3.3. D�L-EUR�PA, tk. 124-127, 18-123; 138-139.

 1. Alapadatok – D�l-Eur�pa orsz�gai

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 1. Partvonal

 F�lszigetek (4): Ib�riai- mn. Pireneusi, Appennini-, Balk�n-fszt.

 Szigetek (4): Szard�nia, Szic�lia, Kr�ta, Ciprus

 3. F�ldtan

 �idei r�ghegys�gek: Mezeta”, Rodope”

 �jidei gy�rthegys�gek (5): Pireneusok, Appenninek, Alpok, Dinarid�k, Balkanid�k

 M�k�d� vulk�nok (3): Vez�v, Stromboli, Etna

 2. V�zrajza

 Tengerek (2): Adriai-, J�n-tg.

 Foly�k (3+1): Tejo, Ebro, P�, Marica”

 3. �ghajlata: a partvid�ken mediterr�n

 �l�vil�g: kem�nylomb� erd�, macchia, kop�r

 �letm�d: szieszta; feh�r, sik�tor, �rk�d, tet�terasz.

 3. T�rt�neti f�ldrajza – kieg�sz�t� anyag

 1. Ib�ria

 R�mai Birodalom, Arab h�d�t�s, 711-1492, Portug�l �s Spanyol Birodalom: Tordesillas, 1494

 2. It�lia

 Etruszk sz�vets�g à R�mai Birodalom, sz�ttagolts�g; Olasz egys�g

 3. Balk�n

 Kr�tai palotakult�ra à Hell�sz; R�mai / Biz�nci / T�r�k Birodalom, f�ggetlen G�r�gorsz�g

 4. Emberf�ldrajz

 1. Rassz - mediterr�n t�pus: alacsony, s�t�t sz�nkomplexi�, g�nd�r / hull�mos haj

 2. Nyelv: �ltal�ban �jlatin,  G�r�gorsz�gban g�r�g

 3. Vall�s: �ltal�ban r�mai katolikus, G�r�gorsz�g g�r�g keleti

 4. N�pmozgalom: n�pess�gcsere - fogy�s �s bev�ndorl�s

 5. Ter�leti k�l�nbs�gek nagyok à

 Gazdag

 Spanyolorsz�g: Madrid + Katal�nia j�vedelem 40 %-a

 Olaszorsz�g �

 G�r�gorsz�g Ath�n t�rs�ge j�vedelem k�zel 50 %-a

 Szeg�ny ter�leteken munkan�lk�lis�g �s elv�ndorl�s

 5. Mez�gazdas�ga: mediterr�n mez�gazdas�g

 1. Alrendszerek (4)

 2. Jellegzetess�gek

 Spanyolorsz�g: �vi 3 term�s

 Olaszorsz�g: bor F2

 G�r�gorsz�g: mazsola.

 6. Ipara

 1. F�gg�, pl. Volkswagen-Seat

 2. Kiv�tel az olasz gazdas�gi h�romsz�g /Torino-Mil�n�-Genova/.

 7. Szolg�ltat�sok

 1. K�zleked�s: kereskedelmi flotta EU: 1-2, M�lta, G�r�gorsz�g

 2. P�nz�let: elad�sod�s

 3. Vend�gforgalom

 1. F�rd�

 Nyaral�k 2/3-a

 T�rbeli szerkezet: tengerpart, sz�llodasor, �ttermek-�zletek

 Id�ben: ny�ri f�l�v, megb�zhat�

 G�r�gorsz�gban a keres�k 1/4-�t foglalkoztatja �s a j�vedelem 1/5-�t adja

 T�meges vend�gfogalom mn. t�megturizmus: A fogad� orsz�gba nagy t�megben �rkeznek a l�togat�k, akik viszonylag olcs�n hasonl� �lm�nycsomagot kapnak. Pl. spanyol tengerpart, Erzs�bet-t�bor.

 2. Kultur�lis: Ath�n, R�ma, Velence, R�ma zar�ndokturizmus is.

 8. V�rosok

 Spanyolorsz�g (3)

 Bilbao, vh. 1m: Kik�t�v�ros az Atlanti-�ce�n partvid�k�n, baszkok, fejlett ipar

 Madrid, vh. 7m

 Az orsz�g k�zep�n

 K�zel�ben van az Escorial palota

 Barcelona, vh. 5m

 Katal�nia f�v�rosa

 La Sagrada Fam�lia- m. Szent Csal�d templom

 2. Olaszorsz�g (8) /2011/

 Torino, 900e: Iparv�ros, pl. Fiat

 Mil�n�, rm. Majland, vh. 6m

 �szak-Olaszorsz�g legn�pesebb v�rosa

 Az orsz�g gazdas�gi �s p�nz�gyi f�v�rosa �s 2. legn�pesebb v�rosa

 A divat f�v�rosa. A magv�ros 1.2 m f�, v�roshalmaz�nak ter�lete 3.6 e km2.

 Genova, rm. G�nua, 900e

 Az orsz�g legforgalmasabb kik�t�je, a gazdas�gi h�romsz�g tengeri kapuja, a F�ldk�zi-tg. /Ligur-tg. partj�n, kik�t�ipar

 Velence, 260e

 V�r�sfeny� c�l�p�kre �p�lt m�eml�kv�ros a P� foly� deltasz�rny�nak �szaki sz�l�n

 Szent M�rk sz�kesegyh�z, Doge-palota

 Trieszt, 200 e

 Az orsz�g 2. legforgalmasabb kik�t�je, az Adraiai-tg. �-i cs�csk�ben

 Az olasz, szl�v �s n�met nyelv hat�rvid�k�n

 K�zel�ben van Doberd� 30 km, 1916, Karszt

 Itt van Magyarorsz�g tengeri kik�t�je: 2020-2080, 300 m tgpart, 0.3km2, 40e Ft/m2

 R�ma, 2.6 m

 Az egykori R�mai Birodalom majd a P�pai �llam f�v�rosa, az „�r�k v�ros”

 A Tevere rn. Tiberis partj�n, K�z�p-Olaszorsz�gban

 Politikai k�zpont

 Kultur�lis vend�gforgalom, pl. Colosseum; zar�ndokturizmus pl. katakomb�k.

 Vatik�n, 800 f�

 Teokratikus v�ros�llam, a szentatya otthona

 Szent P�ter sz�kesegyh�z �s t�r

 N�poly, 1 m

 D�l-Olaszorsz�g f�helye

 K�zel�ben van a Vez�v.

 3. G�r�gorsz�g  (2)

 Ath�n, vh. 3.3 m f�

 F�v�ros az egykori g�r�gs�g s�lypontj�ban

 Az orsz�g legforgalmasabb kik�t�je (Pireusz) a v�roshalmaz r�sze

 T�rs�ge az orsz�g gazdag r�sze, a j�vedelem k�zel fel�t adja

 Egykori v�ra az Akropolisz

 V�roshalmaz�ban van Marathon, az egykori Ath�nt�l 42.2 km-re

 Tesszaloniki, vh. 800 e

 Az „�szak f�v�rosa”, az orsz�g 2. legn�pesebb v�rosa

 A Vardar-foly� torkolata mellett.

 KIEG�SZ�T� ANYAG

 1. Alapadatok – D�l-Eur�pa orsz�gai

 A t�rs�g eg�sze ter�letben �s lakoss�gban egyar�nt Magyarorsz�g�nak ~ 10x-e (ter�lete 10 Magyarorsz�gnyi, lakoss�ga 120 milli� f�).

 Ciprus lakoss�ga csak a Ciprusi K�zt�rsas�gra vonatkozik.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata: Pireneusi-, Appennini-, Balk�n-f�lsziget

 �id�: Ib�riai-mezeta

 K�z�pid�: m�szk�

 �jid�

 1. Gy�rt hegys�gek: Pireneusok, (Betikai-Kordiller�k), Alpok, Appenninek, Balk�n-hegys�g

2. Felt�lt�tt alf�ldek pl. Andal�z-alf�ld, P�-alf�ld

 3. Vulk�nok: Vez�v, Etna, Th�ra / Szantorin

 2. V�zrajza: Ebro, Tiberis / Tevere, P�, Marica

 3. �ghajlata

 1. Mediterr�n a ter�let z�me; fiumara, macchia

 Eg�szs�ges �trend: z�lds�g-gy�m�lcs, hal, ol�vaolaj

 Szieszta

 2. �ce�ni �K-Spanyolorsz�g: Gal�cia

 3. Hegyvid�ki �ghajlat�ak a magashegys�gek.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. �kor

 Eur�pa nev�nek eredete: kr�taiak, f�n�ciaiak

 G�r�g gyarmatos�t�s; R�mai Birodalom

 2. K�z�pkor: Arab majd t�r�k h�d�t�s

 3. �jkor: viszonylagos hanyatl�s.

 4. Emberf�ldrajza

 1-2. Nyelv �s vall�s

 A h�rom nyugatibb orsz�g latin nyelv� �s r�mai katolikus, a k�t keleti g�r�g nyelv� �s ortodox.

 Nemzetis�gek, Spanyolorsz�g p�ld�j�n

 ”Spanyolorsz�g n�pess�g�nek mintegy egynegyed�t alkotj�k a kisebbs�gek. A legnagyobb csoport a katal�nok�. A kisebbs�gek Spanyolorsz�gban sz�lesk�r� auton�mi�val rendelkeznek.” /Fr8Of-173./

 3. Ter�leti k�l�nbs�gek Olaszorsz�g p�ld�j�n

 4. N�pmozgalom

 V�ndorl�sok

 1. Felv�ndorl�k’  - bels� v�ndorok

 D�l-Olaszorsz�gb�l ”sokan v�ndorolnak el �szakra a jobb �letk�r�lm�nyek rem�ny�ben. A nagym�rt�k� elv�ndorl�s miatt d�len falvak n�ptelenednek el.” /FrOf8-173./

 2. Kiv�ndorl�k

 A mediterr�n orsz�gokb�l ”a gazdas�gi probl�m�k miatt sok fiatal kiv�ndorol.” /FrOf8-173./

 3. Ide-oda v�ndorl� vend�gmunk�sok

 ”Az �ltetv�nyeken sok munkaer�re van sz�ks�g, f�leg a betakar�t�s idej�n, mert akkor gyorsan kell begy�jteni a term�st. Ilyenkor vend�gmunk�sok hada �rkezik a szeg�nyebb eur�pai uni�s orsz�gokb�l, /pl. Rom�ni�b�l, Bulg�ri�b�l/ �s Afrik�b�l. Sokuknak m�g munkav�llal�si enged�lye sincs.” /FrOf8-174./

 4. Be �s �tv�ndorl�k

 ”Az Eur�p�ba igyekv� afrikai �s k�zel-keleti bev�ndorl�k nagy r�sze a mediterr�n orsz�gokban l�p el�sz�r uni�s f�ldre.” /FrOf8-173./

 Cs�nakok. A menek�l�s okai (3): nyomor, h�bor�, �ld�z�s (3): nemzetis�gi, vall�si, politikai.

 ”A bev�ndorl�k t�bbs�ge tov�bbutazik Eur�pa �szakabbi �llamaiba, vagy a feketegazdas�gban tal�l munk�t.” /FrOf8-173./

 ”… az afrikai menek�ltfolyos�k legforgalmasabb vonala Elef�ntcsontpartot �s Burkina Fas�t szeli �t, �s onnan halad Malin �s Nigeren kereszt�l a F�ldk�zi-tenger �szaki partjai fel�, f�k�nt L�bi�ba.” /HVG.2020.07.30./

 N�pess�gfogy�s 2021-2100 k�z�tt

 Portug�lia 11 à 4.5, Spanyolorsz�g 46 à 23, Olaszorsz�g 61 -- 23, Olaszorsz�g 61 – 31 milli� f�.

 A term�kenys�gi r�ta Spanyolorsz�gban 1.2 /2019/.

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Alrendszerek a mediterr�n mez�gazdas�gban

 1. Sz�razm�vel�s� gabonatermeszt�s: �szi b�za �s �rpa, t�li es� megn�veli, tavasszal aratj�k

 2. �nt�z�ses n�v�nytermeszt�s: z�lds�g, citrus (narancs, citrom, keser�narancs, mandarin)

 3. Sz�razs�gt�r� f�s kult�r�k: sz�l�, olajfa, f�ge, mandula, m�rs�kelt �vezeti gy�m�lcs�k

 4. Legel�v�lt� juh�szat: ny�ron a hegyekben, t�len a kiz�ld�l� alf�ldeken; kecske.

 2. K�rnyezeti probl�m�ja

 Erd�irt�s  à �s talajpusztul�s; m�sodlagos n�v�nyt�rsul�sa a macchia

 �nt�z�s, magasan �ll� talajv�z à szikesed�s

 M�tr�gya, n�v�nyv�d�szer à talajv�z szennyez�d�s.

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar

 A textilipar egykor meghat�roz� volt pl. Barcelon�ban �s Mil�n�ban – ma m�r nem jeletn�s

 2. Neh�zipar

 A kik�t�ipar jellemz� pl. Geonv�ban, ahol jelent�s a koh�szat �s neh�zvegyipar; Ath�n k�rny�k�n pedig haj�t gy�rtanak

 3. Tud�sig�nyes �gazatok k�z�l legf�bb az aut�gy�rt�s, pl. FIAT.

 4. Cs�cstechnika a mediterr�n orsz�gokra nem jellemz�.

 7. Szolg�ltat�sok: ”sun and see”; vend�gforgalmi �vezetek: strand, sz�llod�k, sz�rakoz�helyek

 8. V�rosok

 Madrid, 5 milli� f�

 Spanyolorsz�g f�v�rosa az orsz�g k�zep�n.

 Mellette van a spanyol kir�lyok egykori kast�lya, az Escorial.

 Bilbao: Spanyolorsz�gi iparv�ros, Baszkf�ld perem�n, az Atlanti-�ce�n partj�n

 Torino, r�gi magyar nev�n Turin, 1 milli� f�

 Itt gy�rtj�k a FIAT �s Alfa Romeo aut�kat

 Mil�n�, r�gi magyar nev�n Majland, 1.5 m f�

 Olaszorsz�g gazdas�gi f�v�rosa, �szak-Olaszorsz�g legnagyobb v�rosa.

 Gazdas�g�ban meghat�roz�ak az ”inform�ci�s technol�giai c�gek, biztos�t�k �s rekl�m�gyn�ks�gek.” /Fr8Of-177./

 Genova:, 700 e f�

 Olaszorsz�g legforgalmasabb kik�t�je, az olasz gazdas�gi h�romsz�g tengeri cs�csa.

 Kik�t�ipar�ban meghat�roz� az ac�lgy�rt�s �s neh�zvegyipar.

 R�ma, 2.5 milli� f�

 A Vatik�nban van a p�pa sz�khelye �s a r�mai katolikus egyh�z k�zpontja, ez�rt a r�mai turist�k fele zar�ndok.

 Az olaszorsz�gi kultur�lis vend�gforgalom f� vonz�helye. Nevezetess�gei a Szent P�ter sz�kesegyh�z, katakomb�k, a Forum Romanum �s a Colosseum.

 N�poly, 1 milli� f�

 D�l-Olaszorsz�g legf�bb v�rosa.

 ”Fejl�d�s�t h�tr�ltatja a feketemunka nagy ar�nya �s a befoly�sos helyi maffiaszervezet.” /FrOf8-177./

 Ath�n, 3 milli� f�

 G�r�gorsz�g t�ls�lyos f�v�rosa az egykor szinte csak g�r�g�k �ltal lakott �geikum k�zep�n.

 Nevezetes fellegv�ra az Akropolisz. Jelent�s haj�gy�rt�sa van.