3. SZERVEZETTAN

 3.1. SZERVEZ�D�SI SZINTEK, tk. 72-73; mf. 30.

 1. Egyed alatti szervez�d�si szintek

 1. Sejtalkot�k

 P�ld�ja (3): Sejth�rtya, sejtplazma, sejtmag.

 2. Sejt

 Fogalma: Az �l�vil�g legkisebb, ak�r �n�ll� �letre is k�pes egys�ge.

 P�ld�ja (2): Papucs�llatka, izomsejt.

 3. Sz�vet

 Fogalma: Hasonl� szerkezet� �s m�k�d�s� sejtek �sszess�ge.

 P�ld�ja: Izomsz�vet.

 4. Szerv

 Fogalma: Egy adott �letfolyamat r�szlet�t bonyol�t� bonctani egys�g.

 P�ld�ja: K�tfej� karizom.

 5. Szervrendszer

 Fogalma: Egy adott �letfolyamatot bonyol�t�, szervekb�l �ll� egys�g.

 P�ld�ja: Mozg�si szervrendszer.

 6. Szervezet mn. egyed.

 2. Egyed feletti szervez�d�si szintek

 1. N�pess�g, tn. popul�ci�

 Fogalma: Azonos fajhoz tartoz� egyedek szaporod�si k�z�ss�ge egy adott �l�helyen / t�rben.

 P�ld�ja: Egy tundrai szigeten �l� r�nszarvasok.

 2. T�rsul�s, tn. bioc�n�zis

 Fogalma: Egym�ssal kapcsolatban �ll� n�pess�gek rendszere.

 P�ld�ja: T�pl�lkoz�si kapcsolatban �ll� r�nszarvaszuzm� à szigeti r�nszarvasok à sz�rke farkas n�pess�gek az el�bbi szigeten.

 3. K�rnyezeti rendszer, tn. �kosziszt�ma

 Fogalma: T�rsul�s + �lettelen k�rnyezete

 P�ld�ja: A sziget, talaj�val, vizeivel �s l�gk�r�vel egy�tt.

 4. Biom                                

 Fogalma: Egym�shoz hasonl� k�rnyezeti rendszerek �ghajlati �veknek megfelel�, f�ldr�sz m�ret� egys�gei.

 P�ld�ja: Tundra.

 5. �l�vil�g, tn. bioszf�ra

 Fogalma: Biomok �sszess�ge. V. a k�zetburok, v�zburok �s leveg�burok azon r�sze, ahol �let l�tezik.

 3. Munkaf�zet 30. oldal - ellen�rz�shez

 1. feladat: a) sz�vet, 2.  b) szerv, 3.  c) sejt, 1.  d) szervezet, 4.

 2. feladat: nem kell.

 3. feladat – m�k�d�s nem kell: t�pl�lkoz�si szervrendszer

 4. feladat: igaz – bekarik�zand�: a, b, d, f, g. hamis: c, e.

 3.2. BIOK�MIA, SEJTTAN, tk. 74-75, mf. 31.

 1. Biok�mia

 1. T�bl�zat

 2. V�z

 Feladata: old�szer; reakci�: k�zeg, kiindul�si anyag, v�gterm�k; anyagsz�ll�t�

 3. Ionok mn. �sv�nyi anyagok

 Feladata pl: �sszetett feh�rje r�sze a vas

 4. Feh�rj�k

 Alkot�r�szei: 22 f�le aminosavb�l à feh�rje

 Feladata pl. �p�t�anyagok, m�k�d�st ir�ny�t� enzimek

 5. Sz�nhidr�tok

 Fajt�i: k�zepes molekula a sz�l�cukor, nagymolekula az ebb�l k�pz�d� kem�ny�t� – gabona szemterm�se, burgonya

 Feladata: Energiaforr�sok

 6. Zs�rok

 Alkot�r�szei: glicerin + zs�rsav (3)

 Feladata: tartal�k t�panyag, v�d: kih�l�st�l, �t�sekt�l

 7. Vitamin

 Kev�s kell – de az nagyon.

 2. Sejttan

 1. M�rete mikrom�teres

 2. Alakja: g�mb – soksz�g, lapos – k�b�s – hengeres

 3. Alkot�i

 Sejth�rtya: hat�rol

 Sejtplazma: kocsony�s

 Sejtmag: magh�rtya hat�rolja, benne van az �r�k�t� anyag

 N�v�nyekn�l: sejtfal, sz�ntest, sejtnedv �reg �s z�rv�ny is.

 3. Munkaf�zet 31. oldal - ellen�rz�shez

 1. feladat - sejtek: a) z�mmel 20-50 mikrom�teresek.  b) m�k�d�s�kt�l �s k�rnyezet�kt�l.

 2. feladat - sejtalkot�k neve: a) sejth�rtya.  b) sejtmag.  c) sejtplazma.  d) sz�ntest.  e) sejtfal.  f) z�rv�ny.

 3. feladat - sejtalkot�k m�k�d�se: b, e, d, a, f

 4. feladat - kieg�sz�t�s: a) tartal�k t�panyag �s v�d.  b) feh�rj�k.  c) bonyolult vegy�letek r�szei.  d) sz�nhidr�tok.  e) old�szer, reakci�: k�zeg, kiindul�si anyag, v�gterm�k; anyagsz�ll�t�s.

 3.3. ANYAGCSERE, tk. 76-78, mf. 32.

 1. Anyagcsere

 Anyagcsere: Anyag felv�tele, �talak�t�sa, lead�sa. Az �talak�t�s sor�n fel�p�t�s, �t�p�t�s, lebont�s t�rt�nik. V�gezheti sejtalkot�t�l a szervezetig minden szervez�d�si szint.

 Fotoszint�zis a sz�ntestben, sejtl�gz�s (z�me) az energiatestben; molekul�k energiatartalma

 �n�ll� �s m�srautalt tn. autotrof �s heterotrof t�pl�lkoz�s - t�bl�zat

 1: v�r�s~, barna~, s�rga~, z�ldmoszatok. 2. : csill�sok, �ll�basok, ostorosok.

 2. A term�szettudom�nyos munkafolymat (5)

 1. Megfigyel�s, pl. Az alma leesik a f�r�l.

2. K�rd�s tn. probl�mafelvet�s: Mi�rt esik le az alma a f�r�l?

3. Felt�telez�s tn. hipot�zis

Az�rt, mert van t�megvonz�s

„Elm�let”, megadjuk a helyesnek v�lt v�laszt

4. K�s�rlet

Kim�rte, k�pletet adott r�, sokszorosan igazolta, mindig helyes volt

„Gyakorlat”; bizony�tjuk, hogy a v�lasz helyes. Csak egy v�ltoz� k�l�nb�z�, megism�telhet�.

5. K�zl�s tn. publik�l�s

Lehet�leg szakfoly�iratban; interneten, youtoubeon; min�l egyszer�bb, �tl�that� form�ban.

 3. Munkaf�zet, 32. oldal - ellen�rz�shez

 1. feladat: r�szfolyamatok. a) B.  b) E.  c) A.  d) C.  e) D.

 2. feladat: a) CO₂.  b) H₂O.  c) sz�l�cukor. d) O₂.

 3. feladat: nevek. Sorok szerint; 1. sz�l�cukor. 2. H₂O, CO₂.  3. CO₂.  4. H₂O.  5. O₂.  6: sz�l�cukor.

 4. feladat: �sszehasonl�t�s. Bal oldal: C, D, A.  Jobb oldal: B, B, A.

 3.4. SEJTOSZT�D�S, tk. 80-82, mf. 35.

 1. Az inform�ci� �tja: DNS à feh�rje à tulajdons�g

 G�n: A DNS azon szakasza, amely egy feh�rj�t hat�roz meg.

 2. Az inform�ci� szervez�d�se

 1. Kromatin

 Kromatin: DNS darab + t�m�r�d�st szolg�l� feh�rj�k

 2. Fajt�i

 Laza kromatin: Olyan kromatin, melyben a DNS darabok m�k�dnek – inform�ci�juk kijuthat a sejtplazm�ba, hogy ir�ny�ts�k a sejtet.

 Kromosz�ma mn. t�m�r kromatin: Olyan kromatin, melyben a DNS darabok nem m�k�dnek, viszont rendezetten, p�rokba t�m�r�dve j�l kett� oszthat�k. R�szei: DNS, feh�rje, bef�z�d�s helye; kromosz�ma kar, p, q; f�lkromosz�ma tn. kromatida

 3. Mennyis�ge: egy v. t�bb DNS sorozatot tartalmaz, jele n, 2n, 4n.

 3. Sejtoszt�d�sok

 1. Rajz – r�vid�t�sek

 2. T�bl�zat

 A sejtoszt�d�s mindig 4n-es, apai �s anyai kromosz�m�t tartalmaz� sejttel indul.

 4. Munkaf�zet

 1. feladat - DNS: a, b, d.

 2. feladat �bra: l�pcs�fokok. Jelent�s – amit nem kell le�rni: Egy r�vid �s egy hossz� egys�gb�l �llnak, de a hossz� �s r�vid is k�tf�le lehet. Ezek hordozz�k az inform�ci�t �gy, hogy 3 egym�s ut�ni egys�g hat�roz meg egy aminosavat.

 3. feladat: kieg�sz�t�s. a: DNS, b: fonalak, c: biol�giai inform�ci�.

 4. feladat: sejtoszt�d�s. A vastagon szedett „2x” el�tagot mindk�t oszlopban az els� „46”-os sz�m el� be kell �rni.

 a) Sz�mtart�. 2x 46 à 46 + 46; a, e, f

 b) Sz�mfelez�. 2 x 46 à 46 + 46 -- 46 + 46 – 23 + 23 + 23 +23; b, c, d.

 3.5. �LLATI SZ�VETEK I., tk. 83-84; mf. 36.

 1. Lazarostos k�t�sz�vet

 1. Szerkezete

 1. Sejtjei

• fecskefark� rostk�pz� sejt
• fiatal zs�rsejt
• am�boid fal�sejt /83.1./
• ellenanyag termel� nyiroksejt /83.1./

 2. Sejtk�z�tti �llom�nya

• Rostjai laza h�l�zatot alkotnak
• Erekben �s idegekben d�sk�l.

 2. M�k�d�se

 1. R�gz�t�s: r�gz�ti a szerveket

 2. Cs�sztat�s: biztos�tja egym�son val� elcs�sz�sukat

 3. Rekeszel�s: v�laszfalat k�pez

• a test �regei k�z�tt pl. mell- �s hash�rtya alkot�ja
• szervek k�z�tt
• szerveken bel�l - minden szervben megvan, pl. t�d� szegmensek

 4. V�dekez�s: bekebelez� �s ellenanyag termel� sejtjei r�v�n

 5. H�zagkit�lt�s

 6. Rakt�roz�s

• vizet, ionokat �s t�panyagot
• eg�szen zs�rsz�vett� alakulhat

 7. T�pl�l�s �s beidegz�s a benne fut� v�rerek �s idegek �ltal, pl. b�rben az irha a h�mot.

 2. T�m�tt rostos k�t�sz�vet mn. �nsz�vet

 1. Szerkezete

 1. Sejtjei: �nsejtjei sz�rnyass� nyomottak

 2. Sejtk�z�tti �llom�nya

 Rostjai t�m�r k�tegeket alkotnak

 Sejtk�z�tti �llom�nyban, erekben �s idegekben szeg�ny – ez�rt az �nszalagszakad�s nehezen gy�gyul

 2. M�k�d�se

 Er��tviel izom �s csont k�z�tt (�n), csont �s csont k�z�tt (�z�leti tok �s szalag)

 Egyes szervek tokja.

 3. Zs�rsz�vet

 1. Szerkezete

 1. Sejtjei

 A fiatal sejt sejtplazm�j�ban zs�rcseppek fel�p�lnek à megn�nek à �sszeolvadnak à a sejtplazma marad�k�t �s a sejtmagot a sejth�rty�hoz pr�selik - nagy, pecs�tgy�r�-alak� sejt; habos /20.2./ megjelen�s�, mert kioldj�k a zs�rt

 2. Sejtk�z�tti �llom�nya: A sejtek egy laza rosth�l�zatban �lnek.

 2. M�k�d�se

 Tartal�k t�panyag - emberben egy h�nap

 V�d�r�teg - mechanikai �s h�, b�ralj�ban.

 4. V�rsz�vet

 1. Szerkezete

 1. Sejtes elemei /84.2./

 2. Sejtk�z�tti �llom�nya

 A foly�kony v�rplazma

 A sz�v pump�lja. Sejtes elemeket sodorja.

 2. M�k�d�se

 Anyagsz�l�t�s

• t�panyagokat, pl. sz�l�cukor, aminosav, zs�rsav
• l�gz�si g�zokat: oxig�nt �s sz�n-dioxidot
• boml�sterm�keket: karbamidot �s h�gysavat
• hormonokat sz�ll�t.

 V�dekez�s: bels� v�dekez�s, h�szab�lyz�s.

 5. Porcsz�vet

 1. Szerkezete

 1. Sejtjei

 Kerekdedek (ducik) �s sim�k

 Jellemz�en ikersejtk�nt �lnek a s�t�tebben fest�d� porcudvarokban.

 2. Sejtk�z�tti �llom�nya

 Rostos �s rugalmas - de nem kem�ny. Ha a rost

• l�tszik à rostos porc pl. f�lkagyl�, porckorongok
• nem l�tszik à �vegporc, pl. csontv�g, bordaporc, l�gutak

 Nincs benne �r. Anyagcser�je sz�ls�s�gesen lass�. Alig gy�gyul à kopik, lev�lik.

 2. M�k�d�se: 3 szervrendszer

 Mozg�si szervrendszer: �z�letk�pz�: csontv�g, porckorong, bordaporc

 L�gz�rendszer: g�ge, l�gcs�, f�h�rg�, t�d� h�rg�i

 �rz�kszervek rendszere: f�lkagyl� �s hall�j�rat; orrs�v�ny (v�: birk�z� rongyolt f�le, boxol� lapos orra)

 6. Csontsz�vet

 1. Szerkezete

 1. Sejtjei

 T�kmag-alak�ak �s ny�lv�nyosak

 Mag�nyosan sorakoznak a k�zponti v�r�r k�r�l, a hengerpal�stokon

 Az �r fel�l felvett t�panyagokat a bels�k ny�lv�nyaikkal adj�k tov�bb a k�ls�knek. A sejtek anyagcser�je lass� – a csontt�r�s 40 nap alatt gy�gyul.

 2. Sejtk�z�tti �llom�ny�nak sz�razanyaga

 3. M�k�d�se

 A mozg�si szervrendszer passz�v r�szek�nt fel�p�ti a feln�tt szervezet 206 csontj�t.

 A csontrendszer 3 r�sze: fejv�z, t�rzsv�z, v�gtagok v�za.

 V�di a/az (4)

• k�zponti idegrendszert (2): agy, gerincvel�
• egyes �rz�kszerveket (3): bels� f�l, szem, bels� orr
• mell�regi szerveket (2): t�d�, sz�v
• v�r�s csontvel�t.

 7. Munkaf�zet

 1. feladat: Igaz / hamis: a) I.  b) H.  c) H.  d) I.  e) I.  f) I (a v�rsz�vet kiv�tel�vel).

 2. feladat: A) csont: i.  B) Lazarostos k�t�sz�vet, a, d, h.   C) T�m�ttrostos k�t�sz�vet: e, f.  D) Porcsz�vet: b.  E) Zs�rsz�vet: c, g.

 3. feladat à l�sd a 2-n�l

 4. feladat: �ll�t�sok: C, A, B.

 5. feladat: Sejtekb�l �s sejtk�z�tti �llom�nya van, hasonl� alak� �s m�k�d�s�

 sejtf�les�geket tartalmaz.

 3.6. �LLATI SZ�VETEK II, tk. 85-86, mf. 37.

 1. A h�msz�vetek szerkezete

 1. �ltal�ban

 1. Sejtek illeszked�se szoros (�vkapcsolat, kapcsok)

 2. Sejtk�z�tti �llom�nya csek�ly – a sz�k r�sekben lassan sziv�rg� sz�vetnedv

 3. Ere sincs - az alatta l�v� k�t�sz�vet t�pl�lja

 4. Alaph�rty�ja van.

 2. Sejtalakok (3)

 3. R�tegek (2)

 Egyr�teg�                 pl. l�gz�h�m, �rbelh�m, felsz�v�h�m, mirigyh�m

 T�bbr�teg�

 el nem szarusod�      pl. sz�j�regt�l a nyel�cs�ig, v�gb�lny�l�s; h�vely; halb�r

 elszarusod�               a b�r h�mja.

 Elszarusod�s m�rt�ke: k�t�lt� gyeng�n; h�ll�, mad�r, eml�s er�sen.

 2. A h�msz�vetek m�k�d�se

 1. Fed�h�m

 A h�m el�sdlegesen fed�h�m, mely

 az ember (�llat) k�ls� (b�r) �s bels� (ny�lkah�rtya) hat�r�rfal�leteit alkotva

 elv�laszt, pl. v�d a bakt�riumokt�l; �sszek�t, pl. ingereket �tenged.

 Speci�lisan v�kony a

 l�gz�h�m a t�d�ben: O2 be a v�rbe, CO2 ki a t�d� �reg�be

 �rbelh�m az erek bels� felsz�n�n: sz�l�cukor + O2 sz�vetnedvbe, CO2 + k�ros boml�sterm�kek (karb.+h�gysav) v�rbe

 2. M�dosult h�mok (4)

 Mirigyh�m               V�lad�kot termel pl. faggy�- �s verejt�kmirigy, ny�lmirigy, hormon.

 Felsz�v�h�m             K�z�pb�l: megem�sztett felsz�v�sa b�l�regb�l, tov�bb�t�s a v�r fel�

 Fest�kh�m                Szem idegh�rty�ja m�g�tt elnyeli a f�nyt

 �rz�kh�m                 F�l, orr �s nyelv �rz�ksejtjek�nt hang, szag �s �z inger�letet hoz l�tre.

 3. Izomsz�vetek

 1. �ltal�ban

 A sejtek energia �talak�t� rendszer�nek �ltal�nos r�sze a sejtk�zpontb�l kifejl�d� �gynevezett sejtv�z, mely �sszeh�z�d�sra k�pes feh�rjesz�lacsk�kat tartalmaz. Ezek a feh�rjesz�lacsk�k az izomsejt kialakul�sa sor�n izomfonalakk� rendez�dnek.

 Az izomfonal �sszeh�z�d�sra �s elernyed�sre k�pes. Legf�bb alkot�i a v�konyabb aktinsz�lak �s a vastagabb miozin sz�lak, melyek �gy illenek egym�sba, mint az �sszetolt f�s�k fogai. Inger hat�s�ra �s megfelel� k�miai energia jelenl�te eset�n az aktinsz�lakat m�lyebben beh�zz�k a miozinsz�lak maguk k�z�. Ez�ltal az izomfonal megr�vid�l �s a k�t sejtv�g is egym�s k�zel�be ker�l. Mivel az izomban (szerv) az egyes sejtek �ssze vannak kapcsolva, erej�k �sszegz�dik, �gy az izom k�t v�ge (feje) is k�zeledik egym�shoz.

 2. T�bl�zat

  1: A v�zizom mozg�s hely- �s helyzetv�ltoztat� mozg�s lehet.

 4. Idegsz�vet

 1. Idegsejt tn. neuron Az idegsejtek bonyolult h�l�zatot alkotnak à ezzel �rz�nk, gondolkodunk �s mozgunk.

 Az idegsz�vet legjellemz�bb sejtje eregetett s�rk�ny alak�.

 Az idegsejt h�rom r�sze a sejttest, valamint a bel�le kiny�l� r�vid �s hossz� ny�lv�ny.

 A r�vid ny�lv�ny tn. dendrit, a hossz� ny�lv�ny mn. tengelyfon�l tn. axon.

 Az axont vel�s�vely burkolja, mely keresztmetszetben kolb�szf�z�r alakot ad. /98.3./

 Az idegsejt legf�bb sejtalkot�ja a sejth�rtya, f� feladata pedig az ezzel t�rt�n� inger�letvezet�s.

 Az inger�let a sejth�rtya ment�n tovaterjed� elektromos fesz�lts�ghull�m.

 Az inger�letet a dendritek veszik fel, a sejttest alak�tja �t �s az axon adja le.

 Az axon v�ge el�gazik: �n. v�gf�csk�t alkot.

 2. T�maszt�sejt tn. gliasejt

 Az idegsz�vet val�j�ban k�tf�le sejtb�l �ll �s az idegsejtek mellett t�zszer t�bb t�maszt�sejtet tartalmaz.

 A t�maszt�sejtek tn. gliasejtek. Glia = ragaszt�, v�. glue, angol.

 Nem csak t�masztanak, hanem az idegsejteket sokoldal�an seg�tik.

 5. Munkaf�zet

 1. feladat: h�msz�vet jellemz�se

 A sejtek

 alakja: laph�m - lapos, k�bh�m – kocka alak�, hengerh�m – henger alak�

 kapcsol�d�sa: szoros

 r�tegsora: egy vagy t�bb

 A sz�vet

 testbeni helye: k�ls� �s bels� felsz�neken

 szerepe szerint lehet fed�-, mirigy-, felsz�v�-, �rz�k- �s fest�kh�m

 2. feladat: tk. 86-87. oldal �br�i

 a) laph�msejt: 85.1.   b) k�bh�msejt: 85.1.   c) simaizomsejt: 85.3.   d) sz�vizomsejt: 86.2.

 3. feladat

 a) t�bbr�teg� h�m.   b) simaizomsz�vet.   c) har�ntcs�kolt izomsz�vet.   d) sz�vizom sz�vet.

 5. feladat: Az izomfonalak mennyis�g�vel �s rendezetts�g�vel.