|
2.2. A nyugati szlv orszgok
2024.11.11. 00:26
2.2. A NYUGATI SZLV ORSZGOK, tk. 96-97.
1. Trtnelem
1. Nyelv: a nyugati szlv orszgok felsorolsa – a dnt: Lengyelorszg
2. Trtnelem a vasfggnytl keletre
|
Igazodsi irny
|
Kelet
|
Nyugat
|
|
idsv
|
1948 – 1989
|
1989 – mig
|
|
fggelem
|
Szovjetuni / Moszkva
|
EU / Brsszel
|
|
uralomgyakorls
|
tank
|
bank
|
|
politika
|
diktatra
|
demokrcia
|
|
tulajdon
|
llami
|
magn
|
|
gazdasgirnyts
|
piacgazdasg
|
tervgazdasg
|
|
gazdasgi kapcsolat
|
Szovjetunival, egymssal
|
Nmetorszggal, EU-val
|
|
kitntetett gazat / g
|
nehzipar
|
infrastruktra
|
3. A V4-ek: Lengyelorszg, Csehorszg, Szlovkia, Magyarorszg.
2. ltalnos jellemzk
1. Gazdag fvrosok
Szakkpzett munkaer + fejlett infrastruktra à klfldi tke à EU-tlag fltt
2. Szegny peremvidkek, pl. K-Lengyelorszg, K-Szlovkia
3. Autgyrts: Szlovkia autgyrts / f: F1. Csehorszg: Skoda / Volkswagen
3. Vrosok
1. Lengyelorszg
Szczecin, 400e
Balti-tengeri kiktvros az Odera torkolatnl
Egykor Berlin tengerparti kapuja volt
Gdasnk, rm. Dancka, 470e
Balti-tengeri kiktvros a Visztula torkolatnl
A Szolidarits mozgalom szlhelye (Lenin hajgyr, 1980)
Vars, 2m
Lengyelorszg fvrosa a Visztula partjn
A Varsi felkels utn romjaibl jjszletett
Krakk, 800e
Az orszg 2. legnpesebb vrosa, Kis-Lengyelorszg fhelye, a Visztula partjn
Egykori koronz vros, vra a Wawel
Kommunista aclgyr: Nowa Huta
Katowice, 260e
A fels-szilziai vroshalmaz (2.1m) lenpesebb vrosa; Lengyelorszg „aclszve”
Kzelben van Czestochowa, ahol a Fehr hegyi aptsgban plosok rzik a Fekete Madonna kpet
Wroclaw, rm. Boroszl, 640e
Az Odera partjn, Als-Szilzia fhelye
Mtys kirly idejben a Magyar Birodalom rsze volt
Poznan, 530e: Nagy-Lengyelorszg fhelye
Lodz, 660e: Az orszg 3. legnpesebb vrosa, az orszg kzepn.
2. Csehorszg
Prga, 1.4m
A Cseh-medence medencekzpontja, az orszg fvrosa
Hhborktl megkmlt: „szztorny Prga”, „arany Prga”
A legfbb vendgforgalmi kzpont
Vra a Hradzsin, temploma a Szent Vitus szkesegyhz
Mlad Boleslaw: Prgtl 30 km-re K-re, Skoda szemlygpkocsi
Cesk Budejowice: 100e: Prgtl D-re, ceruzagyrts, nevezetes sre a Budweiser
Plzeny, 185e
Prgtl DNyNy-ra
a Skoda holding (villamos, mozdony, atomreaktor) szkhelye
nevezetes sre a Pilsner
Krolyfrd, 50e, csehl Karlovy Vary
Frdvros az rchegysg lbnl, porcelngyrts
Brno, nmetl Brnn, magyarul Berny, 400e
Morvaorszg fhelye, az orszg 2. legnpesebb vrosa, a Morva-medencben
Zetor traktorgyr
Olomouc, nmetl Olmtz, rm. Alamc, 100e
Az egykori Morvaorszg fvrosa, a Morva foly partjn
Itt adta ki Ferenc Jzsef az oktrojlt alkotmnyt
Ostrava, 285e, nmetl Ostrau: Csehorszg / Morvaorszg „aclszve”, az Odera mellett.
3. Szlovkia
Dunaszerdahely, 23e /2022/: Magyar tbbsg kisvros a Csallkzben
Komrom, 33e
Rv- majd hdvros a Vg dunai torkolatnl, a Csallkz keleti cscskn
Egykori erdvros
Magyar tbbsg (1910: 88% à 2022: 54%)
A felvidki magyarok kulturlis kzpontja, egyetemi vros (2003, Selye Jnos)
Pozsony, 420e, nmetl Pressburg, szlovkul Brastislava
A Medence Ny-i kapujban, a Duna mentn
A trk idkben a Kirlyi Magyarorszg koronzvrosa
Szlovkia fvrosa
Pozsonyi hdf
Slovnaft / Mol
Nagyszombat, 65e /2021/, szlovkul Trnava
rseki szkhely, itt alaptotta 1635-ben Pzmny Pter rsek a PPKE st
Nyitra, szlovkul Nitrava, 80e /2021/: A Zoborvidk fhelye
Zsolna, 85e: Pozsonytl 200 km-re K-re, a Vg mellett, itt adta ki Nagy Lajos a „Privilegium pro Slavis” c. oklevelt, melyben a szlvoknak s nmeteknek egyenl jogot ad
Besztercebnya, 85e, szlovkul Banska Bystrica: Kzp-Szlovkia fhelye a Garam mellett
Kassa, 260e, szlovkul Kosice: Az orszg 2. legnpesebb vrosa, a Hernd mentn, nevezetes temploma a Szent Erzsbet szkesegyhz, Rkczi Ferenc hamvai, a leszakad Kelet-Szlovkia fhelye, kommunista aclgyr.
Eperjes, 95e; szlovkul Presov
Az orszg 3. legnpesebb vrosa, a Tarca partjn, Kasstl 33km-re -ra
Caraffa az eperjesi hhr.
| 
