deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
8. Fldrajz...
8. Fldrajz... : 6.1. zsia termszetfldrajza

6.1. zsia termszetfldrajza

  2025.01.06. 11:26


 6.1. ZSIA TERMSZETFLDRAJZA, tk. 158-159; 197.

 

 1. Nveredet: asszrul aszu = napkelte

 

 2. Alapadatok

zsia

Terlete

Lakossga

Lakossg arnya

2100-ra

Mrszm

44.5 m km2

4800 m f

60 %

4500 m f

45 %

  Kerektett adatok. A legnpesebb fldrsz. Lakossga mr cskken.

 

 3. Helyzete, hatrai, partvonala

 1. Helyzete

 Gmbi negyedek (2): K, -D

 vezetek (3): -i hideg, -i mrskelt, Forr

 2. Hatrai

 : Jeges-tg. K: Csendes-c. D: Indiai-c. Ny: Ural-hg.

 Bering-szoros, Malaka-szoros, Szuezi-csatorna

 3. Partvonala - tagolt

 Szigetek, pl. Knai-szigetek, Japn-szigetek, Malj-szigetvilg

 Flszigetek, pl. Koreai-fszt; nagy dli flszigetek (3): Arbia, India, Indokna.

 

 4. Fldtrtnete

 1. sid: smasszvumok (4): Angara-, Knai-, Arab-, Dekkn-smasszvum

 2. id: Ural, Tien-san

 3. Kzpid

 4. jid

 Gyrthegysgek

 Eurzsiai-hegysgrendszer, pl. Himalja

 Csendesceni-hegysgrendszer, pl. Fuji

 Alfldek

 Turni-alfld, Knai-alfld, Mezopotmia, Hindusztni—alfld.

 

 5. Domborzata – tjai

Svok

Nyugat

Kzp

Kelet

szak

Nyugat-szibriai-alfld

Kzp-szibriai-fennsk

Kelet-szibriai-hegyvidk

Kzp

Turni-skvidk

Bels-zsia

Tvol-Kelet

Dl

Kzel-Kelet

India

Dlkelet-zsia

 

 6. Vzrajza

 Vzvlasztk: bels lefolys kzp, azon bell

 mrskelt vezeti sivatagok, pl. Takla-Makn, Gbi

 tavak: Kaszpi-t, Aral-t, Bajkl-t

 Vzgyjtk

 Jeges-tg: szibriai folyamok: Ob, Jenyiszej, Lna

 Csendes-c: Srga-foly, Jangce

 Indiai-c: Gangesz, Indus, Tigris s Eufrtesz.

 

 7. ghajlata – a monszun, tk. 197.

 Fogalma

 Monszun: vszakosan irnyt vlt szl. P. a nyri / tli uralkod szlirny legalbb 120 o-kal eltr.

 Monszun ghajlat: Olyan ghajlat, melyekben meghatroz a monszun szlrendszer.

 Oka

 Nyron a szrazfld jobban felmelegszik, az cen fell vzprval telt, nedves szl fj, csapadkot hoz

 Tlen a szrazfld jobban lehl, Szibria lesz a leghidegebb. Felle hideg-szraz szelek fjnak.

 Terletei

 1. Trpusi monszun: India, Indokna

 2. Szubtrpusi monszun: Kna a Jangctl D-re: Dl-knai-rgvidk

 3. Mrskelt vezeti monszun mn. monszun-kontinentlis: Kna a Jangctl -ra: Knai-alfld, Mandzsria.

 Tblzata

ghajlat

terlete

nyara

tele

hingsa

Tr. monszun

India, Indokna

forr

csapadkos

enyhe

szraz

kzepes

Sztr. monszun

DK-Kna

kzepes

M. monszun

K-Kna

meleg

hideg

kzepes

 Mindegyik terletre igaz, hogy a hings kzepes s a folyk vzjrsa ingadoz.

 A csapadk mennyisge az cen partjtl tvolodva cskken: igen sok, sok, kzepes s kevs.