6.4. JAP�N, tk. 178-179.

 1. Alapadatok

 Ter�lete: 4 Magyarorsz�gnyi

 Lakoss�ga: 124 m f� /2024/.

 2. Term�szetf�ldrajz

 1. Domborzat

 Legnagyobb szigete Honshu

 Vulk�noss�g, pl. Fuji

 Ter�let�nek nagy r�sze hegyvid�k; van egy kev�s parti alf�ld: de d�nt�en ott �lnek

 2. V�zrajz: Jap�n-tg, Csendes-�ce�ni t�rzster�let

 3. �ghajlat: Tr�pusi monszun, szubtr�pusi monszun, monszun kontinent�lis

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 Elz�rk�z�s, kev�s term�f�ld à pontoss�g, fegyelmezetts�g

 Megnyit�sa

 Moderniz�ci�: oktat�s à szakk�pzetts�g; tudom�ny; gazdas�g; hadsereg

 Vil�ghatalmi c�l, kudarc

 „Jap�n csoda” à 2000-ig „a keleti p�lus”

 Lassul� gazdas�g - viszonylagos hanyatl�s; okai (2):

 1. Bels�, n�pmozgalmi tn. demogr�fiai: lecs�kkent term�kenys�gi r�ta, fogy� n�pess�g

 2. K�ls�, gazdas�gi: A fejl�d�s tov�bb gy�r�z�se; K�na �s India felemelked�se.

 4. Emberf�ldrajz

 Kett�ss�g: ritk�n lakott hegyvid�kek, s�r�n lakott alf�ldek

 A n�pess�g Honshu DK-i partj�n t�m�r�l

 El�reged�s, 2008-t�l fogy�s.

 5. Mez�gazsas�g

 Csak 12 %-a m�velhet�

 T�mogat�sb�l �l, jelent�s behozatala van

 Az �rt�k t�bb mint 80%-a a mez�gazdas�gb�l sz�rmazik

 A gabonafogyaszt�s fel�t sem termelik meg, 120 kg/�v

 Belterjes; rizs, tea, z�lds�g

 6. Ipar

 Adat: teljes feldolgoz�ipar F3.

 K�nny�ipar: kiszervez�s a kis tigrisekhez

 Neh�zipar: haj�gy�rt�s F3

 Tud�sig�nyes: aut�gy�rt�s F3. de fejenk�nt csak F5.

 Cs�cstechnika: mikroelektronika, gy�gyszergy�rt�s F4, �ripar F5.

 7. Szolg�ltat�sok

 1. Kereskedelmi flotta �rt�k F1; nyersanyag �s energiahorodz� behozatal

 2. Gyorsvas�t

 3. T�kekivitel

 4. Kutat�sfejleszt�s, pl. technopolisz-program

 Technopolisz (3): �j �p�t�s� v�ros / v�rosr�sz, melynek c�lja a kutat�sfejleszt�s

 Hol: Jap�n ritk�bban lakott �s szeg�nyebb Ny-i �s k�z�ps� r�sz�n

 Mikor: A nyolcvanas �vek elej�t�l

 Mi�rt: Feladata az ipari kutat�sfejleszt�s �s a t�rs�g gazdas�gi fellend�t�se.

 8. V�rosok – Csendes�ce�ni-homlok v�roshalmaza

 Jelent�s�ge: F1. v�roshalmaz

 R�szei: Matrjoska-szerkezet

 1. Toki�, 14 mf�, f�v�ros

 1868-ie Edo, ut�na Toki�, m. „keleti f�v�ros”

 K�zponti �zleti negyede a Ginza

 2. Nagy-Toki�

 A Toki� + Jokohama-Kavaszaki v�roshalmaz, 40 mf�

 Ipar harmada

 3. Tokaido-tengely

 Nagy-Toki� + az Oszaka-Kiot�-K�be h�romsz�g k�z�tti tengeraprti s�v, 70 mf�

 A k�z�pkorban: „keleti tengeri �t”, a kyot�i cs�sz�r j. tenno �s az edoi hadvez�r j. shogun sz�khelye k�z�tt

 N�ps�r�s�ge 1400 f�/km2

 4. Csendes�ce�ni-homlok, an. Pacific bel

 Tokaido-tengely + a Fukok�ig terjed� tengerparti s�v: 80 m f� /2011/

 1200 km hossz�, a lakoss�g 65 %-�t �s a v�rosi lakoss�g ¾-�t t�m�r�ti.

 5. �sszefoglal�s

 9. Orsz�gcsoportok

 1. T�rszerkezet

 Mag: Jap�n

 Bels� gy�r�: Kis tigrisek (4)

 Felsorol�sa: D�l-Korea – f�v�rosa: Sz�ul, Tajvan, Hongkong, Szingap�r

 Fogalma

 Kis tigrisek: Azon �zsiai orsz�gok, melyek Jap�n bev�lt receptj�t k�vetve els�k�nt emelkedtek a F�ld legfejlettebb orsz�gai k�z�.

 K�ls� gy�r� a jellegzetes kiviteli cikkekkel

 Malajzia f�v�rosa Kuala Lumpur. Az itt �p�lt F�ggetlens�g torony a F�ld 2. legmagasabb �p�lete.

 2. K�vet�k �tja

 1. Iparfejl�d�s

 2. Szolg�ltat�sok: kutat�sfejleszt�s, kereskedelem, p�nz�gy.

 KIEG�SZ�T� ANYAG

 Alapadatok

 Ter�lete: 378 ekm2

 Lakoss�ga: A 129 m f�s /2010/ n�pess�gcs�csb�l napjainkig 5 m f�t vesztett; 2070-re v�rhat�an 95-80 m f� lesz.

 N�ps�r�s�ge: 330 f�/km2 /p. 329 e f�/km2/.

 T�rt�neti f�ldrajz

 Kr.e.

 14 e Dzsomon / Jomon kor kezdete, vad�sz-gy�jt�get�k

 300 Jaoi kor kezdete, rizstermeszt�k �s bronz�nt�k �rkeznek

 Kev�s term�f�ld, magas fogyszt�i n�ps�r�s�g – �sid�kt�l a F�ld legfejlettebb ter�letei k�z�tt volt

 Kr.u.

 1854: megnyit�sa, Perry, „fekete haj�k”

 1868 Meidzsi-forradalom: cs�sz�r

 1931 Mandzs�ria, majd 1937-ben K�na megt�mad�sa, vil�ghatalmi c�l

 1945 Atombomba, rom

 1955 megkezd�dik a „Jap�n csoda” ideje à l�trej�n a keleti gazdas�gi p�lus

 2005 Fogy� n�pess�g, lassul� gazdas�g.

 Emberf�ldrajz

 Nyelv: ut�ragoz�, szigetnyelv à mag�nyos kult�ra

 Vall�s: sintoista �svall�s, buddhista vil�gvall�s

 N�pmozgalom

 Term�kenys�gi r�ta: 1.3 /2022/

 �tlagos �letkor 50 �v /2023/, F1 a t�rpe�llamokat kiv�ve

 V�rosi: 79 % /2009/.

 Mez�gazdas�g

 „Jap�n lakoss�g�nak 93,5 /94 %-a/ sz�zal�ka v�roslak�. A mez�gazdas�gilag hasznos�that� ter�let m�rete nem �ri el a magyarorsz�git, de az �nt�z�tt ter�let nagys�ga egyharmad Magyarorsz�gnyi. A mez�gazdas�gi ter�letek ar�nya az orsz�g teljes ter�let�nek csak 12,5 /13 %/ sz�zal�ka (alig 4,7 milli� hekt�r), szemben a mi 5,3 milli� hekt�ros, az orsz�g ter�let�nek 57 sz�zal�k�t kitev� mez�gazdas�gi ter�let�nkkel. Az �nell�t�si szint �tlagosan 40 sz�zal�kos, a jap�n mez�gazdas�g hozz�vet�leg mintegy 50 milli� ember alapvet� �lelmiszereit k�pes el��ll�tani. Term�szetes t�rekv�se a jap�n agr�rpolitik�nak, hogy v�ltoztasson ezen a helyzeten, �s hosszabb t�von enyh�tsen az �lelmez�sbiztons�g k�lpiacoknak val� kitetts�g�n. Deklar�lt c�l, hogy kal�ri�ban kifejezve 50 sz�zal�kosra, a termel�si �rt�ket tekintve pedig 70 sz�zal�kosra n�velje Jap�n az �nell�t�s szintj�t 2020-ra (forr�s: AKI). Minden talpalatnyi f�ldter�letet megm�velnek, �s l�nyegesen intenz�vebb mez�gazd�lkod�st folytatnak nemcsak n�lunk, hanem a n�lunk fejlettebb nyugati �llamokn�l is. Tal�n a holland mez�gazdas�g vetekszik intenzivit�si �s ter�lethasznos�t�si param�terek tekintet�ben a jap�nnal.

 A jap�n mez�gazdas�g f�k�nt z�lds�get, gy�m�lcs�t, rizst, hal- �s baromfiterm�keket, tejterm�keket, sert�s- �s marhah�st, vir�gokat, burgony�t, n�dcukrot, h�velyeseket, b�z�t �s �rp�t k�pes magas sz�nvonalon, de sok szubvenci� mellett el��ll�tani. Exportra, a relat�ve alacsony �nell�t�si szintek miatt, �rtelemszer�en nem sok jut. Legink�bb feldolgozott �lelmiszerterm�kek �s a jap�n gasztron�miai k�n�lat ker�l onnan k�lpiacra.

Jap�n nemcsak az energiahordoz�k �s nyersanyagok, hanem mez�gazdas�gi �s �lelmiszeripari term�kek tekintet�ben is nett� import�r, az orsz�g a kukorica �s a sert�sh�s legjelent�sebb felvev�piac�v� v�lt napjainkra. A mez�gazdas�gilag m�velhet� ter�let sz�k�ss�ge r�vil�g�t egy m�sik h�tr�nyra is, nevezetesen arra, hogy az abrakfogyaszt� �gazatok sz�m�ra nincs elegend� takarm�nygabona. A ter�leti adotts�gok k�vetkezt�ben nem termelhet� meg a sz�ks�ges abraktakarm�ny-mennyis�g. Ez is magyar�zza a jap�n h�spiac relat�v nyitotts�g�t, a t�bbi k�z�tt a magyar sert�s- �s baromfih�s ir�nti fogad�k�szs�g l�tv�nyos alakul�s�t.” [1]