1.5. AZ EURÓPAI UNIÓ – KIEGÉSZÍTŐ ANYAG, tk. 86-87.

 1. Európa múltja

 1. Egységesítők

 Európa nyugati részének tagolt partvonala és változatos domborzata nagy szerepet játszott abban, hogy az írott történelem folyamán földrészünk politikailag teljesen sohasem egységesült.

 Európának eddig öt, részleges egységesítőjét tartják számon. Felsorolásuk, idő szerint (5)

 Mindezek a személyek elsősorban katonai célokat tűztek ki.

 Az Európai Unió ezzel szemben döntően gazdasági egység.

 2. Vérfürdők

 Ez elsődlegesen a menetrend szerű német-francia vérfürdőket jelenteti (1639, 1870, 1914-18, 1941-45). A német túlsúlynak háttéralkuk által próbálják elejét venni. Pl. Németországnak nem exportálhat hadianyagot, nem gyárt számottevő repülőgépet, nem fejleszt atomerőműveket, nincs önálló űripara, stb.

 2. Európa kétarcúsága

 1. Földrajzi

 2. Gazdasági

 1. Piacgazdaság - nyugaton

 Magántulajdon, vállalkozó vagy foglalkoztatott

 Kereslet-kínálat - profitverseny: többet, jobbat, olcsóbban, gyorsabban, tisztábban

 Képzés és fejlesztés – terjeszkedés vagy csőd és munkanélküliség.

 2. Tervgazdaság - keleten

 Állami tulajdon, tervhivatal, teljes foglalkoztatottság, hiánygazdaság, elavulás.

 3. Rendszerváltás

 A gazdasági és/vagy politikai rendszer megváltoztatása. Magyarországon 1989-ben a tervgazdaságot és diktatúrát piacgazdaság és demokrácia váltotta fel. Az államforma népköztársaságból köztársaság lett.

 1989-ben a magyar nemzeti vagyon 90%-a állami kézben volt, tíz év múlva ugyanilyen arányban magánkézbe került. [1]

 3. A ”négy szabadság” valódi jelentése

 1. Magterület és félperiféria

 ”Napjainkban az EU gazdag magterülete az Északkelet-Franciaország, Benelux-államok, Nyugat-Németország, Észak-Olaszország alkotta ún. Kék-banán. A 21. században csatlakozott kelet-közép-európai és balkáni államok a legszegényebb térséget alkotják.” [2]

 A fogalmat francia földrajztudósok alkották 1989-ben. Mn. európai óriásváros an. european megalopolis.

 Alapadatai

 Területe: 1400 x 300 = 420 e km2, lakossága 110 millió fő /2011/, népsűrűsége 260 fő/km2. Nem teljesen összefüggő városhalmaz csoport, nem csak a Doveri-szoros és az Alpok (Szent Gotthárd-hágó) szakítja meg.

 A legfőbb városhalmazok lakossága:

 Legfőbb EU-s intézmények városai: Brüsszel, Luxembourg, Frankfurt, Strassbourg

 ”Az Európai Unió keleti bővítésének költségeit és hozamait összevető elemzések szerint kiderült, hogy a bővítés ’tüneményesen kedvező az EU 15 országa számára’” [3]

 Érdekes tudnivaló, hogy az óriáscégek szándékosan és jelentősen silányabb terméket sóznak ránk – azonos pénzért. ”Lehangoló az a kisszerűség, amellyel a nagy, nemzetközi cégek átverik a közép-európai fogyasztókat” – jelentette ki Orbán Viktor a pozsonyi várban, a V4-ek összejövetelén, 2017-ben. A vizsgálatok szerint az élelmiszeripari termékek 70%-a volt gyengébb minőségű.

 2. Áruk és szolgáltatások

 Az európai magterület országainak elemi érdeke az, hogy létrehozzanak egy olyan térséget, amelyben a csatlakozó, szegényebb országok számára megtiltják üzemeik és piacaik védelmét. Üzemeink a versenyben jórészt tönkrementek vagy a magterület országai „bagóért” vették meg őket (gyárak, közművek). Ez az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának lényege. ”Ha vásároltok, gondoljatok arra, ha hazai terméket vesztek, hozzájárultok a magyar munkahelyek megőrzéséhez, s így gazdaságunk fejlődéséhez is.” [4] A fejlettebb térség versenye miatt ”… számos kevésbé versenyképes ipari vállalat vagy gazdaság ment tönkre.” [5]

 3. Tőke

 A magterület országai által alapított üzemek korlátozás nélkül hazavihetik azt a tőkét, amelyet a szegényebb országokban, az ottani (pl. magyar) munkaerővel termeltek meg. Ez a tőke szabad áramlásának célja.

 4. Munkaerő

 A szegényebb országokból meg tudják szerezni a szükséges, fiatal, olcsóbérű vagy képzettebb munkaerőt (pincérek, orvosok) és így a szegényebbek rovására pótolni tudják népesedési hiányukat. Ezáltal Magyarországot kivéreztetik. Neves magyar gimnáziumokban a külföldi egyetemek kampányokat szerveznek – agyelszívással sújtanak.

 4. Az Unió tagsága

 Az 1957-ben a hat mag-ország megköti a Római Szerződést. Ez által létrejön az Európai Közösség, mely a mai EU közvetlen elődje.

 A kommunizmus bukásáig az északi és déli bővítéssel az országok száma megduplázódott. Létszámuk a Varsói Szerződés összeomlásával újabb három, korábban semleges országgal bővült. Így alakult ki az ”EU-15” ország csoport, mely későbbi keleti bővítéssel alárendelt perifériát szerzett.

 Nem tagja az az EU-nak (13)

 Az orosz érdekszférába tartozó négy Kelet-európai ország

 A Balkánon hat ország: az iszlám hit miatt Bosznia-Hercegovina, Albánia, Koszovó és Makedónia; a hagyományos orosz érdekszféra miatt pedig Szerbia és Montenegró. Csatlakozásukat Franciaország akadályozta meg /2019/.

 A nyugati tájakon három ország: a halászati jogok miatt Norvégia és Izland, a banktitok miatt pedig Svájc.

 5. Az Unió kifejlődése

 1. Évszámok

 1946   Benelux vámunió        Szabad kereskedelemben érdekelt kereskedőállamok

 1952   ESzAK                       Európai Szén- és Acélközösség

 1956   Szuezi válság              A régi gyarmatbirodalmak vége: a Világ újra felosztója az USA és a SU

 1957   Három szervezet         Római Szerződés: ESzAK, EGK, Euratom

 1967   EK                              Egyesítő Szerződés

 1993   EU                              Maastrichti Szerződés

 1995   Határ                           Schengeni Egyezmény

 2002   Pénz                            Euro.

 ”Párizs már a legelső kelet-európai bővítésnek se volt nagy híve, Jacques Chirac igyekezett ki is húzni a belépés idejét.”

 2. Megállapodások

 ESzAK, 1952

 Az Európai Szén- és Acélközösség mn. Montánunió

 Robert Schuman francia külügyminiszter javasolja 1950 május 9-én

 Legfőbb eleme a német-francia kiegyezés

 Egyesíti a korabeli húzóágazatot, az acélgyártást.

 Római Szerződés, 1957

 Az ESzAK mellett másik két szervezet jön létre.

 Európai Gazdasági Közösség r. EGK megkezdi a ”négy szabadság” megvalósítását

 Euratom: Egységesíti az atomipari kutatásokat fejlesztéseket.

 Egyesítő Szerződés, 1967

 A Római Szerződés után tíz évvel összevonják az EGK addig párhuzamosan működő szervezetét és ennek megfelelően felveszik az Európai Közösség nevet.

 1965-ben írják alá, de csak 1967-ben vezetik be.

 Maastrichti Szerződés, 1992 / 1993

 A szoros politikai egységről szóló szándéknyilatkozatot / szerződést a magyarországi rendszerváltás után három évvel írták alá a hollandiai Maastrichtban és 1993-ban lépett életbe. Három pillére van. Az első az addig létrejött európai közösségeké (ESzAK, EGK, Euratom). A második és harmadik együttműködést tervez a belpolitiika és igazságügy, valamint a kül- és biztonságpolitika (pl. bevándorlás, hadsereg) terén. Ezért az EGK név Európai Unióra r. EU vált. Emellett a szerződés meghatározta a közös pénz bevezetésének ütemezését.

 Nem minden állam fogadta el, többek között azért, mert a politikai egység valójában azt jelentené, hogy a német kancellár és a francia elnök fog irányítani. [6]

 Schengeni Egyezmény

 Aláírói fokozatosan megszüntették a belső határokon az ellenőrzést. Teljes mértékben 1995-ben lépett életbe. Az aláírók elvben csak az EU külső határát őrzik.

 Az egyezmények tagja pl. Svájc de nem az pl. Horvátország és Románia.

 Magyarország 2007-ben lett schengeni tag. Nem-schengeni határunk Ukrajnától Horvátországig ível.

 Legkritikusabb része a szerb határ.

 Euro

 A német egység létrejöttének feltétele volt az euro bevezetése, mivel e nélkül a német gazdaság még inkább kimagasló lett volna.

 2002 óta vezették be, az országok kb. 2/3-ban vált általános fizetőeszközzé.

 Pl. Szlovéniában és Szlovákiában ez használatos, de Lengyelországban és Csehországban nem.

 6. Értékelése

 II. János Pál szavai szerint ”Az európai földrész egyesítésének legfőbb előmozdítói olyan férfiak voltak, akiket mély keresztény hit hatott át: Adenauer, De Gasperi és Schuman. Hogyan is becsülhetnénk alá azt a tényt, hogy 1951-ben, mielőtt megkezdődtek volna a kényes kérdéseket érintő tárgyalások, egy Rajna-parti bencés kolostorban találkoztak, hogy elmélkedjenek és imádkozzanak?”

 Bár Európának lehetne keresztény eszmei alapja, ilyet az unió nem vállal, és így ”homokra épült”.

 Az EU a tagországok jövedelmének 1 %-val gazdálkodik, ennek közvetlen gazdasági szerepe értelemszerűen: jelentéktelen. Bármiféle EU-s pénz (mezőgazdaság, elmaradott terület fejlesztése, környezetvédelem, infrastruktúra) tehát aprópénz.

 7. Adatok és intézmények

 1. Alapadatok

 Az EU a népesség számát tekintve egyre jelentéktelenebbé válik. Az EU-27-ek országaiban élt a Föld lakosságának

 2. Jelképek

 Zászlaja: Kék alapon 12 aranyszínű csillag – hivatalos jelentés nélkül

 Himnusza: Beethoven Örömódája

 Jelmondata: Egység a sokféleségben.

 3. Intézmények

 1. Európai Tanács, r. ET

 Az igazán fontos döntések itt születnek.

 A miniszterelnökök és kormányfők az évi 2-3 csúcstalálkozón döntenek a fő kérdésekről.

 2. Európai Bizottság, r. EB, Brüsszel

 Az EU kormánya, melynek élén az elnök áll.

 Hivatalnokserege a döntéseket előkészíti és végrehajtja.

 3. EU Bírósága, Luxemburg, Luxembourg

 4. Bank, Németország, Frankfurt, kezeli az eurót

 5. Európai Parlament, r. EP, Franciaország, Strassbourg (Brüsszelben is ülésezik).

 Tagjait a tagországok választják.