1. SZOLNOK MEGYE

 1. Szolnok, 73e (90: 80e)

 Szolnok megye megyeszékhelye a Zagyva tiszai torkolatánál.

 Rév, majd hídváros a Tisza-ártér (Duna-Tisza-közi magassík és a Nagykunság közötti) szűkületénél

 Árpádkori sóátrakóhelyként fogadta a Máramarosból tutajozott és a Dés felől a Sóúton szekerezett sót. A hódoltság alatt cölöphídja épül. Az ország legforgalmasabb Tisza hídjával

 Hídja miatt lett Kelet-Magyarország legfőbb vasúti csomópontja (vasútváros, 1847, a Debrecen és Temesvár felé tartó vasúti deltánál). A fővárossal a 4-es főút köti össze.

 A Tiszamenti Vegyiművek (1951-2004) létrejöttével az Alföld szervetlen vegyipari központja lett. Ma műtrágyát, kénsavat és kriolitot gyárt. Termékeit tartálykocsin szállítja el.

 2. Martfű

 Szolnoktól délre lévő ipari város a Tisza partján

 Cipőgyára az olcsó munkaerőre települt (Bata – Tisza à Lorenz).

 Magyarország legnagyobb növényolajgyára (Bunge – Vénusz, Floriol).

 3. Jászberény, 27e

 A Jászság főhelye a Zagyva mellett

 Egykor a jászkapitány székhelye. Itt őrzik a jászkürtöt, mellyel a monda szerint Lehel agyonvágta Konrád császárt.

 Innen kapta nevét a Lehel Hűtőgépgyár, melyet a svéd Electrolux (a Zanussival egyetemben) megvett és az itt készített háztartási gépeket Zanussi márkanév alatt forgalmazza (1999-től kizárólagosan; hűtőszekrény, mosógép).

 4. Törökszentmiklós, 21e: Mezőváros a Nagykunság nyugati peremén.

 5. Karcag, 20e ('41: 26e)

 A Nagykunság főhelye a Hortobágy teknőjének nyugati partján.

 Nevezetessége a Zádor-híd (1806), mely egy árvíz miatt ötlyukú lett (1830).

 Egykor a nagykun kapitány székhelye volt.

 Rizshántolója van.

 6. Tiszafüred: Karcagtól északra lévő város, a Tisza-tó fürdő vendégforgalmi központja.

 2. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

 1. Debrecen, 204 e

 1. Földrajzi energiák

 Az árterekkel körülvett hajdúsági-nyírségi életkamra déli részén.

 A löszös Hajdúság és a homokos Nyírség határán.

 ”Hazánk második legnépesebb városa” – tehát a legnépesebb vidéki város. 1986-ban előzte meg Miskolcot.,

 Az Észak-Alföld régióközpontja.

 Hajdú-Bihar megye megyeszékhelye.

 2. Története

 Az árpád kori aprófalvak közül mezővárosként (1361) emelkedik ki. A Debreceni-család birtokközpontja.

 Jelentősége akkor nő meg, mikor az ország közepébe benyomul a török. Gazdaságát a Kolozsvár-Nagyvárad-Debrecen-Tokaj-Krakkó kereskedőút erősíti.

 A hódoltság alatt Khász-város. Megszerzi a Hortobágyot. Budapest és Hódmezővásárhely után Magyarország 3. legnagyobb határú települése, területe Budapestének 90%-a.

 A hármas határon hintapolitikát folytat. Cívisei (polgárai) a magyar szürkemarha tenyésztésből gazdagodnak à ma cívisvárosnak is nevezik. Főterén állatvásárokat tartanak.

 A monda szerint Bocskai István, látván a fátlanságot, Erdélyből ezer szekér makkot hozat. Ennek elültetésével jön létre a várostól keletre lévő Nagyerdő. A fa tolvajt kézlevágással büntetik.

 A reformáció nyomán lett a ’”Kálvinista Róma”’.

 Református Kollégiumának hatása az egész Tiszántúlra kisugárzik. Nevezetes a tűzoltósága: nagybot-gerundium, zarándoklat-peregrináció, küldetés-legáció, 600 fiókiskola-partikula, könyvtár: Mo legnagyobb egyházi gyűjteménye /kódexek, ősnyomtatványok/, híres diákja Csokonai, Fazekas, Arany, Ady és Móricz).

 Református Nagytemplomában mondják ki a trónfosztást (1849; gótikus alapon, Péchy Mihály terve alapján, klasszicista, benne van Kossuth karosszéke). Lakosságának fele már katolikus.

 A Szolnokkal összekötő vasút korán elérte. A fővárossal a 4-es út köti össze.

 3. Napjainkban

 Gyógyszergyárát az izraeli Teva szerezte meg (3 000 kereső, székhelye a Tel Aviv mellett).

 Egyetemi város. Itt kezdi meg működését a Magyar Királyság harmadik egyeteme (Budapest és Kolozsvár után), a Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem (Kossuth Lajos Tudományegyetem à ma: Debreceni Egyetem).

 Nevezetes vendégforgalmi eseménye a Virágkarnevál (augusztus 20.; kb. 20 virágkocsi).

 Itt működik a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága.

 2. Berettyóújfalu

 A Körösvidék északi részének hiányközpontja, mely a trianoni békediktátummal elvett Nagyváradot csak gyengén pótolja.

 3. Hajdúszoboszló, 24e

 A magyarországi földgázbányászat főhelye.

 Fürdőváros. A kutatók földgázt kerestek, de 1000 m-ről 50 oC-os víz tört fel (1925). A vele mosó nők ízületi fájdalmai csökkentek. Azóta jódos-brómos gyógyvíze miatt a ”reumások Mekkája” lett.

 3. Hajdúböszörmény, 32e

 Hajdú-Bihar megye második legnépesebb városa.

 Egykor a hajdúkapitány székhelye volt.

 Nevezetes ólas-keretes település volt. Erődtemplom; szórt házak, kutyaszorítós kisutcák, tölcséres főutcák; palánk, sövény, árok; ólas- mn. szérűs kertek.

 4. Téglás

 Debrecentől északra fekvő város.

 A Hajdúsági Iparművek utódjaként működő Hajdú márkájú Hajdúsági Ipari Rt. ”Tégláson háztartási gépeket / porszívó, mosógép, vízmelegítő/ gyártanak.”. /F10N-130./.

 3. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

 1. Nyíregyháza, 110e (1990: 115e)

 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyeszékhelye az árterekkel körülvett hajdúsági-nyírségi életkamra északi részén.

 Az árpád korban a település neve egyszerűen: Nyír. A török időkben elnéptelenedett (-1630 k.). Vasútvárossá (1858) fejlődött és elhódította Nagykállótól a megyeszékhelyi címet.

 A nagyvárosok között utolsóként kezdett fogyni a népessége. 2000-ben itt volt a legnagyobb a munkanélküliség (20%).

 Érdekesek a várostól keletre lévő bokortanyák. A török idők után Károlyi Ferenc elnéptelenedett birtokára békési szlovákokat telepített, ők a tirpákok. A bokortanya úgy jött létre, hogy miközben a család nagycsaláddá szaporodott, fennmaradt a birtokközösség. Ma Nyíregyháza alvótelepülései.

 Az ország almáskertje. A télálló jonatán almát 1930 körül középbirtokosok kezdték termeszteni. A kommunista diktatúra idején van hogy a magyar almatermelés felét adja, ami nagyrészt szovjet exportra megy. A rendszerváltás után az orosz fizetésképtelenségnek változatos eredménye lett (termékváltás, megszűnés, korszerűsítés). A termés egy részéből almalevet készítenek, másutt az ültetvényeket kivágták. Több helyütt fajtát váltottak (pl. Idared) és javítottak a csomagoláson is.

 A homokon jól terem a rozs, burgonya és egyéb gyümölcs. A város konzervgyárának nevezetes terméke a ”Nagymama lekvárja”.

 Gumigyára autó gumiabroncsot készít. A Michelin cég kezébe került.

 Lego játékgyárában készül a Duplo műanyag játékkocka is. A Lego Manufacturing a város ipari parkjában működik 2008 óta, a dán cég 1200 főt foglalkoztat.

 Felsőoktatási intézménye a Nyíregyházi Főiskola.

 Kedvelt fürdőhelye a Sóstó (szikes tó, 1.5 m mély, szabadtéri, fedett, kád, csónakázó).

 2. Tiszalök

 A kis vizierőmű (11.5 MW) a kiágazó főcsatornáknak duzzasztja a vizet. A Keleti-főcsatornából ágazik ki a Nyuagti-főcsatorna.

 3. Máriapócs

 A magyarországi görög katolikusok legfőbb búcsújáróhelye. Az eredetileg Pócsnak nevezett falu könnyező (1675 / 1694) kegyképe nyomán vette fel a Mária előnevet. Az eredetit a császár (I. Lipót, a könnyezés után 3 évvel, 1697-ben) Bécsbe vitette, ahol az Szent István dómban (Stephansdom) helyezték el. A Pócsnak juttatott másolat (1707) később ismét könnyezett (1715, 1905) - a Bécsbe vitt eredeti: többé soha.

 4. Mátészalka

 A városban indult meg elsőként a közcélú áramszolgáltatás (1888), mely egy malom villanytelepéről juttatta az áramot néhány lakóházba és a közvilágítási lámpákhoz.

 A Szatmári-sík hiányközpontja, mely Szatmárnémetit csak gyengén pótolja.

 Közelében van Magyarország legkeletibb települése, Garbolc.

 A városban épült ki az első ipari park.

 Egykori ártéri dzsungel gyümölcsösök à szatmári szilvapálinka és szilvalekvár.

 tejiparának nevezetessége a Túró Rudi à ma a holland kézben lévő FrieslandCampina gyártja.

 5. Vásárosnamény

 Város a Kraszna és Szamos tiszai torkolatánál.

 A Beregi-sík hiányközpontja, mely Beregszászt csak gyengén pótolja.

 6. Záhony

 Magyarország keleti vasúti és közúti kapuja.

 A határ túloldalán lévő Csap (Csop) a Szovjetunió legforgalmasabb vasúti határátkelőhelye volt. Nyomtávkülönbség, átrakókörzet, egykor 7 falu; utolsó szovjet katona (1991). Benzincsempészet: 130 literes tankú ”szavanna-Mercedesek”.