3.7. BALK�N, tk. 128-129.

 1. Alapadatok

 2. Term�szetf�ldrajza

 0. Hat�rai (9)

 �szak: Sz�va, Duna

 Kelet: Fekete-tg.

 D�l: Boszporusz, M�rv�ny-tg, Dardanell�k, �gei-tg.

 Nyugat: J�n- �s Adriai-tg.

 1. Domborzata

1. �idei r�g�k: Szerb-Maced�n-r�gvid�k

 2. �jidei gy�rthg: Dinarid�k, Hellenid�k’, Balkanid�k’

 3. Felt�lt�tt alf�ld: Marica-alf�ld

 2. V�zrajza, a hat�rokn�l eml�tetteken t�l: Morava, Marica

 3. �ghajlata

 �ghajlatv�laszt�: Dinarid�k, Balkanid�k

 �ghajlatok: Mediterr�n, hegyvid�ki, nedves kontinent�lis, sz�raz kontinent�lis

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 R�gm�lt: Biz�nci / T�r�k Birodalom à kevert, D�lszl�v h�bor�k: 1991-2001

 EU-tag: Rom�nia, Bulg�ria, Horv�torsz�g

 4. Emberf�ldrajza - kevert

 1. Nyelv: D�lszl�v �s alb�n

 2. Vall�s

 R�mai katolikus, iszl�m, ortodox

 Bosznia-Hercegovina: mindh�rom

 3. J�vedelem: Eur�pa szeg�nyh�za

 4. N�pmozgalom: kett�s szor�t�s

 Term�szetes fogy�s: A term�kenys�gi r�ta Eur�p�ban Koszov�ban a legmagasabb (1.9 ), de itt sem elegend� a n�pess�g meg�rz�s�hez.

 A Balk�nt a kiv�ndorl�s is er�sen s�jtja. Els�sorban a fiatalok t�voznak.

 5. Orsz�gok

 1. Nyugati s�v

 Bosznia: iszl�m t�bbs�g, a legkevertebb

 Montenegr�: vend�gforgalom fejleszt�se, legt�bb es�, fogorvos n�lk�l

 Alb�nia: iszl�m

 2. K�z�ps� s�v

 Szerbia

 Koszov�: iszl�m, legszeg�nyebb balk�ni

 �szak-Maced�nia

 3. Keleti s�v

 Rom�nia

 Bulg�ria: Balk�n-hg, Marica, Rila; V�rna.

 BALK�N - kieg�sz�t� anyag

 1. Alapadatok

A Balk�n fogalma

 Term�szetf�ldrajzilag a Balk�n Eur�pa nagy d�li f�lszigetei k�z�l a keleti, mely a Sz�va-Duna vonal�t�l d�lre tal�lhat�.

 T�rsadalomf�ldrajzilag nem tartozik ide Szlov�nia, Horv�torsz�g �s G�r�gorsz�g. Szlv�nia �s Horv�torsz�g K�z�p-Eur�pa, G�r�gorsz�g D�l-Eur�pa r�sze. T�rsadalomf�ldrajzilag r�sze Rom�nia is (T�r�k h�dolts�g, ortodox vall�s, EU-csatlakoz�s Bulg�ri�val egy�tt).

 2. Term�szetf�ldrajz

 1. Domborzata

 �id�: Rodope

 K�z�pid�: Bog�r-t�bla

 �jid� (3+1): Dinarid�k, Hellenid�k, Balk�n-hegys�g; Marica-alf�ld

 2. V�zrajza

 Tengerek: Adriai-tenger, J�n-tenger, �gei-tenger, Fekete-tenger; tengerszorosok: Dardanell�k, Boszporusz

 Foly�k: Sz�va, Duna, Morava, Vardar, Marica

 3. �ghajlata (3): nedves kontinent�lis, hegyvid�ki, mediterr�n.

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 1. �kor

 F�ldr�sz�nket messze legf�bb sz�razf�ldi kapcsolata a K�zel-Kelettel k�ti �ssze. Ez az �t a Balk�non �t vezet Eur�pa sz�v�be: a K�rp�t-medenc�be. A Balk�n k�zleked�si f�tengelye (6) Isztambul - Edirne - Plovdiv - Sz�fia - Nis - Belgr�d v�rosokat f�zi fel.

 Eur�pa gazdas�gi fejl�d�s�t k�zel-keletr�l �rkez� k�kori f�ldm�vesek ind�tj�k meg, akik Kr. e. 6300 k. �rik Belgr�dn�l a Dun�t �s egyben a magyar Alf�ldet. Nyomukban a r�z- (Kr. e. 4500) majd a bronz�nt�s (Kr. e. 2800) tudom�ny�t hoz�k l�pnek �s szekereznek. Ekkoriban a Balk�n Eur�pa legfejlettebb ter�lete. Itt t�nik fel b�kess�ges Kr�tai Palotakult�ra (Kr. e. 2000-1600), melynek n�pe ragoz� nyelven �rt.

 A balk�n �sn�pe a pelazg volt, mely szint�n ragoz� nyelvet besz�lt. E nyelv is kihalt, fennmaradt viszont a Kr. e. 2000 k. be�rkez�, hajl�t� nyelv�, indoeur�pai (r�szben ill�r-ut�d) alb�n; valamint a g�r�g. Kr�ta buk�s�t a g�r�g ajk�, harcos M�k�nei kult�ra (Kr. e. 1600-1200) okozza, a ”tengeri n�pek” okozta z�rzavar ut�n pedig felemelkedik Ath�n. Hell�szt el�sz�r az Indusig h�d�t� maked�nok, majd a R�mai Birodalom h�d�tja meg. Ekkoriban lesz latinn� a rom�n nyelv �se.

 A Volg�n �tkel� hunjaink �ltal megszalasztott g�tok a Balk�nra t�rnek. Meg�lik a cs�sz�rt �s hosszasan akad�lyozz�k az It�li�val val� sz�razf�ldi �sszek�ttet�st. Ez�rt a birodalmat nyugati �s keleti r�szre osztj�k (395). A keleti, biz�nci r�sz nyelve a g�r�g.

 2. K�z�pkor

 A K�rp�t-medenc�be �rkez� (korai) avarok �tt�rik a biz�nci hat�rz�rat (582, Baj�n nagykir�ly) �s Biz�ncot ostromolj�k (623). Seg�dn�pk�nt szl�v t�rzseket dobnak �t a Balk�nra. Nyelvi ut�daik a d�lszl�v ajk� (szlov�nek, horv�tok), szerbek, bosny�kok, montenegr�iak, maked�nok �s bolg�rok. A rom�n (ol�h) nyelvet besz�l�k egyr�szt felszorulnak a hegyekbe, ahol ut�daik fennmaradtak mind a mai napig az Isztri�t�l a Peloponn�szoszig (aromunok, cinc�rok). M�sr�szt lassan sziv�rognak �szakkelet fel�: els� rajaik Szent Istv�n idej�n keltek �t a Duna �szaki oldal�ra.

 Bulg�ri�t Tengermell�kr�l (Fekete-tenger �szaki partja) griffes-ind�s eleink �ltal megszalasztott (665) �t�r�k nyelv� bolg�rok szervezik meg (681) Dobrudzsa fel�l. Kis l�tsz�muk miatt m�sf�l �vsz�zad alatt a t�bbs�gi szl�vs�gba olvadnak.

 �rp�d n�p�nek �rkezt�vel, a honbiztos�t� �s zs�km�nyol� hadj�ratok idej�n Biz�nc tart�san ad�fizet�nk lesz. Mond�nk szerint kapuj�ba v�gja Botond a buzog�ny�t.

 A kereszt�ny hit Szent P�l m�k�d�se �ltal a Balk�non hamar megjelent. A Biz�nci Birodalom vall�si ir�nyzata a nagy egyh�zszakad�ssal (1054) v�lik el R�m�t�l (g�r�g-keleti = ortodox). Hunyadi J�nos Rig�mezei csataveszt�se (1448) ut�n �t �ven bel�l elesik Biz�nc (1453): �s a Balk�n f�l �vezreden �t a T�r�k Birodalom �ltal megnyomor�tott ter�lett� v�lik. V�rad�t�l, sarct�l, veszteget�st� �s rabl�band�kt�l szenved. Az alb�nok �s bosny�kok elei kereszt�ny hit�ket elhagyv�n felveszik az iszl�mot.

 3. �jkor

 A T�r�k Birodalom elnyom�sa al�l a ter�let a k�rnyez� nagyhatalmak �rdek�b�l, d�ccen�kkel, fokozatosan (1821-1912) szabadul fel. Kicsiny r�sze (Kelet-Tr�kia) m�ig T�r�korsz�g r�sze marad. A n�p z�me, mint szeg�nyparaszt vagy juhp�sztor szabadul fel. A szer�ny kivitel jellemz� cikke a bolg�r doh�ny; a szerb szilvap�linka �s kukoric�n hizlalt sert�s; valamint a g�r�g bor �s mazsola.

 A K�zel-Kelet (�s India) ir�ny�ba mutat� nagyhatalmi t�rekv�sek (angol, orosz, n�met) kereszt�tj�n �ll� Balk�n m�lt�n kapja az "Eur�pa puskaporos hord�ja" nevet. Az I. Vil�gh�bor� kit�r�sekor csak�gy, mint ma a balk�ni z�rzavart az�rt keltik, hogy megakad�lyozz�k a n�met �rdekszf�ra term�szetes kiterjed�s�t a K�zel-Keletre.

 A II. Vil�gh�bor� ut�n a szovjet �rdekszf�ra a Balk�n z�m�re kiterjedt. A v�gletesen elszigetelt G�r�gorsz�g a NATO �s az EU tagja lett.

 A nemzetis�gi ellent�tek v�gletesek. �ltal�nos, hogy szomsz�djaival mindenki rosszban van. Ezek mellett azonban t�bb hely�tt ”az �llampolg�rok egym�s ellen fenik a k�st" (Bosznia-Hercegovina, Koszov�, Maked�nia). A legszapor�bb eur�pai n�p az alb�n. Az Alb�ni�val hat�ros orsz�gokban lassan "�trendezik a t�rk�pet", melyen felsejlik Nagy-Alb�nia, melyet a meger�s�d�tt T�r�korsz�g (80 milli�s) t�mogat.

 A t�rs�g gazdas�gilag jelent�ktelen. A hegyvid�ki t�jak term�f�ldje sz�k�s. A v�lgyekben a mediterr�n gazd�lkod�s jellemz�, a hegyekben pedig az erd�gazdas�g �s a legel�v�lt� juh�szat. A gyenge iparnak az erd�k f�ja, a b�nyakincsek (�rcek pl. a g�r�g bauxit, lignit) �s nagy es�s� foly�k v�zi energi�ja ad n�mi t�mogat�st.

 4. Emberf�ldrajz

 5. Orsz�gok (5)

 Szarajevo 400 e

 ”A bosny�kok a t�r�k uralom �veiben muzulm�n hitre t�rtek. Bosznia-Hercegovina ter�let�n a legnagyobbak a nemzetis�gi ellent�tek. Kegyetlen polg�rh�bor� tizedelte meg lakoss�g�t.”

 Az iszl�m t�bbs�g� Bosznia-Hercegovina f�v�rosa (Volkswagen aut�gy�r).

 Itt gyilkolta meg a szerb titkosszolg�lat embere a Habsburg tr�n�r�k�st, ami az I. Vil�gh�bor� kit�r�s�hez vezetett 1914-ben.

 A mind�ssze 3.5 milli�s BH Eur�pa Achilles-sarka. Lakoss�g�nak fele bosny�k, harmada szerb, hatoda horv�t. Ezeket a n�peket T�r�korsz�g, Oroszorsz�g �s N�metorsz�g t�mogatja. Itt volt a srebrenicai m�sz�rl�s, 1995-ben, mely f�ldr�sz�nk�n a IIVh. ut�n a legt�bb �ldozattal j�rt.

 Mostar: Hercegovina f�v�rosa, mely a szam�rh�t�ves �reg-h�dj�r�l nevezetes.

 Tirana, 350 e

 Az iszl�mhit� (70%) Alb�nia f�v�rosa, Alacsony- �s Magas-Alb�nia hat�r�n.

 K�nny�ipari k�zpont.

 Podgorica, 150 e

 A Szerbi�t�l k�zelm�ltban lev�lt Montenegr� f�v�rosa. Hegyvid�ki, jelent�ktelen orsz�g (faipar).

 Pristina, 200 e

 A Szerbi�t�l a k�zelm�ltban lev�lt, iszl�mhit� alb�nok lakta (90%) Koszov� = Rig�mez� f�v�rosa.

 A Hunyadi J�nos itt vesztett sorsd�nt� csat�t (1448) a t�lerej� t�r�k�kkel szemben, minek k�vetkezt�ben Eur�p�b�l val� kiver�s�k rem�nye elveszett (�s 8 �v m�lva N�ndorfeh�rv�rt kellett v�denie).

 Az alb�nok vall�si okb�l �vente 10x int�znek t�mad�st az alb�nok a szerb ortodox templomok �s temet�k ellen (2014-2022). /MaN.2022.07.28. �ton az Eur�pai Uni� fel�?/

 Skopje, 500 e: Maked�nia f�v�rosa a Vardar foly� ment�n (pamutipar).