2.6. A MEDENCE V�ZRAJZA

 1. V�zgy�jt�

 1. Egys�ges

 A Medence egy k�zel teljes v�zrajzi egys�g. Jelent�s �tfed�sben van a K�z�p-Duna-medenc�vel. �szakon �s keleten van egy csorb�ja, d�len pedig egy nagy f�ggel�ke.

 2. Csorb�k

 A K�rp�t-medence v�zrajzi egys�g, de van k�t kisebb csorb�ja �s egy nagy f�ggel�ke. Az �szaknyugati-K�rp�tokban a Popr�d vize a Visztul�n kereszt�l a Balti-tengerbe �r. A Gyergy�i- �s Cs�ki-medence hat�r�n ered� Olt �tt�r a D�li-K�rp�tokon, �s a K�rp�t-medenc�n k�v�l, a Havasalf�ld�n �thaladva torkoll a Dun�ba.

 3. F�ggel�k

 A Balk�nr�l, teh�t a Medenc�n k�v�lr�l vezeti viz�t a Sz�v�ba a Kulpa (Horv�torsz�g) �s a n�gy nagyobb bosny�k foly� (Una, Verb�sz, Boszna, Drina), a Dun�ba pedig Szerbia f� foly�ja, a Morava. Bosznia �s Szerbia ter�let�nek z�me v�zrajzilag a Medence f�ggel�ke.

 2. V�zj�r�s

 1. V�zj�r�s: a foly�k v�zj�r�sa ingadoz�.

 2. �rv�z: h�romf�le �rv�z gyakori.

 3. Kisv�z

 Ny�r v�g�n / augusztusban gyakori az asz�ly.

 T�l v�g�n / febru�rban legkevesebb a csapad�k à kisv�z.

 3. A medencejelleg hat�sa

 1. Kedvez�: v�zb�s�g

 A foly�k 10x annyi vizet hoznak az orsz�gba, mint amennyi csapad�kk�nt lehull.

 2. Kedvez�tlen (3): kis es�s à kev�s energia, �rad�s, v�zszennyez�s.

 4. A K�rp�t-medence v�zrajzi le�r�sa – kieg�sz�t� anyag

 1. Duna

 A K�rp�t-medence �t legf�bb foly�ja a Duna, Tisza, Dr�va, Sz�va �s a Maros.

 A Fekete-erd�b�l ered �s delta torkolattal �ri el a Fekete-tengert. �tja sor�n h�rom medenc�t / medence csoportot f�z fel. A K�rp�t-medenc�t�l nyugatra van a Fels�-Duna-medence (Sv�b-Bajor-medence, Fels�-ausztriai-medence, B�csi-Morva-medence), d�lkeletre pedig az Als�-Duna-medence = Havasalf�ld = Rom�n-alf�ld.  A K�rp�t-medence v�zrajzilag nagyr�szt egybeesik a K�z�p-Duna-medenc�vel.

 A D�v�nyi-szorosban l�p be a K�rp�t-medenc�be, elv�lasztva az Alpokat (Hainburgi-r�g) �s K�rp�tokt�l, �s �sszek�tve a B�csi-Morva-medenc�t a Kisalf�lddel.

 A Visegr�di-szorosban t�r �t a Dun�nt�li- �s az �szaki-k�z�phegys�g k�z�tt, a Dunakanyar r�v�n �sszek�tve a Kisalf�ldet az Alf�lddel.

 Az Aldunai-szorosban t�r �t a K�rp�tok �s a Balkandi�k (Szerb-�rchegys�g) k�z�tt, �sszek�tve az Alf�ldet a Havasalf�lddel.

 2. Egy�b foly�k

 A Tisza az �szakkeleti-K�rp�tokban ered. A legmagyarabb foly�, mert t�lnyom�an magyar nyelvter�leten kanyarog. A v�zrendez�s sor�n hossza az eredetinek 60%-ra r�vid�lt a kanyarulatok �tv�g�sa miatt. Titeln�l torkoll a Dun�ba.

 A Dr�va az Alpokban ered �s egy szakasza Magyarorsz�g d�lkeleti hat�r�t adja.

 A Sz�va a Duna legb�viz�bb mell�kfoly�ja �s egyben a K�rp�t-medence d�lnyugati hat�ra. Hosszasan a Dr�v�val p�rhuzamosan folyik. B�r szint�n az Alpokb�l ered, f�k�nt a Dinarid�k fel�nk tekint� oldal�nak vizeit gy�jti. N�ndorfeh�rv�rn�l / Belgr�dn�l torkoll a Dun�ba. szint�n alpi eredet�.

 A Maros a Gyergy�i- �s Cs�ki-medence hat�r�n ered. �tv�gja a Keleti-K�rp�tok vulk�ni vonulat�t, �tfolyik az Erd�lyi-medenc�n, majd az Erd�lyi-peremhegys�g �s a D�li-K�rp�tok k�z�tt von hat�rt. Az Erd�lyi-medence legf�bb kivezet� v�zfoly�sa az Alf�ldre l�pve k�tsz�rny�, lapos hordal�kk�pot �p�tett, melynek �szaki r�sze K�r�s-Maros-k�zek�nt ismert. Szegedn�l torkoll a Tisz�ba.

 3. Tavak

 A K�rp�t-medence h�rom legnagyobb ter�let� term�szetes tava sorrendben: Balaton, Fert�-t� �s a Velencei-t�.