5.8. USA, tk. 162-163.

 1. Alapadatok

 Ter�lete kb. Eur�p�nyi, F4.

 Lakoss�ga: kb. 350 m f� – F3. P. 346 m f� /2024/

 2. Term�szetf�ldrajz - l�sd: Amerika term�szetf�ldrajza

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 1. �slak�k: indi�nok �s inuitok

 �slak�k: Olyan embercsoport, amely a gyarmatos�t�st k�vet� bev�ndorl�s hat�s�ra ker�lt kisebbs�gbe. A fogalmat csak a telepes orsz�gok eset�ben �rtelmes haszn�lni. Pl. amerikai indi�nok, ausztr�liai abok.

 2. Gyarmatos�t�k

 Holland majd brit gyarmatos�t�k

 1776 F�ggetlens�g, Emberi jogok, rabszolg�k, kiirtott indi�nok

 II. Vil�gh�bor� abszol�t nyertese, a vil�g m�helye �s ura.

 4. Emberf�ldrajz

 1. Emberf�ldrajz

 Rassz: europid

 Nyelv: angol

 Vall�s: k�lvinista hagyom�ny�

 2. V�ndorl�s- bev�ndorl�s

 Telepesorsz�g, olvaszt�t�gely

 „A ’tud�sgazdas�g’ minden negyedik dolgoz�ja az Amerikai Egyes�lt �llamokon k�v�l sz�letett.”

 Agyelsz�v�s (4): A tehets�gek �tcs�b�t�sa a fogad� orsz�gban adott nagyobb fizet�s �s kedvez�bb kutat�si felt�telek r�v�n.

 3. Gazdas�g

 Ereje: A F�ld 2. gazdas�gi ereje, F 15 %-a, K�na 19 %-a

 Vil�gm�rk�k - �ri�sv�llalatok

 Szerkezete

 4. Nagyv�rosi t�rs�gek

 Legismertebb a BosWash 50 m f�, T 150 e km2, n�ps�r�s�ge 330 f� / km2 à ami nem v�rosi n�ps�r�s�g.

 5. Mez�gazdas�g

 �ltal�nos jellemz�k

 T�mogat�s, f�ldb�s�g, nagybirtok

 Farm: Szakosodott csal�di k�z�pbirtok

 Nett� �lelmiszer behozatal, F1 kivitel

 N�v�nytermeszt�s �s �llatteny�szt�s termel�si �rt�k�nek egyens�lya

 Ter�letek

 �szak

 Atlanti partvid�k: v�rosell�t�

 Nagy-tavak-vid�ke: tej�v

 Midlands: kukorica �v

 Pr�ri: b�za F4 de kivitele F1, a keny�rgabona termel�s �rt�ke a teljes mez�gazdas�gi termel�snek 1.6 %-a /2001/

 D�l

 Szubtr�pusi vegyes – egykori gyapot �v: gyapot, sz�ja, f�ldimogyor�, doh�ny, rizs

 Telep�tett erd� fakitermel�s 2/3-a, az orsz�g fakitermel�se F1

 Nyugat

 Nagy-medence: legeltet�s

 Kordiller�k: erd�gazdas�g

 Kalifornia: mediterr�n gazdas�g pl. kaliforniai paprika.

 6. Ipar

 �ltal�ban

 Fejl�d�si sor: Bostoni sz�vet à Pittsburgh ac�l à Detroit aut� à San Francisco mikroelektronika

 Feldolgoz�ipar: F2 / Vt: 16 %-a (K�n��nak a fele)

 Hadiipar F1

 K�nny�ipar à varrod�k Mexik� �szaki hat�r�n

 Neh�zipar

 B�ny�szat: F1 k�olajb�ny�szat

 Koh�szat

 Alum�niumgy�rt�s F9

 Energiatermel�s

 A F�ld legt�bb energi�t termel� orsz�ga: sz�n, sz�nhidrog�nek, atom, meg�jul�k

 Tud�sig�nyes

 Aut�gy�rt�s F2, de lakoss�gar�nyosan j�val kevesebbet, mint Magyarorsz�g (K�n��nek 1/3-a)

 Cs�cstechnika

 Mikroelektronika, sz�m�t�stechnika

 Gy�gyszergy�rt�si �rt�k F1

 Rep�l�g�pgy�rt�s F1. K�na 2x-e

 �ripar F1, m�hold F1, F: 70 %-a (K�n�� csak 8 %)

 Robotgy�rt�s.

 7. Szolg�ltat�sok

 1. Oktat�s-kutat�s

 Oktat�s: Az els� 800 legjobb egyetem k�z�l 141; F1

 Kutat�sfejleszt�s

 GDP 3.5 %-a; F1, F 27 % -a, K�na 21 %

 „A tud�sok �s m�rn�k�k egyre korszer�bb term�kek �s szolg�ltat�sok kialak�t�s�n dolgoznak.”.

 Szil�cium-v�lgy: A F�ld els� kutat�fejleszt� t�rs�ge, Kalifornia �llamban, San Francisco k�zel�ben. A mikroprocesszor �s szem�lyi sz�m�t�g�p sz�l�helye. Az orsz�gban „t�bb mint 100 hasonl� technol�giai park m�k�dik, hozz�j�rulva a tud�salap� t�rsadalom kialak�t�s�hoz.”

 Tud�sgazdas�g mn. „tud�sipar”: Olyan gazdas�g, melynek m�k�d�s�hez �s fejl�d�s�hez d�nt�en a l�trehozott �s felhaszn�lt inform�ci� j�rul hozz�.

 Kulcster�letei (4)

• kutat�sfejleszt�s
• �sszekapcsolt elektronikus inform�ci�s h�l�zatok pl. vil�gh�l� an. internet
• �lethosszig val� tanul�s an. „whole life learning”
• kiterjesztett tud�s: eml�kez�k�pess�g + alkot�k�pess�g + alkalmaz�k�pess�g tn. kb. mem�ria + kreativit�s + kompetencia.

 Inform�ci�s t�rsadalom (3): Olyan t�rsadalom, melynek �let�ben alapvet� az inform�ci� �s gazdas�g�ban meghat�roz� a tud�sgazdas�g.

 Kutat�sfejleszt�s, r. K+F (3): Munka, melynek c�lja az ismeretek b�v�t�se �s/vagy a termel�si elj�r�sok jav�t�sa. Lehet alap- vagy alkalmazott kutat�s, ez ut�bbi esetben c�l a k�zvetlen gazdas�gi haszon. Gazdas�gi eredm�nye az �j�t�s tn. innov�ci�.

 2. K�zleked�s

 L�gi k�zleked�s

 Az els� 10 l�giforgalmi csom�pontb�l 5 m�g mindig az USA-ban van.

 New York F2. legforgalmasabb l�gik�zleked�si v�ros

 3. P�nz�gy: „A nemzetk�zi p�nzvil�g legjelent�sebb k�zpontja a New Yorki �rt�kt�zsde”

 4. Vend�gforgalom: bev�tel F1, l�togat� F4

 5. Had�gy: F1 katonai er�, a f�l vil�got megsz�llva tartja, k�lts�gvet�se K�n��nek m�g k�zel 3x-a.

 8. V�rosok

 �szaki t�rs�g

 �ltal�ban

 R�szei (4): Atlanti partvid�k, Nagy-tavak vid�ke, Midlands

 Ir�nyults�ga: Eur�pa

 Fejl�d�si sor: textilipar à sz�nalap� neh�zipar à tud�sig�nyes �gazatok pl. aut�gy�rt�s à cs�cstechnika

 Boston, vh. 8m

 Az egykori „amerikai Manchester”

 A kutat�sfeljeszt�s egyik fellegv�ra

 New York, vh. 22 m

 Beceneve: „Nagy Alma” an. „Big Apple”

 R�gi neve „�j Amszterdam” volt

 A bev�ndorl�s legf�bb kapuja volt

 A Nagy-tavak fel� utat nyit� Hudson-�rok kapuj�ban, az Atlanti-�ce�n partj�n

 Az orsz�g legn�pesebb �s Amerika 2. legn�pesebb v�roshalmaza

 Gazdas�gi f�v�ros

 F1 p�nz�gyi �s kereskedelmi k�zpont, �rt�kt�zsde - Wall Street

 Szabads�g szobor

 ENSz sz�khelye

 F2. legforgalmasabb l�gik�zleked�si v�rosa

 F3 �tcsillagos sz�lloda

 Washington, vh. 9m

 Az egykori �szak �s D�l hat�rvid�k�n

 Feh�r H�z – eln�k lak�sa, Pentagon: had�gyminiszt�rium

 Detroit, vh. 6m: Az aut�gy�rt�s egykori fellegv�ra

 Chicago, vh. 10 mf�

 Egykor a „V�g�hidek v�rosa” volt

 K�zleked�si k�zpont

 D�li t�rs�g

 �ltal�ban

 Ir�nyults�ga: Latin-Amerika

 Fejl�d�s: Latin-amerikai �ruk, sz�nhidrog�nek, napf�ny�vezet

 Miami, vh. 6m: az els� k�l�nleges gazdas�gi �vezet

 Atlanta, vh. 6m

 Coca-Cola, az orsz�g 2. legforgalmasabb l�gi k�zleked�si v�rosa.

 New Orleans, vh. 1.5 mf�: A Mississippi torkolat�n�l, a t�rs�g legforgalmasabb kik�t�je

 Houston, vh. 7m: NASA, �rhaj�sk�pz�s

 Dallas, vh. 8m: vegyipari k�zpont.

 Nyugati t�rs�g

 �ltal�ban

 Ir�nyults�ga: �zsia fel� fordul

 Fejl�d�se: �rc, v�zi energia, fa; alaszkai k�olaj; �zsiai kapcsolat

 Seattle, 3.5 m

 Az orsz�g �Ny-i szeglet�ben

 A „Smaragd v�ros” an. „Emerald city”, �ce�ni �ghajlat�, eg�sz �vben z�ld a t�j

 A Microsoft �ri�sv�llalat sz�khelye

 San Francisco, vh. 7m

 „Szent Ferenc” v�rosa

 Aranyh�d an. Golden Gate

 Szil�ciumv�lgy an. Silicon Valley

 Los Angeles, vh. 17 m

 Az „Angyalok v�rosa”

 A nyugati part legforgalmasabb kik�t�je

 Fotok�miai szmog

 Hollywood: a nyugati orsz�gok filmgy�rt�s�nak legf�bb k�zpontja

 Las Vegas: A „B�n v�rosa”, szerencsej�t�k, sz�rakoztat�ipar.

 9. �szak-Amerika t�bbi orsz�ga

 1. Mexik�

 Gazdas�gi szerep: olcs� munkaer�, pl. hat�rmenti varrod�k �s �sszeszerel� �zemek

 Mexik�v�ros, vh. 25 mf�

 Az Azt�k Birodalom egykori f�v�rosa, k�zel�ben (40 km, �K) van a Nap piramis

 Mexik� f�v�rosa

 Amerika legn�pesebb v�rosa.

 2. Kanada

 Gazdas�gi szerep: b�nyakincsek, pl. �rc, fa – �js�gpap�r

 Montreal, 4 mf�: A francia uralom f�helye volt

 Ottawa, 1 mf�: Kiegyez�ses f�v�ros a francia-angol nyelvhat�ron

 Toronto, vh. 8m

 Kanada legn�pesebb v�rosa �s v�roshalmaza �s egyben gazdas�gi f�v�rosa.

 Az Ontario-t� partj�n

 Lakoss�g�nak fele bev�ndorl�

 Nevezetes �p�lete a Kanadai Nemzeti Torony

 Vancouver, 2.6m

 A nyugati nagyv�ros, a Csendes-�ce�n partj�n, az orsz�g 3. legn�pesebb v�rosa.