5.9. BRAZ�LIA, tk. 164-165.

 1. Alapadatok

 Ter�lete: 8.5 mkm2

 Lakoss�ga 212 m f� /2024/

 N�ps�r�s�ge: 25 f�/km2

 2. Term�szetf�ldrajza à l�sd: 4.6. Amerika term�szetf�ldrajza

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 �vsz�mok – kieg�sz�t� anyag

 1494 Tordesillas, a F�ld feloszt�sa

 1500 Cabral partra sz�ll�sa, portug�l

 1822 �n�ll� cs�sz�rs�g

 1889 K�zt�rsas�g

 Fejl�d�si szakaszok

 Gyarmati m�lt

 Braz�li�b�l nemesf�met �s �ltetv�nyes cikkeket vittek ki, pl. aranyat �s cukrot.

 „A portug�l gyarmatos�t�k – monopoliz�lva az anyaorsz�ggal t�rt�n� kereskedelmet – sok�ig elfojtott�k a feldolgoz�ipar kibontakoz�s�t.” [1]

 4. T�rsadalomf�ldrajza

 Emberf�ldrajza

 Rassz: sziv�rv�nyk�zt�rsas�g

 Nyelv: portug�l

 Vall�s: katolikus

 Gazdas�ga

 A Brazil-h�romsz�gbe t�m�r�l

 Felt�rekv� nagygazdas�g

 Latin-Amerik�ban a legfejlettebb

 Vil�gtermel�s 3 %-a.

 5. Mez�gazdas�g

 Latin-Amerik�ban a nagybirtok ar�nya F1.

 Peon-rendszer: kizs�km�nyolt b�rl�k hitel: eszk�z, munkaruha

 Kiv�l� adotts�gok, f�ldb�s�g, „Mivel a vil�g �lelmiszerig�nye folyamatosan n�, a brazil mez�gazdas�gi term�nyek ir�nt nagy a kereslet”

 �ltetv�nyes: ban�n, kaka�, kaucsuk; k�v� (Ki F1), cukorn�d à cukor (Ki F1); gyapot

 sz�ja: �lelmiszer, takarm�ny, biod�zel; F1. (2. USA, 3. Argent�na),  Ki F1

 kukorica, marhah�s (Ki F1), baromfih�s (Ki F1)

 6. Ipar

 K�nny�ipar

 „A mez�gazdas�gi term�nyek azon r�sz�t, amely nem ker�l kivitelre, a termel�k�rzetekben ki�p�lt �lelmiszer-, textil- �s cip�ipar dolgozza fel.”

 Neh�zipar

 B�nyakincsek �s koh�szat: vas�rc F3, ac�l F9, bauxit F4, k�olaj: kiviteli t�bblet. Az �rcek „legfontosabb felv�s�rl�i K�na �s az USA.”

 Az �ramtermel�s legf�bb energiaforr�sai a v�zier�m�vek. Itaipu v�zer�m� a Paran� foly�n, 12.6 eMW, F2.

 Tud�sig�nyes

 „Braz�lia gazdas�g�ban ma m�r jelent�s szerepet t�lt be a feldolgoz�ipar is”, b�r ez m�g nincs az els� 10-ben. Ilyen pl. aut�gy�rt�s, melyben F8, tk. Sao Paulo legf�bb h�z��gazata.

 Cs�cstechnika, pl. rep�l�g�pgy�rt�s F8

 „A h�rad�stechnika �s elektronika fellegv�ra a Sao Paulo v�roshalmaz�ban l�v�, brazil technopolisk�nt emlegetett Campinas lett.” [2]

 7. Szolg�ltat�sok

 1. Kutat�sfejleszt�s: Az elk�lt�tt �sszeg alapj�n F9.

 2. K�zleked�s

 Amazonas: „Az Amazonas v�zrendszer haj�zhat� v�zi �tjainak hossza meghaladja az 50 ezer km-t.” [3]

 Transzamazonica: 4e km �t Amaz�ni�ban, az Amazonassal p�rhuzamosan, att�l D-re

 3. Kereskedelem à k�lkereskedelem

 Torz gazdas�gszerkezet v�. Afrika

 Kivitel: mez�gazdas�gi cikkek + b�nyakincsek

 Behozatal: k�szterm�kek, pl. g�pkocsi

 „Braz�lia szerte�gaz� gazdas�gi kapcsolatokkal rendelkezik, ez�rt gazdas�ga kev�sb� f�gg az USA-t�l.”

 8. V�rosai

 Braz�liav�ros, ev. 5 m

 Braz�lia „�j” f�v�rosa, az orsz�g belsej�ben; mely a bels�ter�letek fejleszt�se c�lj�b�l ker�lt oda, 1960-ban. Vil�gh�r� �p�t�szek tervezt�k.

 Belo Horizonte, e. 6m

 A Brazil-h�romsz�g �-i cs�cs�n

 Koh�szata a Brazil-felf�ld �rceit dolgozza fel

 Legf�bb h�z��gazata az aut�gy�rt�s

 Kik�t�je Santos, Braz�lia kapuja, „Kik�t�j�n kereszt�l bonyol�dik le a brazil �ruforgalom k�zel harmada.”

 Rio de Janeiro, ev. 13 m

 Brazl�lia egykori f�v�rosa �s 2. legn�pesebb v�roshalmaza

 A F�ld egyik legszebb fekv�s� v�rosa, nevezetes szikl�ja a Cukors�veg

 „A vend�gforgalom messze kiemelked� vonz�sk�zpontja” [4]

 nyomornegyedeit favel�nak nevezik tk. 161.2.6. �bra

 Sao Paulo, ev. 22 m

 Az Atlanti-�ce�n partj�n

 Amerika legnagyobb v�roshalmaza

 Latin-Amerika legf�bb gazdas�gi (ipari, kereskedelmi, p�nz�gyi) k�zpontja

 T�rs�g�ben (444 km) van Campinas, a brazil tudom�nyv�ros tn. technopolisz

 9. Ban�nk�zt�rsas�gok

 1. M�ltja

 Az USA United Fruit Company, m. Egyes�lt Gy�m�lcs T�rsas�g v�llalata a K�z�p-amerikai orsz�gokban pl. a Hondurasban termelt ban�nb�l gazdagodott. Nem csak �ltetv�nyei, hanem vas�tjai �s kik�t�i is voltak. A t�rsas�g hatalma j�val nagyobb volt, mint az egyes orsz�gok�, melyek gazdas�gi �let�ben meghat�roz� szerepre tett szert, �s politikai �let�t k�nye-kedve szerint ir�ny�totta. A n�vleg demokratikus orsz�gokban olyan vezet�k hatalomra jut�s�t k�nyszer�tette ki, akik lehet�v� tett�k a t�rsas�g g�tl�stalan har�csol�s�t. E c�lb�l korm�nyokat buktatott meg, polg�rh�bor�kat robbantott ki �s t�meggyilkoss�gokat rendezett a v�gletes kizs�km�nyol�s (kupon, balesetek, h�tnapos munkah�t) ellen szervezked� munk�sokat.

 2. Jelene

 Napjainkban ezen orsz�gok gazdas�gi �let�ben a ban�n szerepe tov�bbra is meghat�roz�, de a kaka�, k�v� �s cukorn�d termeszt�s�vel, valamint a turizmus fejleszt�s�vel megsz�nt a kor�bbi egyoldal�s�g. Az elnyom�s azonban tov�bbra is fenn�ll, de a m�dszerek finomodtak.

 3. Fogalma

 Ban�nk�zt�rsas�g, politikai �rtelemben: Olyan orsz�g, melynek n�vlegesen demokratikus politikai �let�t k�ls� gazdas�gi �rdekek szerint ir�ny�tj�k.

 10. Latin-amerikai orsz�gok

 Panama: Csatorna az Atlanti- �s Csendes-�ce�n k�z�tt

 Kuba: f�v�rosa Havanna, szocialista orsz�g, doh�ny �s cukor

 Venezuella: f�v�rosa Caracas, k�olajb�ny�szat

 Chile: f�v�rosa Santiago

 Bol�via: indi�n t�bbs�g�

 Argent�na: f�v�rosa Buenos Aires, bev�ndorl�orsz�g, sz�jatermel�s.

 KIEG�SZ�T� ANYAG

 Braz�lia kivitele, a felsoroltak �sszesen 300 e Ft/f�, a GDP 7.5 %-a

 Mez�gazdas�gi cikkek (�sszesen 100 MS): sz�ja (47 MS), kukorica (F1 12MS), cukor (12 MS), marhah�s (11 MS), baromfih�s (9 MS), k�v� (9 MS)

 B�nyakincsek (�sszesen 58 MS): vas�rc (30 MS), k�olaj (nett�, 28 MS).