2.4. D�LI SZOMSZ�DAINK, tk. 100-101.

 1. T�rt�nelem

 Azonoss�g: k�z�s nyelv

 K�l�nb�z�s�g

 K�zelm�lt

 SHS-kir�lys�g, Jugoszl�via, D�lszl�v h�bor�, Ut�d�llamok (7)

 EU-tags�g: Szlov�nia 2004, Horv�torsz�g 2013.

 2. Horv�torsz�g vend�gforgalma

 Dinarid�k / Din�ri-hegys�g: m�szk�, kem�nylomb� erd�k, kop�r; �ghajlatv�laszt�: kontinent�lis / mediterr�n; tagolt part: Isztria, Dalm�cia; f�rd� vend�gforgalom

 Aut�p�ly�k, bev�tel.

 3. V�rosok

 1. Horv�torsz�g

 Esz�k, 95e /2021/

 H�dv�ros a Dr�va partj�n

 A horv�torsz�gi magyarok kultur�lis k�zpontja

 Magyar lakoss�ga m�r r�gen nincs t�bbs�gben (1910: 12% à 2011: 1%)

 Z�gr�b, 770e /2021/

 F�v�ros a Sz�va partj�n, Pannon-Horv�torsz�gban

 P�sp�ks�g�t Szent L�szl� alap�totta

 Fiume, horv�tul Rijeka, 110e

 Adriai kik�t�v�ros, az orsz�g 3. legn�pesebb v�rosa �s legforgalmasabb kik�t�je

 Az Isztriai-f�lsziget mellett

 Corpus separatum

 Adria-k�olajvezet�k

 Split / Spalato, 150 e /2021/

 Az orsz�g 2. legn�pesebb v�rosa

 Adriai kik�t�v�ros, Dalm�cia f�helye, Diocletianus palot�ja

 Dubrovnik, 40e /2021/: „Dalm�cia �kszerdoboza”

 2. Szerbia

 Szabadka, szerb�l Subotica, 100e

 Hat�rk�zeli nagyv�ros �s vas�ti csom�pont

 Magyar t�bbs�g�t elvesztette (1910: 60% à 2022 26%)

 �jvid�k, szerb�l Novi Sad, 285e: A Vajdas�g f�v�rosa a Duna partj�n

 Zenta, szerb�l Senta, 20e: Magyar t�bbs�g� kisv�ros a Tisza partj�n

 Belgr�d, szerb�l Beograd, rm. N�ndorfeh�rv�r, 1.3m

 A Medence d�li kapuja, a Sz�va dunai torkolat�n�l

 N�ndorfeh�rv�ri diadal (1456).

 Szerbia f�v�rosa

 Az orsz�g lakoss�g�nak �t�de

 Nis: Az orsz�g 3. legn�pesebb v�rosa, �szerbia f�helye a Balk�n-f�lsziget k�zep�n.