5.2. AFRIKA TERM�SZETF�LDRAJZA, tk. 144-145.

 1. N�veredete

 1. Afar: A f�n�ciai afar = f�ld, por sz�b�l ered �s eredetileg Karthago t�rs�g�t jelentette.

 2. Aphros: M�sok szerint Aphros kir�ly nev�b�l ered, aki a tengerj�r� aphroi n�pnek adott nevet �s Lib�a apja volt.

 2. Alapadatai

  Kerek�tett adatok.

 �zsia ut�n a legnagyobb f�ldr�sz, amennyiben az ikerf�ldr�szekkel nem sz�molunk.

 3. Helyzete, hat�rai, partvonala

 1. Helyzete

 G�mbi negyedek (3): �Ny-i, �K-i, DK-i

 �vezetek (3): �-i m�rs�klet, Forr� �vezet, D-i m�rs�kelt �vezet

 2. Hat�rai

 1. �szakon (2): Gibralt�ri-szoros, F�ldk�zi-tg.

 2. Keleten (3): Szuezi-csatorna, V�r�s-tg, Indiai-�c.

 3. Nyugaton (2): Atlanti-�c; azon bel�l Guineai-�b�l

 3. Partvonala: tagolatlan

 Sziget: Kan�ri-sztk, Madagaszk�r

 F�lsziget: Szom�li-fszt.

 �b�l: Guineai-�b�l

 4. F�ldt�rt�nete

 1. �sid�: Afrikai-�sf�ld

 2. �id�: Fok-hg.

 3. K�z�pid� pl. Szahara; tengeri �led�k à t�bl�s vid�k: sz�nhidrog�n, v�z

 4. �jid�

 Gy�rthegys�g: Atlasz

 R�g�s feldarabol�d�s: Afrikai-�rokrendszer – 10 m �v, �roktavak pl. Tanganyika-t�: m�lys�ge  F2.

 5. Domborzata à �ri�st�jai

 5. V�zrajza

 1. V�zv�laszt�k

 Bels� lefoly�s�: Szahara, v�dik �s v�gtavak

 2. V�zgy�jt�k

 1. F�ldk�zi-tg.

 N�lus: 2. leghosszabb, Vikt�ria-t� ter�lete Afr-1, hossz� Feh�r-N�lus (10 %), b�viz� K�k-N�lus (56 %, Atbara 34 %): Nagy �jj�sz�let�s-g�t, j�vev�nyfoly�, Egyiptom, Asszu�ni-g�t, delta

 2. Indiai-�c: Zamb�zi

 3. Atlanti-�c. – Guineai-�b�l

 Niger

 Kong�: legb�viz�bb, zuhatagos, t�lcs�r.

 AFRIKA F�LDJE – kieg�sz�t� anyag

 1. Helyzete

 1. V�zszintesen – a f�ldg�mb�n: Az �Ny-i, �K-i �s DK-i g g�mbi negyedben

 2. F�gg�legesen – domborzati sz�ls�s�gek

 Legmagasabb pontja a Kilimandzs�r� / Kibo, 5895 m. Kelet-Afrik�ban, a Kelet-afrikai-�rok keleti perem�n magasodik. Voltak�ppen a Kilimandzs�r� h�rom vulk�ni hegyet jelent, melyek egy egykori, 90 km �tm�r�j� �ri�svulk�n alapzat�ra �ltek. A j�g�rak ma 5 300 m-ig ereszkednek, a j�gkorban viszont volt, hogy 3 250 m�terig.

 A f�ldr�sz legalacsonyabb pontja a L�biai-siv�tagban, a N�lust�l 250 km-re l�v� Kattara-m�lyf�ld, - 133 m.

 ”Afrik�ban a magass�gk�l�nbs�gek �ltal�ban kisebbek, mint a t�bbi f�ldr�szen – gyeng�n tagolt. A kontinens k�l�nleges ismertet�jegye a sok medence �s fenns�k. T�jait Alacsony- �s Magas-Afrika n�ven csoportos�thatjuk ” ”Az angolai Benguela v�ros�t�l a V�r�s-tenger partj�n fekv� Port Szud�n kik�t�ig h�zott vonallal �gy oszthatjuk kett� a sz�razf�ldet, hogy �Ny-ra a nagyobb kiterjed�s�, 450 m �tlagmagass�g�, �n. Alacsony-Afrika, m�g DK-re a kisebb, de t�lnyom� r�szben 1000 m f�l� emelked� Magas-Afrika helyezkedik el.” /PrAfr-9./

 Sok fenns�kja miatt �tlagmagass�ga nagy (750 m). Ebben csak az Antarktisz �s �zsia el�zi meg.

 4. Hat�rai - Nevezetes helyek (2)

 1. Szuezi-csatorna

 �sszek�ti a F�ldk�zi-tengert �s a V�r�s-tengert, elv�lasztja Afrik�t �s �zsi�t

 Elk�sz�lte (1869 /FrMfOf-45./) el�tt Afrika a S�nai-f�ldszorosn�l 120 km hosszan �sszef�gg�tt �zsi�val.  A csatorna 163 km hossz�, t�bb mint 200 m sz�les (2015 �ta) �s 16 m�ter m�ly. Rajta kereszt�l zajlik a f�ldi haj�forgalom 12 %-a.

 2. Gibralt�ri-szoros

 �sszek�ti az Atlanti-�ce�nt �s a F�ldk�zi-tengert, elv�lasztja Afrik�t �s Eur�p�t.

 Sz�less�ge 14 km �s ez �vente 2 cm-rel cs�kken, fen�km�lys�ge 300 m, k�t oldal�n �llnak ”H�rakl�sz oszlopai”, m�s n�ven a 711-ben itt �tkel� arab h�d�t�, Tarik szikl�i, arabul Dzsebr al Tarik à melyr�l nev�t kapta.

 3. Partvonala (3)

 1. �ltal�ban

 ”Partvonal�t csak n�h�ny �b�l, f�lsziget, illetve sziget szak�tja meg. Az ilyen partvonalra mondjuk azt, hogy tagolatlan.”

 Afrika a legtagolatlanabb partvonal� f�ldr�sz.

 Partvonala 30 000 km, a harmad akkora Eur�p�� viszont 37 000 km (szigetekkel egy�tt pedig Norv�gi�� 83e km, G�r�gorsz�g� 15e km).

 2. Sziget

 Szigetekre csak 2%-a jut, legnagyobb Madagaszk�r; kicsik pl: Azori- �s Kan�ri-szigetek

 ”A kontinenst az Indiai �ce�nban egy nagyobb sziget, Madagaszk�r k�s�ri.”

 Afrika legnagyobb �s egyben a F�ld 4. legnagyobb ter�let� szigete

 3. F�lsziget

 ”Afrika egyetlen nagyobb f�lszigete a Szom�li-f�lsziget, melyet Afrika szarv�nak is szoktak nevezni.”

 4. �b�l

 ”Nyugaton csup�n a Guineai-�b�l �kel�dik a kontinensbe” - ez Afrika ”h�nalja”.

 6. Sz�ls� pontjai (3)

 2. F�ldt�rt�nete

 1. �sid�

 A f�ldr�szek k�z�tt egyed�l�ll� abban, hogy ter�let�nek 96%-a �smassz�vum, �n. africida, melyet Afrikai-�smassz�vumnak is neveznek.

 Ennek fele fedetlen. Fedetlen �smassz�vum mn. �spajzs. Legf�bb k�zete a gr�nit.

 2. �id�: Ekkor k�pz�dik a d�l-afrikai Fok-hegys�g k�zett�mege

 3. K�z�pid�

 ”A ter�let megs�llyedt, ez�rt tenger �nt�tte el. �led�ke az �vmilli�k sor�n zavartalanul halmoz�dott fel az �si gr�nitalapzaton. A k�zetr�tegek k�s�bb a felsz�nre emelkedtek, Afrika nagy r�sze �gy t�bb ezer m�ter vastag �led�kr�tegekkel fedett t�bl�s vid�kk� form�l�dott.” Ilyen t�bl�s vid�k a Szahara, Szud�n �s a Szom�li-f�lsziget.

 A tengeri �led�kes k�zet leggyakrabban homokk� �s m�szk�.

 ”Az �si afrikai t�bl�s vid�k kem�nyebb, ellen�ll�bb darabjai n�h�ny helyen k�rnyezet�kb�l szigetszer�en kiemelkedve ellen�llnak a sivatagi k�ls� er�knek. Ilyen szigethegys�g pl. a Tibeszti.”

 Az Ahaggar / Hoggar-hegys�g �gy j�tt l�tre, hogy az �smassz�vumot a magma r�gszer�en kiemelte �s a l�va helyenk�nt hegyes cs�csokat l�trehozva �tt�rte.

 4. �jid�

 Vet�d�s: Afrik�t ”az �jid� harmadid�szaka sor�n t�bb helyen t�r�sek darabolt�k fel: a t�r�ss�kok ment�n egyes k�zett�megek kiemelkedtek, m�sok les�llyedtek.”

 Vulk�noss�g: A t�r�ss�kok ment�n a felsz�nre t�bb hely�tt l�va �ml�tt.

 5. T�bl�zat

 3. �ri�st�jai

 1. Atlasz

 ”A harmadid�szak sor�n gy�r�d�tt fel a kontinens �szaknyugati perem�hez az Atlasz-hegys�g is. A harmadid�szaki gy�rthegys�g az Eur�zsiai-hegys�grendszer legnyugatibb vonulata.” Afrika egyetlen gy�rthegys�ge. A hegys�g az Eur�zsiai- �s az Afrikai-k�zetlemez �tk�z�s�vel alakult ki.

 Helye: Afrika �szaknyugati r�sz�n

 F�ldtana: �jidei gy�rthegys�g – az Eur�zsiai-hegys�grendszer legnyugatibb tagja

 �ghajlata: Mediterr�n

 2. Szahara

 Helye: Alacsony-Afrika legnagyobb ter�let� t�ja. Ter�lete sz�z magyarorsz�gnyi.

 F�ldtana: T�bl�s vid�k

 Szigethegys�ge pl. Hoggar / Ahaggar �s a Tibeszti.

 Felsz�nform�l�s: Er�s a h�apr�z�d�s, a homoksivatagban a sz�l az �r: d�n�t �p�t, gombaszikl�t v�j

 Sivatagfajt�k:

 szemcsem�ret szerint (5): szikla (m), k� (r�g, dm), kavics (cm), homok (mm), s�siszap (µm).

 sziklasivatag: M�teres r�g�kb�l �ll. Csak a hegys�gek l�b�n�l fordul el�, mivel a szikl�kat a h�apr�z�d�s hamar kisebb darabokra t�ri.

 k�sivatag: Decim�teres r�g�kb�l �ll – a legkegyetlenebb sivatag.

 kavicssivatag: A szemcs�k m�rete cm-es nagys�grend�

 homoksivatag: Millim�teres szemcs�kb�l �ll. A Szahara felsz�n�nek 1/3-�t fedi.

 s�siszap sivatag: Az id�szakos v�zfoly�sok (v�dik) kisz�radt v�gtavai. Viz�k elp�rolog, �led�k�k lerak�dik.

 �ghajlata: Tr�pusi sivatagi.

 3. Szud�n

 Helye

 Nagyr�szt Alacsony-Afrika r�sze.

 �szaki hat�ra a Szahara. D�li hat�ra Nyugat-Guinea, Kong�-medence, Kelet- �s �szakkelet-Afrika. Nyugati hat�ra az Atlanti-�ce�n, a keleti a V�r�s-tenger.

 F�ldtana

 Z�mmel t�bl�s vid�k.

 N�gy f� r�sze nyugatr�l keletre a Szeneg�li-f�lmedence, Fels�-Niger-medence, Cs�d-medence, K�z�p-N�lus-medence mn. Sudd (mocs�r).

 �ghajlata: Tr�pusi �tmeneti. �szaki, f�ves szavann�s s�vja a Szahel-�v.

 4. Nyugat-Guinea

 ”Az �jdi� negyedid�szak�ban alakultak ki a keskeny parti s�ks�gok �s a t�bbi kontinenshez viszony�tva nem t�l nagy kiterjed�s� alf�ldek. A Guineai-�b�l partvid�ke is egy ilyen, �sv�nykincsekben gazdag, term�keny alf�ld. Afrika egyik ’�l�st�ra’, s egyben legs�r�bben lakott ter�lete.”

 Helye: Alacsony-Afrika r�sze. Szud�n �s a Guineai-�b�l k�z�tt ter�l el.

 F�ldtana: A lejt�vid�k d�li pereme ”�sv�nykincsekben gazdag, term�keny alf�ld. Afrika egyik ’�l�st�ra’, s egyben legs�r�bben lakott ter�lete.”

 �ghajlata: egyenl�t�i

 5. Kong�-medence: K�v�lr�l befel� m�ly�l

 ”Az Afrika k�zep�n elter�l� Kong�-medence s�llyed�ssel j�tt l�tre.”

 Helye: Afrika kell�s k�zep�n.

 F�ldtana

 Mivel medence, k�v�lr�l befel� m�ly�l.

 Belsej�ben az �led�kr�tegek �gy helyezkednek el, mint az egym�sba rakott felfel� kisebbed� t�lak.

 �ghajlata: Egyenl�t�i.

 6. D�l-Afrika

 ”A Zamb�zi-foly�t�l d�lre elter�l� D�l-afrikai-magasf�ld k�zponti r�sz�t a viszonylag magasan fekv� Kalah�ri-medence f�lsivatagi ter�lete foglalja el.”

 Helye: Magas-Afrika r�sze. Afrika d�li r�sz�t adja

 F�ldtana

 Pereme kiemelkedett, belseje kicsit megs�llyedt. K�zep�ben van a Kalah�ri-medence, melynek belsej�ben a 930 000 km2-es Kalah�ri-f�lsivatag ter�l el. Ter�lete a Szahar�nak tizede. A ritka es�k rendszertelen�l, �t h�napon �t, okt�ber �s m�rcius k�z�tt hullanak.

 D�lnyugati r�sz�n tal�lhat� az �idei k�zeteket tartalmaz� Fokf�ld.

 �ghajlata: Fokf�ld mediterr�n, (Durban t�rs�ge szubtr�pusi monszun,) az �ri�st�j z�me tr�pusi �tmeneti �ghajlat�.

 7. �szakkelet-Afrika

 ”Az Eti�p-magasf�ld szint�n er�sen vulkanikus ter�let. A f�ldt�rt�neti harmdaid�szakban nagy mennyis�g� bazaltl�va �ml�tt a felsz�nre, l�trehozva F�ld�nk egyik legkiterjedtebb bazalttakar�j�t.”

 Amikor Ar�bia elv�lt Afrik�t�l, sok bazaltl�va �ml�tt ki. Ez fedi az Eti�p-l�vafenns�kot. A l�vafenns�kba bele has�t a Kelet-afrikai-�rok, melynek felsz�ne ma is s�llyed �s perem�n bazaltl�va t�r fel. T�z milli� �v m�lva a fenns�k kett� hasad majd �s a keleti r�sz Afrik�r�l lev�lik.

 Helye: Magas-Afrika r�sze. Afrika �szakkeleti r�sz�t adja.

 F�ldtana

 Az Eti�p-l�vafenns�kot harmadid�szaki bazalt fedi.

 A Szom�li-f�lsziget egy �ld�kes k�zetekkel fedett t�bla.

 �ghajlata: A l�vafenns�k hegyvid�ki �ghajlat�, a t�bla f�lsivatag.

 8. Kelet-Afrika

 ”A Kong�-medence perem�t�l az Indiai-�ce�nig terjed Kelet-Afrika., melyet a nagy afrikai �rokrendszer tesz v�ltozatoss�. ” Nyugati r�sze a K�z�p-afrikai-fenns�k, melyet a K�z�p- �s Kelet-afrikai-�rok fog k�zre. A Kelet-afrikai-�rokt�l keletre a Kelet-afrikai-lejt� az Indiai-�ce�nig ereszkedik. ”A t�r�svonalak ment�n megindul� jelent�s vulk�ni tev�kenys�g sor�n keletkeztek Afrika legl�tv�nyosabb t�zh�ny�i, k�zt�k a Teleki-vulk�n. Itt tal�lhat� a Kilimandzs�r�-hegycsoport, amelynek legmagasabb cs�csa, az 5895 m-es Kibo a kontinens legnagyobb kiemelked�se.”

 Helye: Magas-Afrika r�sze. Afrika keleti r�sz�t adja.

 F�ldtana

 N�gy r�sze a K�z�p-afrikai-�rkok, K�z�p-afrikai-fenns�k, Kelet-afrikai-�rok �s Kelet-afrikai-l�pcs�.

 A keleti �rok keleti perem�n van Afrika legmagasabb cs�csa, a Kilimandzs�r�, 5895 m.

 �ghajlata: Tr�pusi �tmeneti.

 9. Madagaszk�r: Magas-Afrika r�sze. Afrika legnagyobb szigete (a F�ld�n a negyedik).

 10. T�bl�zat