3.5. �SZAK-EUR�PA, tk. 116-119, 138.

 1. Alapadatok - orsz�gai (5)

   �sszesen 14 magyarorsz�gnyi ter�leten lakik 28.5 m f�.

 2. Term�szetf�ldrajz

 1. Domborzata à t�jai

 1. D�n-f�lsziget

 A Germ�n-alf�ld r�sze

 Legmagasabb pontja 171 m, �tlagos tengerszint feletti magass�ga 35 m

 2. Fennoskandia

 1. Balti-pajzs: A Balti-�smassz�vum fedettlen r�sze

 R�sze t�bbek k�z�tt: Finn-t�vid�k: 200 e t�, Norrland: Sv�drosz�g Stockholmt�l �-ra

 J�g puszt�totta, hull�mos, b�lanh�tbuck�k �s sziklamedenc�s tavak

 2. D�l-Sv�dorsz�g: mor�n�val fedett �smassz�vum

 3. Skandin�v-hv.

 �idei r�ghg, a j�gkorban eljegesedett: fjordok

 Hordozza Norv�gia �s Sv�dorsz�g hat�r�t

 Fjord (4): J�gkori j�g�r �ltal v�jt tekn�v�lgy, melyebe a j�g elolvad�sa ut�n benyomult a tenger. Norv�gia „a fjordok orsz�ga”.

 V�zv�laszt� az Atlanti-�ce�n �s Balti-tenger k�z�tt

 �ghajlatv�laszt�

 3. Izland

 T�volod� Eur�pai- �s �szak-amerikai-k�zetlemez à Atlanti-h�ts�g

 V�zszint f�l� emelked� r�sze, „a t�z �s j�g orsz�ga”: eljegesedett fenns�kok + gyakori f�ldreng�s �s vulk�noss�g à �rv�z; h�vforr�sok

 2. V�zrajza: Atlanti-�ce�n, �szaki-tg, Balti-tg.

 3. �ghajlata

 Hossz� nappalok �s �jszak�k, pl. Rovaniemi feh�r �jszak�ja �s fekete nappala

 �szak-atlanti-�ramlat meleg�t; a tenger befagy Helsinkin�l, Murmanszk viszont j�gmentes

 K�tarc� a t�rs�g. A nedves �s hideg kontinent�lis �ghajlat hat�ra az Oslo-Stockholm-Helsinki vonalon h�z�dik, az ett�l �szakra l�v� ter�letek k�zel lakatlanok.

 T�bl�zat

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 �slak� r�nszarvas tart� lappok (100 e); finnek

 Germ�nok �s vikingek kirajz�sa

 D�n uralom: Kalmari Uni�

 Sv�d Birodalom: finnorsz�gi sv�d kisebbs�g (5 %), veres�g az oroszokt�l

 �szaki Tan�cs, semlegess�g, meg�rkez�s Eur�pa gazdagjai k�z�

 NATO-tags�g (2023), de Norv�gia �s Izland nem tagja az EU-nak.

 4. Emberf�ldrajz

 1. Rassz: Elterjedt az europidok �szaki / nordikus t�pusa

 2. Nyelv: �szaki germ�n, finn, lapp / sz�mi

 3. Vall�s: Luther�nus hagyom�ny�

 Jellem: nyugodt �s t�vos�gtart�

 J�l�ti �llam: kapitalizmus, nagy ar�ny� �jraeloszt�ssal. Magas ad� a gazdagoknak, b�s�ges juttat�sok a szeg�nyeknek, kis j�vedelmi k�l�nbs�gek.

 4. N�pmozgalom: fogy�s, bev�ndorl�s, �talakul�s.

 5. Mez�gazdas�g

 �vek

 Tundra: izlandi juh, lappf�ldi r�nszarvas

 Fenyves: f�leg Finn- �s Sv�dorsz�g, fav�g�s �s pap�rgy�rt�s, fenntarthat�

 Tej�v: �rpa, burgonya, sz�lastakarm�ny; lomberd�: gyufa �s b�tor

 B�za�v: b�za, cukorr�pa

 D�nia

 A sz�nt�f�ldek orsz�ga (60 %)

 Csal�dok à sz�vetkezetek: vet�mag, g�p, rakt�r / �lelmiszeripar.

 Hal�szat: Izland, Norv�gia, D�nia.

 Erd�gazd�lkod�s: Az erd� fenntart�sa (k�rtev�k elleni v�delem), haszonv�tele (fa, vad) �s �jra telep�t�se / meg�j�t�sa.

 Az erd�gazd�lkod�s lehet fenntarthat� �s nem fenntarthat�. Ez ut�bbi esetben nem gondoskodnak az erd� megfelel� meg�jul�s�r�l.

 A fakitermel�s lehet tarv�g�sos �s sz�lal� v�g�sos. Ez ut�bbi esetben a fa�llom�ny k�l�nb�z� kor�, �s mindig csak a v�g�s�rett f�kat d�ntik ki. 

 6. Ipar

 1. K�nny�ipar, sv�d: Ikea b�tor, HM ruha – szeg�ny orsz�gokban; d�n Lego

 2. Neh�zipar

 B�ny�szat

 Norv�gia: sz�nhidrog�nek, �szaki-tgi f�r�szigetek, kivitel

 Sv�drosz�g: �rcek pl. Kiruna vas�rce à „sv�d ac�l”

 Energiatermel�s

 V�z: Norv�gia 95%, behozott bauxit à alum�niumkoh�szat; Izland

 Sz�l: D�nia

 F�ldh�: Izland (30% /2013/).

 Koh�szat

 „Sv�d ac�l” à SKF goly�scsap�gy

 Norv�gia: alum�nium

 3. Tud�sig�nyes

 Aut� sv�d Saab �s Volvo

 Elektrotechnika: sv�d Ericsson �s Electrolux

 4. Cs�cstechnika

 Informatika, pl. finn Nokia (Iot) �s norv�g Telenor (t�vk�zl�s)

 Hadiipar: sv�d Gripen rep�l�g�p.

 �SZAK-EUR�PA – kieg�sz�t� anyag

 1. Alapadatai

 R�vid�t�sek: Mo = Magyarorsz�gnyi, fu = finnugor.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata �s v�zrajza

 Ter�lete 1.5 milli� km2.

 K�t f� r�sze a Balti-pajzs �s a Skandin�v-hegys�g. E k�t ter�letet egy�ttesen Fennoskandi�nak is nevezik (a ”finn” �s ”skandin�v” n�vsz�k �sszevon�s�val).

 A Balti-pajzs a Balti-�smassz�vum fedetlen vagy csak v�kony j�gkori mor�n�val fedett r�sze. D�li hat�ra a Balti-tenger - Finn-�b�l, valamint a Ladoga- �s Onyega-t� vonala. A pajzs keleti r�sze a Finn, nyugati r�sze pedig a Sv�d-t�nk.

 A Finn-t�nknek n�gy r�sze van. Nyugati fele Finnorsz�ghoz, a keleti Oroszorsz�ghoz tartozik. A finn r�sz �szaki t�ja a Lapp-t�nk, a d�li a tavakban gazdag Finn-t�h�ts�g. Az orosz r�sz �szaki t�ja a Kola-f�lsziget, a d�li a Kar�l-t�nk.

 A Sv�d-t�nk �szaki r�sze Norrland, a d�li pedig D�l-Sv�dorsz�g n�ven foglalhat� �ssze. D�l-Sv�dorsz�gnak h�rom r�sze van. �szakon, az �n. sv�d nagy tavakn�l (Vanern, Vatten, Malalren) ter�l el a j�g �ltal letartolt Sv�d-alf�ld, k�z�p�tt a Sv�d-v�gmor�na, d�len pedig a k�z�pidei �led�kkel fedett, term�keny Skane-f�lszieget (e: szk�n).

 Emellett m�g k�t t�j tartozik ide. Az �idei k�zetekb�l fel�p�l� Skandin�v-hegys�g, valamint Izland vulk�ni szigete. A Skandin�v-hegys�g az Atlanti-�ce�n kiny�l�sa el�tt - az �jid� kezdet�ig - �sszef�gg�tt az �szak-amerikai Appalache-hegys�ggel. Izland bazaltszigete ugyanezen �ce�n kiny�l�s�val kezdett fejl�dni, mivel a sziget f�ldtanilag az Atlanti-�ce�n tengely�ben h�z�d� �ce�ni h�ts�g�nak sz�razf�ldre bukkan� r�sze.

 A D�ni�hoz tartoz� D�n-f�lsziget (J�t-f�lsziget) f�ldtanilag nem �szak-Eur�pa, hanem a Germ�n-Lengyel-alf�ld r�sze.

 A Balti-�smassz�vumon jellegzetesek a b�lnah�t buck�k �s sziklamedenc�s tavak.

 A Skandin�v-hegys�g fjordjair�l nevezetes.

 3. �ghajlata

 �szak-Eur�p�nak n�gy f� �ghajlati �s n�v�nyzeti ter�lete van. Az �ce�ni �ghajlatot a b�kk�s, a kontinent�list a t�lgyes t�ls�lya jellemzi. A hideg kontinent�lis �vben fenyvesek vannak, a sarkk�ri �ghajlat n�v�nyzete pedig a tundra.

 A Skandin�v-hegys�g �ghajlatv�laszt�. Nyugati perem�n messze �szakra ny�lik az �ce�ni �ghajlati ter�let, amiben az �szak-atlanti-meleg�raml�s szerepe a d�nt�. A D�n-f�lsziget nyugati partja �ce�ni, a keleti nedves kontinent�lis. A nedves kontinent�lis ter�let �szaki hat�r�t az Oslo-Stockholm-Helsinki vonal adja. A vonalt�l �szakra az �ghajlat m�r hideg kontinent�lis. Izland z�m�n �s a sarkk�r t�j�n az �ghajlat sarkk�ri.

 Az �ce�ni �ghajlat miatt a Skandin�v-hegys�gr�l �szaknyugatnak lefut� foly�k r�vids�g�k ellen�re b�viz�ek. A t�rs�g nagy r�sze a Balti-tenger v�zgy�jt�j�hez tartozik.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 �szak-Eur�p�ban a m�ig alig lakott fenyveseket az Oslo-Stockholm-Helsinki vonalt�l d�lre lomberd� v�ltja fel. Ennek D�l-Skandin�v r�sze a nordikus emberfajta (magas, vil�gos sz�nkomplexi�j�) �s a germ�n t�rzsek �s nyelv �shaz�ja. Innen rajzottak ki az angolok, frankok, sz�szok, a Volg�ig jut� g�tok �s a Lombardi�ba teleped� longob�rdok. Utols� hull�muk neve nyugaton viking (Izland, Gr�nland, Newfoundland), keleten pedig var�g (Kijevi Rusz).

 Jelent�s mez�gazdas�gi h�ttere csak D�ni�nak (j� de kicsi) �s Sv�dorsz�gnak (gyenge de nagy) van.  El�sz�r a Sundot (szoros) ural� �s v�mol� D�nia szerzett uralmat az �sszes t�bbi felett (Kalmari Uni�, 1379-1523).  M�sodj�ra a faszenes vaskoh�szatra t�maszkod� Sv�dorsz�g tett k�s�rletet a Balti-tengeri v�zgy�jt� megszerz�s�re. Napjainkban is Sv�dorsz�g �szak-Eur�pa vezet� ereje.

 Az oroszokt�l megveretve (1721), a nagyhatalmi t�rekv�sekr�l lemondva �gyesen alkalmazkodnak az ipari fejl�d�s adta v�ltozatos lehet�s�gekhez.

 Az ur�li nyelvet besz�l� finnek sorsa elt�r. B�kess�ges t�rzseiket sv�d h�d�t�k szervezik tartom�nny� (1200 k.), mely a nap�leoni h�bor�k idej�n Finn Nagyhercegs�g n�ven hossz� id�re orosz uralom al� ker�l (1809-1917).

 Az �szaki orsz�gok n�peire a luther�nus hagyom�ny hat. Gazdag orsz�gok, de n�pess�g�k �sszess�g�ben is kevesebb (25m), mint a K�rp�t-medenc�� (30m).

 4. Emberf�ldrajza

 1. Rassza

 A legjellegzetesebb europidok a nordikusok, mivel �k k�l�nb�znek legink�bb a t�bbi rasszt�l. �shaz�juk a mai D�l-Sv�dorsz�g: az Oslo-Stockholm vonalt�l d�lre l�v� lomberd�s ter�let.

 A nordikusok magasak, ny�l�nkak, sz�nkoplexi�juk vil�gos. Hajuk sz�ke, szem�k k�k, b�r�k feh�r. Test�k ezen sz�nekkel alkalmazkodott a kev�s naps�t�shez. Tov�bbi jellemz�j�k a nagy m�ret� (k�ls�) orr.

 Ez az alrassz jellemzi �szak-Eur�pa n�peit a lappok kiv�tel�vel. Fontos kiemelni, hogy (nagyon t�voli) finn nyelvrokonainkat is – akik azonban sz�rmaz�sukat tekintve nem rokonaink.

 2. Nyelve

 �szak-Eur�pa �slak�i egykor ragoz� nyelvet besz�ltek �s sz�mos kutat� szerint ezek is ur�li nyelvek voltak. Ezen nyelvek mai ut�da az ut�ragoz� finn �s lapp nyelv.

 A n�gy skandin�v n�p az �szaki germ�n = skandin�v nyelvet besz�l, �s meg�rtik egym�st (d�n, sv�d, norv�g) az izlandiak kiv�tel�vel.

 3. Vall�sa

 A reform�ci� hat�s�ra eg�sz �szak-Eur�p�ban a luther�nus mn. evang�likus vall�s terjedt el.

 4. V�rosok

 World Population Review

 5. Bev�ndorl�s

 ”Sv�dorsz�gban ma a kl�nalap� b�n�z�i h�l�zatok ki�p�l�s�nek lehet�nk tan�i.” /MaN.2022.07.28./

 5. Orsz�g - v�ros

 1. D�nia

 Term�szetf�ldrajz: ”A sz�nt�f�ldek orsz�ga” �s egyben ”a sz�vetkezetek orsz�ga”

 Adotts�g: Ter�let�nek 2/3-a sz�nt�, takarm�nyn�v�nyek

 Term�k: Tej, sert�sh�s, baromfi ”sonka toj�ssal”

 à �lelmiszeripari g�pgy�rt�s

 K�lbirtoka Gr�nland

 Koppenh�ga, 1.0 m

 A D�n Kir�lys�g f�v�rosa a Sund partj�n

 A Nagy Kapocs (h�d, sziget, alag�t rendszer) vezet Malm� fel�.

 2. Sv�dorsz�g

 Term�szetf�ldrajz: �szak-Eur�pa vez�rorsz�ga

 Adotts�g: Vas�rc

 Term�k: ”sv�d ac�l”

 à szersz�mg�p, SKF goly�scsap�gy, Volvo aut�

 Stockholm, 1.5 m

 A lomberd� �s fenyves hat�r�n, a Balti-tenger partj�n, a Sv�d-alf�ld keleti kapuj�ban

 A Sv�d Kir�lys�g f�v�rosa �s egyben a 25 milli�s �szak-Eur�pa legn�pesebb v�rosa, ”f�v�rosa”

 "�szak Velenc�je"

 Ipar�nak nevezetes k�pvisel�je az Electrolux (elektrotechnika - h�ztart�si g�p) �s a (Sony-) Ericsson (elektronika).

 T�rs�g�ben van a ”H und M” ruhaipari �ri�sv�llalat sz�khelye. Szeg�ny orsz�gokban varrat, a gazdagoknak adja el (pl. Bangladesh, K�na, T�r�korsz�g – N�metorsz�g, USA, Egyes�lt Kir�lys�g)

 G�teborg, 500 e

 Sv�dorsz�g nyugati nagyv�rosa

 SKF gyoly�scsap�gy, Volvo aut�: �szak-Eur�pa legnagyobb aut�gy�rt�ja.

 Malm�, 300 e

 Sv�dorsz�g d�li nagyv�rosa, a Sund partj�n, a Nagy Kapocs f�lszigeti v�g�n

 T�rs�ge "az orsz�g �l�st�ra"

 3. Norv�gia

 Term�szetf�ldrajz: A fjordok orsz�ga

 Adotts�g: �szak �tj�nak (nord weg) orsz�ga, mely arccal a tenger fel� fordul

 Term�k: Hal�szat, b�rfuvaroz�s; v�zier�m� �s k�olajb�ny�szat

 à alum�niumkoh�szat �s k�olajipari g�pgy�rt�s

 Oslo, 500 e

 A Norv�g  Kir�lys�g f�v�rosa, az Oslo-fjordban, a lomberd� �s fenyves hat�r�n

 K�zel�ben �l a norv�gok fele

 4. Finnorsz�g

 Term�szetf�ldrajz: Az ”ezer t� orsz�ga”

 Adotts�g: ter�let�nek 2/3-a erd�.

 Term�k: Fa: �sztat�s, f�r�sz�ru, b�tor, cellul�z, pap�r

 à faipari g�pgy�rt�s

 Helsinki, 1 m

 Finnorsz�g f�v�rosa a Finn-�b�l partj�n, a lomberd� �s fenyves hat�r�n

 A Nokia t�vk�zl�si �ri�sv�llalat sz�khelye.

 5. Izland

 Term�szetf�ldrajz: ”a t�z �s j�g orsz�ga”

 Adotts�g: Hal�szvizek

 Term�k: halkonzerv

 à hal�szfelszerel�s gy�rt�s

 Reykjav�k, 150e

 Izland f�v�rosa, a sziget �ce�ni �ghajlat� d�lnyugati szeglet�ben, itt �l az izlandiak fele

 K�zel�ben sz�k�h�vforr�sok (gejz�rek) vannak.