3.6. KELET-EUR�PA �S OROSZORSZ�G, tk. 120-123.

 1. Alapadatok

 Ter�lete 17 mkm2, 11 id�z�na

 Lakoss�ga 145 mf�

 N�ps�r�s�ge 8 f� / km2

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata - t�jai

 Kelet-eur�pai-s�kvid�k

 Ter�lete: 4.5 m km2

 F�ldtana

 Fedett �smassz�vum

 �szak: sziklamedenc�s tavak �s b�lnah�tbuck�k, j�gperemi tavak pl. Ladoga-t�

 K�z�p: tengeri �led�k

 D�l: l�sz

 L�sz (6): J�gkori eredet�, t�rmel�kes �led�kes k�zet, mely �gy j�tt l�tre, hogy a j�gtakar� el�ter�b�l kif�jt, sz�llong� port a f�vek megk�t�tt�k. Kiv�l� talajk�pz� adotts�gokkal rendelkezik.

 B�nyakincsei

 Donyeck feketesz�n

 Vas�rc: Krivoj Rog, Kurszk; Oroszorsz�g F5

 Sz�nhidrog�nek: Volga-Ural

 2. V�zrajza

 Tengerek (2): Jeges- �s Fekete-tg.

 Tavak (2): Kaszpi- �s Ladoga-t�

 Foly�k (4): Dnyeper; Don; Volga: leghosszabb, v�zt�roz�, delta; Ural.

 3. �ghajlata à l�sd a mez�gazdas�gn�l.

 3. T�rt�neti f�ldrajza – kieg�sz� anyag

 4. Emberf�ldrajz

 Nyelv: orosz

 Vall�s: ortodox / g�r�g keleti; iszl�m 15 % /2024/ à 2050-re 1/3 [1]

 Telep�l�sf�ldrajz

 1. Kett�ss�g: Eur�p�ban 80 %, Szib�ri�ban 20 % à 30 m Szib�ri�ban

 2. Kett�ss�g

 K�zepesen gazdag v�rosokban 75 %

 Szeg�ny falvakban 25 %: fah�z, iv�k�t, szikkaszt�; f�ld�t, s�t�t; elv�ndorl�s

 N�pmozgalom: fogy�s, hat�ron t�li oroszok visszak�lt�z�se, iszl�m t�bbs�g 2050 k.

 N�pcsoportok: 80 % orosz; 20 % nemzetis�g: tat�r, ukr�n

 Foglalkoz�si szerkezet

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Hideg kontinent�lis – fenyves erd�, nem fenntarthat� erd�gazdas�g, feny�fa

 2. Nedves kontinent�lis

 lomberd�, Moszkva k�rny�ke: burgonya, rozs, len, tejel� szarvasmarha

 erd�s puszta, mez�s�gi talaj: b�za, kukorica, cukorr�pa, napraforg�, sert�s, baromfi

 3. Sz�raz kontinent�lis - f�ves puszta: k�lterjes gabonatermeszt�s

 4. Mediterr�n: Kr�m d�li pereme, Szocsi t�rs�ge: sz�l�.

 6. Ipar

 1. K�nny�ipar: Moszkva egykor: len, gyapot

 2. Neh�zipar

 Sz�nalap� iparvid�kek: Donyec-medence, Kuznyecki-medence

 B�ny�szat - sz�nhidrog�nek: kiviteli �rt�k fele, EU helyett: India �s K�na

 Energiatermel�s: h�- atom- �s v�zer�m�vek pl. Volgogr�d

 Tankgy�rt�s: Jekatyerinburg mellett.

 3. Tud�sig�nyes �gazatok, pl. Zsiguli aut�

 4. Cs�cstechnika

 Hadiipar pl. tengeralattj�r�, atomipar, �ripar pl. rak�tagy�rt�s Moszkv�ban.

 7. Szolg�ltat�sok

 Oktat�s pl. Lomonoszov egyetem

 K�zleked�s, pl. Transzszib�riai vas�t, 9e km, F1

 P�nz�gy: Moszkva

 �llami, pl. hadsereg – F 1-2. atomhatalom.

 8. V�rosok

 1. �szaknyugati k�rzet

 Murmanszk, 250 e

 A hideg �vezet legn�pesebb v�rosa

 J�gmentes kik�t� a Jeges-tg. partj�n, atomtengeralattj�r�k

 Szentp�terv�r, 5.5 m, vh. 7m, rn. Petrogr�d majd Leningr�d

 Oroszorsz�g 2. legn�pesebb v�rosa �s egykori f�v�rosa (1712-1917)

 Nagy P�ter c�r �tal nyitott „ablak Eur�p�ra”

 A II. Vh. sor�n ostromolt�k a n�metek

 T�li Palota, Ermit�zs m�zeum.

 Haj�gy�rt�s.

 2. K�zponti k�rzet

 Moszkva, vh. 19 m

 Oroszorsz�g f�v�rosa, Eur�pa legn�pesebb v�rosa �s v�roshalmaza

 A Kelet-eur�pai-s�kvid�k v�zv�laszt�inak k�zel�ben: Dnyeper, Volga

 V�ra a Kreml, el�tte van a V�r�s-t�r �s a Boldog Vazul templom; Lomonoszov egyetem

 A II. Vh. sor�n k�zel�be jutottak a n�metek

 Rak�tagy�rt�s.

 3. Volgamenti k�rzet

 Kazany, 1.3 m

 A Volgak�ny�kn�l

 Tatariszt�n f�v�rosa

 Volgogr�d, rn. Caricin majd Szt�lingr�d, 1 m:

 R�v majd h�dv�ros a Volga �tkel�hely�n�l

 A II. Vh. sor�n eddig jutottak a n�metek

 V�zier�m�.

 4. Ur�li k�rzet

 Jekatyerinburg, 1.5 m

 Az Ural-hg. keleti l�b�n�l

 K�zel�ben tankgy�rt�s.

 --- kieg�szt� anyag ----------------------------------------------------------------------------------------

 KELET-EUR�PA

 1. Kelet-eur�pai-s�kvid�k

 Ter�lete 4.5 milli� km2 - csaknem Eur�pa fel�t teszi ki

 Hat�rai

 �szaki-jeges-�ce�n, Ur�l-hegys�g, Ur�l foly�, Kaszpi-t�, Kauk�zus, Fekete-tenger, K�rp�tok, Lengyel-k�z�phegys�g, Lengyel-alf�ld, Balti-pajzs

 F�ldtana (5)

 A Ladoga- �s Onyega tavak vonal�t�l �szakra tal�lhat� a j�g �ltal lepuszt�tott, fedetlen Balti-pajzs.

 Az ett�l d�lre l�v� t�rs�g fedett �smassz�vum, melyet befed �szakon a j�gkori mor�na, k�z�pen k�z�pidei tengeri �led�k, d�len pedig a j�gkori l�sz. A Kaszpi-m�lyf�ld a j�gkorban v�z alatt volt, itt a fiatal tengeri �led�k van a felsz�nen.

 V�zrajza

 Onyega-t�: Eur�pa legnagyobb tava

 Fekete-tengeri v�zgy�jt�: Dnyeper, Don

 Kaszpi-tavi v�zgy�jt�

 Volga

 Hossza 3 500 km, v�zgy�jt�je 1.4 mkm2, v�zhozama 8 000 m3/sec – ezen �rt�kekkel Eur�pa leghosszabb, legnagyobb v�zgy�jt�j� �s legb�viz�bb folyama. Foly�sir�nya alapvet�en �Ny-DK-i ir�ny�.

 A Valdaj-h�ts�gban ered, mind�ssze 225 m�teres magass�gban. A magyarok elei Etilnek nevezt�k. A partj�n tal�lta meg Julianus bar�t �rp�d n�p�nek marad�k�t „megtal�lta �ket a nagy Etil foly� mellett”. Mindv�gig Oroszorsz�g ter�let�n halad – az oroszok „Volga any�cska” n�vvel is illetik.

 2. Mez�gazdas�ga

 1. �ltal�nos jellemz�k

 1. Alapadatok

 K�zel van az �nell�t�shoz. A keres�k 10 %-�t foglalkoztatja �s a GDP 7 %-�t termeli.

 2. F�ldhaszn�lat, 2018: Sz�nt�f�ld 7 %, legel� 6 %, erd� 49 %, kivett 38 %. ”Oroszorsz�gnak a becsl�sek szerint mintegy �tvenmilli� hekt�r olyan f�ldje �ll kihaszn�latlanul, amely elvileg bevonhat� lenne a termel�sbe.” /HVG.2020.06.23. 29. oldal: Bajb�l haszon/

 3. Term�szeti adotts�gok: Oroszorsz�g ter�let�nek csak 8 %-�t m�velik. Legjobb adotts�g� ter�lete a Kub�ni-alf�ld. Az orsz�gter�let hatvan sz�zal�k�n ny�ron sem enged fel a talajfagy. /HVG.2020.08.06./

 4. Agrotechnika: j�val az eur�pai �tlag alatt. ”… sokat k�ltenek innovat�v technol�gi�kra, �s magasan k�pzett, gyakran k�lf�ldi szakemberekre. … belf�ldi forr�sb�l a korszer� technol�gi�t, a takarm�nykieg�sz�t�ket �s a n�v�nyv�d�szereket nem tudj�k el�teremteni.” /HVG.2020.06.23. 29. oldal: Bajb�l haszon/

 5. Birtokviszonyok: A nagy- �s kisbirtok egyens�lyban van

 2. Term�kek �vek szerint

 Tundra: r�nszarvas

 Fenyvesek: fav�g�s

 Lomberd�: rozs, �rpa, burgonya, len, sz�lastakarm�ny; tejel� szarvasmarha

 Erd�s puszta: b�za, kukorica, cukorr�pa, napraforg�, sert�s- �s baromfiteny�szt�s

 F�ves puszta: k�lterjes gabonatermeszt�s – tavaszi b�za, �rpa

 M. sivatag: juh, egyp�p� teve

 Mediterr�n: sz�l�.

 3. K�lkapcsolatok: 2016-ban a F�ld 1. b�za export�re lett.

 ”Ma m�r csaknem k�tszer annyi kal�szost termel, mint amennyit elfogyaszt, majdnem teljesen �nell�t�v� v�lt cukorb�l �s h�sk�sz�tm�nyekb�l is. 2016-ra a vil�g legnagyobb gabonaexport�r�v� l�pett el�, ami a m�sodik legfontosabb term�ke lett az energiahordoz�k ut�n, megel�zve a fegyver�rt�kes�t�st.” /HVG.2020.06.23. 29. oldal: Bajb�l haszon/

 5. Mez�gazdas�ga

 Oroszorsz�gban ”a mez�gazdas�g a Kelet-eur�pai-s�ks�gon koncentr�l�dik.” /FrOf8-201./

 ”A tajga �ri�si fa�llom�nya az erd�gazd�lkod�st teszi fontos gazdas�gi �gazatt�.” Oroszorsz�g erd�rengetegeib�l ”�vente t�bb f�t v�gnak ki, mint amennyi �jra tud termel�dni. A fakitermel�s r�v�n egyre cs�kken az erd�ter�let.” /FrOf8-201./

 3. �sv�nykincsei

 1. Nyersanyagok

 Vas�rc: Krivij Rih, Ur�l

 Sz�nes�rcek: Ur�l

 2. Energiahordoz�k

 Feketesz�n: Donyec-medence – sz�nalap� iparvid�k

 K�olaj �s f�ldg�z: Volga-Ur�li-dombvid�k

 4. K�rnyezeti terhel�s

 OROSZORSZ�G

 1. Alapadatok

 A F�ld legnagyobb ter�let� orsz�ga, mely a sz�razf�ldek 11 %-�ra terjed ki.

 Az orsz�gon bel�l az orosz lakoss�g cs�kken, az iszl�m n�.

 ”Az �tlagos n�ps�r�s�g eg�szen alacsony.” /FrOf8-199./

 4. Eur�pa - Szib�ria

 Eur�pai �s szib�riai orsz�gr�szre osztja az Ural

 Szib�ri�ban nincs egyetlen akkora v�ros sem, mint Budapest.

 2. Term�szetf�ldrajza

 Hat�ra

• �szakon az �szaki-jeges-�ce�n
• Keleten a Csendes-�ce�n
• D�len Mandzs�ria (K�na), Bels�-�zsia (Mong�lia), a Tur�ni-s�kvid�k (Kazahszt�n) �s a Kauk�zus (Gr�zia, Azerbajdzs�n)
• Nyugati hat�ra a Kelet-eur�pai-s�ks�gon ter�l el. Itt term�szetes hat�ra nincs.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1991-ben felbomlott a Szovjetuni�. ”Oroszorsz�gnak meggyeng�lt a kapcsolata a volt szocialista orsz�gokkal, de a volt tagk�zt�rsas�gok t�bbs�ge ma is szorosan k�t�dik hozz�. A Szovjetuni� 15 tag�llam�b�l a balti �llamok t�vol marad�sa miatt csak 12 a sz�vets�g felboml�sa ut�n l�trehozta a F�ggelten �llamok K�z�ss�g�t /F�K/, hogy hogy tov�bbra is szorosan egy�ttm�k�djenek gazdas�gi, katonai �s k�lpolitikai k�rd�sekben. Gr�zia az�ta kil�pett a szervezetb�l.” /FrOf8-200./

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 A lakoss�g 80 %-a orosz. A t�bbiek f�k�nt ur�li, t�r�k �s mongol nyelv�ek.

 2. Vall�sa

 A hetven �ves vall�sellenes diktat�ra miatt sok az ateista. A vall�sukat meg�rz� oroszok az ortodox vall�s h�vei.

 Iszl�mhit� a lakoss�g 12 %-a.

 3. N�pmozgalom

 A term�kenys�gi r�ta 1.5 /2019/. Lakoss�ga 2019 à 2100 k�z�tt 145 à 125 milli�ra cs�kken.

 Putyin eln�k, 2020: ”T�rt�nelmi felel�ss�g�nk, hogy szemben�zz�nk a kih�v�ssal. Oroszorsz�g j�v�je azon �ll vagy bukik, hogy mennyi  lesz a lakoss�g sz�ma.”

 A v�rhat� �lettartam 70 �v, ami pontosan a f�ldi �tlag, azonban Eur�p�ban alacsony (v�. Magyarorsz�g 76 �v). ”A lakoss�g rossz eg�szs�g�gyi �llapot�hoz hozz�j�rul a jelent�s alkoholfogyaszt�s is. Az oroszok legismertebb itala a vodka.” /FrOf8-199./

 4. Telep�l�sek

 1. V�ros - vid�k

 ”Moszkva a F�ld egyik legdr�g�bb v�rosa. A lakhat�s, a szolg�ltat�sok, a fogyaszt�si cikkek dr�g�bbak a v�rosban, mint a vid�ki telep�l�seken. A belv�rosban vil�gm�rk�k �zletei sorakoznak, bev�s�rl� utc�ja ez egyik legdr�g�bb a F�ld�n. Ezzel szemben vid�ken nem sokat v�ltozott az �let az elm�lt �vtizedekben. A falvak lak�i – a lakoss�g 26 %-a - tov�bbra is jellegzetes fah�zakban, j�r�szt mez�gazdas�gb�l �lnek, mert kev�s a munkalehet�s�g. Sok helyen vezet�kes v�z sincs, hi�nyzik a k�zvil�g�t�s. Az utaknak csak kis r�sze kapott szil�rd burkolatot, gyakran a k�zeli v�rosokat is neh�z megk�zel�teni. Jelent�s az elv�ndorl�s vid�kr�l, a falvak lakoss�ga el�regedett.” /FrOf8-199./

 ”Az eur�pai orsz�gr�szben �l a lakoss�g 80 %-a.” /FrOf8-199./  Eur�pa 115 m f�, Szib�ria 30 m f�.

 2. Nagyv�rosai, 2010

 Mind�ssze k�t v�rosa nagyobb, mint Budapest.

 Volgamente: Kazany 1.1m, Szamara 1.2m, Szaratov 0.8m, Volgogr�d 1.0m, Aszrah�ny 0.5m

 Ur�l: Cseljabinszk 1.1m, Jekatyerinburg 1.3, Magnyitogorszk 0.4m.

 5. Gazdas�g

 Gazdas�gi ereje a glob�lis GDP 3 %-a. Gazdas�gi er� tekintet�ben (K�na, USA, India, Jap�n �s N�metorsz�g ut�n) a F�ld�n az 6; teh�t Eur�p�ban csak N�metorsz�g el�zi meg /W-2017/.

 Foglalkoz�si szerkezet

 6. Ipara

 B�ny�szati nagyhatalom. A gazdas�g az �sv�nykincsekre �p�l. Szinte minden megtal�lhat�: energiahordoz�k, �rcek, gy�m�nt. Els�dleges a k�olaj �s a f�ldg�z s�lya. K�n�ba �s Eur�pa sz�mos orsz�g�ba sz�ll�t ezekb�l: kivitel�nek fele sz�nhidrog�n �s k�olajsz�rmaz�k. ”Eur�pa g�zfogyaszt�s�nak egyharmad�t Oroszorsz�gb�l szerzi be’” /HVG.2015.04.04: 15./.

 Elavult g�pek, neh�zipar t�ls�lya, k�rnyezetszennyez�s.

 ”Az iparv�rosok d�nt� t�bbs�ge az eur�pai r�szen tal�lhat�. K�rny�k�k�n gyakori a leveg� �s a foly�vizek szennyezetts�ge.” /FrOf8: 200, 201./

 7. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�sa: Legh�resebb egyeteme a moszkvai Lomonoszov Egyetem.

 2. K�zleked�se

 Moszkva �s Vlagyivosztok k�z�tt vezet a F�ld�n a leghosszabb vas�tvonal, a Transzszib�riai Vas�t

 Legforgalmasabb foly�ja a Volga.

 3. K�lkereskedelme

 ki: nyersanyagok: b�za, fa, �rcek, gy�m�nt, k�olaj �s f�ldg�z: 2005-ben az �rt�k 2/3-a; hadiipari cikkek

 be: tart�s fogyaszt�si cikkek pl. aut�; gy�gyszer.

 4. Vend�gforgalma

 Kultur�lis vend�gforgalom: F� vonz�helye Moszkva �s Szentp�terv�r.

 F�rd� vend�gforgalom: A Fekete-tengeri partvid�ken jelent�s, f� helye Szocsi.

 8. V�rosai

 Szentp�terv�r, 5 m f�

 ”Oroszorsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa /FrOf8-201./” a N�va foly� torkolat�ban, a lomberd�k �s a tajga hat�r�n.

 K�t �vsz�zadon �t volt Oroszorsz�g f�v�rosa (1713-1917). A Nagy P�ter c�r alap�totta v�ros