6.5. K�NA, tk. 180-181.

 1. Alapadatok

 Ter�lete kb. Eur�p�nyi, F3.

 Lakoss�ga: 1.4 milli�rd f� – F2.

 2. Term�szetf�ldrajz

 1. Domborzat – t�jai

 Bels�-�zsia (5): Tibet, Tarim-medence, Dzsung�ria, Mong�lia, L�szfenns�k

 T�vol-Kelet (5): Mandzs�ria, K�nai-alf�ld, Jangce-medenc�k, D�lk�nai-hegyvid�k, K�nai szigetek pl. Tajvan

 2. V�zrajz: S�rga-foly�, Jangce; Kelet-k�nai-tenger

 3. �ghajlat

 Keleten (3): tr�pusi monszun, szubtr�pusi monszun, monszun kontinent�lis

 Nyugaton (3): sz�raz kontinent�lis, m�rs�kelt �vezeti sivatagi, hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 Elmaradott agr�rorsz�g volt

 1949 K�nai N�pk�zt�rsas�g, tervgazdas�g

 1978 Moderniz�ci� �s nyit�s: mag�nv�llalkoz�s, k�lf�ldi t�ke – le�nyv�llalat: alkatr�szgy�rt�s / �sszeszerel�s - kivitel; de: modern gy�rt�si elj�r�sok �tv�tele, saj�t fejleszt�s.

 Felt�rekv� nagygazdas�gk�nt a F1. gazdas�gi ereje lett. Vil�ggazdas�g 19 %-a, egyenl� �szak-Amerika, USA csak 15 %

 Vil�ghatalmi c�l: a Csendes�ce�ni t�rs�g vezet�j�v� v�lni à Tajvan

 Lassul� gazdas�g - viszonylagos hanyatl�s; okai (2):

 1. Bels�, n�pmozgalmi tn. demogr�fiai: lecs�kkent term�kenys�gi r�ta, fogy� n�pess�g

 2. K�ls�, gazdas�gi: India �s Afrika emelked�se.

 4. Emberf�ldrajz

 Kett�ss�g: Kelet- �s Nyugat-K�na

 1960-2005 k�z�tt megk�tszerez�d�tt

 V�rosod�s, kiv�ndorl�s, el�reged�s

 2022-t�l fogy�s

 2023-ban lakoss�gsz�mban India megel�zte /ENSz/

 2100-ra megfelez�dik.

 5. Mez�gazdas�g

 Mindenki j�llakott

 A j�vedelem 7 %-�t adja [1]

 Csak 10 %-a m�velhet�: �nt�z�s, terasz, h�romszori vet�s-arat�s – belterjes

 Teraszos f�ldm�vel�s (3): L�pcs�zetess� tett lejt�n folytatott f�ldm�vel�s. Mivel kialak�t�sa �s fenntart�sa rettent� munakig�nyes, csak a term�f�ldben szeg�ny, s�r�n lakott t�rs�gekre jellemz�: d�nt�en a T�vol-Kelet �s D�lkelet-�zsia rizstermeszt�ire. 

 Keres�k negyede

 M�rleg: kb. 10 %-os behozatal

 Mandzs�ria �rpa; L�szfenns�k b�za F1, K�nai-alf�ld rizs F1, D�l-k�nai-hegyvid�k: kukorica; sz�ja, repce

 �llatteny�szt�s: F1 sert�s, F1 baromfi, hal�szat F1, halteny�szt�s F1

 T�lhal�sz�s: A hal�szat t�lzott m�rt�ke, melynek sor�n a fog�s meghaladja a szaporulatot �s az �llom�ny cs�kken. Tudnival�, hogy 2010 �ta a tengeri halak teny�szt�se meghaladja az �ce�ni halfog�st – K�na eset�ben pl. hatszorosan /2022/.

 Kelet-K�na – k�lterjes �llatteny�szt�s: jak, teve, juh.

 6. Ipar

 �ltal�ban

 Fejl�d�si sor: ruha, j�t�k, m�anyag�ru à ac�l à aut� à mikroelektronika

 Feldolgoz�ipar: F1 / Vt: 32 %-a – az USA 2x-e

 Hadiipar F2

 K�nny�ipar: m�r nem vil�ggazdas�gi jelent�s�g�

 Neh�zipar

 B�ny�szat: A F�ld �sv�nykincsekben egyik leggazdagabb orsz�ga, pl. vas�rcb�ny�szat F1

 Koh�szat

 Ac�lgy�rt�s F1, haj�gy�rt�s F1 / Vt: 51 %-a

 Alum�niumgy�rt�s F1 / Vt: 56 %-a

 Energiatermel�s

 Szenes h�er�m�vek, H�rom-szurdok-g�t �ramtermel�s F1 v�zi er�m�vel

 Tud�sig�nyes

 Aut�gy�rt�s F1; pl. BYD; de lakoss�gar�nyosan j�val kevesebbet, mint Magyarorsz�g

 Gy�gyszergy�rt�si �rt�k F2

 Cs�cstechnika

 Mikroelektronika, sz�m�t�stechnika, t�vk�zl�s pl. mobiltelefon F1.

 Rep�l�g�pgy�rt�s F2. USA fele

 �ripar F2, m�hold F2, de az �sszes m�hold 70 %-a az USA-� �s csak 8 % K�n��

 Robotgy�rt�s.

 7. Szolg�ltat�sok

 1. Oktat�s-kutat�s

 Oktat�s: az els� 800 legjobb egyetem F4.

 Kutat�sfejleszt�s F2, F: 21% - USA 27%.

 2. K�zleked�s

 Tengerhaj�z�s

 K�lkereskedelem: �ri�si nyersanyag- �s energiahordoz� behozatal; Kivitel: F1

 F1 legforgalmasabb kik�t�je Sanghaj, az els� 10 legforgalmasabb kik�t�b�l 7 k�nai

 Tengeri kereskedelmi flotta �rt�ke F3.

 L�gi k�zleked�s: Az els� 5 legforgalmasabb rep�l�t�r k�z�tt m�g nincs k�nai.

 8. V�rosok

 �szak

 Peking, vh. 21 mf�

 A mandzsu uralom alatt lett politikai f�v�ros

 Cs�sz�ri Palota, Mennyei B�ke tere

 K�zel�ben van a Nagy Fal

 Tiencsin, vh. 11 mf�: Peking tengeri kapuja

 K�z�p – Jangce

 Vuhan, ev. 12 mf�: Kelet-K�na k�zep�n, a Jangce mellett, a Vuhani-medenc�ben, ac�lgy�r

 Sanghaj, ev. 30 mf� – F3

 Gazdas�gi f�v�ros

 A Jangce-torkolat�ban

 A F�ld legforgalmasabb kik�t�je

 A Sanghaj-torony (632 m) a F�ld 2. legmagasabb �p�lete.

 D�l - Gy�ngy-foly�

 Kanton, mn. Guangzhou v. Kungcsou, ev. 27 mf�

 A Gy�ngy-foly� torkolat�ban, Hongkongt�l 120 km-re. T�rs�g�ben van

 a F1 lakoss�g� megapolisza, vh. 70 mf�; melynek r�sze Sencsen �s Hongkong

 a F1 kik�t� csoportja

 Sencsen: , 18 mf� /2022/, az els� k�l�nleges gazdas�gi �vezet

 Hongkong, 7 mf� /2021/, visszat�rt, p�nz�gyi k�zpont.

 KIEG�SZT� ANYAG

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 1912 K�zt�rsas�g kiki�lt�sa – cs�sz�rs�g buk�sa

 „Az afrikai �tlagos gazdas�gi sz�nvonal k�tharmad�t sem �rte el K�na 1978-ban /�s a vil�ggazdas�g mind�ssze 2 %-�t adta/, amikor Teng Hsziao-ping "k�nai t�pus� szocializmust" c�lz� „nyit�s �s reform" politik�ja megkezd�d�tt �ppen 40 �vvel ezel�tt. Az�ta /2018-ra/ az egy f�re jut� GDP t�bb mint 50-szer�s�re n�tt, 800 milli�an ker�ltek ki a m�lyszeg�nys�gb�l, ek�zben az �llami tulajdon pedig 20 sz�zal�kra cs�kkent.” Mivel manaps�g a vil�ggazdas�g 20%-�t adja, a vil�ggazdas�g ez id� alatt 5x-re n�tt. 1978-ban a vil�ggazdas�g annyit termelt, mint a mai K�na.

 4. Emberf�ldrajz

 One-child policy