2.4. A MEDENCE F�LDT�RT�NETE, tk. 28-29.

 1. �id�

 A Medence k�zetlemez-anyag�nak z�me akkor alakult ki, amikor az �id� m�sodik fel�ben zajl� �n. variszkuszi hegys�gk�pz�d�s eredm�nyek�pp az �sszes k�zetlemez egyes�lt. Az �gy l�trej�tt egys�g neve: �sszf�ld.

 A k�zetlemezeket egybeforraszt� hegys�gek alatt hatalmas gr�nit m�lyt�mzs�k k�pz�dtek (300 m �ve). Ezek perem�n a magas h�m�rs�klet �s nyom�s hat�s�ra a k�zetek �talakultak, tk. gnejsz �s csill�mpala keletkezett.

 Az �id� v�g�re a Variszkuszi-hegys�grendszer tagjai t�nk�s�dtek. Lepusztul� anyagukb�l - az akkori sivatagos k�rnyezetben - v�r�s homokk� k�pz�d�tt (250 m). Ebben tal�lhat� a mecseki ur�n�rc.

  2. K�z�pid�

 Az �sszf�ldbe kelet fel�l a Tethys-�s�ce�n m�lyedt. A k�z�pid�ben t�rs�g�nkben a t�nk�k nagy r�sz�t sek�ly tenger �nt�tte el. A Tethys-�s�ce�n peremvid�k�n nagy vastags�g� sek�lytengeri karbon�t – m�szk� �s dolomit rak�dott le (200 m �ve). A Tethys-�s�ce�n partt�l t�voli, m�ly viz�ben bels� tengeri m�szk� keletkezett.

 Ek�zben az Afrikai �s Eur�pai k�zetlemezekr�l kisebb lemezdarabok v�ltak le. E kislemezek als� r�sze variszkuszi gr�nit, gnejsz �s kris�tlyos pala volt, sek�lytengeri karbon�ttal fedve. Afrikai eredet� az Adria- �s a Kisalf�ldi-k�zetlemez, eur�pai pedig az Alf�ldi- �s Erd�lyi-k�zetlemez. Afrika k�zeled�s�nek hat�s�ra ezek a lemezek beforogtak, bepr�sel�dtek az Eur�pai-k�zetlemez �b�lszer� el�ter�be, melyet az �n. K�rp�ti-�ce�n t�lt�tt ki.

 3. Harmadid�szak

 Ennek sor�n a lemezek ferde s�kok ment�n felhasadoztak, egym�sra tol�dtak, az eur�pai peremn�l pedig feltol�dtak �s lassan felmagasodtak. �gy j�tt l�tre a K�rp�tok krist�lyos �ve. A K�rp�ti-�ce�n �ce�ni k�zetlemeze k�zetlemezeink al� bukott. Az al�buk�s �ce�ni �rk�ban rak�dott le majd gy�r�d�tt fel a K�rp�tok homokk� �ve. Az al�buk� k�zetlemez�r�l leny�r�dott a bels� tengeri m�szk�, melynek szikla-szil�nkjai a f�gg�legeshez k�zel meredtek fel. Ezek alkotj�k a K�rp�tok szirti �v�t. Az al�tol�dott, beolvadt anyag magmat�bbletet okozott. Ez egyr�szt elv�kony�totta a k�zetlemezeket �s azok s�llyedni kezdtek. M�sr�szt �ri�si t�zh�ny�kban t�rt a felsz�nre, l�trehozv�n a K�rp�tok andezitb�l �s riolitb�l �ll� vulk�ni vonulat�t. A vonulatban meghat�roz�ak a r�tegvulk�nokb�l robban�ssal kialakult vulk�ni �st�k �s a tufatakar�k.

 20 m �ve a K�rp�tok kiemelked�se r�szlegesen �n�ll�s�totta a Pannon-tengert �s kialak�totta a Medenc�t. A Pannon-tengerbe vastag homok- �s iszapk� r�terek rak�dtak. Ezek a r�tegek napjaink legf�bb r�tegv�z t�rol�i. Alj�n a rothad�, b�z�s iszapb�l k�olaj �s f�ldg�z keletkezett. Perem�n mocs�rciprusok �s mamutfeny�k �ltek, ezekb�l lignit k�pz�d�tt. Id�vel a medencealj v�zteste teljesen elz�r�dott a Vil�g�ce�nt�l – Pannon-t�v� v�lt, majd v�gleg felt�lt�d�tt (5 m).

 A Balatonfelvid�k �s a N�g�rdi-medence t�rs�g�ben bazaltvulk�noss�g zajlott (5 m [1]). A bazalt megv�dte a sz�l �s v�z puszt�totta laza �led�ket – �gy j�ttek l�tre a tan�hegyek, melyek legismertebb k�pvisel�je a Badacsony (tk. 32).

 4. Negyedid�szak

 A j�gkorban (2.6 m �vt�l Kr.e. 10 e-ig) a K�rp�tok cs�cster�letei �sszesen k�t budapestnyi ter�leten eljegesedtek. J�gmarta sziklacs�csok �s tekn�v�lgyek keletkeztek. A csonth�gy�jt� f�lk�ket tengerszemek t�ltik ki.

 A medencealjra a foly�k homokot, a szelek pedig port teregettek. Ez ut�bbib�l l�sz k�pz�d�tt.

 A jelenkor legf�bb felsz�nalak�t� ereje az ember lett. Az erd�ket nagyr�szt ki�rtotta, a puszt�kat felt�rte. A vizeket g�tak �s �tv�g�sok �ltal megzabol�zta, a mocsarakat lecsapol� �rkokkal sz�r�totta ki.