6.7. K�ZEL-KELET, tk. 176-177.

 1. �szaki s�v

 T�r�korsz�g

 Emberf�ldrajz: nyelv: t�r�k, vall�s: iszl�m

 Isztambul, ev. 16 mf�

 A Boszporusz partj�n, a r�gi Biz�nc / Konstantin�poly, gazdas�gi f�v�ros

 Az orsz�g legn�pesebb �s a K�zel-Kelet 2. legn�pesebb v�rosa

 F3 l�giforgalmi k�zpontja (115 mf�/�v).

 Ankara, 5 mf�

 Politikai f�v�ros, az orsz�g 2. legn�pesebb v�rosa, Kis�szi�ban

 Ir�n

 Emberf�ldrajz: Perzsa nyelv, iszl�m vall�s – si�ta �ga

 Teher�n, ev. 17 mf�: F�v�ros, a K�zel-Kelet legn�pesebb v�rosa.

 2. K�z�ps� s�v - Term�keny f�lhold

 Izrael à Kiemel�s

 Jord�nia

 A vend�gforgalom 15-20 %-os ar�nya a GDP-b�l a K�zel-Keleten itt a legnagyobb

 Irak

 Arab nyelv, iszl�m vall�s, f�v�rosa Bagdad

 Az �kori Mezopot�mia, Als�-Mezopot�mia volt az egykori Sumerf�ld.

 3. D�li s�v - �b�l menti olajorsz�gok

 1. Emberf�ldrajz: arab nyelv, iszl�m vall�s

 2. Orsz�g-v�ros

 Sza�d-Ar�bia

 Mekka: Az Iszl�m legszentebb helye, K�ba-k�

 Kuvait

 Egyes�lt Arab Em�rs�gek

 Dubai: az orsz�g legn�pesebb v�rosa, Kalifa-torony mn. Burdzs Kalifa: a F�ld legmagasabb �p�lete, P�lma-sziget, F2 �tcsillagos sz�lloda

 Min�s�gi vend�gforgalom mn. min�s�gi turizmus: A fogad� orsz�gba viszonylag kev�s l�togat� �rkezik, akik borsos �ron k�l�nleges �lm�nycsomagot kapnak. Pl. Dubai �tcsillagos sz�lloda, s�p�lya; b�rvad�szat �s vend�gl�t�s.

 3. Gazdas�g – sz�nhidrog�nekre alapul / alapult

 K�olajk�szlet fele, f�ldg�zk�szlet harmada

 Kivitel, tanker, cs�vezet�k – feldolgoz�s a fogad� orsz�gban

 F�ldg�z: h�er�m�, cement- �s nitrog�n m�tr�gya gy�rt�s, tengerv�z s�talan�t�s

 Olaj ut�ni kor, pl. az EAE �rt�ktermel�s�nek d�nt� r�sze szolg�ltat�s (p�nz�gy, vend�gforgalom) �s csak 1 %-a a sz�nhidrog�n-b�ny�szat /2018 [1]/.

 4. Izrael

 1. Alapadatok

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata �s v�zrajza– t�jai

 1. �szaki r�sz

 Parti-s�ks�g

 Paleszt�n-r�gvid�k: Galilea, Szamaria, J�dea

 Arab-�rok: Jord�n, Hula-t� -20m, Genez�reti-t� -210m, Holt-tg. -430m

 D�li r�sz – Negev-sivatag.

 2. �ghajlata: mediterr�n, sivatagi

 3. T�rt�neti f�ldrajz

 Budapest, Herzl Tivadar, cionizmus

 Bev�ndorl�k, f�ldv�s�rl�s, 1948 f�ggetlens�g �s egyben 800 e paleszt�n el�z�se – ut�daik sz�ma 6m ebb�l 2.5 m Paleszt�n�ban, folyamatos h�bor�k

 4. Emberf�ldrajz

 H�ber nyelv, zsid� vall�s – vall�si alapon szervez�d�tt

 Val�j�ban van 20 % arab, �s a val�ban vall�sos zsid�k ar�nya csak 30 %

 5. Mez�gazdas�g

 GDP 1%-a, term�f�ldje 1 magyar megy�nyi (4 ekm2, az orsz�g ter�let�nek 20 %-a [2])

 V�zmennyis�g korl�toz à Csepegtet�ses �nt�z�s; F�ld�n els�k�nt mesters�ges csapad�kkelt�s, Genez�reti-t� Negev vezet�k, 10 m3/sec /Zagyva/

 �ves gabona fejadag 110 kg/f� – „a gabonatermeszt�s az ig�nyek fel�t sem fedezi” [3]

 95 %-ban �nell�t�

 Ban�n, jaffa narancs, gr�n�talma, gyapot; z�lds�g, cukorr�pa, baromfiteny�szt�s

 6. Ipar

 1. K�nny�ipar: gy�m�lcsl�, gy�m�ntcsiszol�s

 2. Neh�zipar: kik�t�i, Haifa

 3. Tud�sig�nyes: aut�gy�rt�s

 4. Cs�cstechnika: elektronika, orvosi m�szerek, gy�gyszergy�rt�s, hadiipar

 7. Szolg�ltat�sok

 USA: a legf�bb adom�nyoz�, k�lf�ldi t�kebefektet� �s kereskedelmi partner

 Kutat�sfejleszt�s GDP 6%-a, ar�ny F1

 Atomhatalom

 8. V�rosok

 Haifa, 300 ef�: kik�t�

 Tel Aviv-Jaffa, vh. 4 mf�: gazdas�gi f�v�ros

 Jeruzs�lem, 1 mf�

 Kett�osztott v�ros (1949)

 A szent v�ros

• �brah�m: Izs�k fel�ldoz�sa, D�vid kir�ly f�v�rosa, Sirat�fal
• Olajf�k hegye, Via Dolorosa, Szent S�r-bazilika
• Al Aksza mecset

 Zar�ndokturizmus

 Teva gy�gyszergy�r - Debrecen.