2.4. Dli szomszdaink
2024.11.11. 02:08
2.4. DLI SZOMSZDAINK, tk. 100-101.
1. Trtnelem
Azonossg: kzs nyelv
Klnbzsg
szempont
|
Horvtorszg
|
Szerbia
|
keresztnysg
|
rmai katolikus
|
grg keleti
|
rs – betk
|
latin
|
cirill
|
fggs
|
Magyar Kirlysg
|
Biznci / Oszmn Birodalom
|
Kzelmlt
SHS-kirlysg, Jugoszlvia, Dlszlv hbor, Utdllamok (7)
EU-tagsg: Szlovnia 2004, Horvtorszg 2013.
2. Horvtorszg vendgforgalma
Dinaridk / Dinri-hegysg: mszk, kemnylomb erdk, kopr; ghajlatvlaszt: kontinentlis / mediterrn; tagolt part: Isztria, Dalmcia; frd vendgforgalom
Autplyk, bevtel.
3. Vrosok
1. Horvtorszg
Eszk, 95e /2021/
Hdvros a Drva partjn
A horvtorszgi magyarok kulturlis kzpontja
Magyar lakossga mr rgen nincs tbbsgben (1910: 12% à 2011: 1%)
Zgrb, 770e /2021/
Fvros a Szva partjn, Pannon-Horvtorszgban
Pspksgt Szent Lszl alaptotta
Fiume, horvtul Rijeka, 110e
Adriai kiktvros, az orszg 3. legnpesebb vrosa s legforgalmasabb kiktje
Az Isztriai-flsziget mellett
Corpus separatum
Adria-kolajvezetk
Split / Spalato, 150 e /2021/
Az orszg 2. legnpesebb vrosa
Adriai kiktvros, Dalmcia fhelye, Diocletianus palotja
Dubrovnik, 40e /2021/: „Dalmcia kszerdoboza”
2. Szerbia
Szabadka, szerbl Subotica, 100e
Hatrkzeli nagyvros s vasti csompont
Magyar tbbsgt elvesztette (1910: 60% à 2022 26%)
jvidk, szerbl Novi Sad, 285e: A Vajdasg fvrosa a Duna partjn
Zenta, szerbl Senta, 20e: Magyar tbbsg kisvros a Tisza partjn
Belgrd, szerbl Beograd, rm. Nndorfehrvr, 1.3m
A Medence dli kapuja, a Szva dunai torkolatnl
Nndorfehrvri diadal (1456).
Szerbia fvrosa
Az orszg lakossgnak tde
Nis: Az orszg 3. legnpesebb vrosa, szerbia fhelye a Balkn-flsziget kzepn.
|