1. KÖZLEKEDÉSI ALAPFOGALMAK

 1. Mozgatott dolog szerint

 1. Közlekedés           személy

 2. Szállítás                 áru

 3. Hírközlés              információ

 2. Csatorna szerint

 Szárazföldi               vasút, gépkocsi, vezeték (cső, kábel)

 Vízi                            hajó

 Légi                           repülőgép, rádióhullám

 3. Kötöttség szerint pl.

 Semmi sem kötött     drón, háztól-házig terepjáró gépkocsi

 Megálló kötött          tengerhajózásnál

 Pálya kötött              csővezeték

 Mindkettő kötött      vasút

 5. Sebesség és ár szerint

 Pl. sebesség és ár nő: hajó - autó – repülő

 6. Személyszállítás

 Felhasználó szerint

 Tömegközlekedés / egyéni közlekedés pl. vasút / személygépkocsi

 Táv szerint: Rövid pl. városi tömegközlekedés, közép pl. napi ingázás autóbusszal, hosszú távú pl. IC

 Tranzitszállítás vagy végcél, pl. németországi török vendégmunkások ingázása

 7. Áruforgalom

 Árufajta szerint

 Csővezetékes gáz vagy folyékony, pl. szénhidrogén

 Ömlesztett szilárd: kavics, homok, fa

 Konténer: darabáru.

 Hordozó szerint, Magyarországon, 2000 /MaP-374./

 8. Környezeti terhelés szerint

 A tömegközlekedés környezetbarátabb az egyénihez képest.

 A vasút környezetbarát a közúthoz képest.

 A zaj zajfogó falak építésével csökkenthető. Vasút és közút mellé egyaránt teszik.

 9. Közlekedés táblázat

 2. A KÖZLEKEDÉS KORAI VILÁGTÖRTÉNETE

 1. Szárazföldi izomerő

 1. Gyalogos távolsági kereskedelem

 Borostyánkőút a Balti- és Adriai-tenger között, észak árucikke a borostyánkő

 2. Állat húzta szán

 Eszkimók kutyaszánja, amit Nansen és Scott is átvett

 Lappok rénszarvas húzta szánja pl. Télapó, vö. ”… két rénszarvas húzta, szán repítette …”

 Lovas rúdszán pl. préri indiánok

 3. Hátalt patás, málhával

 Szamár pl. Jézus

 Ló, amit az örmény-felföldi hórik mn. hurriták v. hükszószok háziasítottak

 Teve, az arabok állata – karavánok Arábián és a Szaharán át à Tömjén-út, Transzszaharai kereskedelem

 4. Igás patás

 Dorongút, római kőlapos út pl. Szombathelyen, murvás makadám út

 2. Vízi

 1. Őskor: bödönhajó evezővel, nádköteg-hajó, faszálakból kötött tutaj, eszkimó favázas bőrkajak

 2. Ókor: Sumerek óta vitorlás hajó, ókori a több evezősoros gálya

 3. Középkor: Levantei és Hanza kereskedelem, Nagy földrajzi felfedezések.

 3. Légi: Madárposta

 Szirti galamb à postagalamb, Kr. e. 500 k. már biztos használják a görögök és rómaiak. Az elhárítás idomított vadászsólymokkal történt.

”Már Szent István király uralkodásának időszakában is reptettek hírvivő galambokat” /Mtt-72./

 Volt, hogy a galamb helyett a holló volt a küldönc, pl. Prága városába: ”Szilágyi Örzsébet levelét megírta…” Arany János: Mátyás anyja

 ”madárka, madárka, csácsogó madárka, vidd el a levelem, vidd el a levelem szép magyar hazámba.”, magyar népdal.

 4. Információ

 1. Látvány

 Földszerte általános lehetett a tűzjel, pl. 1520-ban Magellánt így fogadják a Tűzföldön.

 Nappal füst, éjjel tűzjelet használtak a római limesen és a kínai Nagy Falon.

 A magyar várrendszer várai szintén tűz és füstjelekkel kommunikáltak.

 2. Hang

 Egykor Óvilág szerte általános lehetett a jeladó dob. Az ilyen célú tam-tam dobot és a hozzá tartozó dobnyelvet az afrikai őserdőkből írták le

 3. Futár

 Közismert a maratoni futó története, aki a perzsák feletti győzelem hírét vitte Marathonból Athénbe, hogy meg ne nyissák egy másik perzsa sereg előtt a város kapuit.

 Futárrendszere van az Inka Birodalomnak is. Ez a hírközlés mellett azt is lehetővé tette, hogy a Cuzco városában székelő Inka minden nap friss tengeri halat egyen.

 3. MAGYARORSZÁG KORAI KÖZLEKEDÉSTÖRTÉNETE

 1. Korai idők

 A Lovasi Festékbányából Kr. e. 9500 k. 24 m3 okkert bányásztak. Valószínűleg nem a Kárpát-medencében használták fel – tehát a távolsági kereskedelemre utal.

 Kr. e. 3500 k. az ún. Úri expanzió idején tűnik fel a Kárpát-medencében az ökrös társzekerek népe. Ettől kezdve az ökrös szekér a vasút koráig meghatározó szállító eszköz.

 A rómaiak kőlapos hadi utakat építettek, melynek egy szakasza pl. Szombathely belvárosában is fennmaradt. A dunát flottájuk járta. A limes nappal füst, éjjel tűzjelet használt.

 Hunjainknál kengyelfutó vitte a hírt. Nagy Károly az avarjaink elleni hadjárat hadtápolása végett kezdte építtetni a Duna-Majna-Rajna csatorna elődjét (mely azonban csak 1991-ben készült el).

 2. Árpád kor

 Ősi soron tutajozzák a szálfenyőt és sókockákat a hegységkeretből a mednecealj felé (vö. a békési Ajtony esetét). Ennek szerepe volt Komárom, valamint Tokaj, Szolnok és Szeged fejlődésében. Az árpád korban a véres kard körbehordozása volt a hadparancs. A német seregek gyenge pontja volt a dunai hajókkal biztosított hadtáp, amit a magyar honvédők többször kihasználtak (Búvár Kund, elfogott levél). Vészterhes időkben minden falunak megvolt a maga lármafája, melyen őr ült. Nem csak hanggal, hanem tűzzel is riasztott.

 Horvátország és Dalmácia megszerzésével Szent László és Könyves Kálmán a Magyar Királyság számára tengeri kijáratot biztosított.

 3. Vegyesházi királyok

 1443-ból való a könnyű, gyors szekér írásos dicsérete, mely csapon forduló tengelye miatt könnyen kanyarodott. A Komárom melletti Kócs község iparosai készítették, innen a neve: kocsi. Mátyás király olyan járatot szervezett, amely két nap alatt Budáról Bécsbe ért. Ezt a szintet csak két és fél évszázad után tudta újra elérni: a postakocsi.

 4. Habsburg uralom

 1. Gyorskocsi

 Mária Terézia rendelete nyomán 1750-ben indul Bécs felé a gyorskocsi mn. delizsánsz, mely 1752-től menetrend szerű, rendszeres. 1888-ig működik – a vasút versenye miatt szűnik meg.

 A gyorskocsi állomás a Batthyány-téren van, ennek emléke a Gyorskocsi utca a Batthyány-tér mögött.

 A Lánchíd budai hídfője lett a viszonyítási pont, ide tették a faragott 0 kilométer követ, a Clark Ádám térre.

 2. Bőgőhajók

 A napoleoni háborúk gabonakonjunktúrája idején épül ki gabonaszállítási céllal a 120 km hosszú Ferenc-csatorna (1793-1802) Bezdán és Bácsföldvár között. Fejlődésnek indulnak a dunai kikötők: Baja, Paks, Pest, Komárom, Győr. A korabeli bőgőhajók Bécsbe vitték a búzát, orrukra bőgőfej alakot faragtak, hegymenetben 50 ember vagy ló vontatta őket; rossz vízi adottságok esetén volt hogy a rakományt már Győrből szekérre tették.

 4. A FÖLD KÉSŐBBI KÖZLEKEDÉSE

 1. Vasút

 A vasút szülőföldje Anglia. George Stephenson Rocket mozdonya 1825-ben a Newcastle közelében lévő Stocktown-Darlington között haladt. Az első menetrend szerinti járat 1830-ban indult Liverpool-Manchester között.

 A dízel mozdonyos vasút (1893 diesel motor, hajóba 1904) után feltűnt a villamos vasút is.

 Gyorsvasút, 1. a japán Sinkanszen (Tokió-Osaka, 1964, 210 km/h, ma helyenként 270 km/h), 2. a francia TGV (Párizs-Lyon, 1981, 260 km/h – ma már 340 km/h). Legújabb a mágneses vasút pl. Kínában, Sanghajban, a repülőtértől a város belsejébe.

 2. Gépkocsi

 Robbanómotor: benzint éget

 T-modell sorozatgyártás

 A II. Világháború után terjedt el. A gépkocsi formálta az USA településhálózatát: túlsúlyban vannak az elővárosok

 A Föld legfőbb autógyártója Kína, Japán és az USA.

 Környezetbarát technológiák

 Van már repcéből készült biodízel és a benzinbe kukoricából gyártott bioetanol keverhető

 Elektromos áramot használó ún. E-autó

 Zajvédő fal.

 3. Vízi közlekedés

 Az első jövedelmező gőzhajózás a Hudson folyón indult (Fulton, 1807). Európában jelentős a belvízi közlekedés a Rajnán és a Volgán.

 A gyarmati kereskedelmet segítette a hűtőhajó (ausztrál és argentín marhahús, közép-amaerikai banán).

 A tengerjáró hajók diesel motorral mennek. A darabárut konténerben szállítják. A szupertanker akár fél millió tonna kőolajat is szállt. A legnagyobb flottája Panamának van: olcsó zászló.

 A legtöbb hajót Kína, Dél-Korea majd Japán gyártja.

 4. Légi

 1. Repülőgép

 A repülőgép gyors és drága. Meghatározó a hosszú távú személyforgalomban. A légiposta a hírközlésben kap szerepet. Szállítanak vele drága (mikrochip, gyógyszer, eper, vágott virág) árut és katonai terhet is (tank).

 A legtöbb repülőgépet az USA gyártja.

 2. Csomagszállító drón: A német posta tesztelte, négy rotoros kvadrokopter.

 5. MAGYARORSZÁG KÉSŐBBI KÖZELEKDÉSE, p. az ipari forradalom óta

 1. Habsburg uralom

 1. Dunai gőzhajózás

 A dunai gőzhajózásban először Duna Gőzhajózási Társaság ért el üzleti sikert (1830). Hajóinak bányászták először nagyüzemben Pécs feketeszenét. Az első vastestű gőzhajót az Óbudai Hajógyárban építették. ”A gőzhajózás néhány éve alatt a hazai gabonakereskedelem első számú központjává fejlődött Győr, amely kb. négyszer nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a pesti kikötő.” /Fri1-84./

 Gr. Széchenyi István vezetésével 4000 m3 szikla kirobbantásával kijáratot törtünk az Aldunán. Mellette vontató út is épült. A Magyar Királysághoz tartozó Fiume (1776-1818) ekkor éli virágkorát: tengeri kapuvá fejlesztettük.

 2. A vasútépítés kezdetei

 Magyarországon a gőzmozdonyos vasúti közlekedés először Budapest és Vác között indult meg, 1846-ban. A pályaszakasz a Bécs felé tartó útszakasz része lett. A második a Szolnokra vezető vonal lett. 1848-ban ezen menekítették a kormányt és a Szent Koronát Debrecen felé.

 2. Monarchia

 1. A vasútépítés fő szakasza

 Budapest szénellátásában döntő volt, hogy ”1867-ben épült a Pest-Hatvan-Salgótárján vonal, az ún. Szénvasút.” /Fri1-102./

 A Magyar Államvasutak r. MÁV alapítására a kiegyezés utáni évben került sor (1868). A Kárpát-medence vasúthálózata sugaras szerkezetűvé épült, ami létrejöttekor lényegében megfelelt a medence adottságainak. ”A 19-20. század fordulóján a személyforgalom több mint 80%-át, az áruszállítás kb. 90%-át az állami vasutak bonyolították le.” /Fri1-105./

 A trianoni határ az Ipolytól a Dunáig lényegében: vasúthatár.

 2. Fiume kiépítése

 ”1878-ban kezdték el a Fiume, az ország egyetlen tengerparti kikötőjének nagyarányú fejlesztését.” /Fri1-106./

 3. Csonkaország

 1. Villamosítás

 Elsőként a Bécs felé vezető vonal egy részét villamosítottuk 1933-ra (Kandó Kálmán tervezte mozdonyok). Az első Diesel-mozdonyok 1906-ban álltak szolgálatba. A Bécs felé közlekedő Árpád-sínbusz (Jendrassik György, motorvonat) vált jelentőssé 1934-től. Az utolsó menetrend szerűen működő gőzmozdonyokat 1983-ban vonták ki a forgalomból.

 2. Duna-tengerjáró hajók

 A Duna-tengerjáró hajók Fiume elvesztését pótolták. Bázisuk a Csepeli Szabadkikötő lett, ahonnan főként Levantéba hajóztak. Az alacsony (hidak alatt átfért), kis merülésű (kisvíz), erős (tengerálló és hegymenetre alkalmas) hajókat a Ganz gyár készítette. Az 1934-ben vízre szálló Budapest első útján Isztambul, Bejrút, Jaffa és Alexandria városokat kereste fel. A kommunista diktatúra idején fokozatosan ment tönkre Az utolsó ilyen hajót 1965-ben készítették.

 4. A vasút napjainkban

 Magyarországon a vasút a hosszabb távú személyforgalomban a legjelentősebb. Az átlagos úthossz 60 km (p. 2000-ben: 58 km /MaP-375./)

 Egyes kis kihasználtságú szárnyvonalak ráfizetésesek.

 A vasútvonalaink 35%-a villamosított, de ezeken zajlik a szállítás 86%-a.

 A vasút a hosszú távú belföldi személyszállításban az IC járatokkal, a teherszállításban pedig a kamionok szállításával igyekszik vissza szerezni pozícióit.

 Legfőbb pályaudvarok: Budapest – Keleti-pályaudvar, a Dunántúlon Székesfehérvár, Kelet-Magyarországon pedig Szolnok.

 Magyarországon Tata és Hegyeshalom között van az a pályaszakasz, ahol a leggyorsabban lehet menni. Az itteni vonat sebesség elérheti a 160 km/h-t.

 5. A közúti közlekedés napjainkban

 Ádám térre. Magyarország útrendszere sugaras szerkezetű és 8 főútra épül. Ezt a rendszerváltás óta épült Duna-hidak - pl. Dunaújváros, Szekszárd – némiképp oldották.

 A rövidtávú tömegközlekedés autóbuszon zajlik. Jellegzetes a napi ingázás. Az átlagos úthossz 20 km (p. 2000-ben: 21 km /MaP-375./). Néhány törpefalu kivételével minden településhez eljut – ahová nem, ott a jellegzetes, hogy a falugondnok fuvarozza mikrobuszon a közeli kisvárosba az időseket.

 A hat megyeszékhely, melyet nem fűz fel elsőrendű főút: Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Salgótarján, Eger, Békéscsaba.

 6. A vezetékes szállítás és hírközlés napjainkan

 1. Nemzetközi csővezeték

 1. Kőolaj

 Oroszország, Nyugat-szibériai-alföld középső része, Szurgut, Barátság I. és II. kőolaj

 Horvátország, Krk-sziget, Adria kőolajvezeték

 2. Földgáz

 Nyugat-szibériai-alföld északi része, Jamburg, Testvériség földgáz

 2. Helyi csővezeték

 1. Földgáz hálózat hossza a vasútéval egyezik

 2. Termékvezetékek pl. iparvidékeken, kőolajszármazék (benzin, gázolaj) és vegyipari alapanyag (etilén à polietilén),

 3. Távhő mn. meleg víz helyi jelentőségű.

 3. Információs vezetékek

 : Első volt a vezetékes távíró, 1876-ban találta fel Bell a telefont

 7. Vízi közlekedés

 1. Vízi személyszálítás

 ”A Dunán a főváros környékén és a Dunakanyarban, valamint a Balatonon nagy a kiránduló személyforgalom. Idegenforgalmi idényben a külföldi üdülőhajók több tízezernyi látogatót szállítanak az országba.” /F8N-115./

 2. Vízi áruszállítás

 ”A folyamhajózás a nagy tömegű áru legolcsóbb szállítója, hátránya a lassúság.” Nehezít az általában télen jelentkező kisvíz (az 1.8 m-es merülési mélység, dömösi és budafoki gázlónál) valamint a jégzajlás.

 Hátrányos, hogy ”két nagy folyónk párhuzamosan észak-déli irányban folyik az országon keresztül, hajózócsatornával nincsenek összekötve. … az ipar kevesebb anyagot igényel, mint korábban … A folyamhajózás elsősorban a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában maradt számottevő.”

 Ma Magyarországon ”meghatározó rakomány a folyami kavics és homok, valamint a fa és a gabona.” /Döv-666./

 Csepeli Szabadkikötő: A Csepel-sziget északi csúcsán épült, a trianoni békediktátummal elvesztett tengeri kaput volt hivatva pótolni.

 Duna-Majna-Rajna csatornát Nagy Károly kezdte építeni az avarok elleni támadás hadtápolásának megoldása végett. Végül 1992-ben készült el.

 Duna-Tisza-csatorna terve: ”kelet-nyugati vizi összköttetés nincs.

 Kikötőink (6): Győr-Gönyű, Csepeli Szabadkikötő, Százhalombatta: kőolajtermékek, Dunaújváros: feketeszén, vasérc, Mohács, Baja.

 7. Légi közlekedés

 Szovjet katonai csapatszállító gépeket használva 1946-ban megalakult a Magyar Szovjet Légiforgalmi Rt, r. Maszovlet. 1954-ben a szovjet részt kivásárolva létrejött a Magyar Légiközlekedési Vállalat r. MALÉV, melynek bázisreptere kezdettől fogva Ferihegy volt. A 2012-ben csődbe ment Malév 2010-ben 3 millió főt szállított 33 országba, 22 gépén.

 A reptér neve Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre változott. A Kárpát-medence legforgalmasabb /Döv-669./ reptere 2014-ben 9 millió utast fogadott.

 Az ún. fapados járatok gyengébb és olcsóbb szolgáltatást nyújtanak.

 A kis távolságok miatt Magyarországon a belföldi közlekedésben nem versenyképes.

 8. Elektronikus hálózatok

 Az elektronikus hálózat lehet vezetékes és/vagy rádióhullámos. A rádióhullámos hálózat jelei a levegőburokban maradnak vagy kilépnek onnan egy műholdra majd visszatérnek onnan.

 Vezetékes (mn. kábeles) pl. a régi telefon, kábeltévé és általában az internet. Rádióhullámmal működik a rádió és a televíziós műsorszórás. A földi adó vételéhez drótantenna, a műholdashoz parabola antenna kell.

 Az internet 1991-ben jelent meg Magyarországon. Mára a háztartások 70%-ban van számítógép és internet (2012). A kereskedelem 15%-a ún. e-kereskedelem (2012).

 A tájkép meghatározó elemei a TV-tornyok pl. (6) Budán a Szabadság- és Hármashatár-hegyen, a Bakonyban a Kőris-hegyen, Sopronban, a Mecsekben Pécs felett a Misinán, a Mátrában a Kékes-tetőn, valamint a tokaji Kopasz-hegyen.

 9. Áttekintő kép

 A közlekedés”… a nemzetgazdaságon belüli részaránya /mind a foglalkoztatásból, mind a GDP előállításból/ az 1990-es években sem haladták meg a 8-9 %-ot…” /MaP-372./ A szállítás és távközlés 2006-ban a GDP 8 %-át adja, ami a mezőgazdaságénak 2x-e /Fr8N-96./

 Budapest a Kárpát-medence központja - sugaras szerkezetű ősi kereskedő utak à ezt folytatta a vasút à a vasúton szállított kavics miatt a közút à a közlekedési folyosóhoz ragaszkodva az autópálya

 A vasútnak területfejlesztő hatása volt: megerősítette a közlekedési folyosók és holtterek rendszerét. Az autósztrádáknak jelenleg van ilyen hatása.

 Az utóbbi évszázadban a közúti közlekedés egyre erősödött, a vasút és vízi közlekedés pedig csökkent.