6.6. INDIA, tk. 182-183.

 1. Alapadatok

 Ter�lete kb. 1/3 Eur�p�nyi, F7.

 Lakoss�ga: 1.45 milli�rd f� – F1, 2023-ban megel�zte K�n�t /ENSz/

 N�ps�r�s�ge: 400 f�/km2 ~ Hollandi��.

 2. Term�szetf�ldrajz

 1. Domborzat – t�jai

 1. Hegys�gkeret, tk. Himal�ja

 2. �szak-indiai-alf�ldek: Delhi-k�sz�b, Hinduszt�ni-alf�ld

 3. Dekk�n-fenns�k

 2. V�zrajz: Gangesz, Brahmaputra; Arab-tg, Beng�l-�b�l

 3. �ghajlat: Tr�pusi monszun.

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 Magaskult�ra

 Ragoz� nyelv� Indus-v�lgyi kult�ra, �nt�z�ses f�ldm�vel�s

 H�d�t�k

 Indo�rja puszt�t�s �s nyelv�tad�s

 Hunok Kr.u. 500 k.

 Iszl�m h�d�t�k: Delhi Szultan�tus, Mogul Birodalom

 Brit Kelet-indiai T�rsas�g à Brit India. Gzdas�g:

 gyapot, tea, doh�ny, f�szer - gabona helyett à �h�ns�gek

 nyersanyagot ad / iparcikket kap

 F�ggetlens�g, 1947-

 Feldarabol�s vall�si alapon à 30 milli� f�ld�nfut�

 „A f�ggetlens�g kiv�v�sa ut�n az �lelmez�si helyzet megold�sa �s az orsz�g b�s�ges nyersanyaglel�helyeire �p�tve a neh�zipar fejleszt�se v�lt els�dlegess�.”

 Az 1990-es �vekben ind�tott reformok k�vetkezt�ben az olcs�, de j�l k�pzett, kreat�v munkaer� vonzotta a t�k�t Indi�ba.”

 4. Emberf�ldrajz

 1. N�pmozgalom

 Term�kenys�gi r�ta: 2.1

 A n�pess�g sz�ma �lland�sul

 2100-ig m�r alig fog n�ni; 1.5 milli�rd lesz.

 2. Emberf�ldrajz

 Rassz: europid

 Nyelv

 75 % indoir�ni nyelvcsal�d, pl. hindi, urdu

 meg�rti a hindit 40 %

 az iszl�mhit�ek nyelve az urdu – a hindihez nagyon hasonl�t, egy�tt a k�t nyelv: hinduszt�ni

 20 % dravida nyelvcsal�d, pl. tamil

 10 % meg�rti az angolt. „… az Egyes�lt �llamok ut�n India rendelkezik a vil�g m�sodik legnagyobb angolul besz�l� tudom�nyos k�z�ss�g�vel.” [1]

 Vall�s: hindu 80 % F1; iszl�m 15 %, n�pess�gsz�mban F3: „India a haz�ja a vil�g harmadik legnagyobb iszl�m k�z�ss�g�nek.” [2]

 Egy�b

 V�rosi lakoss�g 2015-ben 33 %

 Kett�ss�g: kir�v� gazdags�g �s nyomornegyedek

 Felt�rekv� nagygazdas�g: gazdas�gi ereje F3, F: 7% (1: K�na 19 %, 2: USA 15%).

 Alapvet�en �nell�t� gazdas�g, kik�t�je nincs az els� 15 k�z�tt

 A fi�khoz k�pest a l�nyok �tlagosan egyel kevesebb oszt�lyt v�geznek

 Viszonylag b�k�s orsz�g, a F�ld legn�pesebb demokr�ci�ja

 Katonai kiad�sok F3, ellens�ge Pakiszt�n �s K�na, sz�vets�gese az USA.

 5. Mez�gazdas�g

 �ltal�nos adatok

 „Az orsz�g ter�let�nek t�bb mint a fel�t p. 55 %-�t sz�nt�f�ldek foglalj�k el.” [3]

 �nell�t� mez�gazdas�g, a kivitel-behozatal kicsi

 Az �h�ns�get m�r elker�lt�k, de az �ves gabonafejadag alacsony: 270 kg

 Keres�k „majdnem fele”, j�vedelem 17 %-a [4]

 Term�ny, term�k

 A tr�pusi �tmeneti �v term�kei, term�nyei

 Gabonatermel�s 270 kg/f� – sz�ken el�g, �llatoknak nincs mit adni

 Gyapot F2 – K�n�val vetekszik

 F�szerek: bors, szegf�szeg, szerecsendi�; „India a vil�g legnagyobb f�szerexport�re.” [5]

 �llatteny�szt�s

 Az �rt�ktermel�sb�l 20 %-ot ad, mivel

 a lakoss�g 20 %-a nem eszik h�st

 nincs el�g takarm�ny, kicsi a szerepe, de a szarvasmarh�k sz�ma F1, tejtermel�s F1

 Hal�szat F3, a fogott hal 2x-�t teny�sztik

 Kett�ss�g

 6. Ipar

 Feldolgoz�ipar F5, Vt: 3 %-a

 Fejl�d�se

 K�nny�ipar

 F1 jutaipari k�zpontja Kolkata

 Neh�zipar

 Jamsedpur t�rs�g�ben sz�nalap� iparvid�k

 Vas�rcb�ny�szat F4, ac�lgy�rt�s F2 de a k�nai termel�snek csak 14 %-a

 Alum�niumkoh�szat F2, de a k�nai termel�snek csak 11 %-a

 Tud�sig�nyes

 Aut�gy�rt�s F4, de az egy f�re jut� termel�s jelent�ktelen; itt gy�rtj�k a F�ld legolcs�bb aut�j�t

 India „a vil�g legnagyobb traktor-, m�sodik legnagyobb aut�busz- �s harmadik legnagyobb neh�z teherg�pkocsi gy�rt�ja.” [6]

 Cs�cstechnika

 Re�l�g�pgy�rt�s: van (Bengaluru) m�g nem jelent�s

 �ripar F6.

 7. Szolg�ltat�sok

 Oktat�s

 Alapfok�

 „Az �r�studatlans�g visszaszor�t�s�ra egyre nagyobb �sszegeket ford�tanak az alapfok� iskol�ztat�s fejleszt�s�re.” �r�stud�s 76 % /2022/

 Fels�oktat�s

 Az egyetemek sz�nvonala nem a legjobb

 „Az indiai fels�oktat�s ma m�r vil�gszerte elismert. A kreat�v, szakk�pzett munkaer� egyre ink�bb India v�djegy�v� v�lik.”

 Kutat�sfejleszt�s: Bengaluru

 Eg�szs�g�gy

 Pl. az USA-b�l nappal elk�ld�tt CT/MRI-k�pek elemz�se, az eredm�ny m�snap reggel az USA-ban van

 K�zleked�s

 Vas�ti; az els� 15 legforgalmasabb kik�t� k�z�tt nincs indiai, a l�gi nem jelent�s

 P�nz�gyteljes�tm�ny�nek k�zel negyed�t. Rengeteg indiai c�g v�gez k�nyvel�st, m�k�dtet telefonos �gyf�lszolg�latot k�lf�ldi megrendel�sre, ut�nozva a h�v� t�jsz�l�s�t is. Ez�rt Indi�t gyakran a ’vil�g h�tt�rirod�j�nak’ nevezik. Az orsz�g a vezet� szoftvergy�rt�k k�z� tartozik.”

 Sok amerikai �llampolg�r k�sz�tteti Indi�ban az ad�bevall�s�t.

 „India GDP-j�nek fel�t a banki �s �zleti szolg�ltat�s adja.” [7]

 „Napjainkban a p�nz�gyi �s �zleti szolg�ltat�sok adj�k India gazdas�gi teljes�tm�ny�nek k�zel negyed�t. Rengeteg indiai c�g v�gez k�nyvel�st, m�k�dtet telefonos �gyf�lszolg�latot k�lf�ldi megrendel�sre. Ez�rt Indi�t gyakran a ’vil�g h�tt�rirod�j�nak’ nevezik. Az orsz�g a vezet� szoftvergy�rt�k k�z� tartozik.”

 Szabadid�s

 A Reuters h�r�gyn�ks�g Indi�ban v�gezteti az �js�g�r�i „fav�g�munk�t”.

 Filmgy�rt�s F1.

 A vend�gforgalom nem jelent�s.

 8. V�rosok

 Delhi vh. 34 m, F2.

 A Delhi-k�sz�b �s a Hinduszt�ni-alf�ld hat�r�n, a Jamuna jobb partj�n

 �delhi a muszlim, a „m�rn�ki rajzasztalon sz�letett” [8] �jdelhi a brit uralom alatt lett (1911-) f�v�ros

 Tud�sig�nyes �gazatok, pl. Maruti aut�

 K�zel�ben (180 km) van India vend�gforgalmi jelk�pe, a T�dzs Mahal

 Kolkata, rn. Kalkutta, ev. 15 m

 A Brit Birodalom 2. legn�pesebb v�rosa volt London ut�n

 Brit India f�v�rosa volt (-1911)

 Itt tev�kenykedett Ter�z anya

 F1 jutaipari k�zpont

 Mumbai: rn. Bombay vh. 23 m

 Gazdas�gi f�v�ros, a legforgalmasabb kik�t�, kereskedelmi �s p�nz�gyi k�zpont

 Bollywood: az indiai filmgy�rt�s k�zpontja

 Bengaluru, rn. Bangalore

 Az „india Szil�cium-v�lgy”, kutat�sfejleszt�s

 Rep�l�g�pgy�rt�s – van, de m�g nem jelent�s.