1. A MEDENCE TERM�SZETF�LDRAJZI N�VANYAGA

 1. A Medence �ltal�ban – kieg�sz�t� anyag

 Ter�lete 330 000 km² [1]

 Hat�rai (4): K�rp�tok (1500 km, 210 ^o), Duna, Sz�va, Keleti-Alpok

 Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-cs�cs (2655m), legalacsonyabb pontja az Aldunai-szoros bej�rat�n�l l�v� Pal�nk (mely Feh�rtemplom telep�l�s r�sze, tszfm. 64 m [2]).

 Orsz�gk�z�p mn. a kir�lys�g k�zepe, latinul: Medium Regni (5)

 Az �rp�d-korban az Esztergom – Sz�kesfeh�rv�r – Buda h�romsz�get �rtett�k alatta.

 A vegyesh�zi kir�lyok alatt kieg�sz�tette Visegr�d �s Tata.

 Az egykori Magyar Kir�lys�g m�rtani k�z�ppontja Szarvasn�l tal�lhat�. K�zel�ben van Pusztaszer, ahol �rp�d fejedelem az els� orsz�ggy�l�st tartotta.

 2. A Duna foly�sa

 1. D�v�nyi-kapu

 A D�v�nyi-kapuban l�p be a B�csi-medence fel�l a Medenc�be / Kisalf�ldre, sz�tv�lasztv�n az Alpokat (Hainburgi-r�g) �s az �szaknyugati-K�p�tokat (azon bel�l Kis-K�rp�tokat). A kapu mn. Magyar-kapu tn. Porta Hungarica.

 2. Dunakanyar

 A Duna a Dunakanyaron �t folyik a Kisalf�ldr�l az Alf�ldre, sz�tv�lasztv�n a Dun�nt�li- �s �szaki-k�z�phegys�get (Visegr�di-hget �s a B�rzs�nyt). A Dunakanyar legsz�kebb r�sze a Visegr�di-szoros.

 3. Aldunai-szoros

 Az Aldunai-szorosban l�p ki az Alf�ldr�l / Medenc�b�l a Havasalf�ldre, sz�tv�lasztv�n a D�li-K�rp�tokat �s a Szerb-�rchegys�get. Az Aldunai-szoros k�t sz�k�lete a Kaz�n-szoros �s a Vaskapu.

 4. T�bl�zat

 3. A Medence nagyt�jai

 1. R�szmedenc�k

 K�zponti-medence (3): A Medence k�zponti nagyt�ja az Alf�ld.

 A k�zponti medence r�sze tov�bb� a Dr�va-Sz�va-k�ze �s a D�l-dun�nt�li-dv.

 V�laszt�hgek (2)

 A Medence k�t v�laszt�hegys�ge a Dun�nt�li-khg. �s az Erd�lyi-peremhg.

 A Dun�nt�li-khg. a Kisalf�ld �s Alf�ld k�z�tt, az Erd�lyi-peremhg. pedig az Alf�ld �s Erd�lyi-medencedombs�g k�z�tt magasodik.

 Fi�kmedenc�k

 Az �Ny-i fi�kmendence (2) a Kisalf�ld �s a Nyugat-dun�nt�li-dsg.

 A DK-i fi�kmedence (1) az Erd�lyi-medencedsg.

 2. Nagyt�jak (13, N)

 3. Megjegyz�sek – kieg�sz�t� anyag

 Erd�lyi-medencedombs�g pontatlanul Erd�lyi-md. Az ’Erd�lyi-medence’ fogalomnak r�sze lenne a hegys�gkeret is, melyet azonban K-i �s D-i-K�rp�tok, valamint Erd�lyi-peremhg. n�ven k�l�n�t�nk el.

 Az Erd�lyi-peremhg. pontatlanul Erd�lyi-khg. A t�rt�nelmi Erd�lynek nyugati hat�ra, nem pedig r�sze.

4. V�zrajz

1. A hat�ron t�li ter�letek foly�i

 2. A v�zgy�jt� elt�r�sei – kieg�sz�t� anyag

 1. Csorb�k: Popr�d, Olt

 2. F�ggel�k d�len: Kulpa, Una, Orb�sz mn. Verb�sz, Boszna, Drina, Morava.

 2. A MEDENCE T�RSADALOMF�LDRAJZI N�VANYAGA, adatokkal

 Hat�ron t�li magyarok, tanulm�nyozand� a tk. 45. oldal�nak 10.4. �br�ja

 1. T�bl�zat

 2. Megjegyz�sek

 �rvid�k n�met�l: Burgenland

 Erd�ly DK-i r�sz�n van a Sz�kelyf�ld

 A D�lvid�k szerb nev�nek szolgai t�k�rford�t�sa: Vajdas�g.

 3. Egy�b adatok – kieg�sz�t� anyag

 4. Magyarlakta t�jak r�szletesen (20) – kieg�sz�t� anyag

 Felvid�k (7): Csall�k�z, V�zk�z, Zoborvid�k, V�g-Garam-k�ze; Ipolymente, G�m�r; Fels�-Bodrogk�z

 K�rp�talja (1)

 Erd�ly (5): Partium, Szil�gys�g, Kalotaszeg, Mez�s�g, Sz�kelyf�ld

 Moldva (1): Cs�ng�f�ld

 D�lvid�k (4): B�cska, B�ns�g, Szer�ms�g; Baranyai-h�romsz�g

 Muravid�k (1)

 �rvid�k (1): Fels�-�rs�g.