3.3. FRANCIAORSZ�G, tk. 134-135.

 1. Alapadatok

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 �idei r�ghg (2+2): Francia-khg, Breton-t�nk’, Ardennek, Vosges’

 K�z�pidei �led�k (1): P�rizsi-md.

 Harmadid�szaki �led�k: Aquit�niai- mn. Garonne-md’,

 �jidei gy�rthg. (2): Pireneusok, Alpok – Mt. Blanc

 2. V�zrajza

 1. Vil�g�ce�n: Atlanti-�ce�n / La Manche, Doveri-szoros’, F�ldk�zi-tg.

 2. Foly�k: Garonne’, Loire, Szajna, Rhone

 3. �ghajlata (3): �ce�ni, mediterr�n, hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 Kelt�k, r�maiak, germ�nok

 Mocskos h�romsz�g, Napkir�ly, F-2. gyarmatos�t�, frankof�nia

 Atomhatalom. EGK alap�t� tag.

 4. Emberf�ldrajz

 1. Nyelv: �jlatin

 2: Vall�s: r�mai katolikus hagyom�ny�; iszl�m 10 %

 3. N�pess�gcsere: 10 % Franciaorsz�gon k�v�l sz�letett

 4. Gazdas�g

 Er�: F9. /2023/

 Foglalkoz�si szerkezet, 2022

 5. Mez�gazdas�g

 1. Ter�letek, Mgi = Mez�gazdas�gi

 A Breton-t�nk�n almabor k�sz�l, a mediterr�n ter�leteken pedig levendul�t termesztenek.

 A legf�bb borvid�k Bordeaux, Burgundia, Champagne - bor; pezsg�, lik�r, konyak

 A mez�gazdas�gi kivitelben N�metorsz�g megel�zi.

 2. Termel�si viszonyok

 Birtokm�ret: k�z�p- �s nagybirtok - feldolgoz�k is; kisbirtok - sz�vetkezetek

 Hat�konys�g: a n�met mez�gazdas�g j�val hat�konyabb

 6. Ipar

 Feldolgoz�ipar F-10.

 Az aut�gy�rt�s jelent�ktelen. Nincs az els� 10 k�z�tt, egy f�re sz�m�tva pedig az els� 15 k�z�tt.

 D�li nagyv�rosok: Toulouse, Bordeaux, Marseille.

 7. Szolg�ltat�sok

 1. Kutat�s-fejleszt�s F6; P�rizs, Rivi�ra

 2. Vend�gforgalom

 Vend�gforgalom msz. idegenforgalom: Olyan utaz�s, melynek �ltal�ban els�dleges c�lja a sz�rakoz�s.

 T�bl�zat

 8. V�rosai

 P�rizs, vh. 12.5 m

 F�v�ros, medencek�zpont, kultur�lis vend�gforgalom

 Templom: Notre Dame; V�r: Bastille; Kast�ly: Versaille; M�zeum: Louvre; Eiffel-torony

 Lyon, vh. 2.3 m: Rhone, az orsz�g 2. legn�pesebb v�roshalmaza, ipari k�zpont

 Marseille, vh. 1.8 m

 A mediterr�n Franciaorsz�g f�helye [1]

 A Rhone deltasz�rny�n, az orsz�g legforgalmasabb kik�t�je, kik�t�i neh�zipar pl. k�olajfinom�t�s, ac�lgy�rt�s

 Toulouse, vh. 1.3 m: A Garonne ment�n, Airbus - rep�l�g�pgy�rt�s

 Bordeaux, vh. 1.2 m: A Garonne t�lcs�rtorkolat�ban, bor.

 KIEG�SZ�T� ANYAG

 Lakoss�ga     67 m /W-2018/. Oroszorsz�g �s N�metorsz�g ut�n Eur�p�ban a 3. legn�pesebb.

 N�ps�r�s�ge 123 f�/km2 ~ olyan, mint Magyarorsz�g�.

 2. Term�szetf�ldrajza

 Hat�rai

 Az orsz�gnak hatsz�g alakja van, ez�rt a franci�k gyakran emlegetik „l’ Hexagone” = „a Hatsz�g” n�ven. Tengeri hat�ra az Atlanti-�ce�n �s az �szaki-tenger, valamint a F�ldk�zi-tenger. Hat�rol� hegys�ge az Ardennek, Alpok �s Pireneusok. Belgium fel�l Calaisig beny�lik a Flamand-alf�ld.  A Vosges �s Ardennek k�z�tt ny�lik a Lotharingiai-, a Vosges �s az Alpok k�z�tt pedig a Burgundi-kapu. Nyugati hat�ra a Rajna.

 1. Domborzata

 �idei r�ghegys�gek (4): Francia-k�z�phegys�g, Breton-t�nk, Arednnek, Vosges

 K�z�pid� (1): P�rizsi-mdence

 �jidei gy�rthegys�gek (2): Pireneusok, Alpok: itt magasodik a Mt. Blanc, a Kauk�zus ut�n Eur�pa legmagasabb cs�csa, magass�ga 4010 m.

 �jidei felt�lt�tt alf�ld: Aquit�niai-f�lmedence.

 2. V�zrajza

 Tengerek (4)

 Atlanti-�ce�n: Vizcayai-�b�l, La Manche, Doveri-szoros; �szaki-tenger; F�ldk�zi-tenger

 Foly�k (4): Rhone, Garonne, Loire, Szajna, Rajna.

 3. �ghajlata (3): Z�mmel �ce�ni, d�lkeleten mediterr�n, a magashegys�geken hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. Gallok, latinok, franci�k

 A franci�kat gallnak is nevezik, ami a lakoss�g egykori kelta �sire utal. Az orsz�g egyik jelk�pe is a „gall kakas”, fr. „coq gaulois”. Nyelv�k �jlatin, melynek alapjait a r�mai uralom idej�n vett�k �t. A birodalom buk�sa ut�n a ter�letet a germ�nok h�d�tott�k meg. Egyik t�rzs�k, a frank volt, mely a megalap�totta a Frank Birodalmat. Ezt a verduni szerz�d�sben h�rom r�szre osztott�k (843). A Keleti Frank Birodalom Francia Occidentalis nevek�nt mintegy m�sf�lsz�z �v m�lva (987) felbukkan a Franciaorsz�g megnevez�s. A franci�k az angol h�d�t�kkal a sz�z�ves h�bor�ban tusakodnak, pl. P�rizs 1420-36 k�z�tt angol megsz�ll�s alatt �llt.

 2. F�nykorok

 Az orsz�g hatalmi szempontb�l els� f�nykor�t a Napkir�ly (XIV. Lajos, 1643-1715) alatt �li, ki els�k�nt szerzi meg Elz�szt �s Lotharingi�t (R�k�czi Ferenc nem hivatalos t�mogat�ja, a versaillesi kast�ly �p�ttet�je). Az orsz�g �ce�nra n�z� kik�t�v�rosai a Fekete H�romsz�g mocskos kereskedelm�b�l moh�n gazdagodnak (Bordeaux). A francia forradalom (1789) a feud�lis rend buk�s�t hozza.

 Franciaorsz�g Nap�leon alatt a vil�guralomra t�r (Kair�, Moszkva, gy�ri csata à India volt a c�l, oroszok bevonultak P�rizsba).

 A F�ld m�sodik legnagyobb gyarmattart�ja lesz. Kanada Quebec tartom�ny�ban ma 6 milli� francia �l, Alg�ri�ban pedig t�bb mint 1 milli� francia telepes lakott �s m�sf�lszer ennyi arabot irtottak ki. Tov�bbi fontos gyarmata volt Szeneg�l, Elef�ntcsontpart, Madagaszk�r �s Vietnam. A gyarmatok�rt Angli�val k�zd, Elz�sz �s Lotharingia birtokl�s��rt pedig N�metorsz�ggal tusakodik.

 3. Visszaes�s

 A II. �s III. Birodalom egyar�nt elfoglalta P�rizst.

 Az EU addig �ll fenn, am�g a n�metek �s franci�k k�nyszer� sz�vets�g kitart (v�. francia mez�gazdas�g moderniz�l�sa n�met p�nzen, francia atomipar, rep�l�g�pgy�rt�s, �ripar).

 4. Tengerent�li megy�k

 A franci�k orsz�guk r�sz�nek tekintik ezeket, �sszlakoss�guk 2 m f� k.

 D�l-Amerik�ban: Karib-szigetek: Gaudeloupe (400 e f�) �s Martinique (400 e f�); Francia Guyana (300 e f�)

 Afrik�ban, Madagaszk�r mellett: R�union (900 e) �s Mayotte (250 e).

 5. Frankof�n ter�letek

 Fogalma: Olyan ter�let, ahol a francia az anyanyelv / hivatalos nyelv / kult�ra nyelve.

 Jelent�s�ge

 �t f�ldr�szre kiterjed� h�l�zatot alkotnak.

 Innen – f�k�nt az �szak-afrikai arab orsz�gokb�l - �rkezik az �j bev�ndorl�k z�me. ”A francia futball v�logatott majdnem fele az egykori francia gyarmatokr�l sz�rmazik.” /Fr8Of-191./

 Ter�letek

 Franciaorsz�g a frankof�n ter�leteken politikai �s gazdas�gi befoly�s�b�l sokat �riz Afrik�ban pl. Marokk�; Szeneg�l, Elef�ntcsontpart.

 �zsi�ban pl. Vietnam tagja a Frankof�nia Nemzetk�zi Szervezet�nek, ahol a francia nyelvnek a kult�r�ban van jelent�s szerepe

 Afrik�ban pl. a Comore-szigetek, Madagaszk�r mellett

 �szak-Amerik�ban francia nyelv� Kanad�n bel�l Quebec

 �ce�ni�ban Francia Polin�zia. Hivatalos nyelve a francia. Legjelent�sebb �s legismertebb szigete Tahiti. A Mururoa z�tony 1962-74 k�z�tt felsz�ni k�s�rleti atomrobbant�sok helye. A lakoss�g 80%-a polin�z (de csak 70%-a besz�li �s otthon csak 30%-a haszn�lja), 10%-a �zsiai – f�k�nt k�nai, 10%-a francia. Gazdas�g�ban legjelent�sebb a kopratermel�s, hal�szat �s vend�gforgalom.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv

 A francia forradalommal t�nik fel az er�szakkal kialak�tand� nemzet�llam embertelen eszm�je. Ennek jegy�ben a francia vezet�s nemzetis�geit m�dszeresen �s majdnem teljesen felsz�molja (a breton gyerek sz�j�t pl. szappannal most�k ki, ha anyanyelv�n sz�lt). Nap�leon kor�ban n�p�nek csak 50%-a besz�lt franci�ul - m�ra az ar�ny 90%. F�bb nemzetis�ge (6) a breton (0.9m), flamand (0.9m), n�met 1.2m, olasz (korzikai 0.2m), katal�n �s a baszk (0.25m). Ez�rt lesz pl. Franciaorsz�g a trianoni orsz�g-csonk�t�s ut�n a rom�n korm�nyok p�ldak�pe.

  T�bl�zat

 2. Vall�s

 A hagyom�nyosan katolikus (75%) orsz�g etnikai k�pe gyorsan v�ltozik. ”Az elm�lt �vtizedekben Franciaorsz�g sok bev�ndorl�t fogadott be. Mivel t�bbs�g�k az �szak-afrikai /frankof�n/ arab orsz�gokb�l �rkezett, napjainkban az orsz�g ter�let�n t�bb mint 6 milli� iszl�m hit� lakos �l, a teljes n�pess�g mintegy 10 %-a /FrOf8-190./… Nyugat-Eur�pa legnagyobb muszlim k�z�ss�ge - k�zel hatmilli� ember.” /MaN2020.10.03-8./

 A 15 �ves di�kok negyede bev�ndorl� h�tter� /p. 26 %; m�sodik gener�ci�ig, 2018.05.20. Origo, EU �tlag 21%/.

 3. Gazdas�g

 Gazdas�gszerkezet

 Gazdas�gi er� tekintet�ben a F�ld�n a 10. �s Eur�p�ban N�metorsz�g, Oroszorsz�g �s az Egyes�lt Kir�lys�g ut�n a 4 /W-2017/.

 4. V�roshalmazok, 2016 [2]

 P�rizsi v�roshalmaz 17e km2, teh�t 3 Somogy megy�nyi, a lyoni egy Somogy megy�nyi ter�leten.

 N�pmozgalom

 A t�sgy�keres franci�kra 1.8, a bev�ndorl�kra 1.9 gyermek jut – de az �jsz�l�ttek t�bb mint negyede iszl�m neveket visel. A fordulatot 2050-re v�rj�k. Az �shonos lakoss�g h�rom nemzed�kenk�nt 20%-kal cs�kken, a bev�ndorl�k� pedig 60%-kal n�. [3]

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Termel�si viszonyok

 Alapadatok

 A keres�k 3.3 %-�t foglalkoztatja �s a GDP 0.5%-�t �ll�tja el� /2013/. Az EU vezet� mez�gazdas�gi termel�je, mely az EU sz�nt�f�ldjeinek 17 %-�t b�rja �s mez�gazdas�gi �rt�ktermel�s�nek 19 %-�t adja /2015/.

 F�ldhasznos�t�s

 Harmada sz�nt� (33 %), kb. harmada erd� (p. 29 %), gy�m�lcs�s 2 %  legel� 18 %, m�vel�sb�l kivett ter�let 18 % [4]

 Az uni� sz�nt�f�ldjeinek /1 083 ekm2, 2013, EU-28/ 17%-�t b�rja. Sz�nt�f�ldje �sszesen 180 000 km2 – k�t magyarorsz�gnyi ter�let, h�romszor annyi, mint az Egyes�lt Kir�lys�g�.

 Term�szeti adotts�gok: v�ltozatosak.

 Agrotechnika: a nagybirtokokon fejlett

 Az 1950-es �vekt�l technikai forradalom indul, t�keig�nyes beruh�z�sok. A g�p�llom�ny megt�zszerz�dik, a vegyszerhaszn�lat is t�bbsz�r�s�re n�, a vet�sforg� �s nemes�t�s �ltal�nos. Sok kisbirtokos t�nkremegy. �szakon nagy ter�leteken (25 e km2) megoldott�k az v�zelvezet�st, d�len pedig az �nt�z�st (10 e km2).

 Birtokos �s birtokm�ret

 A birtokm�retek v�ltozatosak. A P�rizst�l �szakkeletre l�v� term�keny v�lyogtalajokon uralkod� a t�keer�s nagybirtok, a h�tr�nyos helyzet� domb- �s hegyvid�keken j�r�szt t�mogat�sb�l �l� kisbirtok, m�sutt pedig a k�z�pbirtok az uralkod�. Az �tlagos birtokm�ret 60 ha [5].

 2. Mez�gazdas�gi rendszerek

 1. �vek

 A nagy ter�let� orsz�gban �tf�le mez�gazdas�gi rendszer alakult ki.

 A Vosges �s Pireneusok k�z�tti „�res Franciaorsz�gban” jellemz� a szoci�lis kisbirtok. Jellemz�en rossz term�szeti adotts�g� �s elavult technol�gi�val m�k�d tejgazdas�gok, el�reged� t�rs�gekben.

 2. T�megterm�kek

 Az �ves gabona fejadag 1000 kg. ”A sz�nt�k fel�n gabona terem. ”A legnagyobb vet�ster�letet – ak�rcsak Magyarorsz�gon – a b�za foglalja el. A b�za f� vet�ster�lete az orsz�g �szaki r�sze, a kukoric�� pedig a Garonne-medence.” /�jEur-131./ A gabon�n k�v�l jellemz� term�ny �szakon a cukorr�pa, d�len a napraforg�.

 A m�velt ter�letek az ut�bbi id�ben n�mileg visszaszorultak, �s n�tt az erd� ter�letek ar�nya.” /FrOf8-191./

 ”Almatermel�se Olaszorsz�ggal vet�lkedve Eur�p�ban az els�.” /�jEur-131./

 Eur�pa nyugati fel�nek �l�skamr�ja. Sokat �s sokf�l�t termel. Az Uni� legnagyobb b�za-, �s – Olaszorsz�g ut�n - a F�ld 2. legnagyobb bortermel�je.

 3. Specializ�ci�k

 ”A szarvasmarha- �s juhtart�sra �p�lt tejipar els�sorban vajat �s sajtot �ll�t el�. Franciaorsz�gban t�bb sz�z k�l�nb�z� sajtf�l�t k�sz�tenek.” /FrOf8-191./ Nevezetes pl. a Rochefort, Camambert

 ”A francia borok a vil�g legjobbjai k�z� tartoznak, de a sz�l�b�l k�sz�lt sz�rmaz�kok /pl. champagnei pezsg�, lik�r, cognaci konyak/ is j� min�s�g�ek. A legfontosabb borvid�kek k�z� tartozik Champagne �s Burgundia.” /FrOf8-191./

 Konyak: A meghat�rozott feh�r bort r�z�stben k�tszer lep�rolj�k, 70 %-os tiszta szeszt nyernek. T�lgyfa hord�ban k�t �ven �t �rlelik. V�zzel 40 %-osra hig�tj�k.

Champagne P�rizst�l keletre, Burgundia pedig d�lkeletre tal�lhat�. Burgundia f� Dijon (e: dizson). Nevzetes bora m�g a bordeauxi e. bord�i �s a muskadet. �rdekess�g a breton almabor.

 A m�velt ter�letek az ut�bbi id�ben n�mileg visszaszorultak, �s n�tt az erd� ter�letek ar�nya.” /FrOf8-191./

 Jellegzetes �nyencs�g a szarvasgomba, libam�j �s a dijoni must�r. �rdekes a kagyl�- �s csigaev�s. Francia eredet� a croissant: kifli alak�, k�nny� vajas t�szta, reggelire, frissen, ropog�san.

 3. K�lkapcsolatok

 Behoz: gy�m�lcs, hal

 Kivisz: b�za, kukorica, napraforg�, bor.

 6. Ipara

 ”A francia ipari termel�s s�lypontja az ut�bbi �vtizedekben d�lre tol�dott. P�rizs k�rny�k�r�l /�le de France/ sok gy�r telep�lt �t az orsz�g k�l�nb�z� nagyv�rosaiba, ez�rt a termel�s t�bbk�zpont� lett. A sz�ttelep�l�s jellemz� a k�t hagyom�nyos ipar�gra, az aut�gy�rt�sra �s a rep�l�g�pgy�rt�sra is.” /Fr8Of: 191-192./.

 1. K�nny�ipar

Lyon: A selyemipar nagym�lt� k�zpontja.

P�rizs: A divat f�v�rosa /Dior, Pierre Cardin/.

 2. Neh�zipar: A Brit-szigetekhez k�pest kev�ss� �sszpontosult.

 B�ny�szat

 „K�sz�nb�ny�szata 2004-ben Lotharingi�ban is megsz�nt. K�olajtermel�se /Aquit�nia/ a fogyaszt�s alig huszad�t fedezi.” /�jEur2-133./ A vas�rc �s bauxitb�ny�szat lehanyatlott.

 Energiatermel�s

 Az �ram 80 %-�t atom- /Man.2019.02.12./, 10%-�t v�zier�m�vekb�l �ll�tj�k el�. Kis teljes�tm�nye miatt csak �rdekess�g a normandiai Rance foly� t�lcs�rtorkolat�ban �p�lt a F�ld els� �rap�ly er�m�ve. Marseille mellett nemzetk�zi beruh�z�ssal f�zi�s reaktor �p�l.

 1. Sz�nalap�

 Nagyobb sz�nalap� iparvid�ke csak az orsz�g �szakkeleti perem�n alakult (feketeszentet b�ny�sztak Lille k�rny�k�n, f�k�nt vas�rcet Lotharingi�ban). Napjainkban is jelent�s a Nancy k�rny�ki min�s�gi ac�lgy�rt�s.

 2. Kik�t�ipar: Legf�bb kik�t�je Marseille, ahol a kik�t�ipar a leger�sebb.

 K�olajfinom�t�k �s a k�olajvezet�kek kezdete Le Havre �s Marseille.

 Ac�lgy�rt�s�nak s�lypontja �ttol�dott az import vas�rcet fogad� kik�t�kbe. /�jEur2-134./

 3. Tud�sig�nyes �gazatok

 1. Aut�gy�rt�s

 A d�nt�en hazai c�gek �ltal uralt aut�gy�rt�sa Eur�p�ban N�metorsz�g �s Spanyolorsz�g ut�n a 3, a F�ld�n pedig a 10 /2017/. ”Az aut�gy�rt�snak P�rizs volt a k�zpontja (kor�bban a munkahelyek 2/3-a volt P�rizs k�rzet�ben, ma 1/5-e van itt), de ma m�r orsz�gszerte m�k�dnek aut�alkatr�sz-gy�rt� vagy �sszeszerel� �zemek. A h�rom nagy francia szem�lyg�pkocsi-gy�rt� v�llalaton /Peugeot, Renault, Citroen/ k�v�l k�lf�ldi c�gek is letelepedtek az orsz�gban. ” /Fr8Of-192./

 2. Gy�gyszergy�rt�s

 Pl. Sanofi: Sz�khelye P�rizs, 1973-ban alap�tott�k, a L’Oreal csoport tulajdona. Kez�be ker�lt a k�b�nyai Chinoin Gy�gyszergy�r.

 4. Cs�cstechnika

 ”A mediterr�n partvid�kre /Marseille �s Perpignan k�z�/ a legmodernebb �gakat kiszolg�l� kutat� �s fejleszt� egys�gek telepedtek le, technol�giai parkok alakultak.” /Fr8Of-192./

 1. Atomipar

 A vil�g �lvonal�ba ker�lt francia atomprogramot de Gaulle ind�totta. A hazai ur�n�rc b�ny�szat 2001-ben megsz�nt. Az USA ut�n a m�sodik legnagyobb nukle�ris kapacit�ssal rendelkezik, az elektromos �ram t�bb mint ¾-�t atomer�m�vek szolg�ltatj�k. Az EU-ban az elektromos �ram legnagyobb nett� export�re.” /Fr8Of-192./ N�metorsz�g f� �ramell�t�ja (az atomenergia az eur�pai �ramtermel�s harmad�t adja). A kapacit�s fele a Rhone mellett, negyede a P�rizsi r�gi�ban �sszpontosul.

 Atomer�m� alaktr�szt is export�l. Atomipar�nak r�sze a f�t�elem gy�rt�s �s az �jrafeldolgoz�s is.

 2. J�rm�gy�rt�s (3)

 Jap�n ut�n m�sodikk�nt gy�rtott gyorsvasutat, melynek francia r�vid�t�se TGV.

 Neveztes aut�gy�rt�ja a Citroen �s a Peugeot. ”A Renault aut�gy�rnak van csapata a Formula-1-ben. A versenyaut� gy�rt�s a cs�cstechnikai ipar�gakhoz tartozik.” /Fr8Of-192./

 Hagyom�nyosan francia cs�cstechnikai �gazat a rep�l�g�pgy�rt�s. Az Airbusokat �sszeszerel� Toulouse az eur�pai rep�l�g�pgy�rt�s f�helye

 3. Hadiipar (2)

 Harci rep�l�g�p a Mirage (e. mir�zs)

 T�bb mint sz�z tengeralattj�r�t adott m�r el /Mid.2016.04.27. 15./.

 4. �ripar

 ”A francia �rkutat�s �vtizedek �ra �len j�r Eur�p�ban. A P�rizsban sz�kel� Eur�pai �r�gyn�ks�ggel egy�ttm�k�dve folytatj�k a kutat�sokat �s a m�holdak, kutat�rak�t�k kil�v�s�t.”

 Franciaorsz�g gy�rtja az Ariane hordoz�rak�t�t, melyet Franciaorsz�g tengerent�li megy�j�nek sz�khely�b�l: Kouroub�l l�nek fel.

 7. Szolg�ltat�sai

 Oktat�s: Legh�resebb egyeteme a Sorbonne

 K�zleked�s

 �rufogalom: Legforgalmasabb kik�t�je Marseille, melyet Le Havre k�vet.

 Szem�lyforgalom: A nagy ter�let� �s t�bb nemzetis�g� orsz�gban Jap�n ut�n a F�ld�n m�sodikk�nt �p�tett�k a TGV-t (e: t�zs�v�), az els� vonal P�rizsb�l Lyonba vezetett (1981).

 K�lkereskedelem

 Legf�bb partnere N�metorsz�g (18%).

 Behozatal pl. k�olaj (Norv�gia, Egyes�lt Kir�lys�g; Oroszorsz�g, K�zel-Kelet), f�ldg�z (Hollandia, Oroszorsz�g, Alg�ria), feketesz�n, vas�rc, alum�nium

 Kivitel pl. sajt, bor, konyak, divat�ru, �ram, illatszer, gy�gyszer, radar, rep�l�g�p

 Vend�gforgalom

 ”Eg�sz Eur�p�ban itt van a legt�bb turisztikai sz�ll�shely. Spanyolorsz�g �s Olaszorsz�g ut�n a harmadik legl�togatottabb orsz�g a kontinensen.” /FrOf8-192./  A k�zelm�ltban voltak �vek, amikor Franciaorsz�g fogadta a F�ld�n a legt�bb turist�t, de a vend�gforgalom j�vedelmez�s�gben akkor is csak m�sodik volt az USA ut�n.

 A vend�gforgalom mindh�rom �ga fejlett. A kultur�lis vend�gforgalom P�rizsban, a f�rd� vend�gforgalom a Rivi�r�n, a s� vend�gforgalom pedig az Alpokban �s Pireneusokban jellemz�. A legt�bb l�togat� P�rizsba �rkezik, mely egyben a F�ld legl�togatottabb v�rosa. ”Provance �s a Cote d’Azur /Francia Rivi�ra/ r�gi� P�rizs ut�n a legl�togatottabb r�gi�” (v�. Magyarorsz�g: Budapest, Balaton).

 8. V�rosai

 P�rizs, 10.4 m

 1. F�ldrajzi energi�i

 Magyarorsz�gnyi n�pess�g� egyk�zpont� v�roshalmaz

 Franciaorsz�g f�v�rosa a P�rizsi-medence k�zep�n, a Szajna ment�n

 A v�rosszerkezet sugaras-k�rgy�r�s, melyet Haussmann b�r� terve szerint alak�tottak ki.

 A nemzeti j�vedelem 30%-�t adja, az egy f�re jut� j�vedelem az orsz�gos �tlag m�sf�lszerese.

 1250 k. lett kir�lyi sz�khely.

 2. Nevezetess�ge a/az

 Notre Dame sz�kesegyh�z

 Sorbonne egyetem (1215), mely a t�bb mint sz�z fels�oktat�si int�zm�ny k�z�l a legh�resebb

 Bastille er�db�l maradt (1789) k�

 Versailles kast�ly, melyet a Napkir�ly kezdett �p�ttetni a v�rosmagt�l 20 km-re

 Diadal�v, amely alatt Napoleon �s Hitler is haladt

 Champs Elys�es (e. san eliz�), Eiffel torony �s a Louvre k�pt�r (Mona Lisa).

 3. Ipara

 Az aut�gy�rt�snak m�r csak �t�de van itt. Rep�l�g�pgy�rt�s, mikroelektronika, gy�gyszergy�rt�s

 P�rizs "A divat f�v�rosa". Jellegzetes �gazat az illatszergy�rt�s. Itt van a L’Oreal c�g sz�khelye, mely a F�ld legnagyobb kozmetikai �s sz�ps�g�pol�si v�llalata (kezdetben hajfest�ket gy�rtott).

 4. Szolg�ltat�sai

 H�res egyeteme a Sorbonne

 P�rizsban van az UNESCO �s a fejlett orsz�gokat t�m�r�t� OECD, valamint az Eur�pai �rk�zpont sz�khelye.

 P�rizs n�pess�gi (20%) �s gazdas�gi (30%) t�ls�lya miatt az orsz�g k�zleked�si h�l�zata sugaras

 a TGV (e: t�zs�v�) els�k�nt (1981) Lyonnal teremtett kapcsolatot

 nagy reptere az Orly.

 Le Havre, 185 e /2006b/: P�rizs el�kik�t�je, a Szajna t�lcs�rtorkolat�ban.

 Reims, 200 e /2006b/

 A gyenge talaj� Champagne f�helye, mely m�gis a legfontosabb borvid�kek k�z� tartozik /Fr8Of-191./.

 Egykor a francia kir�lyok egykori koron�z� v�rosa

 ”A pezsg�gy�rt�s ’f�v�rosa’” /Fr8T-191./

 Lille, 1 m

 Benc�s kolostor�nak udvar�n f�rt�k Eur�p�ban az els� r�tegv�z ad� kutat. A r�tegvizet Artois tartom�nyr�l art�zi v�znek nevezt�k el.

 A flamand sz�nalap� iparvid�k f� helye az orsz�g �szakkeleti, legfejlettebb �s legs�r�bben lakott vid�k�n.

 Nancy, 100 e

 A P�rizsi-medence t�ljainak legmagasabbra emelt pereme

 A vegyes (n�met-francia) lakoss�g� Lotharingia f� helye, a lotharingiai herceg egykori sz�khelye

 A lotharingiai sz�nalap� iparvid�k f�helye, mely ma az ac�ltermel�s negyed�t adja.

 Strassbourg, 250 e

 Elz�sz f� helye, a Rajna partj�n

 az Eur�pai Parlament sz�khelye

 Lyon, 1.6 m

 Franciaorsz�g m�sodik gazdas�gi k�zpontja �s harmadik legn�gn�pesebb v�rosa a Rhone ment�n

 Nagym�lt� selyemipari k�zpont, �s a gyorsvas�t (TGV) els� vonal�nak v�gpontja.

 K�zel�ben a Francia-k�z�phegys�gben kisebb sz�nalap� iparvid�k van. Itt szabadalmaztatt�k a Michelin (e: mislen) testv�rek a k�zzel felszerelhet� �s felf�jhat� gumiabroncsot (1891).

 Marseille, 1.6 m

 Franciaorsz�g m�sodik legn�pesebb v�rosa (�s Eur�pa 4. legf�bb) kik�t�je, a Rhone-delta keleti sz�rny�n

 A k�z�p-eur�pai k�olaj-vezet�krendszer (d�lnyugati) bet�pl�l�si pontja.

 "Az arabok v�rosa"

 K�zel�ben van Les Baux, a bauxit n�vad�ja.

 Nizza, 940 e

 "A Francia Rivi�ra gy�ngyszeme".

 K�zel�ben h�res technopolisz van, valamint a filmfesztiv�lj�r�l h�res Cannes �s szerencsej�t�kair�l nevezetes Monte Carlo.

 Toulouse, 880 e

 D�l-francia v�ros a Garonne ment�n

 T�rs�ge az orsz�g legjobb adotts�g� mez�gazdas�gi ter�lete, mivel az eur�pai kukorica �vezethez tartozik

 Az Airbus f�helye, a francia �ripar �s cs�cstechnika sz�khelye, "az eur�pai Houston"

 Bordeaux, 840 e

 D�l-francia v�ros a Garonne t�lcs�rtorkolat�ban.

 Nevezetess�ge a bordeauxi m. bord�i bor. A rep�l�g�pgy�rt�sban is r�szt vesz.