2.2. A NYUGATI SZL�V ORSZ�GOK, tk. 96-97.

 1. T�rt�nelem

 1. Nyelv: a nyugati szl�v orsz�gok felsorol�sa – a d�nt�: Lengyelorsz�g

 2. T�rt�nelem a vasf�gg�nyt�l keletre

 3. A V4-ek: Lengyelorsz�g, Csehorsz�g, Szlov�kia, Magyarorsz�g.

 2. �ltal�nos jellemz�k

 1. Gazdag f�v�rosok

 Szakk�pzett munkaer� + fejlett infrastrukt�ra à k�lf�ldi t�ke à EU-�tlag f�l�tt

 2. Szeg�ny peremvid�kek, pl. �K-Lengyelorsz�g, K-Szlov�kia

 3. Aut�gy�rt�s: Szlov�kia aut�gy�rt�s / f�: F1. Csehorsz�g: Skoda / Volkswagen

 3. V�rosok

 1. Lengyelorsz�g

 Szczecin, 400e

 Balti-tengeri kik�t�v�ros az Odera torkolat�n�l

 Egykor Berlin tengerparti kapuja volt

 Gdasnk, rm. Dancka, 470e

 Balti-tengeri kik�t�v�ros a Visztula torkolat�n�l

 A Szolidarit�s mozgalom sz�l�helye (Lenin haj�gy�r, 1980)

 Vars�, 2m

 Lengyelorsz�g f�v�rosa a Visztula partj�n

 A Vars�i felkel�s ut�n romjaib�l �jj�sz�letett

 Krakk�, 800e

 Az orsz�g 2. legn�pesebb v�rosa, Kis-Lengyelorsz�g f�helye, a Visztula partj�n

 Egykori koron�z� v�ros, v�ra a Wawel

 Kommunista ac�lgy�r: Nowa Huta

 Katowice, 260e

 A fels�-szil�ziai v�roshalmaz (2.1m) len�pesebb v�rosa; Lengyelorsz�g „ac�lsz�ve”

 K�zel�ben van Czestochowa, ahol a Feh�r hegyi ap�ts�gban p�losok �rzik a Fekete Madonna k�pet

 Wroclaw, rm. Boroszl�, 640e

 Az Odera partj�n, Als�-Szil�zia f�helye

 M�ty�s kir�ly idej�ben a Magyar Birodalom r�sze volt

 Poznan, 530e: Nagy-Lengyelorsz�g f�helye

 Lodz, 660e: Az orsz�g 3. legn�pesebb v�rosa, az orsz�g k�zep�n.

 2. Csehorsz�g

 Pr�ga, 1.4m

 A Cseh-medence medencek�zpontja, az orsz�g f�v�rosa

 Hh�bor�kt�l megk�m�lt: „sz�ztorny� Pr�ga”, „arany Pr�ga”

 A legf�bb vend�gforgalmi k�zpont

 V�ra a Hradzsin, temploma a Szent Vitus sz�kesegyh�z

 Mlad� Boleslaw: Pr�g�t�l 30 km-re �K-re, Skoda szem�lyg�pkocsi

 Cesk� Budejowice: 100e: Pr�g�t�l D-re, ceruzagy�rt�s, nevezetes s�re a Budweiser

 Plzeny, 185e

 Pr�g�t�l DNyNy-ra

 a Skoda holding (villamos, mozdony, atomreaktor) sz�khelye

 nevezetes s�re a Pilsner

 K�rolyf�rd�, 50e, cseh�l Karlovy Vary

 F�rd�v�ros az �rchegys�g l�b�n�l, porcel�ngy�rt�s

 Brno, n�met�l Br�nn, magyarul Ber�ny, 400e

 Morvaorsz�g f�helye, az orsz�g 2. legn�pesebb v�rosa, a Morva-medenc�ben

 Zetor traktorgy�r

 Olomouc, n�met�l Olm�tz, rm. Alam�c, 100e

 Az egykori Morvaorsz�g f�v�rosa, a Morva foly� partj�n

 Itt adta ki Ferenc J�zsef az oktroj�lt alkotm�nyt

 Ostrava, 285e, n�met�l Ostrau: Csehorsz�g / Morvaorsz�g „ac�lsz�ve”, az Odera mellett.

 3. Szlov�kia

 Dunaszerdahely, 23e /2022/: Magyar t�bbs�g� kisv�ros a Csall�k�zben

 Kom�rom, 33e

 R�v- majd h�dv�ros a V�g dunai torkolat�n�l, a Csall�k�z keleti cs�csk�n

 Egykori er�dv�ros

 Magyar t�bbs�g� (1910: 88% à 2022: 54%)

 A felvid�ki magyarok kultur�lis k�zpontja, egyetemi v�ros (2003, Selye J�nos)

 Pozsony, 420e, n�met�l Pressburg, szlov�kul Brastislava

 A Medence �Ny-i kapuj�ban, a Duna ment�n

 A t�r�k id�kben a Kir�lyi Magyarorsz�g koron�z�v�rosa

 Szlov�kia f�v�rosa

 Pozsonyi h�df�

 Slovnaft / Mol

 Nagyszombat, 65e /2021/, szlov�kul Trnava

 �rseki sz�khely, itt alap�totta 1635-ben P�zm�ny P�ter �rsek a PPKE �s�t

 Nyitra, szlov�kul Nitrava, 80e /2021/: A Zoborvid�k f�helye

 Zsolna, 85e: Pozsonyt�l 200 km-re �K-re, a V�g mellett, itt adta ki Nagy Lajos a „Privilegium pro Slavis” c. oklevel�t, melyben a szl�voknak �s n�meteknek egyenl� jogot ad

 Beszterceb�nya, 85e, szlov�kul Banska Bystrica: K�z�p-Szlov�kia f�helye a Garam mellett

 Kassa, 260e, szlov�kul Kosice: Az orsz�g 2. legn�pesebb v�rosa, a Hern�d ment�n, nevezetes temploma a Szent Erzs�bet sz�kesegyh�z, R�k�czi Ferenc hamvai, a leszakad� Kelet-Szlov�kia f�helye, kommunista ac�lgy�r.

 Eperjes, 95e; szlov�kul Presov

 Az orsz�g 3. legn�pesebb v�rosa, a Tarca partj�n, Kass�t�l 33km-re �-ra

 Caraffa az eperjesi h�h�r.