5.3. AFRIKA T�RSADALOMF�LDRAJZA, tk. 146-149.

 1. T�rt�neti f�ldrajz

 �szak-Afrika: Arab h�d�t�s: arab nyelv �s iszl�m vall�s

 Tr�pusi-Afrika

 1. Transzszaharai kereskedelem: elef�ntcsont, arany, rabszolga

 2. Fekete-h�romsz�g

 3. Gyarmatos�t�s

 Feloszt�s: mesters�ges hat�rok mn. vonalz�hat�rok à megosztotts�g à gyenge �llam

 Torz gazdas�gszerkezet: �ltetv�nyek �s kitermel�ipar (Latin-Amerika ua.)

 Angol terv: Kair� – Fokv�ros, C-C �m. Cairo – Cape Town

 A holland-brit beteleped�s az oka pl. a D�l-Afrikai K�zt�rsas�g viszonylagos gazdags�g�nak.

 2. Emberf�ldrajz

 1. Negrid nagyrassz

 Jellemz�i

• s�t�t b�r
• fekete, gyapjas haj
• s�t�t szem

 Elterjed�se: Afrika a Szahar�t�l d�lre; behurcolt rabszolg�k ut�daik�nt Amerik�ban is.

 2. T�bl�zat

 3. N�pmozgalom

 1. Alapfogalmak

 Term�kenys�gi r�ta an. fertility rate (2): Megadja, hogy egy adott n�pess�gben egy emberp�rnak az �lete sor�n �ltagosan h�ny gyermeke sz�letik. Afrik�ban magas az �rt�ke, F1: Niger, 6.6

 Term�szetetes szaporod�s: A sz�let�sek �s hal�loz�sok sz�m�nak k�l�nbs�ge pozit�v sz�m. Ennek k�vetkezt�ben a n�pess�g n�. Ellent�te a term�szetes fogy�s. Term�szetes fogy�s: A sz�let�sek �s hal�loz�sok sz�m�nak k�l�nbs�ge negat�v sz�m. Ennek k�vetkezt�ben a n�pess�g cs�kken.

 2. N�pess�grobban�s

 N�pess�grobban�s, an. population explosion: A n�pess�g gyors n�veked�se.

 Oka: javul� �lelmez�s, fejl�d� eg�szs�g�gy, n�vekv� �lettartam

 K�vetkezm�nye tk. nyomornegyed

 gyermekek ar�nya 40 %, az �tlag afrikai 19 �ves

 nyomornegyed: (5): V�rosr�sz egyes szeg�ny orsz�gok nagyv�rosainak perem�n, melyben a  lak�sok �j �p�t�s�ek �s kezdetlegesek.

 n�pess�g megk�tszerez�d�si id�s�v: 30 �v

 3. N�pess�gmegoszl�s

 1. S�r�n lakott, pl. Atlasz-vid�k, Egyiptomi N�lusmente pl. Kair�, Alexandria, Nyugat-Guinea, Eti�p-l�vafenns�k, Vikt�ria-t� Ny-i partvid�ke, B�r-felf�ld pl. Johannesburg

 2. Ritk�n lakott pl. Szahara, Nam�b-sivatag.

 4. Gazdas�g

 Viszonylagos szeg�nys�g: lakoss�ga F: 15 %-a, gazdas�gi ereje F: 5 %-a.

 ”Adotts�gai alapj�n sok szak�rt� v�rja, hogy Afrika lesz a XXI. sz�zad egyik nyertese.” [1]

 ”Afrika mozg�sban van, Afrika a vil�g egyik legnagyobb, leger�sebben n�vekv� t�rs�ge. Az emberek kil�balnak a szeg�nys�gb�l, emelkednek a j�vedelmek, n� a k�z�poszt�ly…” [2]

 3.1. Mez�gazdas�g �ltal�ban

 1. K�tarc� f�ldm�vel�s

 Monokult�ra (3): Olyan f�ldm�vel�si m�d, melyben csak egy-k�tf�le n�v�nyt termesztenek.

 �letv�nyes gazd�lkod�s (4): A forr� �vezetre jellemz�, belterjes, monokult�r�s n�v�nytermeszt�s, mely kivitelre termel �lvezeti cikket �s/vagy ipari nyersanyagot (pl. ban�n, kaka�, k�v�, tea, cukorn�d; kaucsuk, gyapot). Ez a mez�gazdas�gi rendszer a gyarmatos�t�ssal v�lt jelent�ss�.

 2. �hs�g�vezet

 �h�ns�g: Emberek t�meges �hez�se.

 Fajt�i (2): min�s�gi / mennyis�gi.

 Okai: k�zvetlen: h�bor� v. kedvez�tlen id�j�r�s; k�zvetett: rossz vezet�s.

 �hs�g�vezet: A F�ld azon nagyt�rs�gei, melyeket id�legesen vagy folyamatosan �h�ns�g s�jt.

 �sszess�g�ben �s alapvet�en ilyen t�rs�gek a csak a Forr�-�vezeten bel�l vannak.

 Id�legesen a k�z�pr�tegeket is s�jthatja (1) Fekete-Afrik�ban – annak ellen�re, hogy a keres�k fele mez�gazdas�gi munk�t v�gez.

 Csak a legszeg�nyebbek eset�ben fordul el� (3) Latin-Amerik�ban, D�l- �s D�lkelet-�zsi�ban.

 T�bl�zatos �sszefoglal�s

 3. Megold�si lehet�s�gek

 K�lterjes: a f�ldr�szek k�z�tt a legkev�sb� haszn�lt, mert csak 10 %-�t m�velik à ter�leti terjeszked�s

 Belterjes: agrotechnikai fejleszt�s.

 3.2. Mez�gazdas�g

 1. N�v�nytermeszt�s fejl�d�se: talajv�lt�s à ugarol�s à vet�sforg�

 2. �llatteny�szt�s: Sz�hel-�v à l�sd m�g: 6. pont, kieg�szt� anyag

 Helye: Szud�ni f�ves szavanna

 Probl�ma: n�pess�g n�veked�s - agrotechnikai fejl�d�s, pl.

 Fav�g�s: �p�letfa, t�zifa; T�llegeltet�s à sz�lkif�v�s

 Megold�s

 �llatteny�szt�s à n�v�nytermeszt�s.

 N�v�nytermeszt�s: sz�razm�vel�s à �nt�z�s

 3. �si mez�gazdas�gi rendszerek

 O�zisgazd�lkod�s: Sivatagi �ghajlaton, vizek (foly�k, tavak, kutak) mellett v�gzett belterjes, �nt�z�ses f�ldm�vel�s. Emeletes kult�ra (6): datolyap�lma, citrus, kukorica, bab, k�les, z�lds�g.

 Nom�d �llatteny�szt�s: F�ves vagy f�lsivatagos ter�leten v�gzett k�lterjes, legel�v�lt� �llatteny�szt�s, ahol az �tvonal a kev�s hull� csapad�khoz igazodik (pl. Mong�lia, Szahel-�v).

 4. Ipar

 Vil�ggazdas�gi jelent�s�ge a b�ny�szatnak van

 A b�nyakincseket feldolgozatlanul / alig feldolgozva viszik kivitelre

 5. Szolg�ltat�sok

 Lakoss�gi szolg�ltat�sok - el�fordul: nyomornegyed, gyalogl�s a v�z�rt, hi�nyz� �ram

 Oktat�s: n�vekv� �r�stud�s, gyenge egyetemek, a f�ldr�sz 7 legjobb egyetem�b�l 5 D�l-afrikai

 Eg�szs�g�gy: fejl�d� orvosi ell�t�s, cs�kken� csecsem�- �s gyermekhaland�s�g

 P�nz�gy: K�nai �s indiai t�ke à kivitt �sv�nykincsek

 Szabadid�s – vend�gforgalom: A j�vedelem 15%-�t meghalad� r�szesed�se: Marokk�, Tun�zia, Madagaszk�r.

 6. Sz�hel-�v – kieg�szt� anyag

 1. Fogalma

 Szud�n �szaki – f�ves szavann�s sz�le az Atlanti-�ce�n �s a V�r�s-tenger k�z�tt.

 Sz�hel ~ sz�l, �m. a Szahara d�li sz�le, partja; arab sz�.

 2. Ter�lete l�ktet [3]

 Hossz�s�ga 6 000 km.

 Sz�less�ge �tlagosan 300 km, minimum 100 km, max. 800 km.

 Ter�lete jelenleg h�sz Magyarorsz�gnyi (2 milli� km2, a f�ldr�sz 7%-a).

 3. V�ltoz�sai

 Csapad�ka

 A sok�ves csapad�k �tlag annyi, mint n�lunk (Szolnokon, 500 mm/�v); de ingadoz�sa nagy (200-800 mm/�v).

 Ter�leti v�ltoz�sok

 A Szahara d�li hat�ra [4]

 A Kalah�ri-f�lsivatag �szaki hat�ra [5]

 A j�gkori eljegesed�sek idej�n volt, hogy a Kalah�ri-f�lsivatag m�lyen benyomult a Kong�-medenc�be (”a Kong�-k�ny�k�ig”).

 Elsivatagosod�s, angolul desertification

 A sivatag id�leges terjeszked�se. K�t oka lehet. Egyr�szt az �ghajlatv�ltoz�s, mely id�nk�nt a sivatagot kiterjeszti (m�skor azonban �ssz�bb szor�tja, �s �gy pl. a Szahara hat�r�t folyamatosan v�ltoztatja). M�sr�szt az emberi tev�kenys�g: a t�llegeltet�s �s a cserj�k kiv�g�sa.

 4. Probl�ma

 1. Hagyom�nyos mez�gazdas�g

 Napjainkban a hagyom�nyos k�lterjes �llattart�s nem tudja biztons�gosan eltartani a szaporod� n�pess�get, melyet a vonalz�val megh�zott, igazs�gtalan orsz�ghat�rok is elv�gnak egykori, d�li gabonap�tl� hely�kt�l �s �llatfelvev� piacukt�l.

 F�z�shez f�t v�gnak. Fa hi�ny�ban s�r�l�kenyebb lesz a talaj.

 2. T�rzsi szellem

 Az ellens�ges t�rzsek maguk k�z�tt t�gas gyep�t tartanak – ez�rt kevesebb a legel�, mint lehetne. A hagyom�nyos �rt�krend szerint a gazdas�gi tekint�ly alapja a csorda m�rete – ez�rt az �llat t�bb, mint amennyi �sszer�en lehetne. Ez t�llegeltet�shez vezet. A felszakadoz� gyep miatt a sz�raz id�szakokban a sz�l elhordja a talajt �s helyenk�nt term�keny ter�leteket temet be homokkal. Mivel az orsz�ghat�rok megakad�lyozz�k az elv�ndorl�st: �h�ns�g t�rhet ki.

 6. Megold�s

 A probl�ma r�vid �ton megoldhat� lenne – ha lenne erre cselekv�k�pes �llami akarat.

 F�ldm�vel�ssel az egykori �llatteny�szt� vid�k eltart� k�pess�ge t�bb mint h�szszoros�ra n�velhet�.

 Ennek k�t lehet�s�ge a sz�razm�vel�s� gabonatermeszt�s (cirok) �s az �nt�z�s kiterjeszt�se (foly�- �s r�tegvizek) �ltal.

 A 15 km sz�les, sz�razs�gt�r� f�kb�l �ltetett ”Z�ld fal” hat�rt szabhat a sivatag fel�. A f�k �rny�k�ban k�les termeszthet�. A felsz�n alatti v�zk�szlet b�s�ges. Egy �gyes, egyszer�, olcs�, k�rhintak�nt forgathat� szerkezet �ltal ”gyerekj�t�k lenne megoldani a kontinens v�zhi�ny�t.” [6]