránban él (pl. hindi, perzsa), és csak a másik felük európai.

 Az indoeurópai nyelvek három mai legfőbb ága (3) a

 Keleten a szlávot beszéli Európa lakosságának                   1/3-a    35 %-a

 Északnyugaton a germánt beszéli Európa lakosságának      1/4-e    28 %-a

 Délnyugaton a latint beszéli Európa lakosságának              1/4-e    27 %-a.

 Az indoeurópai nyelvek közé tartoznak továbbá a kelta (2 millió fő beszéli, legfőbb a breton, velszi és az ír); valamint a balti (4 millió fő), albán (7 millió), görög (10 millió) és cigány (10 millió) nyelvek.

 2. Balti: 2 ország

 A legősibb indogermán nyelv.

 Ide tartozik a kihalt óporosz, valamint a lett és litván. Összesen (4m) fő.

 3. Kelta: 0 ország

 Európa északnyugati felén egykor a legfőbb indoeurópai nyelv a kelta volt. A germán nyelvek hatására ezek a nyelvek az Atlanti-óceán partjára és az Alpokba szorultak (20m).

 Brit-szigetek (4): ír, skót, walesi, cornwalli+

 Francia-rögvidék: breton

 Ibéria: gallégó, ketlibér +

 Alpok: réti +.

 4. Latin: 6 ország

 A latin nyelveknek három ága van (3).

 1. Nyugati (3): portugál, spanyol, francia – Európa harmadik legelterjedtebb nyelve

2. Középső: szárd

3. Keleti (3): olasz, román, melynek cirill betűvel írt ága a moldován.

 5. Germán: 12 ország

 A germán nyelvek őshazája a rideg Skandinávia. A germán nyelveknek három ága van (3)

 1. Skandináv (4): dán, svéd, norvég, izlandi

 2. Német (6): 110 millióan beszélik, Európa második legelterjedtebb nyelve. Nem csak Németországban, hanem további öt országban (Ausztria, Svájc Hollandia, Belgium, Luxemburg). A luxemburgi nyelv a moseli frank nyelvjárás. Hollandiában és Belgium alföldi részén flamandul (21 m fő) beszélnek, ami egy alnémet nyelvjárás.

 3. Angol (2): Egyesült Királyság, Írország. Az öt földrészre kiterjedő gyarmatbirodalma miatt lett a világ legfőbb közvetítő nyelve.

 6. Szláv: 13 ország

 A szláv nyelvek őshazája Podólia. A szláv nyelveknek három ága van (3):

 1. Keleti (3): orosz - Európa legbeszéltebb nyelve, 115 m európai beszélő; fehérorosz (= belorusz), kisorosz (= ukrán).

 2. Nyugati (4): Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia [9]

 3. Déli (6): szerbhorvát (3): Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina; Montenegró, Makedónia, Bulgária.

 7. Kisebb indoeurópai nyelvek: 4 ország

 Albán: 2 ország, a Balkán egyik ősi nyelve, Albánia, Koszovó, összesen 7m fő.

 Görög: 2 ország, összesen 10 m fő, a Balkán másik régi nyelve.

 4. Kései ragozó nyelv: a török

 1. Ótörök

 A török nyelveknek két ága az ótörök és köztörök. Az ótörök nyelvet Attila nagykirály Nyugati Hun Birodalmának egyes alávetett népei beszélték. Az ótörök nyelv egyetlen fennmaradt utóda a Volga könyöknél beszélt csuvas, mely a volgai bolgár nyelv utódja. Az eredetileg ótörök nyelvű dunai bolgárok a dunai Bulgária megalapítása után beolvadtak a szláv többségbe.

 2. Köztörök

 Az Árpád-ház vezette honfoglalás (895) után tűnik fel a köztörök nyelv. Ma már

 ezt beszélik Gyula (Julianus) barát népének utódai à az egykori Magna Hungária baskír nyelve

 így beszéltek a besenyők; az úzok és kunok

 és beszélnek ma is a krími és volgai tatárok.

 5. Nemzeti kisebbségek

 Etnikum: Embercsoport, mely a többségi társadalomtól valamilyen módón (alkat, nyelv, vallás, történelmi tudat) eltér.

 Nemzeti kisebbség: Embercsoport, mely nemzeti tudatában a többségi lakosságtól eltér.

 Európa legnagyobb etnikumát az ukrajnai oroszok (8m), a spanyolországi katalánok (7m), azt oroszországi tatárok és az erdélyi magyarok (1.2m) jelentik.

 Nemzetállam: Olyan ország, melynek lakossága szinte kizárólag egy nemzetből áll. Pl. Írország, Németország, Lengyelország, Csehország.

 6. Vallás

 1. Táblázat

 ”Európa keresztény lakosságának 54 %-a katolikus, 26 %-az ortodox, 20 %-a a protestáns felekezetekhez tartozik.” /ÚjEur2-9./

 ”Európa lakosságának közel egyötöd része nem tartja magát egyetlen vallás hívének sem.” /Fr10Of-18./

 2. Keresztény

 1. Katolikus

 Európában a kereszténység az apostolok korában gyökeret vert. Délen Nagy Konstantin tette államvallássá (313). Nyugaton a Klodvig vezette frankok (496), keleten Géza fejedelem ötezer vitézének (973) és kijevi Szent Vlagyimír megtérése (989) által egyre nagyobb területen terjedt el. Utoljára a litvánok lettek keresztények.

 A francia forradalom (1789) óta a kereszténység világi szempontból visszaszorulóban van, de mint hagyomány: tovább hat.

 Katolikus (21) az európai országok közel fele.  Enyhe kisebbségben vannak Németországban és Svájcban.

 2. Reformáció ágazatai, 1517, nyugati egyházszakadás

 A Luther Márton által indított reformáció szétesett. Három fő ága a lutheránus (evangélikus), kálvinista (református) és anglikán vallás.

 1. Lutheránus (8) Észak-Európa, két balti állam (Észtország és Lettország), és Németország fele.

 2. Kálvinista (1) Hollandia és kisebb részben Svájc

 3. Anglikán (1) kizárólag Nagy-Britannia.

 3. Ortodox, 1054, keleti egyházszakadás

 A nagy egyházszakadással különült el a görög keleti mn. ortodox vallás. Az egykori Bizánci Birodalom területéről indult.

 Orotodox (11) Dél-Európában Görögország és Ciprus, Kelet-Európa négy országa, és eredendően a Balkán.

 3. Iszlám

 Az iszlámhitű kisebbség aránya még csak 5% - de gyorsan nő. 2050-re Svédországban 30%, Franciaországban, Németországban és Ausztriában kb. 20% lesz az arányuk.

 „Németországban a templomok kísértetkastélyokra hasonlítanak, az iszlám központok előtt viszont tolonganak a fiatalok.” [10]

 A jeruzsálemi Al Aksza mecset imámja mondta 2015.09.11.-én: ”Gyermekeket fogunk nekik szülni, és így fogjuk meghódítani az országaikat. Akár tetszik ez a németeknek, a franciáknak, amerikaiaknak, olaszoknak és a hozzájuk hasonlóknak, akár nem. Vigyétek a menekülteket! Hamarosan az eljövendő kalifátus nevében összegyűjtjük őket. És akkor azt mondjuk nektek: Ezek a mi fiaink!”

 Nyugaton a legtöbben Franciaországban (6m, 10 %, főként arab) és Németországban (4m, 5 %, főként török) élnek.

 Délen, három balkáni országban – Albániában, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában – már abszolút többségben vannak.

 Keleten élnek a volgai tatárok, a Volgakönyöknél, Kazán (Kazany) térségében. Európa legerősebb iszlámhitű népét alkotják. Önállóságuk elnyerése Oroszország számára Szibéria elvesztésével járna.

 7. Legnépesebb nemzetiség (2015)

 Török a 2. legnagyobb (6): Hollandia, Dánia, Németország, Ausztria, Bulgária, Ciprus

 Orosz a 2. legnagyobb (4): Ukrajna, Észtország, Lettország, Fehéroroszország

 Román a 2. legnagyobb (4): Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Portugália

 Szerb a 2. legnagyobb (4): Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Koszovó

 Lengyel a 2. legnagyobb (4): Litvánia, Izland, Írország, Norvégia

 Ukrán a 2. legnagyobb (4): Oroszország, Csehország, Moldávia

 Magyar a 2. legnagyobb (3): Szlovákia, Románia, Szerbia

 Albán a 2. legnagyobb (2): Görögország, Makedónia

 Volt gyarmat: Egyesült Királyságba Indiából, Franciaországba Algériából, Portugáliába Brazíliából.