1.5. AZ EUR�PAI UNI� – KIEG�SZ�T� ANYAG, tk. 86-87.

 1. Eur�pa m�ltja

 1. Egys�ges�t�k

 Eur�pa nyugati r�sz�nek tagolt partvonala �s v�ltozatos domborzata nagy szerepet j�tszott abban, hogy az �rott t�rt�nelem folyam�n f�ldr�sz�nk politikailag teljesen sohasem egys�ges�lt.

 Eur�p�nak eddig �t, r�szleges egys�ges�t�j�t tartj�k sz�mon. Felsorol�suk, id� szerint (5)

 Mindezek a szem�lyek els�sorban katonai c�lokat t�ztek ki.

 Az Eur�pai Uni� ezzel szemben d�nt�en gazdas�gi egys�g.

 2. V�rf�rd�k

 Ez els�dlegesen a menetrend szer� n�met-francia v�rf�rd�ket jelenteti (1639, 1870, 1914-18, 1941-45). A n�met t�ls�lynak h�tt�ralkuk �ltal pr�b�lj�k elej�t venni. Pl. N�metorsz�gnak nem export�lhat hadianyagot, nem gy�rt sz�mottev� rep�l�g�pet, nem fejleszt atomer�m�veket, nincs �n�ll� �ripara, stb.

 2. Eur�pa k�tarc�s�ga

 1. F�ldrajzi

 2. Gazdas�gi

 1. Piacgazdas�g - nyugaton

 Mag�ntulajdon, v�llalkoz� vagy foglalkoztatott

 Kereslet-k�n�lat - profitverseny: t�bbet, jobbat, olcs�bban, gyorsabban, tiszt�bban

 K�pz�s �s fejleszt�s – terjeszked�s vagy cs�d �s munkan�lk�lis�g.

 2. Tervgazdas�g - keleten

 �llami tulajdon, tervhivatal, teljes foglalkoztatotts�g, hi�nygazdas�g, elavul�s.

 3. Rendszerv�lt�s

 A gazdas�gi �s/vagy politikai rendszer megv�ltoztat�sa. Magyarorsz�gon 1989-ben a tervgazdas�got �s diktat�r�t piacgazdas�g �s demokr�cia v�ltotta fel. Az �llamforma n�pk�zt�rsas�gb�l k�zt�rsas�g lett.

 1989-ben a magyar nemzeti vagyon 90%-a �llami k�zben volt, t�z �v m�lva ugyanilyen ar�nyban mag�nk�zbe ker�lt. [1]

 3. A ”n�gy szabads�g” val�di jelent�se

 1. Magter�let �s f�lperif�ria

 ”Napjainkban az EU gazdag magter�lete az �szakkelet-Franciaorsz�g, Benelux-�llamok, Nyugat-N�metorsz�g, �szak-Olaszorsz�g alkotta �n. K�k-ban�n. A 21. sz�zadban csatlakozott kelet-k�z�p-eur�pai �s balk�ni �llamok a legszeg�nyebb t�rs�get alkotj�k.” [2]

 A fogalmat francia f�ldrajztud�sok alkott�k 1989-ben. Mn. eur�pai �ri�sv�ros an. european megalopolis.

 Alapadatai

 Ter�lete: 1400 x 300 = 420 e km2, lakoss�ga 110 milli� f� /2011/, n�ps�r�s�ge 260 f�/km2. Nem teljesen �sszef�gg� v�roshalmaz csoport, nem csak a Doveri-szoros �s az Alpok (Szent Gotth�rd-h�g�) szak�tja meg.

 A legf�bb v�roshalmazok lakoss�ga:

 Legf�bb EU-s int�zm�nyek v�rosai: Br�sszel, Luxembourg, Frankfurt, Strassbourg

 ”Az Eur�pai Uni� keleti b�v�t�s�nek k�lts�geit �s hozamait �sszevet� elemz�sek szerint kider�lt, hogy a b�v�t�s ’t�nem�nyesen kedvez� az EU 15 orsz�ga sz�m�ra’” [3]

 �rdekes tudnival�, hogy az �ri�sc�gek sz�nd�kosan �s jelent�sen sil�nyabb term�ket s�znak r�nk – azonos p�nz�rt. ”Lehangol� az a kisszer�s�g, amellyel a nagy, nemzetk�zi c�gek �tverik a k�z�p-eur�pai fogyaszt�kat” – jelentette ki Orb�n Viktor a pozsonyi v�rban, a V4-ek �sszej�vetel�n, 2017-ben. A vizsg�latok szerint az �lelmiszeripari term�kek 70%-a volt gyeng�bb min�s�g�.

 2. �ruk �s szolg�ltat�sok

 Az eur�pai magter�let orsz�gainak elemi �rdeke az, hogy l�trehozzanak egy olyan t�rs�get, amelyben a csatlakoz�, szeg�nyebb orsz�gok sz�m�ra megtiltj�k �zemeik �s piacaik v�delm�t. �zemeink a versenyben j�r�szt t�nkrementek vagy a magter�let orsz�gai „bag��rt” vett�k meg �ket (gy�rak, k�zm�vek). Ez az �ruk �s szolg�ltat�sok szabad �raml�s�nak l�nyege. ”Ha v�s�roltok, gondoljatok arra, ha hazai term�ket vesztek, hozz�j�rultok a magyar munkahelyek meg�rz�s�hez, s �gy gazdas�gunk fejl�d�s�hez is.” [4] A fejlettebb t�rs�g versenye miatt ”… sz�mos kev�sb� versenyk�pes ipari v�llalat vagy gazdas�g ment t�nkre.” [5]

 3. T�ke

 A magter�let orsz�gai �ltal alap�tott �zemek korl�toz�s n�lk�l hazavihetik azt a t�k�t, amelyet a szeg�nyebb orsz�gokban, az ottani (pl. magyar) munkaer�vel termeltek meg. Ez a t�ke szabad �raml�s�nak c�lja.

 4. Munkaer�

 A szeg�nyebb orsz�gokb�l meg tudj�k szerezni a sz�ks�ges, fiatal, olcs�b�r� vagy k�pzettebb munkaer�t (pinc�rek, orvosok) �s �gy a szeg�nyebbek rov�s�ra p�tolni tudj�k n�pesed�si hi�nyukat. Ez�ltal Magyarorsz�got kiv�reztetik. Neves magyar gimn�ziumokban a k�lf�ldi egyetemek kamp�nyokat szerveznek – agyelsz�v�ssal s�jtanak.

 4. Az Uni� tags�ga

 Az 1957-ben a hat mag-orsz�g megk�ti a R�mai Szerz�d�st. Ez �ltal l�trej�n az Eur�pai K�z�ss�g, mely a mai EU k�zvetlen el�dje.

 A kommunizmus buk�s�ig az �szaki �s d�li b�v�t�ssel az orsz�gok sz�ma megdupl�z�dott. L�tsz�muk a Vars�i Szerz�d�s �sszeoml�s�val �jabb h�rom, kor�bban semleges orsz�ggal b�v�lt. �gy alakult ki az ”EU-15” orsz�g csoport, mely k�s�bbi keleti b�v�t�ssel al�rendelt perif�ri�t szerzett.

 Nem tagja az az EU-nak (13)

 Az orosz �rdekszf�r�ba tartoz� n�gy Kelet-eur�pai orsz�g

 A Balk�non hat orsz�g: az iszl�m hit miatt Bosznia-Hercegovina, Alb�nia, Koszov� �s Maked�nia; a hagyom�nyos orosz �rdekszf�ra miatt pedig Szerbia �s Montenegr�. Csatlakoz�sukat Franciaorsz�g akad�lyozta meg /2019/.

 A nyugati t�jakon h�rom orsz�g: a hal�szati jogok miatt Norv�gia �s Izland, a banktitok miatt pedig Sv�jc.

 5. Az Uni� kifejl�d�se

 1. �vsz�mok

 1946   Benelux v�muni�        Szabad kereskedelemben �rdekelt keresked��llamok

 1952   ESzAK                       Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g

 1956   Szuezi v�ls�g              A r�gi gyarmatbirodalmak v�ge: a Vil�g �jra feloszt�ja az USA �s a SU

 1957   H�rom szervezet         R�mai Szerz�d�s: ESzAK, EGK, Euratom

 1967   EK                              Egyes�t� Szerz�d�s

 1993   EU                              Maastrichti Szerz�d�s

 1995   Hat�r                           Schengeni Egyezm�ny

 2002   P�nz                            Euro.

 ”P�rizs m�r a legels� kelet-eur�pai b�v�t�snek se volt nagy h�ve, Jacques Chirac igyekezett ki is h�zni a bel�p�s idej�t.”

 2. Meg�llapod�sok

 ESzAK, 1952

 Az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g mn. Mont�nuni�

 Robert Schuman francia k�l�gyminiszter javasolja 1950 m�jus 9-�n

 Legf�bb eleme a n�met-francia kiegyez�s

 Egyes�ti a korabeli h�z��gazatot, az ac�lgy�rt�st.

 R�mai Szerz�d�s, 1957

 Az ESzAK mellett m�sik k�t szervezet j�n l�tre.

 Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g r. EGK megkezdi a ”n�gy szabads�g” megval�s�t�s�t

 Euratom: Egys�ges�ti az atomipari kutat�sokat fejleszt�seket.

 Egyes�t� Szerz�d�s, 1967

 A R�mai Szerz�d�s ut�n t�z �vvel �sszevonj�k az EGK addig p�rhuzamosan m�k�d� szervezet�t �s ennek megfelel�en felveszik az Eur�pai K�z�ss�g nevet.

 1965-ben �rj�k al�, de csak 1967-ben vezetik be.

 Maastrichti Szerz�d�s, 1992 / 1993

 A szoros politikai egys�gr�l sz�l� sz�nd�knyilatkozatot / szerz�d�st a magyarorsz�gi rendszerv�lt�s ut�n h�rom �vvel �rt�k al� a hollandiai Maastrichtban �s 1993-ban l�pett �letbe. H�rom pill�re van. Az els� az addig l�trej�tt eur�pai k�z�ss�gek� (ESzAK, EGK, Euratom). A m�sodik �s harmadik egy�ttm�k�d�st tervez a belpolitiika �s igazs�g�gy, valamint a k�l- �s biztons�gpolitika (pl. bev�ndorl�s, hadsereg) ter�n. Ez�rt az EGK n�v Eur�pai Uni�ra r. EU v�lt. Emellett a szerz�d�s meghat�rozta a k�z�s p�nz bevezet�s�nek �temez�s�t.

 Nem minden �llam fogadta el, t�bbek k�z�tt az�rt, mert a politikai egys�g val�j�ban azt jelenten�, hogy a n�met kancell�r �s a francia eln�k fog ir�ny�tani. [6]

 Schengeni Egyezm�ny

 Al��r�i fokozatosan megsz�ntett�k a bels� hat�rokon az ellen�rz�st. Teljes m�rt�kben 1995-ben l�pett �letbe. Az al��r�k elvben csak az EU k�ls� hat�r�t �rzik.

 Az egyezm�nyek tagja pl. Sv�jc de nem az pl. Horv�torsz�g �s Rom�nia.

 Magyarorsz�g 2007-ben lett schengeni tag. Nem-schengeni hat�runk Ukrajn�t�l Horv�torsz�gig �vel.

 Legkritikusabb r�sze a szerb hat�r.

 Euro

 A n�met egys�g l�trej�tt�nek felt�tele volt az euro bevezet�se, mivel e n�lk�l a n�met gazdas�g m�g ink�bb kimagasl� lett volna.

 2002 �ta vezett�k be, az orsz�gok kb. 2/3-ban v�lt �ltal�nos fizet�eszk�zz�.

 Pl. Szlov�ni�ban �s Szlov�ki�ban ez haszn�latos, de Lengyelorsz�gban �s Csehorsz�gban nem.

 6. �rt�kel�se

 II. J�nos P�l szavai szerint ”Az eur�pai f�ldr�sz egyes�t�s�nek legf�bb el�mozd�t�i olyan f�rfiak voltak, akiket m�ly kereszt�ny hit hatott �t: Adenauer, De Gasperi �s Schuman. Hogyan is becs�lhetn�nk al� azt a t�nyt, hogy 1951-ben, miel�tt megkezd�dtek volna a k�nyes k�rd�seket �rint� t�rgyal�sok, egy Rajna-parti benc�s kolostorban tal�lkoztak, hogy elm�lkedjenek �s im�dkozzanak?”

 B�r Eur�p�nak lehetne kereszt�ny eszmei alapja, ilyet az uni� nem v�llal, �s �gy ”homokra �p�lt”.

 Az EU a tagorsz�gok j�vedelm�nek 1 %-val gazd�lkodik, ennek k�zvetlen gazdas�gi szerepe �rtelemszer�en: jelent�ktelen. B�rmif�le EU-s p�nz (mez�gazdas�g, elmaradott ter�let fejleszt�se, k�rnyezetv�delem, infrastrukt�ra) teh�t apr�p�nz.

 7. Adatok �s int�zm�nyek

 1. Alapadatok

 Az EU a n�pess�g sz�m�t tekintve egyre jelent�ktelenebb� v�lik. Az EU-27-ek orsz�gaiban �lt a F�ld lakoss�g�nak

 2. Jelk�pek

 Z�szlaja: K�k alapon 12 aranysz�n� csillag – hivatalos jelent�s n�lk�l

 Himnusza: Beethoven �r�m�d�ja

 Jelmondata: Egys�g a sokf�les�gben.

 3. Int�zm�nyek

 1. Eur�pai Tan�cs, r. ET

 Az igaz�n fontos d�nt�sek itt sz�letnek.

 A minisztereln�k�k �s korm�nyf�k az �vi 2-3 cs�cstal�lkoz�n d�ntenek a f� k�rd�sekr�l.

 2. Eur�pai Bizotts�g, r. EB, Br�sszel

 Az EU korm�nya, melynek �l�n az eln�k �ll.

 Hivatalnokserege a d�nt�seket el�k�sz�ti �s v�grehajtja.

 3. EU B�r�s�ga, Luxemburg, Luxembourg

 4. Bank, N�metorsz�g, Frankfurt, kezeli az eur�t

 5. Eur�pai Parlament, r. EP, Franciaorsz�g, Strassbourg (Br�sszelben is �l�sezik).

 Tagjait a tagorsz�gok v�lasztj�k.