1.3. T�RK�PTAN 2.

 1. Domborzatform�k

 1. S�k �s lejt�

 S�k: A tengerszinttel k�zel p�rhuzamos felsz�n, melynek �tlagos lejt�se 1 km-en 6 m-en bel�li.

 Lejt�: A v�zszinteshez k�pest ferde felsz�n. Fajt�i alakjuk szerint: egyenes; dombor� – pusztul�, pl. Gell�rt-hegy Duna fel� tekint� lejt�je, homor� - �p�l�, norm�l �s �thajl� lejt�.

 S�ks�g: nagyobb s�k ter�let. Fajt�i helyzet�k szerint: m�lyf�ld, alf�ld, fenns�k.

 M�lyf�ld: Tengerszint alatti s�ks�g.

 Alf�ld: A 0-200 m-es tengerszint feletti magass�gban elter�l� s�ks�g.

 Fenns�k: 200 m-es tengerszinti magass�g feletti s�ks�g.

 T�k�letes / t�k�letlen s�ks�g: A km²-re jut� szintk�l�nbs�g 30 m alatti /feletti. [1]

 2. Kiemelked�sek

 Hegy / domb / halom: Kis ter�let�, minden ir�nyban lejt�vel hat�rolt / 100 m�tern�l magasabb / 100 m�tern�l alacsonyabb, de 30 m�tern�l magasabb / 30 m�tern�l alacsonyabb [2]. Pl. a budai V�rhegy val�j�ban csak domb; Solti-halom.

 Hegys�g / dombs�g / halomvid�k: Egym�shoz k�zeli hegyek / dombok / halmok csoportja.

 Cs�cs / tet�: A kiemelked�s meredek / enyhe lejt�kkel hat�rolt legfels� r�sze

 Vonulat: Vonal ment�n sorakoz� hegyek / dombok csoportja.

 Gerinc / h�t: A hegy- vagy dombvonulat ellent�tes ir�ny�, meredek / enyhe lejt�inek tal�lkoz�si vonala; �s egyben a vonulat legmagasabb pontjait �sszek�t� vonal, mely a v�zv�laszt�t hordozza.

 3. Bem�lyed�sek

 Nyereg: K�t hegy k�z�tti legalacsonyabb pont

 H�g�: K�t hegy k�z�tti legalacsonyabb pont, melyen �t vezet �t

 V�lgy: Hosszanti ir�nyban elny�l�, keskeny m�lyed�s. Msz. h�rom ir�nyb�l kiemelked�sekkel hat�rolt, lejt�s k�z�pvonal� bem�lyed�s

 Szoros: V�zfoly�s �ltal kiemelked�sbe v�gott, k�t oldal�n meredek fal� bem�lyed�s

 V�zbar�zda / v�zmos�s: Meredek oldal�, v�z marta m�lyed�s, melynek m�lys�ge 1 m-n�l kisebb / 1 m-n�l nagyobb

 Medence: Minden ir�nyb�l lejt�vel hat�rolt z�rt m�lyed�s.

 2. Domborzat�br�zol�s – a terep felsz�n�nek bemutat�s�ra

 1. Hegykupacos: A hegyeket vakondt�r�s-szer�en �br�zolja.

 2. Lejt�cs�koz�sos

 A cs�kok a lejt� ir�ny�ba mutatnak.

 Ha a lejt� meredekebb, a cs�kok sz�lesebbek �s r�videbbek.

 3. Sz�nfokozatos

 Alf�ld z�ld, dombs�g s�rga, hegys�g barna; Sek�ly �ll�v�z vil�gosk�k, m�ly �ll�v�z s�t�tk�k.

 4. Szintvonalas

 Szintvonal: Azonos tengerszint feletti magass�g� pontokat �sszek�t� z�rt g�rbe

 Alapszintk�z: A szintvonalak magas�g�nak k�l�nbs�ge

 Magass�gi sz�m: Megadja az adott pont tengerszint feletti magass�g�t

 Es�st�ske: A szintvonalak lejt�s oldal�hoz mer�legesen csatlakoz� r�vid egyenes szakasz.

 3. K�k�r – az apr� bet�s r�sz kieg�sz�t� anyag

 A Dun�nt�l �s az �rvid�k legmagasabb pontja (882 m) a K�szegi-hegys�gben, magyar-osztr�k hat�ron �rt �ll� �rott-k�. 1350 k. Feny�hegynek nevezt�k. N�met neve: „’Geschriebenstein’, azaz ’Meg�rt k�’. A kil�t�t�l mintegy 40 m�terre, osztr�k ter�leten tal�lhat� a hegynek is nevet ad� sziklaalakzat, amelyen ma is kivehet�k a bev�sett C B E bet�k, amelyek tal�n Batthy�ny �s az Esterh�zy birtokok hat�rvonal�t jel�lhett�k (Confinia Batthy�nyana Esterhazyana).” [3]

 Itt van az Orsz�gos K�kt�ra egyik v�gpontja. „A 2015-ben l�trehozott Orsz�gos K�kk�r, gyakran egyszer�en csak K�kk�r, h�rom �n�ll� t�ra�tvonalat: a Magyar-k�z�phegys�gen �tvezet� Orsz�gos K�kt�r�t, a Rockenbauer P�l D�l-dun�nt�li K�kt�r�t �s az Alf�ldi K�kt�r�t mag�ba foglal� egybef�gg� t�ra�tvonal.” [4] Hossza kb. 2600 km. A t�ra sor�n b�lyegezni lehet a teljes�t�st igazol� f�zetbe. A K�kk�r r�szei:

Magyar-k�z�phegys�g: �szaki-khg. + Dun�nt�li-khg.

 „A K�kt�ra el�dj�t - akkor m�g csak turista�t kialak�t�s�t - dr. Cholnoky Jen�, a Magyar Turista Egyes�let eln�ke kezdem�nyezte, aki Szent Istv�n kir�ly hal�l�nak 900. �vfordul�j�ra, 1938-ban.” [5]

 4. Turista jelz�sek – kieg�sz�t� anyag

 Elhelyez�s

 A turistajeleket a Magyar Term�szetj�r� Sz�vets�g festi fel, k�zel egy �vsz�zada (p. 1930 �ta). A legal�bb 20 cm-es jelz�seket kiss� szemmagass�g f�l� (2m-es magass�gba) festik, eg�szs�ges �s sima k�rg� (b�kk, gyerty�n) f�ra p�ros�val, �gy, hogy azok mink�t halad�si ir�nyban l�that�k legyenek. Megfelel� fa hi�ny�ban festenek k�re vagy c�l�pre is. Telep�l�seken a jelek f�k�nt villanyoszlopokra ker�lnek.

 Sz�n

 A feh�r t�glalap alapra festett turistajelz�sek k�z�l a k�k teh�t orsz�gos jelent�s�g�, a piros pedig legal�bb egy hegys�gen / t�jon vezet �t. A t�bbi sz�n (s�rga, z�ld) helyi jelent�s�g� �t.

 Alak

 A h�romsz�g hegyre vezet, a k�r forr�shoz, a kereszt pedig r�vid�t�, �tk�t� �t a f�bb turistautak k�z�tt. Az L jel romhoz, az �mega jel� barlanghoz vezet. A nyilas k�r szintben men� k�rutat jel�l.

 5. M�ria utak – kieg�sz�t� anyag

 Zar�ndokl�s, latinul peregrinatio: Olyan vall�si �s fizikai cselekm�ny, melynek sor�n a gyalogos zar�ndok lemond�sokkal teli �tja sor�n a kiv�lasztott kegyhely / kegyhelyek mellett Istenhez is igyekszik k�zelebb ker�lni.

 A magyars�g M�ria-tisztelet�t Szent Istv�n kir�ly orsz�gfelaj�nl�sa tet�zte be.

 A legf�bb Kelet-k�z�p-eur�pai M�ria-utak Mariazell (Ausztria) �s Cs�ksomly� (Rom�nia) valamint Czestochowa (Lengyelorsz�g) �s Medjugorje (Horv�torsz�g) k�z�tt Budapestn�l keresztezik egym�st. Mindk�t �tvonal kb. 1400 km hossz� �s 60 nap alatt j�rhat� be.