3.4. EGYES�LT KIR�LYS�G, tk. 130-131.

 1. Alapadatok: T: 2.5 Mo, L: 7 Mo

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 1. �idei-r�ghgek pl. Pennine-hg.

 2. Letarolt alf�ld: K�z�p-angliai-alf�ld mn. Patk�alf�ld

 3. K�z�pidei �led�kek: Angol-l�pcs�vid�k, pl. Doveri feh�r szikl�k; Londoni-md.

 2. V�zrajza: Atlanti-�ce�n: �r-tg; �szaki-tg - Temze

 3. �ghajlata (2): �ce�ni, hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 Kelt�k, r�maiak, germ�nok

 Kelta perem - az Egyes�lt Kir�lys�g r�szei

 Mocskos h�romsz�g, Ipari forradalom

 Gyarmatbirodalom: USA, India, Greenwich, vil�gnyelv, Nemzetk�z�ss�g

 Atomhatalom. EGK/EU: 1973-2020 k�z�tt

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv: Angol

 2. Vall�s: anglik�n

 3. Multikulturalizmus.

 5. Mez�gazdas�ga

 Nagybirtok

 S�rga �s z�ld

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar: pamut

 2. Neh�zipar: ac�l

 3. Tud�sig�nyes: Rolls Royce aut�

 4. Cs�cstechnika: gy�gyszer, rep�l�g�pgy�rt�s F5.

 7. Szolg�ltat�sai

 London (3): p�nz�gy: bank, biztos�t�, t�zsde; v�llalati sz�khely; kultur�lis vend�gforgalom

 Oktat�s: Oxford �s Cambridge.

 8. V�rosai

 London, vh. 9.5 m

 A Londoni-medenc�ben, a Temze t�lcs�rnyak�n

 Szolg�ltat�sok, Eur�pa leggazdagabb r�gi�ja, F1 �tcsillagos sz�lloda, bev�ndorl�k

 Nevezetess�gek: V�r: Tower; kast�ly: Windsor, templom: Westminster, h�d: Tower h�d, m�zeum: British Museum; a parlament �ratorny�nak harangja a Big Ben; Greenwich, Legforgalmasabb reptere a Heathrow

 Liverpool, 800e: a K�z�p-angliai-iparvid�k tengeri kapuja

 Manchester, 2.2m: textilipar à logisztika

 Birmingham, 2.3m

 Az UK 2. legn�pesebb v�rosa, a K�z�p-angliai-iparvid�k / rn. Fekete-vid�k f�helye

 Edinburgh, 500e /2022/: A sk�t politikai f�v�ros

 Glasgow, 1.2m: A sk�t gazdas�gi f�v�ros

 Aberdeen: 200e: k�olaj.

 EGYES�LT KIR�LYS�G – kieg�sz�t� anyag.

 1. Alapadatok

 Az UK ter�lete p. 245 ekm2

 A n�ps�r�s�g Angli�ban 400 f�/km2, Sk�ci�ban 60 f�/km2.

 2. Term�szetf�ldrajza

 0. Partvonala: tagolt

 Brit-szigetek (2): F�-sziget mn. Angol-sziget + �r-sziget, + 1100 kisebb sziget

 1. Domborzata

A Pennine-hg. �idei k�zett�mege „Anglia gerince”. D�lr�l U / patk� alakban simul hozz� a letarolt Angol-alf�ld.  A k�z�pidei �led�kekb�l �ll� Angol-l�pcs�vid�k a P�rizsi-medenc�vel k�z�s szerkezetet alkot. A Londoni-medenc�t harmadid�szaki �led�k t�lti ki.

 2. V�zrajza

Temze

Atlanti-�ce�n: La Manche, Doveri-szoros, �szaki-tenger

 3. �ghajlata (2): �ltal�ban �ce�ni, v�ltoz�kony. A hegys�gekben hegyvid�ki.

 R�szletez�s

 �id� (9)

 Kaledonida (3): Sk�t-hegyvid�k, �szak-walesi-hegyvid�k, �szak-�r-hegyvid�k

 Variszcida (4): Pennine, D�l-walesi-hegyvid�k, D�l-�r-hegyvid�k, Cornwall-f�lsziget

 �idei talapzat (2): Angol-alf�ld (tri�sz is), �r-alf�ld

 K�z�pid� (1): Angol-l�pcs�vid�k

 �jid� (1): Londoni-medence.

 R�szletez�s

 A Brit-szigetek ter�lete 325 km2. Kis szigetek: Man sziget, K�ls�-Hebrid�k, Bels�-Hebrid�k, Orkney- �s Sheatland-sztk.

 Partvonala �vi 2 cm-t h�tr�lt �tlagosan a H�d�t� Vilmos (1086) felm�r�se �ta eltelt 800 �vben (�sszesen 6 km-t).

 Pennine-hg. (e. pen�jn): „Anglia gerince”. D�li r�sz�t patk� alakban �leli �t az Angol-alf�ld. Asszimmetrikus: nyugati oldala meredek, a keleti mened�kes. Egykor t�lgyerd�k bor�tott�k. Karsztjelens�gekben gazdag, mivel meghat�roz� k�zete a karbon m�szk�. Legmagasabb pontja a 843 m-es Cross Fell.

 Sk�t-felf�ld: Itt tal�lhat� Eur�pa legbor�sabb r�sze, emellett a t�j igen szeles. T�jai „fenns�gesen zordak" �s "leny�g�z�en komorak". Partjai zegzugosan fjordosak (firth). Az �szak-sk�t-hegyvid�k �rk�ban h�z�dik a Loch Ness (Loch = t�, v�. angol: lake), melyben nem �l sz�rny (Nessy). Mellette tal�lhat� a Brit-szigetek legmagasabb pontja, a fagyapr�zta gr�nitt�rmel�kkel fedett, 1342 m-ig magasod� Ben Nevis. A Sk�t-felf�ld "nyaka" a mind�ssze 50 km sz�les Sk�t-alf�ld, melyet �idei tengeri �led�k b�lel. A D�l-sk�t dombvid�ket szil�r pala fedi.

 Cumbrian-hg., e. k�mbrien: Kaledonida. Tucatnyi j�gnyelv-v�jta, v�gmor�na-g�tolta tavai miatt viseli az Angol-t�vid�k (an. Lake District) nevet.

 Walesi-hegyvid�k: Az �szak-walesi-hegyvid�k kaledonida �s az utols� j�gkorszakban (glaci�lisban) is eljegesedett. Ritk�n lakott erd�s vid�k. A Cambriai-hg. legmagasabb pontja a 1085 m magas Snowdown. A D�l-walesi-hegyvid�k variszcida, az utols� j�gkorban j�gmentes maradt. Antracitja nagy, sz�nalap� iparvid�ket �ltetett.

 Cornwall-f�lsziget: Egykor �nb�ny�szat�r�l volt nevezetes: miatta nevezt�k el az �kori g�r�g�k a mai Angol-szigetet �n-szigetnek.

 Angol-alf�ld mn. K�z�p-angliai-alf�ld v. „Patk�alf�ld”: �idei �s tri�sz �led�k fedte letartolt alf�ld. A Pennine-hegys�get d�lr�l, U-alakban veszi k�r�l, DNy-i cs�cske ki�ri a Bristoli-�b�lig.

 Angol-l�pcs�vid�k: K�z�pidei tengeri �led�k fedi, mely a Francia-k�z�phegys�gig �s a Vosgesig egys�ges szerkezetet alkot, amire csak r�folyt Kr. e. 6000-t�l a Doveri-szoros vize. Perem�t a Doveri-szorosn�l feh�r sz�n�, kr�ta-id�szaki m�szk� (�r�kr�ta) alkotja.  Err�l nevezt�k el az �korban a Angli�t az �korban a Doveri-szikl�k miatt nevezt�k "Albion"-nak (alba=feh�r). A Londoni-medence m�g az �jid�ben is tenger�b�l volt, ennek megfelel�en tengeri �led�k b�leli.

 �r-sziget

 A "Smaragdz�ld-sziget" szerkezetileg olyan mint egy levesest�l: peremei (�ltal�ban) felmagasodnak.

 A kaledonida �szak-�r-hegyvid�k �s a variszcida D�l-�r-hegyvid�k (nyugati sz�le jellegzetes ria-part) k�z�tt ter�l el az �idei �led�kkel fedett �r-alf�ld.  �tlagmagass�ga 60 m (40-80m, szigethegys�gekben > 100 m).  Alapzata z�mmel karbon �led�k.  T�zegl�pjai (15%) �s mor�nahalmai k�z�tt bizonytalanul kanyarog a Shannon. Az alf�ld a Burren �rd�gsz�ntotta m�szk�fenns�kj�nak (j�ggyalulta r�teglapok) sz�l�n, a Moher-szikl�kn�l 200m magas peremmel szakad le az �ce�n fel�.

 Az �ce�n kiny�l�sakor az �szak-�r-hegyvid�kre bazaltl�va �ml�tt (Antrim-l�vafenns�k).  Ez a ter�let lett a sziget legterm�kenyebb r�sze.  A l�vak�zet h�l�si reped�sei j�l l�that�k az "�ri�sok �tj�n".  A 0.5m �tm�r�j�, hatsz�ges bazaltoszlopokat a partrombol�s nyeste le.

 2. V�zrajza

 Foly�: Temze

 �ll�vizek (5): Atlanti-�ce�n, Kelta- m�s n�ven �r-tenger, �szaki-tenger; La Manche, Doveri-szoros.

 Foly�k

 Foly�i a szigetek m�ret�b�l �s alakj�b�l k�vetkez�en r�videk, az �ce�ni �ghajlat miatt pedig b�viz�ek, egyenletes v�zj�r�s�ak �s a v�zh�l�zat s�r�. A h�rom leghosszabb foly� a Severn, Shannon �s a Temze.

 Severn: Az �szak-walesi-hegyvid�ken ered. A Brit-szigetek leghosszabb foly�ja (390 km), amely 20 km-rel r�videbb, mint a Duna magyarorsz�gi szakasza (410 km). A Kelta-tengerbe (Bristoli-�b�lbe) torkoll.

 Shannon: Az �szak-walesi-hegyvid�ken ered. A Brit-szigetek m�sodik �s az �r-sziget leghosszabb foly�ja (370 km). R�ba nagys�g�. tavakat f�z fel. Nyugaton, a D�l-�r-hegyvid�k el�ter�ben torkol az Atlanti-�ce�nba. Kelet fel� a Nagy-csatorna Dublinnal k�ti �ssze. Az �r-szigeten az eredetileg az alf�ld belsej�be �sszefut� v�zh�l�zatot a peremek fel�l h�trav�g�d� foly�k lefejez�sekkel tett�k sz�tfut�v�.

 Temze: Az Angol-l�pcs�vid�ken ered, a Bristoli-�b�l k�zel�ben. A F�-sziget m�sodik �s a Brit-szigetek harmadik leghosszabb foly�ja (340 km). T�lcs�rtorkolat�ban n�tt naggy� London. A kis j�gkorszakban rendszeresen befagyott �s jeg�n v�s�rokat tartottak.

 Tavak

 A Brit-szigetek legnagyobb tava (400 km2) a Laugh Neagh, Bristolt�l 30 km-rel Ny-ra. Medenc�j�t a j�g v�jta a kr�ta-eoc�n bazaltba. Nevezetesek a T�vid�k (Cumbrian-hg, Lake District) hossz�k�s, j�gv�jta tavai.

 3. �ghajlata (2): �ltal�ban �ce�ni, a hegys�gekben hegyvid�ki.

 A Ben Nevist �vente 4 000 mm, DK-Anglia pedig csak 550 mm csapad�kot kap.

 London: janu�r 3 oC, j�lius 16 oC, h�ing�s 13 oC, �tlagh�m�rs�klet 9 oC, csapad�k 600 mm/�v.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. A ”kelta perem” megh�d�t�sa

 A Brit-szigetek ter�let�n m�r f�lmilli� �ve biztosan �lt az ember �se, de a j�gkorban a ter�let a Temze vonal�ig eljegesedett. A t�rs�g el�, �r�sokban eml�tett n�pe a kelta volt. A mai Anglia ter�let�t megh�d�totta a R�mai Birodalom. T�voz�suk ut�n �rkeztek (Kr.u. 400-t�l) a germ�n nyelv� angolsz�szok, akik megv�ltoztatt�k a mai Anglia nyelv�t.

 Anglia terjeszked�se r�v�n a kelta nyelv �s �ntudat (�r, sk�t, velszi, cornish) a gyenge adotts�g�, �szaknyugati peremre szorul. Az angolok a kelt�k megt�r�s�re �s beolvaszt�s�ra v�ltozatos eszk�z�ket haszn�lnak (v�. Walesi b�rdok). Cromwell ki�rtotta az �rek fel�t, 1m f�t. A gabonakivitel a szint�n 1m-�s k�zvetlen �ldozattal j�r� Nagy �h�ns�g idej�n is folyt.

 ”Nagy-Britannia h�rom tag�llama a F�-szigetre es� Anglia, Sk�cia �s Wales. A k�z�pkori Brit-szigeteken els�k�nt Anglia v�lt stabil �s er�s �llamm�, mely a 13. sz�zad v�g�n megh�d�totta Walest /1282-ben v�gleg megh�d�totta, de csak 1535-ben egys�ges�tette/, majd 1707-ben Sk�ci�t is. 1801-ben az �r-szigetet is az �llamhoz csatolt�k, de �rorsz�g f�ggetlened�se /1921/ ut�n csak az �szaki r�sz maradt London fennhat�s�ga alatt. A kir�lyn� az orsz�g �llamf�je, a korm�nyz�sban nem vesz r�szt, de befoly�sos k�zszerepl� �s a kir�lys�g egys�g�nek szimb�luma” /FrOf8-186./  A kir�lyn� kinevezheti �s elbocs�jthatja minisztereln�k�t �s minisztereket, parancsot adhat a hadseregnek, k�lf�ldre is k�ldhet katon�kat. Kiadhat �s visszavonhat �tlevelet.

 2. Gazdas�gi er�

 1. Mez�gazdas�g

 A Brit-szigetek legfejlettebb ter�lete a kezdet kezdet�t�l a s�r�n lakott, d�lkeleti alf�ldeken tal�lhat� (ez a mai b�zaterm� S�rga-Anglia). Ezen a j� adotts�g� ter�leten Anglia hamar �tveszi a N�metalf�ld (k�s�bbi Benelux-�llamok) fejlett mez�gazdas�gi m�dszereit. Az �n. beker�t�sek sor�n az �rutermel� nagybirtokosok a hagyom�nyosan gazd�lkod� f�ldm�veseket f�ldj�kr�l kiszor�tj�k. A nincstelenekb�l lesznek a majdani ipari munk�sok �s gyarmatos�t�k.

 2. Ipar

 ”Egykor Anglia volt a ”vil�g m�helye”, ahonnan �ramlottak ki az ipari term�kek �s az �j technol�gi�k.” /FrOf8-186./ Pl. gr�f Sz�chenyi Istv�n is lopott ki g�peket Angli�b�l.

 3. Gyarmatos�t�s

 Kezdetben a Fekete H�romsz�g mocskos kereskedelm�b�l moh�n gazdagodik.

 A F�ld legnagyobb gyarmattart�ja lesz. ”Hatalmas gyarmatbirodalma a sz�razf�ldek 1/5-�re terjed ki.” /F8-181./

Id�vel uralma alatt �ll az indiai szubkontinens; Egyiptom, Nig�ria, D�l-Afrika, a 13 gyarmat (az USA jogel�dje), Kanada; valamint Ausztr�lia �s �j-Z�land. A h�d�t�sok �s a 20 milli� telepes r�v�n vil�gnyelv lesz az angol. A f�ldrajzi fokh�l�zat kezd� hossz�s�gi k�re Londonon �t halad (Greenwich, k�lv�ros).

 4. Nemzetk�z�ss�g

 ”A kir�lys�g szoros kapcsolatot tart fenn az egykori gyarmatbirodalom orsz�gaival. A Nemzetk�z�ss�g olyan �llamok sz�vets�ge, amelyek f�ggetlened�s�k el�tt d�nt�r�szt a brit korona fennhat�s�ga al� tartoztak. A k�z�ss�g feje a brit kir�lyn�, de a szervezetben csak 16 orsz�g van, aminek II. Erzs�bet az uralkod�ja (pl. Kanada �s Ausztr�lia).” /FrOf8-186./ Ez ut�bbiak a nemzetk�z�ss�gi kir�lys�gok.

 A szervezetet 1926-ban alap�tott�k Brit Nemzetk�z�ss�g n�ven, 1948-t�l neve Nemzetk�z�ss�gre (Commonwealth of Nations) v�ltozott. 54 tag�llama van.

 Tagorsz�gai egyenrang�ak. A szervezet c�lja a gazdas�gi �s politikai egy�ttm�k�d�s, pl. a demokr�cia el�mozd�t�sa, az emberi jogok tiszteletben tart�sa, a j� korm�nyzati gyakorlatok k�zvet�t�se. A Brit Nemzetk�z�ss�gi J�t�kokat egy �vvel az olimpia ut�n rendezik, �s ez az olimpia ut�ni legnagyobb sportesem�ny a f�ld�n.

 Legn�pesebb �s legnagyobb gazdas�g� orsz�ga India. Mivel tagjai az Indiai szubkontinens �llamai, ez�rt a F�ld lakoss�g�nak t�bb mint negyed�t fogja �ssze. Legn�pesebb orsz�gai India, Pakiszt�n, Nig�ria, Bangladesh.

 Orsz�gai a F�ld ter�let�nek �t�d�re terjednek ki. A legnagyobbak: Kanada, Ausztr�lia, India.

 A szervezetnek �rorsz�g �s az USA nem tagja. A D�l-Afrikai K�zt�rsas�got az apartheid (rasszista megk�l�nb�ztet�s) miatt egy id�re kiz�rt�k, majd annak felad�sa ut�n visszavett�k.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv

 A lakoss�g 80%-a angol, 10 %-a sk�t, 4 %-a �r, 2 %-a walesi. Az �n. kelta perem lakoss�ga d�nt�en m�r angolul besz�l �s csak kultur�lis �n�ll�s�g�t �s �ntudat�t �rzi. A lakoss�g 4 %-a bev�ndorl�.

 2. Vall�s

 Az �rek meg�rizt�k katolikus hit�ket.

 Az angolok, sk�tok �s velsziek anglik�nok. Egyh�zuk feje az uralkod�. Az ir�nyzatot 1535-ben alap�totta a buja, fal�nk �s v�reskez� VIII. Henrik volt, aki hat feles�g�b�l kett�t meg�letett. 2001-17 k�z�tt 500 templom z�rt be – sokb�l mecset lett.

 A 15 �ves di�kok harmada bev�ndorl� h�tter� (m�sodik gener�ci�ig, 2018.05.20. Origo, EU �tlag 21%).

 Az iszl�m hit�ek gyorsan szaporodnak – az Egyes�lt Kir�lys�gban a vall�sukat gyakorl�k k�z�tt 2020-ra val�sz�n�leg t�bbs�gbe ker�ltek.

 Londonnak m�r csak 17 %-a anglik�n vall�s�. A v�rosban a leggyakrabban v�lasztott n�v a Mohamed �s a v�rosban vagy sz�z sar�a b�r�s�g m�k�dik. Vannak, akik a f�v�rost m�r Londoniszt�nnak h�vj�k. Az iszl�mhit�ek fele 25 �v alatti.

 Liverpoolban a gyerekek fele iszl�mhit�.

 Birmingham lakoss�g�nak 22 %-a iszl�mhit�, �s m�r t�bbsz�r k�rv�nyezt�k a hangsz�r�s im�ra h�v�st.

 3. N�pmozgalom

 Kiv�ndorl�s: 20 milli� ember 1850-2000 k�z�tt.

 Bev�ndorl�s

 ”M�r az 1950-es �vekben bev�ndorl�k c�lja lett az Egyes�lt Kir�lys�g – els�sorban az �pp f�ggetlened� gyarmatokr�l /pl. Pakiszt�nb�l, Hongkongb�l/ �rkeztek a betelep�l�k. A 20. sz�zadi bev�ndorl�si hull�mnak k�sz�nhet�en a sz�zad v�g�re igazi multikultur�lis t�rsadalom j�tt l�tre, k�l�n�sen a nagyv�rosokban �l egy�tt a sokf�le kult�ra.

 Napjainkban sz�mottev� a kelet-eur�pai betelep�l�k ar�nya /a londoni magyar k�z�ss�g 300 000 f�s – �gy London a m�sodik legn�pesebb magyarok lakta v�ros/. F�k�nt a f�v�rosba k�lt�znek, ahol a k�lf�ld�n sz�letettek m�r a lakoss�g t�bb mint egyharmad�t teszik ki.

 A bev�ndorl�st az el�reged� brit t�rsadalom, a gazdas�g nagym�rt�k� munkaer�ig�nye �s persze a magas munkab�rek gerjesztik. Az integr�ci�s probl�m�k ellen�re az Egyes�lt Kir�lys�g az egyik legbefogad�bb orsz�g Eur�p�ban.”

 4. Gazdas�g

 Gazdas�gszerkezet, mg.: mez�gazdas�g

 Gazdas�gi er� tekintet�ben Eur�p�ban N�metorsz�g �s Oroszorsz�g ut�n a 3; a F�ld�n pedig a 9. /W-2017/.

 5. V�roshalmazok

 5. Mez�gazdas�ga

 1. �ltal�nos jellemz�k

 1. Alapadatok

 Az �gazat a keres�k 1.5%-�t foglalkoztatja �s a j�vedelem 0.6 %-�t adja.

 A mez�gazdas�gi j�vedelem k�tharmad�t az �llatteny�szt�s adja.

 K�pes volt �s majdnem �jb�l k�pes lett az �nell�t�sra. 1750 k�r�lig gabonaexport�r volt, az �nell�t�si index 1850 k. 80%, 1900 k. 35%, 2000 k. ism�t 80%-os lett.

 2. F�ldhasznos�t�s

 Ter�let�nek fele legel� (46%), negyede sz�nt� (25%), tizede erd� (12% - 1960 k. csak 7% volt), kivett 17%. Sz�nt�f�ldje �sszesen 60 000 km2.

 3. Term�szeti adotts�gok

 Az adotts�gok S�rga Angli�ban k�zepesek, Z�ld Angli�ban rosszak.

 4. Agrotechnika: fejlett – �s �vsz�zadok �ta az

 A fejlett mez�gazdas�g - a beker�t�sekkel egy�tt – lehet�v� tette az ipari forradalom el�tti eredeti t�kefelhalmoz�st.

 Az Angol-sziget keleti cs�csk�b�l ered a h�res ’norfolki n�gyes’ vet�sforg� (1650 k.): cukorr�pa, tavaszi �rpa, v�r�s here, �szi b�za; ami hozz�j�rul a talaj term�kenys�g�nek meg�rz�s�hez

 A nagy m�lt� sert�steny�szt�s a h�ssert�sek kiteny�szt�s�vel j�rt az �len.

 5. Birtokviszonyok

 A beker�t�sek �ta a nagybirtok a jellemz�, az �tlagos birtokm�ret 100 ha /p. 94 ha, Eurostat 2013/, birtokos vagy j�m�d� b�rl� m�veli. A 20 ha alatti birtokok ar�nya itt a legkisebb, a 150 ha felettiek� pedig a legnagyobb Eur�p�ban (Csehorsz�g ut�n).

 2. Term�kek

 1. �vek

 1. S�rga/Alacsony-Anglia – b�za �v

 �szi b�za, cukorr�pa. „D�lkelet-Anglia az orsz�g gabonakamr�ja. Egy f�re �vente 230 kg gabonatermel�s jut. A Londoni-medence cukorr�pa termel�se alig feler�szt el�g�ti ki az ig�nyeket.”

 2. Z�ld/Magas-Anglia – tej�v

 Term�ny / term�k: burgonya, �rpa, rozs zab; sz�las takarm�ny, legel�, tejel� szarvasmarha, juh

 Az �ce�ni �ghajlat d�s f�v�, �r�kz�ld legel�i kedveznek a tejel� szarvasmarha tart�snak.

 2. T�megterm�kek

 Az �vente termelt gabona 344 kg/f� /2016/.

 A rossz adotts�g� hegyi legel�k�n juhot legeltetnek. A juhot h�s��rt �s gyapj��rt tartj�k. Eur�pa 1. juhteny�szt�je. A gyapj� azonban a textilipar ig�nyeinek csak harmad�t fedezi.

 3. Specializ�ci�k

 Nevezetes sajtja a cheddar: kem�ny de oml�s, fele zs�r, 1-2 �vig �rlelik, el�sz�r Salisbury k�zel�ben k�sz�tett�k, 2000-5000 ft/kg.

 �rp�b�l k�sz�tett p�linka a whisky.

 „A londoni agglomer�ci�val �szakon szomsz�dos Fen-s�ks�g egyetlen �sszef�gg� konyhakert. A gy�m�lcstermeszt�s Kentben terjedt el. A vil�gszerte h�res a l�- �s kutyateny�szt�s a sportot �s a sz�rakoz�st szolg�lja.”

 3. K�lkapcsolatok

 Behoz: kukorica, cukor (2/3), gyapj�, hal (1/2)

 Kivisz: whisky.

 4. Ipara

 1. K�nny�ipar

 Textilipar

 Legf�bb textilipari k�zpontja Manchester volt.

 Ebben az ipar�gban t�rt ki az ipari forradalom

 Az 1800-as �vekben itt dolgozott az ipari keres�k fele

 A F�ld 1. pamuttermel� �s export�l� orsz�ga volt, 1914-ig a textilipari kivitel fel�t adta

 Tov�bbi hat�sok: textilg�p, szersz�mg�p, g�zg�p, fest�k.

 Dr�gult a munkaer� - m�sutt olcs�bb volt a b�r – ”az olcs� importterm�kek miatt” 1950-t�l hanyatlik /Fr8Of-188./

 Napjainkban az alapanyagok k�tharmada m�sz�l; min�s�gi �rukban tov�bbra is az �len j�r.

 2. Neh�zipar

 Energiatermel�s: az �ram k�tharmad�t sz�nt�zel�s� h�er�m�vek adj�k

 Vaskoh�szat – Birmingham: itt m�k�d�tt az els� vaskoh� koksszal

 Neh�zg�p gy�rt�s - Birmingham: Watt els� g�zg�pe, neh�zg�pgy�rt�s: b�nyag�p, koh�szati �s er�m�vei berendez�sek.

 ”Az olcs� importterm�kek �s a sz�n- �s ac�lv�ls�g jelent�sen �talak�totta a brit ipar szerkezet�t. A hagyom�nyos ipar�gakban a termel�s j�r�sz�t a nagy c�gek m�s orsz�gokba /f�leg �zsi�ba/ szervezt�k ki.” /Fr8Of-188./

 3. Tud�sig�nyes

 Szersz�mg�pgy�rt�s - kivitel�nek 40%-a g�p.

 Aut�gy�rt�s: brit m�rka volt pl. a Jagu�r; Rolls-Royce à Volkswagen (1999); versenyaut� gy�rt�sa F1 Formula-1.

 4. Cs�cstechnika

 ”A sz�n- �s ac�lv�ls�g jelent�sen �talak�totta a brit ipar szerkezet�t. A v�ls�gb�l val� kil�bal�snak egyik �tja volt a modern ipar�gak /pl. gy�gyszergy�rt�s, biotechnol�gia/ betelep�t�se. A leg�jabb fejleszt�seket alkalmaz� cs�cstechnol�giai k�zpontokat hoztak l�tre /pl. Londonban, Birminghamben, Cambridgeben/.” /Fr8Of-188./

 Gy�gyszer – London; a F�ld 4. legnagyobb bev�tel� gy�gyszergy�rt�ja Glaxo.S.K.

 Rep�l�g�p �s rak�tagy�rt�s – Birmingham (mellett, Coventry), az orsz�g az USA �s Oroszorsz�g ut�n a 3. a F�ld�n, h�res a Rolls-Royce rep�l�g�p motor

 Elektronika: Cambridge ”az angol technopolis”, elektronikai kutat�s-fejleszt�s.

 A Manchesteri Egyetemen fejlesztett�k ki a legtakar�kosabb f�nyforr�st (graf�nburkos LED).

 7. Szolg�ltat�sai

 ”Az Egyes�lt Kir�lys�g gazdas�g�ban a termel�s szerepe er�sen lecs�kkent, �s ma m�r messzemen�en a szolg�ltat�si �gazatok adj�k a bev�telek nagy r�sz�t.” /Fr8Of-188./

 1. Oktat�s: Nevezetes egyeteme van Oxford �s Cambridge kisv�rosokban

 2. K�zleked�s

 Az orsz�g �t- �s vas�th�l�zata London k�rny�k�n sugaras, K�z�p-Angli�ban pedig h�l�zatos.

 ”Dover �s Calais k�z�tt, a La Manche alatt �p�lt alagutat 1994-ben adt�k �t. Az Euroalag�t /Csalag�t/ 50.5 km hossz� vonal�n csak vonatok k�zlekednek (a p�ly�b�l 37 km van a csatorna alatt). Az alag�t haszn�lati d�ja magasabb, mint a komp�, de 80 helyett 37 perc alatt lehet �t�rni a t�lpartra, a vonatok cs�cssebess�ge 160 km/h. Forgalma jelent�sen megn�tt: 2013-ban t�bb mint 30 milli�an utaztak �t rajta.” /Fr8183./

 Kereskedelmi flott�ja Eur�p�ban M�lta �s G�r�gorsz�g ut�n a 3. legnagyobb.

 3. P�nz�gy: London a F�ld 3. legf�bb p�nz�gyi k�zpontja Toki� �s New York ut�n.

 4. K�lkereskedelem

 be: fa, hal, cukor, gyapj�, feketesz�n, vas�rc, alum�nium, haj�

 ki: b�za, k�olaj �s k�olajterm�kek (7%), szersz�mg�p (g�p 40%), aut�, rep�l�g�p, haditechnika, vegyipari (15%), gy�rt�si elj�r�sok, t�ke.

 5. Vend�gforgalom

 Egyed�l a kultur�lis vend�gforgalom jelent�s. ”A f�v�ros az Egyes�lt Kir�lys�g els� sz�m� idegenforgalmi k�zpontja. A turist�k jelent�s r�sze csak Londont l�togatja meg, egyharmaduk �zleti �gyben �rkezik a f�v�rosba.” /Fr8Of-188./

 8. V�rosok

 London, 9.6 m, v�roshalmaz

 ”T�bb mint 8.4 milli� ember �l a v�rosban, ezzel Nyugat-Eur�p�ban a legnagyobb, eg�sz Eur�p�ban a 2. legnagyobb v�ros.” /Fr8Of-189./

 F�ldrajzi jellemz�k

 Az Egyes�lt Kir�lys�g f�v�rosa

 A Londoni-medenc�ben, a Temze t�lcs�rnyak�n, h�d- �s kik�t�v�ros (GB-1.)

 A leggazdagabb. ”A gazdas�gi er� D�lkelet-Angli�ban koncentr�l�dik, ezen bel�l is kiemelked� a f�v�ros jelent�s�ge. A GDP/f� eg�sz Eur�p�ban London belv�ros�ban a legmagasabb.

 A gazdas�gi �talakul�s nyertese. ”Az �tlagos munkab�rek mintegy h�romszor nagyobbak a nagy-britanniai �tlagn�l. A v�ros �ves GDP-je t�bb mint Finnorsz�g� vagy Portug�li��.” /Fr8Of-189./

 A F�ld 3. legf�bb p�nz�gyi k�zpontja Toki� �s New York ut�n.

 „Az itt m�k�d� c�gek, bankok, szervezetek r�v�n a vil�g gazdas�gi �s politikai �let�nek egyik ir�ny�t�ja. a nemzetk�zi int�zm�nyek �s v�llalatok a belv�rosban /City of London/ koncentr�l�dnak.” /Fr8Of-188./

 Nevezetess�gei

 Tower (v�r), Windsor (kast�ly)

 Westminster ap�ts�g temploma �s a Szent P�l sz�kesegyh�z (anglik�n)

 Big Ben – a parlament �ratorny�nak harangja

 A F�ld legn�pesebb v�rosa volt (1831-1925) - Greenwich csillagvizsg�l� (k�lv�ros)

 Szolg�ltat�sok

 Oktat�s: t�rs�g�ben van a k�t h�res egyetemv�ros: Oxford (1096-ban alap�tott�k, 100 Nobel d�jas) �s Cambridge

 K�zeled�s: A F�ld legf�bb l�giforgalmi k�zpontja. Itt van a F�ld 3. legforgalmasabb reptere, a Heathrow.

 Liverpool, 820 e

 A "Fekete-h�romsz�g" legf�bb eur�pai cs�csa volt, mely a rabszolga kereskedelemb�l legmoh�bban gazdagodott.

 ”A gyarmatokr�l sz�rmaz� nyersanyagok els� sz�m� kik�t�je volt.” "A Fekete-vid�k tengeri kapuja"

 Manchester, 2.2 m

 Az orsz�g 3. legn�pesebb v�roshalmaza.

 "A gyapot f�v�rosa" �s ”a textilipar k�zpontja lett” /Fr8Of-187./. volt – k�rny�k�nek pamuttermel�se ma is jelent�s

 A Manchesteri Egyetemen fejlesztett�k ki a legtakar�kosabb f�nyforr�st (graf�nburkos LED) /HVG.2015.04.04: 43./

 Birmingham (e. b�rmingem), 2.3 m

 ”A k�z�p-angliai Fekete-vid�k centruma. Ez az egyik legjelent�sebb klasszikus iparvid�k Eur�p�ban. Neh�zipara a helyi sz�nre �s import vas�rcre t�maszkodik.” /Fr8Of-187./

 Az orsz�g m�sodik legnagyobb v�roshalmaza.

 A Fekete-vid�k (Black Country;e. blek kauntri) - az els� sz�nalap� iparvid�k f� helye

 Itt ringott az ipari forradalom b�lcs�je - itt haszn�lt�k els�k�nt az ac�lgy�rt�shoz a kokszot, ac�lgy�rt�sa ma is jelent�s

 K�zel�ben van az orsz�g Coventry, az orsz�g legf�bb rep�l�g�p �s aut�gy�rt� v�rosa

 Jellegzetes ipar�ga a neh�zg�pgy�rt�s (b�ny�szati, koh�szati- �s er�m�vi g�pgy�rt�s).

 Cardiff (e: k�rdiff) 300 e

 Wales f�v�rosa �s egyben a velszi parlament sz�khelye.

 Egyben a d�l-walesi sz�nalap� iparvid�k f�helye, mely egykor a F�ld legnagyobb sz�nkiviteli kik�t�je volt. M�ra ”a Wales d�li r�sz�n egykor vir�gz� b�ny�szat jelent�s�g�t vesztette.” /Fr8Of-189./

 Glasgow (e: glasgou) 1.4 m

 Az egykori sk�t sz�nalap� iparvid�k f�helye

 Jellegzetes ipar�ga a whyskygy�rt�s.

 Edinburgh (e: edinb�rg) 500 e

 Sk�cia f�v�rosa /Fr8Of-189./, a sk�t parlament sz�khelye. Sk�cia ter�lete Nagy-Britannia ter�let�nek harmada, n�pess�ge pedig 10 %-a, n�ps�r�s�ge 60 f�/km2.

 Az �szaki-tenger partj�n.

 Aberdeen (e: ab�d�n) 200 e

 Az �szaki-tengeri k�olajb�ny�szat kik�t�v�rosa, ide sz�ll�tj�k az �szaki-tengeri k�olajat /Fr8Of-189./. K�olajipari k�zpont.

 Belfast, 600 e

 �szak-�rorsz�g f�v�rosa �s egyben az �szak-�r parlament sz�khelye.

 �szak-�rorsz�g Nagy-Britannia legszeg�nyebb t�rs�ge, melynek ”fejl�d�s�t sok�ig g�tolta az angolok �s az �szak�rek politikai-t�rsadalmi szemben�ll�sa.” /Fr8Of-189./ A f�v�ros a "a bomb�k v�rosa" volt.